Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-16 / 192. szám

A rétsági termelőszövetkezet jövedelmező tevékenységet folytat műanyagüzemében. Kor­szerű gépekkel flakonokat gyártanak Dolgozók ós diákok, avagy dolgozó diákok Munkára nevelés nyáridőben Nógrádban Balassi Bálint Gimnázium­ban. Üjra Balogh Sándornak szól a kérdés: Miért alkalmaznak szünidős diákokat? — Szükség van a munká­jukra, ezt ők is érezhetik, hisz elég jó fizetést kapnak. És ők a mi munkaerő-után­pótlásunk. Mindig akad köz­tük, akinek megtetszik ná­lunk, kialakul bennük vala­miféle kötődés. Munkaerő­gondjaink nincsenek, de utánpótlásra szükség . van. Ám nem mindenütt van szükség a szünidősök ^ mun­kájára, esetleg ott sem, ahol pedig úgy -?go«dt>ínánk. A pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság munka ü gyi oszt á ly- vezetője, Réde Ferenc példá­ul előrebocsátja: — Sokkal kevesebb szüni­dősre van szükségük a mező- gazdasági üzemeknek, mint régen. Egyre toob munkafá­zist gépesítünk, s a gépek mellett állandó, hozzáértő munkások dolgoznak. Tizenöt- húsz gyereket foglalkozta­tunk a nyáron, de ennél nem is jelentkeztek sokkal többen. — No, de rájuk szükség van? Értetlenül néz az osztály- vezető: — Hát persze. Különben nem vennénk fel őket. Né­hány terület azért még akad, ahol kell az idénymunkás. Például kombájneilenőr­nek. mérlegelőnek, leltár- előkészítőnek osztjuk be a diákokat. De csak olyanokat, akik jól dolgoznak. A szak­vezetők ismerik a gyerekeket, hisz többnyire egy faluból ke­rülnek ki. Mi ugyanis nem tudjuk utaztatni- a gyereke­ket, ezért például a szí ráki körzetben sziráki szakvezető mellett sziráki gyerekek dol­goznak. Szó, ami szó, a nehezebb gazdasági helyzetben nem osztják ingyen a zsebpénzt az üzemekben. Ez a tenden­cia kedvez a nevelési célok­nak. Bár az nem kifejezetten örömhír, hogy ilyen kevesen dolgoznak az üzemben, ar­ról nem is beszélve, hogy a két felkeresett vállalatnál nem is jelentkeztek többen mun­kára. mint, amennyien vé­gül fizetséget kapnak. A technikai haladás, az egyre nagyobb arányú gépesített­ség tény, ám nem olyan gyors ütemű, hogy egy csa­pásra lehetetlenné tenné a diákok foglalkoztatását. Ta­lán nem megalapozatlan íté­let; nem üzemek tehetnek róla. hogy viszonylag kevés diák dolgozik. Pedig a már emlegetett munkára nevelé­sen kívül, az sem utolsó szempont, hogy a nehéz gaz­dasági helyzetet nemcsak a vállalatok érzik, de a ház­tartások is. V. E. Régen, a falusi portán már a legkisebbeknek is meg­volt a feladatuk. Fa- és viz- hordás, áiiatlegeltetés, adódott magától a tennivaló, télen, nyáron. Nyáron — dologidő­ben — több. Nemigen esett szó munkára nevelésről, munkára nevelődött a gyer­mek magától. A családi mun­kamegosztásban azonban má­ra úgy elharapódzott „a gye­reknek csak az a dolga, hogy tanuljon” szemlélet, hogy az áskola nem győzi kifundálni, hogyan nevelje a munka tisz­teletére, szeretetére a nebu­lót. Vagyis, hogyan biztosít- aa a harmóniát értelmi, íirvikai és erkölcsi fejlődés kö­rött. Hogy a meghosszabbo­dott tanulmányok elvégzése közbsn-után ne legyen ide­gen a munkapad, az olajos kéz, avagy a munkahely, a termelés világa, ahogy mon­dani szokták: az élet. A munkára nevelés hatha­tós esziköze lehet a szünidei munka. Persze, csak akkor, ha az üzemi környezet is úgy akarja. Nyilvánvalóan visszájára sül el a dolog, ha az üzemben dolgozókat sein nevelték munkára, vagy, ha a ,/nyári miikulálsoikra” nem vár igazi feladat, s csak unalmukat honorálják a munkabérreí. Ezernyi példa hozható, mennyivel értéke­sebb az a bicikli, az a mag­nó, amelyiknek az árát —, vagy egy részét — maga ke­reste meg a kamasz. De mennyien vannak a pénzt kereső diákok? A kér­dés megválaszolatlan ma­rad. mert erről még nem készült kimutatás. Amelyik diák betöltötte tizennegyedik életévét, s dolgozni akar né­hány hetet nyáridőben, isko­la iátél munkavállalási enge­délyt kap, jelentkezik a ki­szemelt vállalatnál. A vál­lalatoknak januárig (?) kell jelenteniük a felügyeleti szervnél, hány diákot alkal­maztak... Az ELZETT Művek szé- csényi gyáregységében tizen­kilencet. Balogh Sándor, a munkaügyi osztály vezetője ad róluk tájékoztatást. — Két éve született állás- foglalás arról a gyáregység­ben, hogy a szünidei mun­kára jelentkezők között előny­ben részesítjük dolgozóink gyermekeit. Ez a gyakorlat­ban nem ilyen egyszerű, mert a konyhán dolgozók például az áfész alkalmazottai. ök azonban „elzetteseknek” ér­zik magukat, fel is vesszük a gyerekeiket, ha úgy adódik. — Milyen munkára? — Minden esetben terme­lőmunkára osztjuk be a gye­rekeket. Egyszerűbb zárakat szerelnek, címkéznek. Tizen­egy-ötvenes, tizenkettő-öt- venes órabérben dolgoznak. Minden esetben kijelölünk egy felnőttdolgozót melléjük, aki segíti, irányítja őket, aki gondoskodik róla, hogy ne tétlenkedjenek. Két szünidős lányka a sze­reidében, Tarcali Andrea és Deák Andrea ezt csak alátá­masztja. Nem unatkoznak, a szónak abban az értelmében, hogy van munkájuk mindig. Mégis egybehangzóan nyilat­kozzak. hogy unalmas, mert a munka jellege kicsit egy­hangú. s hosszú a nyolc óra. Mégsem bánták meg, hogy eljöttek, mert úgy tartják, ez is tapasztalat. Egyébként Tarcali Andrea a salgótarjá­ni Táncsics Mihály Közgaz­dasági és Kereskedelmi Szak- középiskolában kezdi meg ta­nulmányait szeptembertől, a másik Andrea már harmadi­kos lesz a balassagyarmati Uj napraforgohíbridelc Világszínvonalú napraforgó- hibrideket állítottak elő a Ga­bonatermesztési Kutató Inté­zet kiszombori nemesítő tele­pének tudományos kutatói. Az utóbbi három esztendőben négy hibridjük kapott állami elismerést. Ezek mind magas, legalább 50 százalékos olaj- tartalmúak, vagyis termésük fele olaj. Emellett rövid te- nyészidejűek: 110—120 nap alatt beérnek és ^zempergési veszteség nélkül arathatók- csépelhetők hagyományos kombájnokkal. Hektáronkénti hozamuk kedvező időjárás és talajvi­szonyok mellett elérheti a 30 mázsát. Mivel ellenálló faj­ták, jól alkalmazkodnak a különböző talajtípusokhoz, az ország bármely részén megho­nosíthatok. A legismertebb külföldi napraforgókká), egyenértékű kiszombori hibridek az idén mintegy 40 000 hektárt foglal­nak el. .Ebből ezer hektáron vetőmagot termelnek, s így jö­vőre csupán ezekkel az új­donságokkal csaknem 100 000 hektárt tudnak bevetni. Ha ehhez hozzászámítjuk az egyéb hazai hibrideket és fajtákaL, akkor már gyakorlatilag meg­szűntnek tekinthető a magyar mezőgazdaság kiszolgáltatott­sága a külföldi licencekre va­ló ráutaltság napraforgómag­ellátás tekintetében. A hazai nemesítők sikeres munkáját'bizonyítja, hogy ma már külföldön is keresik a magyar napraforgókat. Az egyik kiszombori nemesítésű hibrid példápl Franciaország­ban kapott állami minősítést, elismerést. Ennek a naprafor­gónak a magját az idén ha­zánkban 170 hektáron szapo­rítják tovább az egyik fran­cia külkereskedelmi vállalat megbízásából. Szanálás után már nyereség a NÉÉY-nál A kibontakozás A vállalatok tevékenységét alapvetően gazdálkodásuk eredményessége, vagy ered­ménytelensége minősíti. Ami­kor egy termelő-gazdálkodó egység helyzete a szanálási eljárás elrendeléséig súlyos­bodik, az már több éves gaz­dálkodási zavarok következ­ménye. II távlatokat is szolgálta így volt ez a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál is. Az 1982-es veszte­séges gazdálkodás miatt, fel­ügyeleti minisztériumunk szanálási bizottságot jelölt ki az okok feltárására, az ered­ményes gazdálkodás vizsgá­latára. A bizottság nagy se­gítséget adott a veszteség okainak elemzésével, amely alapot adott az intézkedési tervünk kidolgozásához. A szakemberek a veszteség oka­it döntően a vállalat műkö­désében jelölték meg, tehát intézkedéseink ezek megszün­tetésére irányultak. A megyében betöltött sze­repünk miatt a megyei párt­végrehajtóbizottság július ele­jén megtárgyalta a szanálási intézkedési terv időarányos végrehajtását és annak ha­tásait. A vállalató beszámoló, a bizottsági megállapítások­kal összefüggésben, a szerve­zeti és irányítási rendszerben, a vállalkozáspolitikában és termelésszervezésben, az esz­köz- és készletgazdálkodás­ban, a munkaerő-gazdálkodás­ban és érdekeltségi rendszer­ben, a költséggazdálkodásban elért változásokat ismertette. Az intézkedések már a sza­nálási eljárás idején meg­kezdődtek. Ezek között ki­emelt szerepet kapott az a politikai felvilágosító munka, amely az eljárás lényegét, célját ismertette a dolgozók­kal, hogy mindenki csak any- nyit foglalkozzon ezzel, a vál­lalat előtt ismeretlen eljárás­sal, amennyi szükséges. Ugyanakkor a vállalatvezetés mindenről őszintén tájékoz­tatta a kollektívát. Ebben a nehéz helyzetben az összefo­gást, az eredményekért ér­zett felelősséget kérte a dol­gozóktól. Az 1981-es évvel az ipari beruházások lefutottak, ami­nek csak költséget növelő, de árbevételt nem adó kötele­zettségei maradtak meg (ga­ranciális feladatok). Ez a konstrukcióváltozás jelentős termeléscsökkenést okozott. Az új piaci helyzet a vállal­kozáspolitikában, a készlet- és költséggazdálkodásban, a termelés szervezésében új szemléletet követelt, a válla­lati felállást egyszerűsítő mó­dosításokat tett szükségessé. A megyei párt végrehajtó bizottsága elismeréssel szolt arról a határozottságról; amellyel a vállalat a szerve-. zeti és .irányítási rendszerét a valós helyzethez igazította. Csökkentettük a vezetési lánc hosszát; növeltük a megerő­sített építésvezetőségek hatás­körét, önállóságát. Fejlesz­tési, termelési, realizálási fel­adataink hiányzó szervezeti formáit oldottuk meg, ami­kor létrehoztuk a tervezési és fejlesztési irodát, valamint a számlázási csoportot. Több osztály, csoport összevonásá­val csökkentettük a központi szervezetek számát. Az előbbiek személyi vál­tozásokkal is jártak, amely­nek során több fiatalt bíz­tunk meg vezetői beosztással. Jelenleg a második vonal tel­jes kéderállománya felsőfokú szakmai képzettséggel rendel­kezik. politikai képzésükre pe­dig több évre szóló terv ké­szült. Kezdeményeztük az új szer­vezeti formákat, a kisvállal­kozásokat. Támogatásunkkal 15 vállalati, gazdasági mun­kaközösség alakult és HŐ- VILL néven leányvállalatot alapítottunk. Ez utóbbinak az volt a célja, hogy a cső­szerelő kapacitást bővítsük, s fizetőképes kereslethez iga­zítsuk, s a korábbi gazdaság­talan tevékenységet nyeresé­gessé tegyük. __ útján J elentősen szűkült a vál­lalat működési körzete, s en­nek megfelelően a megyében végzett munkák aránya a korábbi 64 százalékról 1984- ben 89 százalékra emelkedett. A termelői tevékenység kon­centrációja eredményeként az évi átlagos 40—50 kivitelezé­si munkahelyünk ebben az évben 26 egyidejűleg végzett szerződésre csökkent. Az elmúlt év jelentős ered-. ménye volt hogy a 4—5 év­vel ezelőtt kötött szerződé­sekben vállalt feladatainknak eleget tettünk. Ezeknek a munkáknak az átfutási 'ideje hosszú volt, emiatt nagyok voltak a veszteségek. Az új vállalkozási forma bevezeté­sére is megtettük a kezdő lé­péseket. 1983—84-ben 18 ver­senytárgyaláson jelentünk meg, ahol 6 munkát nyer­tünk el, csaknem 270 millió forint értékben. Az előbbiek mellett a lakásépítés techno­lógiai folyamat szervezésé­nek kidolgozására magasan képzett szakembereknek ar tunk megbízást, s ezzel vég­rehajtottuk a vállalati párt- bizottság erre irányuló hatá­rozatát. A minőség javítását folya­matosan tettük az intézkedé­sek középpontjába. Ez irányú törekvésünket az újonnan ki­adott érdekeltségi rendszer is jól szolgálja. A vállalatve­zetés elrendelte a technoló­giai folyamatok befejezését követő házi minőségi átvételt, hogy minden szakma munká­ja menet közben ellenőrizhe­tő legyen, és szükség esetén a hibák kijavítása is a lehe­tő legkisebb veszteséggel tör­ténjen meg. Az intézkedések kedvező­en hatottak a gazdálkodásra, mert az ütemesebb ároevétel. a jobban programozott terme­lés jelentős bankkamat-, és készletcsökkenéssel járt A legkritikusabb. területen a/ eszköz- és készletgazdálko­dásban értük el a legna­gyobb eredményt. Az elmúlt esztendőben 7,3 millió brutto értékű gépet értékesítettünk, készletünket pedig 54 7 millió forinttal, azaz 28 százalékkal csökken tettük. M agteh e tt ük mert megbízhatóbbá formál­tuk a termelési programot, ehhez igazítottuk az anyag- rendé Veket, megszüntet­tük a készletre történő be­szerzést, és beszabályoztuk r saját ipari termák készlet nagyságát. A csökkenés va lameimyi készletelemre kitér jedt, de az pnyagér'iék csők kent a legnagyoob mérték ben. Megállt — költséggazda-rendf?er Vállalatunknál alapvető ■problémát okozott az építő­ipari átlagtól is nagyobb ará­nyú létszámcsökkenés. Ugyan­is az 1980-as létszám 1983-ta 23,7 százalékkal lett kevesebb. Az előbb említed jelenség, as a vállalat gazdasági hely­zete között szoros összefüggés volt. Ugyanis az alacsony jö­vedelmezőség szűk lehetősé­get biztosított a keresetek nö­velésére.. Gondot jelentett, hogy a végzett szakmunká­soknak csak a 30—40 száza­léka maradt a vállalatnál. A létszám stabilizálására, e fiatal szakemberek megtartá­sára több irányú intézkedést tettünk. Megváltoztattuk a bérpolitikánkat, új ösztönzési formát dolgoztunk ki a vég­zett szakmunkások megtartá­sára. Ezzel egy időben javí­tottuk a munkavégzés felté­teleit. a munkaszervezés szín­vonalát, és nagyobb figyelmet fordítottunk a munka- és életkörülményeket javító in­tézkedések végrehajtására. Az előbbiek eredményeként 1984. első felében nemcsak megállt a