Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-03 / 181. szám
Mátraterenyei kísérlet Légi növényvédelem motoros sárkányrepülővel Akkor idős, ha száz évnél öregebb Hidak a közutakon Nógrádban Motoros sárkányrepülőgéppel végezték el a mátraterenyei Zagyvavölgye Termelőszövetkezet búzatábláin foltokban keletkezett vetésfehérítö-fertőzés permetezését, valamint más vélemények lombtrágyázását. A közös gazdaság idén áprilisban megalakult sárkányrepülöklubja tavasz óta kísérleti repüléseket hajt végre egy saját építésű, könnyített és „feljavított” teljesítményű Trabant-motorral meghajtott motoros sárkányrepülővel. A gépet szintén saját készítésű per- metszóró szerkezettel látták el, amely egy kis japán szivattyúmotor energiájával az első kísérletek során vizet, majd folyékony lombtrágyát, majd a már említett vetésfehérítő jelentkezésekor rovarirtó vegyszert szórt ki, teljes sikerrel. AZ ELNÖK IS PILÓTA VOLT A termelőszövetkezet MHSZ-sérkányrepüIőklubjá- nak harminc tagja van, akik közül tízen repülnek; ők már elvégezték a növényvédő-tanfolyamat is. A munkarepülesi gyakorlatokat Hole ez József oktató irányítja. Részt vesz a kiképzésben Bernáth Lajos, a tsz elnöke is,' a Kilián György repülőhajózó tiszti iskola egykori oktatója. A gyakorló repülések mellett folyik az eddigi kísérleti felszállások tapasztalatainak összegzése, feldolgozása, máris egy sor figyelemre méltó következtetéssel. TELJESÍTMÉNY ÉS BIZTONSÁG A tsz kísérleti gépe ötvenezer forintba került, egyszeri felszállással egyelőre két-há- rom hektárra elegendő per- metanyagat képes felvinni és kiszórni ködpermet-finomsá- gú cseppekben. Egy ilyen felszállás mindössze három percet vesz igénybe. Mind a maximum ötven kilométeres A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hatodik ötéves tervidőszak első hálom évében 226 745 új lakás épült fel az országban, s ez a tervezett lakás,szám alsó határát jelenti. Az öt év alatt ugyanis 370—390 ezer lakás felépítése a cél Budapesten a 3 év alatt létesített 49 407 új otthon — a magánlakás-építés lemaradása miatt — alatta marad a tervezettnek'. Állami erőből az összes lakás 25,8 százaléka épült, ezen beiül 1983-ban már csak 22,3 százaléka, s ez az arány akidén tovább csökken. Ezzel egyidőben jelentős állami forrásokat csoportosítottak át a magánlakás-építés támogatására, amelynek eredményeként egyre többen vállalkoznak magánbázak, -lakások építésére. 1982-ben több mint 2200-zall, 1983-ba, n mintegy 1200-zal gyarapodott a magánerőből létesített új lakások száma az előző évihez képest. A három év alatt magánerőből épült lakások 35,8 százaléka társasházban található, 56,7 százalékuk hagyományos családi házban. Az új lakások átlagos alapsebesség, mind a stabil magasságtartás, a súlypontáthelyezéssel végrehajtható manőverezés, a domborzat optimális követése — az üzemi biztonság záloga. GAZDASÄGI ELŐNYÖK Nincs „sorban állás” mint a légiszolgálat helikopterére. A motoros sárkányrepülő az első olyan szerkezet, amely akár egy MTZ-traktor, mindig kéznél van; amely alkalmas a határjárástól az operatív beavatkozásig minden levegőből elvégezhető munkára: amellyel akkor és ott szállhatnak fel permetezni, amikor és ahol szükséges. Amikor a gabona, kukorica, napraforgó és még jó néhány vetem,én-y fejlett korában van, lehetetlen a táblákra „földi” munkagépekkel rámenni. Ilyenkor néha csak egyetlen