Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

A marosvásárhelyi színház Kapu a nagyvilágra Hogy Marosvásárhelynek színháza legyen, ez a gondo­lat megvan vagy kétszáz éves. Hogy hol épüljön fel ez a színház, arról is vitatkoztak eleget. Például 1908-ban is azért dúlt valóságos csata a városházán, hogy a színházat (amelynek megtervezésére ép­pen a városháza meg a kul­túrpalota — .a Cifra Palota — megálmodói, Komor Marcell és Jakab Dezső műépítészek kaptak megbízást) ne a fő­térré telepítsék, mert az ve­szélyeztetné a kisiparosságot és kereskedelmet. Az idő tájt — 1909-iben — végül az erős aka­ratú polgármester, dr. Berná- dy György szava donött: igen­is a főtéren épüljön fel Ma­rosvásárhely színháza. Le is bontották gyorsan az ezer­mester Bodor Péter hires-ne- vezetes, évszázados, pótolha­tatlan zenélő kútját... de a várt államsegély elmaradt, s színház nem épült mégsem. ' Ahhoz a népelnyomó — és kultúraelnyomó — rendszer­nek is meg kellett változnia K‘/mániában, hogy Marosvá­sárhelynek színháza legyen. Legelőbb — 1946 márciusá­ban — az első állandó vásár­helyi társulatot, már mint ál­lami intézményt, a kultúrpa­lota fogadta be, egy röpke évtizeddel ezelőtt pedig, az új színházépület is tető alá ke­rült. A főtéren. Ekkor is meghökkentően merésznek tűnt a szándék, hogy megbontsák a város tör­ténelmi főterét, voltak is el­lenzői jócskán ennek az el­képzelésnél:, de mára az el­lenzők is büszkék új színház­terükre. Mert egy egész tér nyílik most a főtérről, ami ki­tágítja a városközpontot, nap­fényes, márványlépcsős tera­szokkal, szokatlan, modern, de cseppet sem hivalkodó for­mákkal, a népi építőművészet elemeit őrző épületegyüttessel gazdagítja a várost. A magyar, turista . jobbára nem sokat tud erről a látni­valóról, de miután az új tér alatti parkolóban kiszáll a buszból, felmegy a lépcsőn, és sietne tovább a volt város­házához, a Cifra Palotához... ámulva áll meg itt. Nincs fo­galma arról, hogy a főtéri házsor mögött mennyi rogy- g.yant viskót, salétromos ud­vart, tűzfalat, gödröt, düledé- ket, mennyi múltat kellett el­takarítani, hogy megszület­hessen ez a tér; maga a lát­vány állítja meg, megáll tehát — bármilyen sietős is a dol­ga —, megáll és gyönyörkö­dik, Aztán bebarangolja a te­ret. A teret ölelő épületek tö­vében érdekesen tagolt, zeg­zugos, barátságos világra Puk­kan, s ha visszanéz, min­denünnen másnak látja a szobrokkal, kovácsoltvas lám­■Él Az új színház A tér egy részlete gerparti Mangália és Neptun fürdőtelepek tervezésével új iskolát teremtett a román építészetben. És mögötte volt a bukaresti nemzeti színház környékének rendezése, Vaj- dahunyad, Pitesti központjá­nak kialakítása, s egységes lakótelepeket tervezett Nigé­riának is. Marosvásárhelyen 1965-ben járt először. Később — már a színháztér elké­szülte után — ezt mondta: — Nem ültem buszra... sé­táltam, ácsorogtam, azt akar­tam megízlelni, megérezni, milyen ez a város, ahol szín­házat kell építenem... Ahogy belekóstoltam ebbe a hangu­latba, rögtön tudtam, hogy mit akarok! Hogy is magya­rázzam meg... Sokat utazom, jártam mindenfelé, láttam Nyugatot, láttam az orosz épí­tészetet, láttam Görögorszá­got, Egyiptomot, de az ókori csodák, a piramisok, a mexi­kói méretek nem embersza­básúak. A monumentalitás