létszámcsökkenés, hanem már 40 fős növekedés követ­kezett be. Az ebben az év­J NÓGRÁD - 1984. ben végett szakmunkásoknak pedig 70 százaléka jelezte, hogy a vállalatnál kíván dol­gozni. A termelőszervezetek költ­ségalakulását negyedévenként vizsgáljuk. Ennek során megköveteljük a normatív és a tényleges költségtényezők közötti eltérések indoklását. Amennyiben szükség van rá, akkor eddigi intézkedéseinket korrigáljuk A fel nem osz­tott költségek folyamatos fi­gyelésére pedig úgynevezett „költséggazda”-rendszert ve­zettünk be, amelynek hatásá­ra az elmúlt évben a szőkí­tett önköltség 5 százalékkal javult, a fel nem osztott költ­ség pedig 13 millió forinttal csökkent. Az esztendő eddig eltelt időszaka legfőbb eredményé­nek veszteséges gazdálkodá­sunk megszüntetését tekint­hetjük. Az első fél évben eredményünk elérte az egy­millió 225 ezer forintot. Emö- gött a többi között az van, hogy lakásátadási tervünk időarányos részét teljesítet­tük, az ez évre tervezett laká­sok 61 százalékát, azaz 22-t adtunk át. A legutóbb átvett három épületnél pedig a be­ruházási vállalat szakemberei is elismerték a minőség javu­lását. Sikeres politikai munka es a tennivalók , A feszültségek levezetésé­ben, az, eredményes tevékeny­ség megindításában jelentős szerepet vállalt a vállalati pártbizottság, a társadalmi szervek irányító testületéi. Si­keres volt a politikai munka olyan jelentős feladatok meg­oldásában, mint az építésben együttműködő szervek kap­csolattartása, a vállalaton be­lüli irányító és végrehajtó gazdasági egységek közötti összhang megteremtése, a termelés emberi tényezőinek formálása. A vállalati kollektíva tisz­tában van azzal, hogy az ed­digi eredmények még csak kezdetiek, továbbfokozásuk a legalapvetőbb feladat. Er­re hívta fel a vállalat veze­tőinek és dolgozóinak figyel­mét a megyei párt végrehajtó bizottsága, amikor elismerte az eddigi erőfeszítéseket és megfogalmazta az elvárásokat,' illetve a lényeges gazdálko­dási kérdésekre irányította a figyelmet. Ez utóbbiakhoz so­rolhatjuk, hogy a beruházók egyre magasabb követelmé­nyeket támasztanak a minő­séggel kapcsolatban. Ügy kell termelnünk, gazdálkodnunk, hogy megfelelő nyereséget érjünk el, biztosítsuk a ren­tábilis gazdálkodás feltételeit. Jobban ki kell használnunk az ipari termelésben megle­vő lehetőségeinket. El őtérbe helyezzük a lakásépítés ha­tékonyságának fokozását, mi­vel ennek előgyártási feltéte­lei megvannak. Mindezeket úgy kell megvalósítanunk, hogy felkészüljünk a szabá­lyozók által meghatározott to­vábbi terhelésekre, amelyek­nek ellensúlyozására elsősor­ban saját erőforrásainkat kell felhasználni. Mivel a fel­adatok eredményes elvégzésé­ben fontos szerepe van a ve­zetőknek, ezért a szükséges káderutánpótlást saját nevelé­sünkből kell biztosítani a vál­lalatok ez irányú, egymás kö­zötti rivalizálásának mérsék­lésével, illetve megszüntetésé­vel. A megyei párt-végrehajtó- bizottság elismerése újabb len­dületet ad a vállalati kollek­tíva erőfeszítéseihez, a fel­adat meghatározásához, a to­vábbi intézkedések kidolgozá­sához. A dolgozók a jövőben is sikerrel akarják megolda­ni a reájuk háruló feladato­kat. "mind az építési igények kielégítésében, mind pedig a vállalati jövedelmezőség meg­teremtésében. Timmer Zoltán igazgató augusztus 16., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom