Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-23 / 197. szám
Nagygyűlés Románia nemzeti ünnepe alkalmából Ceauseseu fogadta Gáspár Sándort Nicolae Ceauseseu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke szerdán délelőtt fogadta Gáspár Sándort, az MSZMP PB tagját, az Elnöki Tanács elnökhelyettesét, a román nemzeti ünnep alkalmából Bukarestben tartózkodó magyar párt- és állami küldöttség vezetőjét. — A Románia felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából tartott ünnepségekre érkezett magyar párt- és állami küldöttség megkoszorúzta a bukaresti Panteont és e szovjet hősi emlékművet. A küldöttség a nap folyamán megtekintette azt a jubileumi kiállítást, amely Románia négy évtizedes fejlődésének eredményeit mutatja be. A 70 ezer négyzetméteres területen lévő kiállítás az eddigi legnagyobb ilyen jellegű bemutató, amely főként a különböző gazdasági ágak tevékenységét szemlélteti. A román ipar korszerű létesítményeit és termékeit nemcsak fényképek és tablók ábrázolják, kiállítattak számos korszerű gépet és fogyasztási cikket. Gáspár Sándor érdeklődéssel tanulmányozta a modern szerszámgépeket, ipari robotokat és számítógépes rendszereket, amelyek többségét működés közben mutatják be. IA küldöttség szintén nagy érdeklődéssel tekintette meg e román járműipari bemu- itatót, a Dácia személyautó sorozatgyártás ellőtt álló új, módosított változatát, valamint az Oltcit kisautót. A küldöttség délután részt fvett az RKP KB, a nagy nemzetgyűlés és a szocialista demokrácia és egység frontja által rendezett jubileumi gyűlésen. (MTI) Olasz aknaszedő hajók indultak el r Szerdán délelőtt három elasz atonaszedő és egy támogató hajó indult útnak az észak-itáliai Spezia hadikikötőből a Vörös-tenger irányába, hogy bekapcsolódjék az amerikai, brit és francia részvétellel folyó aknátlanító akcióba. A római parlament kedden adott „zöld jelzést” az akcióban való olasz részvételhez. (Folytatás az 1. oldalról) sében. E felfogás jegyében magától értetődó, kölcsönös igény, hogy országaink lakosai személyes és rokoni kapcsolataikat ápolják, ellátogathassanak egymáshoz, s ehhez meglegyenek a megfelelő feltételek. A szónok ezután elismeréssel szólt azokról az eredményekről, amelyeket Románia az országépítő munkában elért, beszélt országaink fejlődő gazdasági együttműködéséről, majd így folytatta: — Most. az 1986—1990-es évek gazdasági együttműködését megalapozó munkálatuk során igyekszünk megfelelni a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén vállalt kötelezettségeknek. Az együttműködés bővítésére törekszünk, hiszen nem kevesebbről, mint a szocializmus alapvető nemzetközi gazdasági támaszának erősítéséről van szó. Feladatainkat elsősorban a nemzetközi munkamegosztásban reilő előnyök jobb kihasználásával, a műszaki haladás gyorsításával, a szocialista gazdasági integráció további kibontakoztatásával oldhatjuk meg. Románia felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából Bukarestben szerdán ünnepi gyűlést tartottak, amelyen beszédet mondott Nicolae Ceauseseu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke. A rendezvényen — amelyet a kongresszusi teremben tartottak, jelen voltak az ünnep alkalmából Bukarestben tartózkodó külföldi delegációk. A szovjet küldöttséget Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Orosz SZSZSZK miniszter- elnöke vezette. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének élén Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke állt. Gáspár Sándor vezetésével jelen volt a magyar küldöttség is. A külföldi meghívott vendégek között ott volt Li Hszien-nien kínai, Jósé Eduardo dos Santos angolai, Sa- mora Machel mozambiki, Ziaul Haltk pakisztáni, Dzsaa- far Nimeri szudáni elnök és számos más ország képviselője. Nicolae Ceauseseu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke a 40. évforduló alkalmából tartott bukaresti ünnepi gyűlésén Történelmi és kulturális értékeink kölcsönös számontartásának, megismerésének jelentőségéről szólva kiemelte: — Itt isi ott is példás szellemi örökségként tartjuk számon a