számomra elviselhetetlen! Fé­lelmetes erőt, nyomasztó ha­talmat demonstrál... Engem igazán az öreg európai váro­(A szerző felvételei) sok érdekeltek, Salzburg Innsbruck, Mantova... Man to- vában a Danié tér méreteit nem is sejti előre az ember, váratlanul nyílik meg minden részlet, benyílók, sikátorok, korszerűen rekonstruált és restaurált középkori faima­radványok, lépcsők, csupa föl­fedezés, új kép, új élmény... Ezekre a barátságos részietek­re emlékeztem, amikor újfa és újra bebarangoltam i. vá­sárhelyi főteret... Azt akar­tam, hogy az épület benne él­jen a környezetben, köze! le­gyen az emberekhez... A tér körülnövi a színházat, de csak fokozatosan mutatja meg ma­gát. A látvány az építészt igazol­ta. Aki olyan környezetet .akart teremteni, amely közel van az emberekhez, s ame­lyet az emberek — akik ott élnek és akik ott járnak — magukhoz éreznek közelinek, noha tisztában vannak vele, hogy ez az új iér nemcsak a marosvásárhelyi főtéren nyitott kaput a nagyvilágra. Aczél Gábor Külföldön I is társ az alahárdos Napjainkban egyre több azoknak a száma, akiket munkájuk az országhatáro­kon túlra szólít. Lehet ez tartós külföldi szolgálat, vál­lalati kiküldetés, egyéni munkavállalás, továbbtanu­lás, de, aki az útra készül, minden bizonnyal igyekszik már idehaza ismerkedni az országgal, amely néhány év­re az otthona lesz. Azt — szinte már közhelyszerűen — sokan tudják, hogy a nyu­gati országokban betegnek lenni, még a tehetősebbek szá­mára is alapos érvágást je­lent. A7. ÁB a Magyar Népköz- társaság területéről külföld­re utazó munkavállalóknak és családtagjaiknak ajánlja a betegség-, baleset- és pogy- gyászbiztosítást, amelyről tudni kell, hogy más. mint a turisták hasonló biztosí­tása. Nevezzük tehát BBP— 3-nak, és mondjuk el róla: minden magyar állampolgár megkötheti, aki nem magán- személyiként és nem napidí- jasként utazik olyan ország­ba, amellyel a magyar állami szervek nem kötöttek szo­ciálpolitikai egyezményt. A BBP—3 díjait devizában kell fizetni, a díjtétel kétfé­le. Magyar munkáltató meg­bízásából tartósan külföldi szolgálatot teljesítő honfi­társunk külföldi gyógyke­zelési költségeit a hazai tár­sadalombiztosítás keretében a munkáltató állja, a fenn­maradó 15 százalékra terjed ki a BBP—3. amelynek alap­ján az Állami Biztosító arra > vállal kötelezettséget, hogy J az indokolt kórházi, orvosi kezelés teljes- költségeit, il­letve a gyógyszerszámlákat az American International Underwriters külföldi irodái­nak közvetítésével a biztosí­tott helyett kifizeti. Az ösz- szeg 85 százalékával az ÁB, a kiküldő szerv, illetve a társadalombiztosítási főigaz­gatóság elszámol. Az egyéni munkavállalási engedéllyel, ösztöndíjjal és előadóművészi. 'szerződéssel külföldön tartózkodók a BBP— 3 birtokában szintén mente­sülnek a közvetlen kész­pénzfizetés alól, az AIU-iro- dák teszik meg helyettük, és a gyógykezelés teljes költsé­gét az ÁB viseli. A biztosítás kiterjed a bal­eseti és poggyászkárokra is, ezeket az ÁB idehaza fo­rintban téríti meg. A biztosítás megkötésekor az ÁB címlistát ad. az rész­letesen felsorolja az ameri­kai társintézet külföldi iro­dáinak címét. A BBP—3 feltételeiről, to­vábbi tudnivalókról az Álla­mi Biztosító képviselői ad­nak tájékoztatást. Ismerked­jen meg az alabárdos újabb ajánlatával! — ni. — ' XNXXX>XXX>XNX\VxXV\XXXXXXXXXXXXXNXXNXXXXXXXXXVV\XY\.XXN\>,XXX>x pákkal, virágágyakkal, egy szökőkút különös gömbformá­ival „dúsított”, de alapvetően egységes térkompoziciót. A színház hátul, az enyhén emelkedő lejtő közepén áll. Aszimmetrikus, fehér, a teteje cserép, csillogó piros és bar­na, leginkább a többi maros­vásárhelyi régi középület Zsol- nay-mázas hangulatát idézi. És mintha a tér többi építmé­nye, a szálloda, az áruház, az üzletsorok fölé magasodó há­zak mind-mind a testvére volna. És az épületék dina­mikája, a tetők játéka, azaj- tók-kapuk rajzolata azt lát­tatja, hogy az építész a szá­zad végi szecesszióhoz, (amely a városközpont sajátos stílus­jegye) igazodva tudatosan öt­vözte a középkori architektú­ra hagyományát a ma vasbe­ton-építészetével. Nem véletlen, hogy lénye­gében egy ember tervezte az egész teret. Costantin Savescu a neve. Neki megadatott, ami Komor Marcellnek a század­előn álma volt: teljes egészet alkotott. Nem érdektelen, hogy ho­gyan. Egyszer nyilatkozott ró­la. Akkor már a galaoi új la­kótelep, — amit oly sok ma­gyar turista ismer —, s a ten­Egy Skóciában kiránduló francia fölvesz kocsijába egy helybeli autóstopost, aki- a whiskygyárnál száll ki. A skót meghívja a franciát, mondván, nézze %meg a gyá­rat. amelynek ö az igazgató­ja. Már jó ideje beszélgetnek az irodában, mikor így szól a skót: — Azért nem mehet el anélkül, hogy ne kapna egy kis frissítőt — és kinyitja az ablakot. * A skót megszólít egy járó­kelőt az utcán: , — Ne haragudjon, uram! Kérdezhetnék öntől valamit? — Csak tessék! — Szokott inni? — Nem, soha. — Akkor fogja meg, kérem, ezt az üveg whiskyt, amíg bekötöm a cipőfűzőmet! * A skót megérkezik felesé­gével egy téli üdülőközpont­ba, és odamegy a síoktatóhoz: — A feleségemmel szeret­nénk megtanulni féllábon sí­elni. Skót humor — MerlJ így egy pár síléc is elég volna kettőnknek. * Nyaralni megy kisfiával a skót. — A legfontosabb az — ok­tatja kisfiát az apa —, hogy ne pazaroljunk. Ahol nem tál érdekes a táj, ne felejtsd el levenni a szemüvegedet! * ■ Egy skót szánalmasan sír az útszélen. — Mi a baj? — kérdi tőle egy járókelő. — Ne is mondja! Kitörtem a fésűmnek egy fogát... — De hát miért olyan nagy baj ez? — Mert ez volt az utolsó, így újat kell vennem. * Osztrigaevés közben gyön­gyöt nyelt a skót. A gyöngy átfúrta a gyomrát, és a seb­be néhány nap múlva bele­halt. — Micsoda szerencse! — újságolta később ismerőseinek az özvegy. — Ha nem, nyeli le ezt a gyöngyöt, soha nem lelt volna miből kifizessük a temetését. * Egy ifjú rádióriportért meg­bíztak, hogy készítsen inter­jút a dúsgazdag skóttal. Elárulná — kérdezte a mikrofonját tartó ifjú —, ho­gyan vált multimilliomossá? — Hosszú történet — felel­te a skót. — Mivel látom, hogy nem jegyzetel, engedje meg, hogy leoltsam a villanyt, amíg elmesélem! — Nagyon köszönöm — állt föl az ifjú —, már mindent értek. * Egy idős skót hölgy igy szól a férjéhez: — Drágám, igazán elvihet­nél már egyszer moziba! — De hát Allison! — tilta­kozik a férj. — Egyszer már voltunk. — Igaz, de hát időközben föltalálták a hangosfilmet. * Egy skót kisgyerek ijedten szalad az apjához: — Papa, az öcsi éppen új­ságot eszik! — Na és — feleli nyugod­tan az apa. — Az a tegnapi újság, már kiolvastam. G. G. De hát miért? NÓGRÁD - 1984. augusztus 15., szerda | K Á Bizományi Áruház felelőssége A Bizományi Áruház Vál­lalatnak az üzletében el­adott árukért való felelős­ségéről, valamint a kifogás érvényesítéséről hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy vállalat a Bizományi Áruházban 144 ezer forintért importból származó képmag­nót és nyolc hangszalagot vá­sárolt. Mint később a bizo­mányi ellen indított perében előadta, a készüléket a Gel- ka nem tudta üzembe he­lyezni és tíz-tizenöt perc után a szinkronból kiesett. Később kapcsolási rajzot ka­pott a bizományitól, de a magnót ennek alapján sem lehetett megjavítani. Még közvetítőláncot is építettek ki, de igy sem tudták hasz­nálni. Ezért a vállalat az üzlettől elállt és a vételárat visszakövetelte. A bizományi arra hivat­kozott, hogy szavatossági fe­lelőssége elévült, mert a vállalat az igényt a vásárlás után hat hónap elteltével je­lentette be. holott saját ál­lítása szerint a hiba nyom­ban a vétel után jelentke­zett. Az első fokon ítélkező bí­róság az áruházát a kép­magnó visszavételére és a vételár kifizetésére kötelez­te. Fellebbezésre a Legfel­sőbb Bíróság ezt a döntést hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra, vala­mint újabb határozat hoza­taléra utasította. Végzését azzal indokolta, hogy első­sorban tisztázni kell: a vál­lalat kellő időben érvényesig tette-e szavatossági jogait! Ezért bizonyítania kelti, hogy a magnót mikor helyezte üzembe, és akkor, vagy ké­sőbb milyen hibát észleltek, ennek elhárítására mikor, mit tettek, és a javítás meny­nyi ielőt vett igénybe. Ameny- nyibem az lenne megállapít­ható, hogy a vállalat az igé­nyét menthető okból hat hó­napon belül nem tudta ér­vényesíteni, akkor — eset­leg szakértő bevonásával tisztázni kell, vajon a készü­lék a vásárláskor megfelelt-e a törvényes, vagy a szerző­désben meghatározott tulaj­donságoknak. Azt is vizsgál­ni keld, hogy az importból származó magnó a hazai üze­meltetési feltételek mellett, átalakítás nélkül, vagy az­zal üzemeltethető-e. és. hogy az eladáskor a készülék min­den tulajdonságáról a vevőt tájékoztatták-e. Végül azt is el kell dönteni, mi a hiba oka, és ez olyan jellesű-e. ami a vételtől való elállás indoka lehet. Csak ennek a széles körű bizonyítási eljá­rásnak lefolytatása után le­het az ügyben megnyugtató határozatot hozni. Hajdú Endre Holy ellen fürkészdarázs Egy értékes kolumbiai fe­nyőerdő megmentésére a ku­tatók a Telenomus alsophi- lae nevű petefürkészdara- zsakat gyűjtöttek össze Vir­giniában. és laboratóriumban tenyésztették őket. Közülük 18 000-et kihelyeztek a fenyő levelével táplálkozó molyok által megfertőzött fenyőerdő­be. A darazsak ott petéiket a FELÚJÍTJÁK Megújul a salgótarjáni Lakberendezési Aruház. A szakem­berek felújítják a külső burkolatot, ezzel egy időben a bel­ső terek átalakítása is folyik. Az árusítás zavartalan az építés ideje alatt. —1SZ— molyok petéibe rakták. A darázspeték kikelésük után a molypetét fogyasztották táplálékul. Néhány hónap alatt a molyok majdnem tel- iesen kipusztultak. A dara­zsak — mivel csaknem kizá­rólag két, a mező- és erdő­gazdaságban kártevő rovar­fajt pusztítanak — nem ká­rosak az erdő hasznos rovar- vátágárá. n

Next

/
Oldalképek
Tartalom