módon, a levegőből menthető meg a termés, vagy fokozható a hozam. Ezért a motoros sárkányrepülőgép szinte kifej ezhetet- len előnyt jelent, különösen a ladta a 73 négyzetmétert. A legnagyobbak — mintegy 92 négyzetméteresek — a családi házakban lévő lakások, az állami erőforrásokból létesül- teké azonban átlagosan , csak 54 négyzetméter. Az új lakások a korábbiaknál több szobával épülnek. Csökkent az egy- és kétszobás otthonok aránya, a múlt évben a lakásoknak már több mint 50 százaléka két és fél vagy ennél több szobás volt. Az idén az év első felében előzetes adatok szerint 18 024 új lakás épült fel az országban, ami 2,8 százalékkal több, mint y tavaly az év első hat hónapjában. Az állami erőforrásból létesített új lakások aránya 15,4 százalék, ez megfelel a tervezettnek. Nemcsak épülnek, meg is szűnnek lakások. A statisztikai adatok szerint három év alatt 49 865 lakást számoltak fel, főként mert elöregedtek, lakhatatlanná váltak, kisebb részüket pedig városrendezési okok miatt. Idén az első fél évben 3637 lakást bontottak le, mintegy 30 százalékkal kevesebbet, mint a lemben használatos helikopterek, merev szárnyú gépek többségének működéséhez bonyolult rádió-, navigációs és egyéb műszerekre van szükség. És természetesen a repülő- és földi személyzet ehhez alkalmazkodó kiképzésére. Mindez roppant megdrágítja működésüket, fenntartásukat. Egy légi óra 15—16 ezer forint. A mátraterenyei tsz háromszáz hektáros őszibúzatábláinak egyszeri légi permetezése például nyolcvan- hatezer forintba került. Ugyanez egy ilyen célra kifejlesztett sárkányrepülőgéppel ennek alig negyedébe- harmadába... A TERVEK A mátraterenyei termelő- szövetkezet ilyen és más előnyöket követve keresi az anyagi lehetőséget egy olyan második, zárt vezetőfülkés sárkányrepülőgép megépítésére, amely nagyobb szárny- felülettel, nagyobb teljesítményű motorral százötvpn- százhatvan kilogramm hasznos terhet bír el. Egy ilyen gép, amelynek előállítási költsége nem haladja meg a 250 ezer forintot, az úgynevezett ULV permetezési módszerrel egyszeri felszállással akár harmimebektárnyi tábla légi növényvédelmét-növényápolását el tudja végezni, a legnagyobb hatékonysággal. NINCS MEGÁLLÁS Ez a terv; de közben zajlik a mátraterenyei tsz sárkány- repülőMiUb tagjainak mun- karepüléBi kiképzése. A cél; személyenként legkevesebb ötvein felszállás. Olyan gyakorlatot kell szerezniük, hogy figyelmük csupán kisebb részét vegye igénybe a repülés maga; hogy. képesek legyenek a feladat, a muhka minél jobb elvégzésére koncentrálni. Ilyen felkészültséggel, eredményes és biztató kísérletekkel a hátúik mögött fognak hozzálátni a jövő év tavaszán a tsz gabona- és ka- pá »növényeinek intenzív sijJr- kányrepülős növényápolásához, vegyszeres növényvédelméhez. Már vagy tíz perce megy buszunk egy irdatlan napra- íorg'ótábla mellett, amikor nem állom meg, hogy ne kérdezzem meg Simon Istvánt, a ceredi termelőszövetkezet elnökét, ugyan már, elfogadna-e egy ilyen táblát odahaza Cereden is? El, válaszolja kapásból, csak nem tudnám hova tenni... Élni az adottságokkal Havas Ferencnek, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével érkezett a múlt hét szerdáján Győrbe az a mezőgazdasági szakember-delegáció, amely a Győr-Sopron megyeiek közelmúltban tett látogatását viszonozta. Bár a hazai „találkozón” nem vehettem részt, a mostanin igen és nem mindennapi jó érzéssel látom, hogy milyen szívesen fogadják a Győr-Sopron megyeiek a messziről jött vendégeket. Mintha évtizedek óta' ismernék egymást, pedig többségük most találkozott először egymással. Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke hamarosan helyettesének, Schmuck Istvánnak gondjaira bízott minket, aki olyan tempót diktált a nap hátralévő részében, hogy még sohasem láttuk Győr-Sopron megyét ilyen nagynak... A megyeszékhely megtekintése után a Hanság peremvidékét jártuk be, amelynek egy része a győrsövényházi termelőszövetkezet területe. A hídnak kapcsolatteremtő szerepe van: az egyik partot a másikkal köti össze. Hidat verni könnyű, nehéz? Mindenesetre időt álló munka, munkáskezek formáló építését őrzik, lehet, hogy már névtelenségbe tűnve. Az utakon elsuhanunk, gyakran észre sem vesszük, hogy a gépkocsi hídon szaladt át. Akkor figyelünk inkább rá, ha a szűk híd miatt lassítani kell, hogy a szembejövő járművel elférjünk egymás mellett. Nógrád megye dimbes- dombos tájainak jellegzetessége a hídépítés szempontjából a kisebb-nagyobb patakok jelenléte, és a dombokról lezúduló víz is utat keres magának: hídnyílást vagy átereszt, amelyen át biztos mederbe juthat. A megye országos közútjain 365, két méternél nagyobb nyílású híd van. Az összes „műtárgyak” száma azonban ennél sokkal több: 4500 áteresz, híd biztosítja a csapadékvizek és patakok vizének lefutását. A legnagyobbak a Zagyva, és a Tarján-patak fölötti hidak: Salgótarjánban a benzánkúttal szembeni, a kisterenyed, nagybátonyi, mát- raszőlősi, pásztói, szurdokpüspöki, jobbágyi híd. A hídépítési, hídjavításl munkák legnagyobbja a hidak kis teherbírású felszerkezetének cseréje, ilyenkor a hidat teljesen elbontják és az átmenő forgalmat ideiglenes útra, hídra terelik. Jelenleg hídszélesítési munkát Sám- sonházán végeznek. — A sámsonházai híd a Kis-Zagyva fölött ívben, út- kanyarban van, és a mostani hídszélesítéssel az út vonalvezetése is javul — tájékoztat Vilimi Sándor osztályvezető. — Bár a forgalom itt nem nagy, de a híd így is szűk volt, és az autók a mellvédfalat gyakran leverték. A csendes kanyarban érkezésünkre narancsszínű nad- rágos munkásember jön elő a lakókocsiból. Guth Pál, a közúti igzgatóság megyei szervezeténél a központi hidasbrigád tagja, bemutatja a kiszélesített hidat. — Éppen befejezzük már ezt a munkát — mondja. — Itt arról győződhettünk meg, hogyan lehet természetvédelmi területen is okosan, észszerűen gazdálkodni, nevezetesen gazdaságosan húsmarhát tartani. Előkerültek a termelőszövetkezeti elnökök fényképezőgépei és kérdések is akadtak bőven, csakúgy, mint utunk következő állomásán, a bősárkányí termelő- szövetkezetben. Ez a gazdaság is épp úgy,' mint. a legtöbb Győr-Sopron megyei, az alaptevékenységéből él. Van ugyan kiegészítő tevékenység — itt valóban az is — de, ahol 5—6 tonnás hektáronkénti búza- és 6—8 tonnás hektáronként kukoricatermés a megszokott, ezen nem is lehet csodálkozni. Ami a húsmarhatartást, a takarmánytermesztést illeti, arról csak annyit, hogy a legelők, rétek nagy részét öntözik, esetleg árasztják és még az ilyen száraz időjárásban, is olyan bőséges a fűtermés, hogy az állatoknak nincs szükségük ezen kívül más takarmányra. A bőség ellenére is a jó gazda gondosságával bánnak minden talpalatnyi földdel. Igazi intenzív gazdálkodást folytatnak, a legkorszerűbb gépekkel és technológiával. Erről