haladó román és magyar íróknak még a két világháború közötti nehéz időszakban is kibontakozó ösz- szefogását, amelyet például a Romániában megjelent. Bal- cescu és Kossuth, Cosbuc és Ady igéire hivatkozó kétnyelvű Aurora hirdetett. A Korunk című folyóirat román különszáma a román szellemi élet jeleseinek, Arghezi- nek, Blágának, Sádoveánunak és másoknak a jelenléte Gaál Gábor kitűnő marxista folyóiratában igazi testvéri kiállás volt. Tudjuk, Jebeleanu, Beniuc, Porumbacu tolmácsolta a román közönségnek Petőfi, Ady, József Attila költészetét. És tegyük hozzá nyomban, hogy a kortárs román költők verseinek fordításával József Attila is hitet tett a testvériség pártján Büszkén és örömmel emlékezhetünk Bartók Béla gazdag román népdalgyűjtésére, akárcsak arra, hogy a román népköltészet legszebb remekét, a Báránykát Illyés Gyula tette magyar közkinccsé. hosszasan méltatta az 1944. évi eseményeket, s a történelmi fordulat jelentőségét. Hangoztatta, hogy a háborúból való kilépés, s az antifasiszta koalícióhoz való csatlakozás a román kommunisták, az RKP hősies tevékenysége nyomán valósulhatott meg, de rámutatott arra is, hogy a fordulatot a kedvező nemzetközi feltételek, így a szovjet hadsereg sikerei elősegítették. Kegyelettel adózott a szovjet és a többi szövetséges hadsereg áldozatai előtt, s megemlékezett a harcok román áldozatairól. Részletesen szólt az azóta eltelt negyven év eredményeiről, kiemelve, hogy az ország ipari termelése ma több mint százszorosa az 1945-ös szintnek, a mezőgazdaság pedig jelenleg hétszer annyit termel, mint a felszabadulás évében. Románia — mondotta — gyengén fejlett agráripari országból erőteljes iparral és gyorsan fejlődő szocialista mezőgazdasággal rendelkező ipari-agrár országgá vált. Nicolae Ceauseseu beszédében kitért arra is, hogy különböző területeken számos hiányosság jelentkezett, de hangsúlyozta, hogy a negyven évvel ezelőtti időre visszate— Barátságunk erősítése j megfelel népeink érdekeinek. Pártunk és kormányunk ál!-| hatatosan azon fáradozik, hogy együttműködésünk bővüljön, gyümölcsözőbb legyen. Hisszük, hogy közös erőfe- ( szítéssel — összhangban a | magyar—román barátsági,1 együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel — a jószomszédi viszony 'tovább mélyülhet a kétoldalú kapcsolatok tovább szélesedhetnek — hangsúlyozta Faluvégi Lajos. s végezetül jókívánságait fejezte ki Románia népének nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Ezután Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete köszönetét mondott az ünnepi nagygyűlés megrendezéséért, majd méltatta a 40 évvel ezelőtti történelmi események jelentőségét. Szólt azokról az eredményekről, amelyeket Románia népe elért a társadalmi élet, a gazdaság, a tudomány és a kultúra minden területén. A beszédek elhangzása után az Építők Művészegyüttesének ünnepi műsora következett. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) kintve büszkék lehetnek az elvégzett munkára. Rámutatott arra, hogy a nehéz világgazdasági helyzet ellenére Romániában az utóbbi években is születtek figyelemre méltó eredmények. Megemlítette, hogy az ötéves terv első két évében 2,8 százalékkal nőtt az ipari termelés, 1983-ban már 4,3 százalékkal, idén, az első negyedévben pedig már 5 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye. Közölte, hogy Románia idén rendkívül jó gabonatermést arathat, s hogy ez rekord- termés lesz az ország történetében. Nicolae Ceauseseu hangoztatta, hogy Románia tevékenyen kiveszi részét a nemzetközi munkamegosztásból, mintegy 150 országgal tart fenn gazdasági kapcsolatot. Nyomatékosan szólt a KGST jelentőségéről, s hangoztatta, hogy orszőaa aktívan részt vesz a KGST tevékenységének tökéletesítésében. „A KGST moszkvai csúcstalálkozóján elért megállapodás szellemében Románia tevékenyen hozzá akar járulni ahhoz, hogy az eddiginél is magasabb szintre emelkedjen az együttműködés a KGST keretében” — mondotta Nicolae Ceauses- cu. Beszédének külpolitikai részében korunk legnagyobb problémájának nevezte a fegyverkezési verseny megállítását, sürgette a leszerelési tárgyalások újrafelvételét, és állást foglalt az enyhülés mellett. Heves kirohanások a republikánusok kongresszusán Jubileumi ünnepség Bukarestben Nicotae Ceauseseu beszéde Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai republikánus párt elnökjelölő tanácskozása kedd esti ülésén elfogadta a párt politikai programját. A terjedelmes külpolitikai részben a kormányon lévő párt azzal büszkélkedik, hogy „Reagan elnök helyreállította az amerikai politika főbb célkitűzéseit”. A világ bajaiért mindenekelőtt a Szovjetuniót teszi felelőssé, azt állítva, hogy a Szovjetunió erőszakkal a világban kialakult viszonyok megváltoztatására törekszik, támogatja a „felforgató tevékenységet”, akadályozza a világ gondjainak megoldását. Heves kirohanásokat intéz Kuba és Nicaragua ellen, dicsőíti a salvadori rezsimet és azt írja, hogy a párt „tapssal fogadja Grenada felszabadítását”. Jd NÓGRÁD - 1984. A Szovjetunióról szólva megállapítja ugyan, hogy „a stabil és biztonságos viszony lehetséges és kívánatos” — ennek megteremtése azonban „az amerikai erőtől és elhatározottságtól függ”. A különböző tárgyalások megszakadásáért a Szovjetuniót próbálja felelőssé tenni, de ugyanakkor feltételeket igyekszik szabni mindenfajta megállapodás elé. Elutasítja a nukleáris fegyverek befagyasztásának gondolatát, helyette az ilyen fegyverek „nagyarányú csökkentését” ajánlja — természetesen amerikai feltételek alapján. A program elismeréssel szól az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök nyugat-európai telepítéséről. Az európai szocialista országokat — Reagan és Shultz külügyminiszter legutóbbi beszé23., csütörtök j dei hangvételének megfelelően — „rab nemzeteknek” minősíti. A republikánusok programja „elkeni” a közel-keleti problémát, az ázsiai kérdésekről szólva a program egyebek között méltatja a kapcsolatok javulását a Kínai Nép- köztársasággal, de ugyanakkor rámutat, hogy Tajvan biztonsága „továbbra is gond maiad”. Éles támadásokat tartalmaz a republikánusok programja az ENSZ és különösen annak szakosított szervei ellen. A katonai kérdésekkel foglalkozó rész az „erős Amerika”, a fegyverkezési programok melletti kiállást tartalmazza, beleértve Reagan elnök űrfegyverkezés! programját is. A program terjedelmes belpolitikai és gazdaságpolitikai része felmagasztalja a Re- agan-kormányt, és az eddigi politika folytatását ígéri. 21. hete Tart a brit bányászsztrájk Tizenhat embert tartóztattak le szerdán a sztrájkoló brit bányászok közül a rendőrökkel való összecsapás után. Az ország több részéről ér- j keztek jelentések a karhatalmi erők és a sztrájkoló bányá- I szók közötti összeütközésekről. A bányászok sztrájktörőket próbáltak megakadályozni abban, hogy felvegyék a munkát. A huszonnegyedik hete tartó sztrájk azért robbant ki, mert az országos szénhivatal húsz bánya bezárásáról döntött. Az intézkedés közel húszezer munkahely felszámolását jelentené. A sztrájk az ország 175 bányája közül mintegy 140-ben bénította meg a munkát. Üdvözlő táviratok Románia nemzeti ünnepén NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének CONSTANTIN DASCALESCU elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének BUK AREST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a. magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek. Románia népeinek nemzeti ünnepük, hazájuk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából. Románia dolgozói a Román Kommunista Párt vezetésével az elmúlt négy évtizedben történelmi utat tettek meg._ Nagy előrehaladást értek el a szocializmus éoítésében. a népgazdaság. a kultúra, a tudomány sokoldalú fejlesztésében. A magyar nép megbecsüléssel tekint épitőmunkájuk eredményeire. A felszabadulás, a szocializmus győzelme alapvetően új feltételeket teremtett a kétoldalú kaocsolataink fejlesztéséhez. Pártunk és kormányunk a marxizmus—leninizmus eszméi és a proletár internacionalizmus elve alapján népeink óhajának figyelembevételével állhatatosan azon fáradozik. hogy országaink együttműködése az élet minden területén bővüljön és gyümölcsöző legyen. Meggyőződésünk, hogy