Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-18 / 194. szám

Űi keresetszabályozás 1935-től (I.) Egy alapelv, három modell Annak idején a gazdaság­ban nagyon sokat vártak 1968-tol, a reformtól. A vá­rakozáshoz gyakran illúziók is tapadtak. Most inkább a kishitűek vannak többség ben. Kétségtelen, hogy az 15)155, évi irányítási-szabályo­zási pályamódosítás csodákra sem képes, de azért nagy energiákat szabadíthat fel. Nehéz megmondani például, hogy a határozott és követ­kezetes anyagi ösztönzés ré­vén, milyen mértékű tartalé­kok kerülnek felszínre. Min­denesetre elhárulnak az út- bó' a külső adminisztratív akadályok. A keresetszabá­lyozásban — a feltehetőleg a költséggazdálkodásban ; — na­gyobbat lépünk előre, mint eddig bármikor. MEG KELL, FIZETNI A JOBB MUNKÁT A széles körű keresetszabá­lyozási kísérletek. tapaszta­latait is hasznosítva 1985- től megszűnik a vállalati nyereség- és bérérdekeltség elkülönültsége, kettőssége. Vagyis a keresetnövekedést nem teszik külön mutató- számtól függővé. A mun­kabér az anyag- és energia­költségekhez, a felhasznált eszközállomány terheihez ha­sonlóan költségtényezővé vá­lik. Ahogyan az anyag- és energiafelhasználás nincs központilag külön szabályoz­va, ugyanúgy ezentúl a bér- felhasználásban is a gazda­sági ésszerűség lesz a kizáró­lagos -vezérlő erő. Meg le­het és meg kell fizetni a munkást, a műszaki teljesít­ményét, ha a munkájuk révén a bérköltségeknél (az adóter­heket is beleértve) nagyobb, új érték képződik. Az új érték forrása per­sze nem feltétlenül több ter­mék. A vállalati nyereséget lehet energia- és anyagtaka­rékossággal, az eszközök jobb kihasználásával, értékesebb, jobb minőségű, korszerűbb termék előállításával is nö­velni. Vagyis remélhetőleg elhárulnak az intenzív gaz- oasagi fejlődés akadályai, azok mindenesetre, amelyek a szabályozásban rejlenek. HOL, MI VÁLTOZIK? Az új keresetszabályozási rendszer több részlete még tisztázásra szorul, főbb elvei azonban már kialakultak. Három modell alkalmazására kerül ser 1985-től. Az alap­modell a keresetszint-szabá- lyozás. Az idekerülő válla­latok az egyéni kereseti szint — tehát nem a növekmény — után savónként progresszív adót fizetnek. Adómentesség csak a minimális bért (jelen­leg havi 2000 forintot), ille­ti meg, az előző évi szint (a bázis) tehát adóköteles. Az adómérték 10—50 százalékig terjed. Progresszív, de a leg­felső sávban sem irreális. A keresetsz int-szabály ozás a legkötetlenebb, a legszabadabb modell, az intenzív ösztön­zésre leginkább alkalmas. A másik új forma a kere­setnövekmény-szabályozás. Al­kalmazhatósága szintén a szabadon felhasználható nye­reség alakulásától függ. A progresszív, ám mérsékelt adókulcsok mellett ez a mo­dell is a jelenleginél sokkal rugalmasabb bérgazdálkodást tesz lehetővé.’ Végül harma­dik modell a központi kere­setszabályozás. Ebben a for­mában, mint ismeretes, a terveknek megfelelően meg­határozott mértékű adómen­tes kereset növelésére van le­hetőség. Az ezen felüli nö­vekedést progresszív adó ter­heli. ELOSZTÁS HELYETT ÖSZTÖNZÉS A keresetszint, illetve a keresetnövekmény-szabályo­zást az úgynevezett vegyes ágazatokban és valós nyere- ségi viszonyok között alkal­mazzák. A többi területen, illetve az úgynevezett válság- ágazatokban marad a köz­ponti keresetszabályozás. Át­menetileg egy-egy évre; a másik két formába . sorolt cégek is kérhetik a közpon­ti keresetszabályozás alkal­mazását, vállalva az általá­nosnál alacsonyabb adómen­tes keresetnövelési lehetősé­get. A változások nem érjn- tik az eddig is viszonylag rugalmas keresetszabályozási formákban dolgozó mezőgaz­dasági üzemeket, kisvállala­tokat. A keresetszabályozás ed­dig elsősorban a jövedelem- kiáramlás kézbentartására irá­nyult, s most az ösztönzési funkció kerül előtérbe. A vál­tás feltételezett előnyei mel­lett vitathatatlan a gazdasági­társadalmi kockázat. Minél rugalmasabb ugyanis a sza­bályozás, annál kevésbé ké­pes önmagában garantálni a teljesítményhez igazodó kere­setkiáramlást. Ezért megfele­lő feltételrendszer, szigorú követelményeket támasztó gazdasági környezet szüksé­ges. Kovács József Következik: II. Csakis a teljesítmény a fedezet Alkotók kerestetnek! Ötlettől a megvalósulásig Több mint 200 millió forint értékű divatos ruhát küldenek az idén a szocialista országokba és a tökéspiacokra' a Sal­gótarjáni Ruhagyárból. A tervezők álmai szorgos varró­nők keze nyomán válnak valóra. A Nógrádi Szénbányák három külfejtéses üzemében az idén a tervezett 250 ezer tonna szén helyett 350 ezer tonnát termelnek ki. A legkiemelkedőbb teljesítményt a Mátra- terenye közelében levő Nyírmed külfejtési telep produkál­ja. Gáz a középületekben Romhányban 2300 méter gázvezetéket fektettek le az eimúlt hónapokban. A ve­zetékről elsősorban a köz­épületek — így a tanács, a termelőszövetkezet irodái, a tornacsarnok és természete­sen az általános iskola — kaphat majd korszerű és ol­csó fűtőanyagot. Nem lesz most már akadálya annak sem. hogy a Börzsöny Áfész sütőüzeme megkezdje a ter­melést, az üzembe helyezést ugyanis az energia hiánya is akadályozta. Nem csupán a középületek jutnak azonban gázhoz, kap­hatnak az energiából magán- személyek is. Jelenleg mint­egy hetven lakás tulajdono­sa kapcsolhatja fűtőberen­dezését a vezetékekre. Ezért fizetnie kell a beruházásból ráeső hányadot: 35 ezer fo­rintot. A TIGÁZ szakemberei már átvették üzemeltetésre a megépített községi gázveze­tékrendszert. Most a fogyasz­tói kérelmek elbírálásán a sor, amit a berendezések beköté­se követ. A következő esz­tendőben folytatódik Rom­hány lakossági gázvezetéké­nek kiépítése Sokan úgy vélik, ötletek­ben dúsgazdagok vagyunk, ám a megvalósítással már ko­moly gondok adódnak. Gaz­dasági helyzetünk valósággal szomjúzza az életképes kezde­ményezéseket, nehezen tűri el, hogy rosszul sáfárkodjunk szellemi adottságainkkal — mégis gyakorta hallani ér­demtelenül hamvába holt el­képzeléseket, ötleteket. E probléma megoldására hiva­tott — részben >— az Alkotó Ifjúság Egyesülés, amelynek megyei szervezete, úgy tűnik, végleg sínen van. — Most már önálló helyen, s csak • ennek a munkának szentelve időnket végezhet­jük a dolgunkat — mondja , Olasz János, az Alkotó Ifjú­ság Egyesülés megyei képvi­selője az új. irodahelyiségben, amely Salgótarján centrumá­ban, a Rákóczi út és az Arany János út kereszteződé­sénél található. — Az egye­sülés döntően az Alkotó if­júság pályázati rendszerre épü­lő menedzseri szervezet, amely anyagi lehetőségekkel is rendelkezik, s végigkíséri az egész innovációs vfolyama­tot, segíti az újítások, a mű­szaki és egyéb újdonságok be­vezetését, létrejöttét, haszno­sítását. — Ismerve az utóbbi évek Alkotó ifjúság pályázati ered­ményeit, a beadott műveket... Nem lehet sok munkája az egyesülésnek... — Ebből valóban nem tud­nánk megélni. Éppen ezért, e pályázati rendszeren kívül fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérjük egy-egy újítás, kezde­ményezés útját, támogatjuk a fiatal alkotókat. — Nyüzsögnek-e az iroda ajtajában az alkotó kedvű fi­atalok? — Inkább kevesebben le­gyenek, de az ötletek gazda­sági hasznosságának előzetes kalkulációja adjon reményeket a megvalósításra. Egyébként, feladataink között szerepel az Alkotó ifjúság pályázati rend­szer föllendítése is. így pél­dául a gyárakkal, üzemekkel, intézményekkel kötendő szer­ződés alapján vállaljuk az adott egységben a pályázat szervezését, lebonyolítását, sőt a kifelé történő hasznosítását is!' Ez megéri az üzemeknek is, hiszen gyakorta híján van­nak a személyi és anyagi fel­tételeknek, jól jöhet hát ne­kik, ha valaki ezeket a ter­heket leveszi a vállukról, ugyanakkor az újításokból, pá­lyázatokból nem csak a rá­fordítás térül meg, hanem fo­rintokban kamatozódó hasz­nuk is lehet. Különben