egyébként mind a hat meglátogatott nagyüzemben meggyőződhettünk. Hogy jól élnek az adottságaikkal, azt az eredmények is igazolják. A veszkényi termelőszövetkezetben az utóbbi években a nyereség átlagosan 32 millió forintot tett ki. Tavaly az aszálykár miatt „csak” 24 millió volt az eredmény $ Huszonegy napig szikkad a beton, kiszedjük a romoná- dot alóla, kátránnyal leszigeteljük és mehet rá a töltés, az aszfalt. Két nagy beton félhenger nyúlik ki az út alatt az egyik irányban. A végén kész már a beton mellvéd is, rajta az acélkorlát vasoszlopai. A híd nyílása kétlyukú, az egyik alatt még ott van a zsaluzás, a gondosan megácsolt fa tartószerkezet. A híd másik oldalán a régi mellvéd marad, az még épségben van: takaros megoldás, de így a híd kissé felemás képet mutat, a lényeg azonban, hogy a forgalom számára biztonságos legyen. — Az aratógépek csak araszolva tudtak átmenni ezen a szűk hídon — mondja Guth Pál. — Mostanában már érdeklődtek itt nálunk, mikorra készülünk el, bizonyára jönnének az aratógépekkel. Az út mellett álló lakókocsiban még hárman vannak. Dél felé jár az idő, túl a munkaidő felén ebédelnek. — Általában hideg élelmet eszünk, mert hol itt vagyunk, hol ott a megyében — mondja Járja Ferenc a brigád egyik tagja. — Ezelőtt is Szátokon alapoztunk egy új hidat, és lehet, hogy a napokban már Somlyóbányán dolgozunk. Étkezés közben beszélgetünk. A brigádtagok mindannyian betanított munkások — Varga Béla, Krupa Márton is —, a brigádvezetőj üknek, Hám Lászlónak pedig kőműves a szakmája. A közúti igazgatóság központi híd- brigádja négy éve alakult, azóta együtt dolgoznak. Cseszt- véről, Balassagyarmatról és űrhajómból szállítja őket naponként munkahelyükre az igazgatóság gépkocsija. — Nem könnyű a hídépítés — mondják a brigád tagjai. — Sokféle munkát kell végezni: alapot ásni, betonozni, zsaluzni, „vibrátoroz- ni”, a híd alapját a vizes talajon is el kell készíteni. De, ha akarja, megtanulja az ember ezt is — állítják a „hidasok”. — Nehéz munka volt a legutóbbi szátoki alapozás, mond90 milliós növénytermesztés!, 80 milliós állattenyésztési és 22 milliós melléküzemági árbevétel mellett. Vélemények a látottakról E számok hallatán akármelyik nógrádi nagyüzem vezetője is elismerően esetién- tene. No igen, nálunk idehaza némileg mások az adottságok, s ezzel minden szakember tisztában is van. Az egynapos tapasztalatcsere, tanulmányút utolsó állomásán, a kajárpérci termelőszövetkezetben tudtak vendéglátóink először igazi „hegyet” mutatni. Nógrádi szemmel nézve ez csak afféle dombocska volt, szelíd lankákkal. „Ezen csak szőlőt lehet termeszteni”, állították meggyőződéssel házigazdáink. mire nógrádi kollégáik ugyanolyan komolyan állították, hogy ők bizony ezen a területen betakarítanának legalább négy tonna búzát hektáronként... Íme néhány vélemény a látnivalókban, tapasztalatokban gazdag nap végeztével: — A termőfölddel való gazdálkodás gondosságának iskolapéldáját láthattuk — mondja dr. Hütter Csaba, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke —. A látottak magas fokú hozzáértésről, kultúrált termelésről, a természeti értékek okos védelméről és hasznosításáról tanúskodtak. Hasznos tapasztalatokra tejtünk szert a gyepgazdálkodás, a húsmarhatartás területén. A nagy szakmai tudással, széles ja egyikük. — Be kellett csövezni a patakot, hogy a víz elkerülje azt a helyet, ahol az alapot ástuk. A hidak körül dolgozókkal az arra közlekedők gyakran találkozhatnak, a munkásokat a terület előtt kirakott KRESZ-táblák óvják. Vannak, akik betartják a szabályokat, de néhányan nemi Ám, a hidakon nap mint nap megfordulók másként vélekednek, a hídbrigád megjelenéséről. — A közelben lakók, ä közlekedők gyakran megjegyzik, hogy rá is fér már erre a hídra a javítás, vagy szükség is van már erre az új hídra — mesélik a bri- gádtagok. A munkások kivonulnak a hídhoz, mi pedig továbbmegyünk. Szécsény és Rimóe között megint egy felemás mellvédű hidat látok. Ezt évekkel ezelőtt szélesítették, és a kiszélesített oldalon acélkorlátot helyeztek el. A másik oldalon még a 30-as években épített betonoszlop áll, közöttük vaskorláttal. A dolog másik érdekessége, hogy itt először a hidat szélesítették, és majd csak utána kerülhet sor az útszélesítésre. Mert általában először az utat szélesítik, s ezt követően a hidat. De ez most nem baj, a híd ugyanis széles és biztonságos. A Rimoc községben épült új hidat dicséri Vilimi Sándor osztályvezető. — Azelőtt igen keskeny volt a híd és az átfolyónyílás. Most kilenc méter széles és felülete aszfaltozott. Nincs rajta egy „fia” beázás sem, száz évig nem lesz vele gond — mondja. A hidak hosszú életűek.’ Még akkor is igaz ez, ha a közúti igazgatóság kezelésében levő hidak közül 150—200 híd igényel beavatkozást, legtöbbjük építési jellegű tevékenységet. De állnak még az 1700-as években épült hidak is: Romhányban, néhaiamban, ezeken azonban már nincs gépjárműforgalom. Mert egy híd akkor idős, ha száz évnél öregebb. Vajon a itteni vezetők éppen olyan őszintén szóltak gondjaikról — amelyek jó része közös a mieinkkel —, mint az elért sikerekről, eredményekről. J ó érzés volt látni, hogy mire képes ez a megye a mező- gazdasági termelésben a mai, nem éppen könnyű időszakban is. — Gyönyörű vidéket, merőben eltérő adottságokat láttunk — mondja Percze József, a bátonyterenyei termelőszövetkezet elnöke —, A 100—200 hektáros táblákat nézve először az jutott eszembe, hogy gazdaságunkban a tizedekko- ra földeket is villanyoszlopok tucatjai csúfítják, nehezítve mindenféle mezőgazdasági tevékenységet. A termőföld megbecsüléséből bizony tanulhatunk, mert ha néha nem is minket érint ez a kérdés, a „szenvedő alanyai” mi vagyunk. Értékesnek és hasznosnak ítélte az egynapos tanulmányutat Havas Ferenc is, akinek Győr-Sopron megyei kollégája, Schmuck István azt válaszolta, hogy szívesen látták és látják ezután is a Kisalföldön nógrádi barátaikat, mert bizony akad még megmutatni való az országnak ezen a táján. Bizakodhatunk benne, hogy ez a kapcsolat a jövőben is megmarad, s ebből mindkét megye szakembereinek — s ezzel mezőgazdaságának is — haszna származik. Tanulni egymástól soha nem szégyen, éppen ellenkezőleg, a haladásnak, az előbbre lépésnek egyik kútforrása lehet. S erről sem ott, sem itt nem szabad lemondani, mert ez a jövő záloga. körű ismeretekkel rendelkező Zilahy Tamás NÓGRÁD s 1-9őá. auflHäituj h, fjén telt 3 kis- és középgazdaságok szamára. A légi növónyvédeStatisztikai felmérés a lakásépítésről az elmúlt évben mér meghaterülete évről évre növekszik, múlt év első felében. Hidraulikus szivattyúk, hidromolorok, hengerek terhelés alatti próbáját végzik a bátonyterenyei gépiizemben.-SE BJ? ri mostaniak meddig bírjak? Tteély András Szomszédolás Győr-Sopron megyében