közös erőfeszítésekkel, a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban további előrehaladást érhetünk el a jószomszédi viszony, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Ez egyaránt szolgálja országaink, népeink érdekeit, valamint a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke egyetemes ügvét. Meggyőződésünk, hogy a magyar—román kaocsolatok elmélyítése fontos hozzájárulás a testvéri szocialista országok egységének erősítéséhez, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folytatott hatékony együttműködés fejlesztéséhez is. Nagy nemzeti ünnepükön, a fasizmus uralma alóli fel- szabadulásuk 40. évfordulóján sok sikert kívánunk önöknek, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának és kormányának, Románia dolgozóinak a szocializmus éoítésében. a nemzetközi biztonság erősítéséért és a béke védelméért vívott közös harcban. KÁDÁR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCÉI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * Apró Antal, az országgyűlés elnöke Nicolae Giosant, a nagy nemzetgyűlés elnökét, a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa és az Országos Bóketanács pedig román partnerszervezetét üdvözölte Románia nemzeti ünnepe alkalmából. (MTI) A megrázkódtatás újabb A rezsim nem omlott össze, de tartópillérei inognak — ez a világsajtó egyöntetű véleményé a fülöp-szigetek' jelenlegi helyzetről. Mind e hétezer szigetből álló ország minő a nemzetközi közvélemény nagy érdeklődéssel várta augusztus 21-ét, amiről nem volt nehéz megjövendölni, hogy a Malacanang-palo- ta, az elnöki rezidencia számara a megrázkódtatás újalb napja lesz A nap eljött — és vele a megrázkódtatás is. Csak Manilában, a fővárosban több mint egymillió ember tüntetett; zárva maradtak az üzletek és az egyetemek; a főváros székesegyházában Jaime Sin érsek amnesztiát követelt a politikai okokból bebörtön- zötteknek és hazatérési engedélyt a száműzöttek- nek. Pontosan ilyen száműzött volt — nem egy a sok közül, hanem a legjelentősebb ellenzéki személyiség — Benigno Aquino szenátor, akit tavaly augusztus ?.i- én öltek meg mindmáig tisztázatlan, de igencsak sejthető körülmények között a manilai repülőtéren. Ez a nap vitathatatlanul választóvonal a rezsim történetében. Milyen jelei vannak ennek? Mind otthon, mind világszerte nem csökken a követelés, hogy járjanak a végére „a Fülöp-szigetek Daliásának”, vagyis az egy esztendeje elkövetett (és a Kennedy-ügy- h*z valóban hasonló) politikai gyilkosságnak. Az ország mohamedán, déli részén, Mindanao térségében további tért nyertek a szeparatista mozgalmak, visszafogásuk a Fülöp-szigetek fegyveres erejét nek jelentős részét leköti. napja Számos körzetben erősödött az NPA (Űj Népi Hadsereg) nevű szélsőbaloldali gerillamozgalom. Az Aquino-ügy óta menekül a tőke az országiból és ez rányomja bélyegét a gazdasági életre; gyorsan nő az infláció és a munkanélküliség. A nehézségek nemcsak az elemi gondokkal küzdő tömegek, hanem az üzleti korók elégedetlensegét is fokozták. Mind több bírálat hangzik a „cimborakapitalizmus” (vagyis a vezető körökkel kapcsolatban állók igencsak előnyös helyzete) ellen Jaime Ongpin, e körök képviselóia mondotta az International Herald Tribune-nak; az ország 26 milliárd dollár külföldi adósságából legalább 8 milliárd Marcos barátainak üzleti támogatására ment el és e barátok az ország vagy száz vezető cégének élén állnak. Bizonyos amerikai körök a tavalyi gyilkosság után azt követelték, hogy Washington határolja el magát Manilától. Reagan látogatását akkor valóban lemondták. Azóta azonban — a jelenlegi amerikai vezetés katonapolitikai kulcsország-koncepciójának megfelelően — a Fehér Ha* arra koncentrál, hogy segítsen elkerülni a Fülöp-szige- teken a Marcos elnök bukása* val fenyegető káoszt. Ne feledjük: ebben az országba« van a térség legnagyobb amerikai haditengerészeti támaszpontja (Subic Bay) és legnagyobb katonai repülőtere (Clark-légibázis). A stratégiai meggondolások ismét elhomályosították az amerikai fővárosban a szalonképessel szempontokat. Harmat Endn