bőven van munkánk, az egyeszten- dős tapasztalat jelzi: koránt- sincs kihasználva a fiatalok­ban lévő szellemi energia! Ugyanakkor egyre több a korral együtt gondolkodó, a változásokra érzékenyen rea­gáló vállalat, ahol tisztában vannak az egyesülés nyújtot­ta lehetőségekkel... — Említene néhány példát... — A salgótarjáni síküveg­gyárban egy tőkésimpoL’tgep kiváltására, nagy pontosságú, üvegszabási berendezés kifej­lesztésére vállalkoztunk, kö­zel hatmillió forintos érték­ben. Szeretnénk részt vállalni a személyi számítógépek el­terjesztésében, s nem csak a programok kínálatával, ha­nem személyi számítógép-köl­csönzéssel is. Éppen egy gyár és egy szövetkezet számító- gépbérletét véglegesítjük a napokban. De említhetem az Oravecz István és Győri László öblösüveggyári fiatalok által készített automatikus ve - zérlésű meleg vizes kazánt, amely a központi fűtéses la­kóházakban, a fóliasátrakban, vagy az óvodákban egyaránt használható, könnyen kezelhe­tő. praktikus. Ennek gyártá­sára a Szécsényi Szolgáltató Ipari Szövetkezet vállalkozott, így a közeljövőben — mivel a kereskedelem is érdeklődik iránta — megjelenik a bol­tokban is. — Bárcsak mindig ilyen könnyű lenne az út az ötlet­től a megvalósulásig. — Ezek sem mennek köny- nyen. Hiszen például , az öb- iösüveggyáriak esetében: mi­nek egy üveggyárnak a ka­zán? Nyilván sem kapacitása, sem érdekeltsége nem fűződik hozzá. Mi egy FMKT-pályá­zaton bukkantunk erre a re­mek konstrukcióra; s most már bizonyos, hogy zöld utat kapott a vásárlók felé is. — De megéri-e társulni az alkotóknak az egyesüléssel? Nem lenne szerencsése bbj mondjuk gyáron belül vágyj magánúton próbálkozni 3 hasznosítással? — Ki-ki maga dönti el a szellemi alkotással kapcsola­tos jogok érvényesítésén éli mikéntjét. Nem erőszakosko­dunk, csupán a szolgáltatásai inkát ismertetjük az alkotó­val. —- Forintokra gondoltam... — Az ötlet teljes megváló-; sítása során keletkező haszon a műszaki színvonaltól függően; 15 százaléktól akár 90 száza­lékkal is megilletheti az alkoi tót. Mi abban vagyunk érdéi keltek elsősorban, hogy sokan forduljanak hozzánk, ezértl díjtalanul tanácsadással, véle­ményezéssel is foglalkozunk! Mondok egy példát, diszkré­cióból név nélkül. Egy újíló a műszaki dokumentációért az egyik gyártól tízezer forintot kapott volna azzal a feltétel­lel, hogy valamikor a jövőben esetleg a' gyár kivitelezi az elképzelést, ám az. újítónak több anyagi követelésre ezzel nincs joga. Valamiként tudo­másunkra jutott az ügy, szeri ződést kötöttünk a hasznosí­tásról: tőlünk egy összegben a négyszeresét kapja az újító, továbbá évente az eladott ter­mékek értékének arányában újabb, az előbbinél jóval ma­gasabb összegek illetik meg! Az egyesülés egyik nagy lehe­tősége, hogy a szakértői cso­port közreműködésével véle­ményezi az alkotást, ha szük­séges javaslatot tesz a módo­sításra, esetleg megindítja a szaoadalmaztatási eljárást, jo­gi védehv.ec nyújt, továbbá gondoskodik a szélesebb kö­rű terjesztéssel, hasznosítás­sal. Egyszóval: menedzseli a vállalkozást. Erre pedig, külö­nösen napjaink gazdasági vi­szonyai között egetően szük­ség van — mondotta befeje­zésül Olasz János, az Alkotó Ifjúság Egyesülés megyei kép­viselője. T. L. Mérlegen a hazai porkohászat Hazánkban évente 2200 ton­na fémport állítanak elő és dolgoznak fel úgynevezett porkohászati termékké. Az el­járás a hagyományos öntési és forgácsolási technológiánál lényegesen anyagtakaréko- sabb, a termelés azonban csupán a hazai igények kis hányadát fedezi. Amíg a ha­gyományos eljárásoknál. az öntésnél és a megmunkálás­nál az anyag 40 százalékából hulladék lesz, addig a por­kohászatban —, ahol a por tömörítésével és hőkezelésé­vel többnyire már a kívánt méretű alkatrész készül el — ez az arány csupán 5 száza­lék. így a termék 10—40 szá­zalékkal olcsóbb. Az eljárás másik előnye: alkalmazása kevés szakmunkát igényel, s a gyártást könnyen lehet, au­tomatizálni. Ennek ellenére —, mint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya rámu­tat — az eljárás nálunk csak lassan terjed. Csupán né­hány vállalát rendelkezik korszerű gépsorokkal, így töb­bek között a Tungsram Rt., a Vasipari Kutatóintézet és a Bakony Művek. Más vál­lalatok porkohászati beren­dezései elavultak, és az alkal­mazott technológia sem felel meg a követelményeknek. Emiatt a hazai gépipar nem is számol a porkohászat! al­katrészek, szerszámok fel- használásával, s nem terem­tette meg az így gyártott ter­mékek felhasználásának fel­tételeit. A tanulmány szerint a por­kohászattal foglalkozó intéz­ményék, vállalatok a fejlesz­téshez támogatásra szorul­Egészségügyi beruházások a megyében A megye egészségügyi be­ruházásait ebben az ötéves tervben a kórházi rekonst­rukciók. a szociális otthoni felújítások és alapellátás ja­vítása jellemzik. Balassagyarmaton elkészült a7. új műhely-garázs, befeje­ződött a kazánbővítés, felújí­tották a sebészeti pavilon! s a napokban adták át a di­agnosztikai épületet A kony­ha kivitelezése és a férfi ideg-elme pavilon felújítása folyamatban van. A pásztói kórház rekonstrukciója is megkezdődött a kazánház, a konyha, az étterem és mű­helyek kivitelezésével. A szociális otthonok férő­helyei is gyarapodnak. Lu­dányhalásziiban új 104 férő­helyes pavilon épült, és emel­lett jó ütemű a régi kastély- épület felújítása is. A balas­sagyarmati otthonban 116 férőhelyes pavilon építése kezdődött meg. Az egészségügyi alapellátás javítását szolgálja 12 új kör­zeti orvosi rendelő, és 17 or­vosi lakás megépítése. Az or­vosi gépekre, műszerekre 24 millió forintot költöttek ed­dig a megyében. Mindezek ellenére a megye »kórházainak és szociális otthonainak egy részében a működési feltéte­lek elmaradnak a műszaki- szakmai elvárásoktól. Az egészségügyi intézmények műszerellátottsága jóval az országos átlag alatt van. A salgótarjáni kórházban terv szerint már a jövő év máso­dik felében megkezdődik a 84 férőhelyes úgynevezett kró­nikuspavilon építése. Pász- tón a kórház új épületszárny- nyal bővül, amelyhez új mű­tőblokk is kapcsolódik a ta­nulmányterv szerint. Fontos tennivaló az orvosi körzet­központok kialakítása, ame­lyekben komoly technikai fel­szereltséget lehet biztosítani. Szécsénvben és Bátonytere- nyén ilyen körzetközpontok kialakítását kezdték meg. nak, máskülönben a hazai porkohászatnak a nemzetközi színvonalhoz mért elmaradá­sa tovább nő. Ha a vállala­tok befejezik jelenlegi por­kohászati fejlesztéseiket —, s ehhez megkapják a kért hitelt, s központi támogatást —, akkor is csak a termelés jelenlegi színvonalát sikerül fenntartani, illetve a kapa­citást minimális mértékben bővíteni. Számításaik szerint 4—6 milliárd forint értékű fejlesztés kellene ahhoz, hogy a hazai porkohászati terme­lés megközelítse, vagy ulol is érje a nemzetközi színvo­nalat. Ebből az összegből új fém-vasporkohászati és mág­nesgyár építhető fel. és .fel­újíthatok lennének a porkohá­szati termelőhelyek. Mivel azonban a további fejlesztés anyagi lehetőségei korlátozottak, ezért az anyag- takarékos technológia elter­jesztésére szocialista és tő­kés kooperációk bővítését ja­vasolják, Olyan együttműkö­dés kialakítását tartják kí­vánatosnak, amelyben a ma­gyar és a külföldi partner közösen vesz részt a gyár­tásban, s így nem kellene be­rendezkedni az összes alap­anyag hazai előállítására. A hazai nyersanyagból gyártha­tó termékek viszont — töb­bek között az alumínium- oxidból, a szilíciumvegyüle- tekből előállított új forgá­csoló- és kopásálló anyagok esetében — érdemes volna megteremteni az alapanyag­gyártás feltételeit. Szükség lenne arra is. hogy az eddigi­nél jobb összhang alakuljon ki a gyártók, a forgalmazók és a felhasználók között. (MTI) NÓGRÁD - 1984, augusztus 18., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom