Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

I Mihail Gluzszkij r Színész, »kit újra felfedez­tek. Méghozzá ötvenéves ko­rában. De ne szaladjunk ennyire előre, kövessük vé­gig Mihail Gluzszkij életút­ját, művészi pályáját. A szovjet színész, akit a minap Az elnök éjszakája cí­mű produkcióban láthattunk, 1918-ban született. A főisko­lát 1940-ben fejezte be, 1946 óta dolgpzik színházi és film­színészként. Több mint há­rom évtizeden át játszotta a legkülönbözőbb kisebb-na- gyobb szerepeket kaland- és mesefilmekben, komédiák­ban és tragédiákban. Ellen­szenves figurákat, például Ivasovot a Két óceán titká­ban, Kalnylkovot a Csendes Donban; rokonszenveseket a Tizenkilenc év is voltam és az Élők és holtak tábornokai című filmekben. Aztán jött az újrafelfede­zés. Gleb Panfilov, az akkor kezdő fiatal rendező rábízta Fokics szanitécvonat-pa- rancsnok alakjának megfor­málását A »fűzőn nincs átke­lés című filmjében. A mű vi­lágsiker lett, a rendezőt szárnyra kapta a hírnév, Gluzszkijra pedig felfigyel­tek, az alkotók és a közön­ség egyaránt. Egy másik kez­dő rendező, a színészként is­meri Nyikolaj Gubenko re­mek szerepet kínált neki A katona visszatért a frontról című alkotásában, amely szovjet filmünnepi bemutató­ként a magyar közönség el­ismerését is elnyerte jó tíz évvel ezelőtt. Ezért az ala­kításáért 1973-ban Vasziljev- díjjal tüntették ki. Ugyanab­ban az évben újabb nemzet­közi siker következett: Ilja Averbah rendező Monológ című alkotásának idős pro­fesszora. Az idén 86 éves művész filmjei közül a közönség A prémium, aztán Az utolsó ál­dozat, a Péter cár és a sze- recsen, valamint a Magyar, országon nemrég műsorra tű­zött Utószinkron című alko­tásokat láthatta. Mihail Gluzszkijt újrafel­fedezése után külföldre is gyakran meghívják. Az NDK televíziója szerepeltette a többi között a Jelszóra nincs szükség és a Vörös és fekete című filmjében, játszott szov­jet-bolgár és szovjet—len­gyel közös produkcióban. (erdős) Ásatás ok a Louvre udvarán ; A Louvre, Párizs hatalmas képtár- és múzeumpalotája je­lentős felfedezéseket ígér, ám ezúttal nem termeiben, ha­nem udvarán — és majd csak néhány év múlva. Be- avatatlanok addig nem lép­hetnek be a Napóleon-udvar es a Cour Carrée, vagyis a Négyszögletes udvar terüle­tére. A „Grand Louvre” (Nagy Louvre)-terv keretében, mely a múzeum és a pénzügymi­nisztérium által kiürített «zámy átrendezését irányoz­za elő, jelenleg Európa leg­nagyobb szabású régészeti vállalkozása folyik az egyko­ri királyi palota falai között. Az ásatások márciusban kezdődtek — megelőzve az itt felépítendő és oly sok vi­tát kavart üvegpiramis ala­pozási munkáit — s a tervek szerint két éven belül, 1988 januárjában fejeződnek be. Az egész régészeti hadműve­let 25 ezer négyzetméternyi területre terjed ki, költségei évente 15 millió frankot emésztenek fel. Ezen a nyá­ron 55 régész, 20 földmun­kás, a felfogadott önkénte­sekkel együtt 110—120 fő dolgozik a feltáráson. Először 1866-ban folytattak itt alaposabb régészeti feltá­rást, s az akkor 21 ezer négyzetméterre kiterjedő ása­tások fényt derítettek a kö­zépkori Louvre történetének alapvető vonásaira. így is­mert volt már Fülöp Ágost 1190-ben épített erődítmé­nyének helye, s az is, hogy V. Károly a XIV. században ezt átépítette, északi és ke­leti palotaszárnyat toldva hozzá. Már eddig számos haszná­lati tárgyat találtak a kuta­tók a föld felszíne alatt a francia középkor mindennap­jaiból — cserép- és üvegedé­nyeket és a Karolingok ko­rából származó egyéb hasz­nálati tárgyakat, meg cson­tokat. A régészek számára ezek mégis kevésbé érdekesek, mert későbbi korokban, a Louvre-on kívülről hozott töltésföldből származnak. A legtöbb érdekességgel az 1527 előtti rétegek kecsegtetnek — ekkor romboltatta le I. Ferenc Fülöp Ágost várlor- nyát és adott utasítást a Louvre átépítésére Pierre Lescotnak. V. Károly ideié­ből tornyok, épületek alapfa­lai, kutak és pincék kerülnek elő. I. Ferenc korából érde­kes kőborításokat, továbbá kerámiákat, cserepeket, cson­tokat találtak. Látható, hogy a régmúlt Idők kőfaragói az északi sáncárok' külső falá­nak, valamint a kastély ke­leti oldalának köveibe szív alakú jeleket véstek: ezek most a kövek bámulatramél- tóan jó állapotáról tanúskod­nak. Még nem döntötték el, hogy a jelenlegi formáját a múlt században elnyerő pa­lotaegyüttes kellős közepén található romokat milyen formában mutatják be a nagyközönségnek. Addig is. ősszel, kilátót emelnek, hogy az érdeklődők némi fogalmat alkothassanak erről a rend­kívüli régészeti vállalkozás­ról. Szovjet barlangászok felfedezése ’ A Szovjetunió területén, Nyugat-Kazahsztánban fel­fedezték a világ második legmélyebb barlangszakadé- kát. A siker annak a moszk­vai barlangászokból álló ex­pedíciónak az érdeme, amely nehéz leszállást hajtott végre 1370 méteres mélységben. A „Sznyezsnaja” (Havas) néven ismert barlang kutatói 45 na­pot töltöttek a föld mélyében. Egy omlás akadályozta meg őket abban hogy az éléit szintnél mélyebbre hatolja­nak. A kőtömbök közti rések­ben huzatot észleltek, ami azt jelenti, hogy a barlangnak még nem érték el a végét. Az expedíció tagjai azonban nem ialáltak elég széles búvólyu- kat és útjukat így nem foly­tathatták. Érdekes, hogy a barlang legmélyebb helyén agyagos kövek közt élőlényre — gi­lisztára bukkantak. Hogy mi­ként került oda, azt egyelőre homály fedi. A „Sznyezsnaja" barlang tanulmányozásét folytatják. Borisz Arnaudov: Apai érzés Pitymallatkor megcsikordult a külső ajtó. Hrisztina feléb­redt, és megkönnyebbülten só­hajtotta: „Milyen jó, hogy mór évek óta nincs megkenve. Különben nem is tudnám, ha valaki be­lép a házba." Valaki lassan és óvatosan a hálószoba felé közeledett, és halkan bekopogott.- Ki az? - kérdezte Hrisz­tina.- Én vagyok - válaszolta egy rekedt férfihang.- Ki az az én?- Mircsó.- Biztosan eltévesztette a lakást.- Nem én, még most is ott van a folt a küszöbön, Tizen­kilenc évvel ezelőtt, késő dél­után ugyanebből a lakásból mentem ki,' hogy keresek egy petróleumlámpát. Amikor ki­aludt az áram, azt mondtad nekem: „öltözz fel, és haza ne gyere petróleumlámpa nélküli”- Mintha rémlene valami.,. Volt egy férjem, valami Mircsó nevű hegesztő.- Ma már a férjecskéd fő­mérnök két felsőfokú végzett­séggel.- Aha — gondolkodott el Hrisztina eltűntél, mlvet csak középiskolád volt, oztán meg nem tudtál egymagad helyre­jönni. Már hallottam hozzád hasonlókról. Az egyik például elment cigarettáért, és soha többé nem tért vissza. A má­sik meg fogta a szemétvödröt, és szintén nem ment vissza.- Én, azonban, amint látod, visszajöttem. Akkor, tizenkilenc évvel ezelőtt szörnyű hóvihar volt, majd lefagyott a fülem. Be­mentem valahová, hogy egy ki­csit átmelegedjek, de rögtön elfelejtettem, hová és miért in­dultam. Föltételezem, hogy most, mi­után visszatértél, legalább ele­get teszel a megbízásomnak­nevetett Hrisztina.- Mi az, hogy, ha tudnád, milyen meglepetést készítet­tem neked! Itt hozok neked egy hétéves fiúcskát, Nikolónak hívják. Hármon voltak testvé­rek... Csakhogy az anyjuk egy hónappal ezelőtt elment a másik kettővel cipőt vásárolni, és többé nem tért vissza. Kol- jó, fiocskám, gyere be! A kisfiú félénken belopódzott o hálószobába.- Nincs mit tenni — tusz­kolta előre Mircsó - mégis­csak az apja vagyok. Viseld gondját! Én megyek.- Hová? - kiáltott fel Hrisztina.- Nem azt mondtad, hogy ne jöjjek vissza petróleumlám­pa nélkül?... Viszontlátásra. Fordította: Adamecz Kálmán Tábornézőben A rárósi hegyek aloft A kacskaringós útról 'letér­ve. a tábor bejáratánál olyan *íri csönd fogadja a látoga­tót, mintha már rég vége lenne a nyárnak, s bezárták kapuikat a táborok. Nincs rr sem az ajtónál, hogy neki- s/.egezze a belépőnek a kér­dést: Jelszó? És nincs gye­rekzsivaj sem a faházak kö­zött... Ámbár, ha az ember nem röstell hallgatózni, csak­hamar eljutnak füléhez a há­zikókból kiszűrődő zajok. Tehát mégsincs táborzárás, »mégsem üres a 112 férőhe­lyes ráróspusztai tábor, amely nem kis társadalmi erőfeszí­tések révén szerezte meg mai formáját, s vált a megye egyik legszebb és legjobb tá­borává. Most éppen csen­des pihenő van. Ez nem je­lent kötelező szundikálást, csupán a hangerő mérséklé­sét követeli meg a lakóktól. Ilyenkor jut idő a tereferére, a barátkozásra, az Ismerke­désre — úgy félhalkan. Borsodiak uralják a fahá­zakat, persze, az „uralni” ki­fejezés nem pontos, s ezt éppen a szomszédban ván­dortáborozó ajkg-iak bizonyí­tották, akik ellopták a zász­lót, s csak váltságdíj ellené­ben voltak hajlandók vissza­adni. Hál. igen kérem a tá­bori életben mindenért ke­ményen meg kell dolgozni; hát még a zászló becsületé­ért! Mint ahogyan az Észak­magyarországi Regionális Vízmű dolgozói is kitettek magukért, hogy gyermekeik a nyárból egy-két hetet a nóg­rádi vidéken üdüljenek. Az apukák, anyukák társadalmi munkában készítették a fa­házakat, dolgoztak a tábor közművesítésén, ennek fejé­ben jöhetnek a vízügyiek cse­metéi nyaralni. — Persze, rajtuk kívül még nagyon sokan részt vállaltak és vállalnak ma is a tábor felépítéséből — említi Puszta Kálmán, a ráróspusztai tábor vezetője. — Fölsorolni is ne­héz lenne a szécsényi EL- ZETT-től a GAMESZ-on és az ÉPSZÖV-ön át az AGROBER- ig, hogy ki, mikor és meny­nyi társadalmi munkát vég­zett. Csak a legutóbb átadott vizesblokk értéke meghalad­ja a kétmillió forintot! 1975 óta tartanak a munkálatok, s ma mar egy jól fölszerelt, az igényeket kelőképpen kielé­gítő tizennégy faházas tá­bor várja a gyerekeket. Akiknek ez, szinte termé­szetes. A borsodiak például alig tudnak valamit arról, hogy szüleik mennyit dol­goztak a tábor létrejöttéért, őket elsősorban a programok, illetve más táborlakók érdek­lik. — Évek óta itt töltünk el a vakációból másfél-két he­tet. s mindig kellemes él­ményekkel megyünk haza — mondják a gyerekek. Tóth Be­áta Kazincbarcikáról, Feren­ci Orsolya, Magyar Gabriella Miskolcról, Sepsik Mónika Özdról. Csaknem valameny- nyien kedvenc programként az éjszakai akadályversenyt említik, ami valóban izgal­mas lehetett. Ugyanis, a tá­bort erdő öleli körül, benne bozótos ösvények vezetnek, kis tisztásokkal, majd len­tebb az Ipoly menti füzesek­kel — mindezt az éj leple alatt bejárni kalandos vállal­kozás. Persze. ha a program ösz- szeállításáról olyan kiváló ne­velők és természetszeretők gondoskodnak, mint például Székely Imréné, akkor eleve biztos a siker, A szécsényi mezőgazdasági szakközépis­kola magyar—történelem sza­kos tanára nyári szabadságá­ból rendszeresen több hetet — az elmúlt két évben tó—45 napot — töltött táborozással — Egyszerű a magyarázat: nagyon szeretem a gyerekeket és a természetet — mondja szerényen a tanárnő —, hi­szen itt közvetlenebbek a közösségek, a tanár-diák kap­csolat, jobban megismerhet­jük egymás képességeit, egyé­niségét, ugyanakkor a tanév­beli fáradtságra kiváló „gyógyír” a természet. Jóllehet a recept egyszerű, a nevelők, pedagógusok zö­me azonban leggyakrabban táborozás nélkül tölti el nyá­ri szabadságát. Ezért aztán sok iskolában mégha olyany- nyira szeretnének is kirán­dulni, táborozni a nebulók — nincs, aki vigye őket. Pe­dig hát a gyerekekkel való tö­rődés, fáradság jócskán ka- matozódik a tanév során. * Lassan vége a csendes pi­henőnek. amiről túlzás len­ne azt állítani, hogy csendes volt, de pihenőnek megtette. Így kezdődhetnek a délutáni programok, a tábori olimpia versen.vszámai. Melegítenek a focicsapatok, előkerülnek az asztalitenisz-ülők. a tollas, s fiilharsan rövidesen a ver­seny kezdetét jelző sípszó. A rárósi hegyulj ismét gyer­mekzsivajtól hangos. T. L. NOGRAD - 1984. augusztus 15., szerda Szépen magyarul = szépén émBerüf Ropi és Patt in ka Az egyik leggyakoribb szó­alkotási mód mind régebb’ mind mai nyelvünkben aszó­képzés. Mindenki előtt vilá­gos, hogy ekkor a szó jelen­tése módosul, megváltozik, az eredeti szófaj egy másikkal cserélődik. A kicsinyítő képzőkről tud­juk, hogy csak névszóhoz já­rulnak. Így például a kereszt­nevekből (Ferenc) becenevek (Feri) válnak. Köznevek Is kaphatnak kicsinyítő képzőt, csakhogy ebben az esetben nem becézésről van szó, ha- nem a jelentés módosulásá­ról: könyv — könyvecske (kis könyv), szoba — szobács- k& (kis szoba). Persze ez nem általános szabály, hiszen pél­dául a cukorka sokkal na­gyobb szemű, mint a cukor. Az otthonka egy ruhadarab jelölője, és nem a mennyisé­gé. Lekicsinylést, lenézést, gúnyt is jelenthet egy-egy ki­csinyítő képzős változat: em­berke (jelentéktelen ember), díákocska (kezdő diák), Ha melléknevet látunk el kicsi­nyítő képzővel, akkor a mér­ték változik meg (az, amit a szó eredetileg kifejez): ap­rócska (Igen apró), nagyob­bacska (elég nagy), de a je­lentés Is módosulhat: szegény­ke (sajnálatra méltó). Napjainkban igen gyakori­vá vált az i — kicsinyítő kép­ző használata. Különösen a gyermeknyelvben (husi = hús, főzi = főzelék) és az Iskolai nyelvben (töri — történelem, koli = kollégium). A minden­napi életben is sokszor élünk hasonlóképpen képzett szavak­kal: cuki = cukrászda, cigi = cigaretta. Vannak, akik ezeket a sza­vakat jellegzetesen az Ifjú­ságnak tulajdonítják. Az igaz, hogy többnyire az ö nyelv- használatukra jellemzők. Mindez rendben is volna — mondjuk —, de az már túl­zás, hogy igéket is ellátunk kicsinyítő képzővel. És rögtön itt a példa: Ropi. A népszerű sós rudacskának ez a neve, azonban nem közvetlenül a ropog igéből származik, ha­nem ennek továbbképzett vá.- tozata a ropogós, (ti. sós ru­dacska) melléknév volt az el­nevezés alapja. Bizony előfor­dul, hogy nemcsak mellék­névből, hanem melléknévi igenévből is új szavakat ho­zunk létre: röfi (röfögő, azaz sertés), pöfi (pöfögő, azaz gőz­mozdony), ruginadrág (rug­dalózónadrág a csecsemők számára), s hogy a múlt ide­jű melléknévi Igenév se ma­radjon ki: fagyi (fagylalt). Mindössze egyetlen (ha csak a bizalmas használatú, édeskés hangulatú köszönke = köszö­nöm szót sem számítjuk ide) becézett igét találtam, azt s márkanévként: Pattinka. Ez is sós rudacska, és elnevezése nyilván összefügg a pattog igével Ezt megcsonkították és alighanem a Katinka hatásá­ra képzővel látták el. Min­denesetre újszerű szóalkotás, egy darabig használtuk is, de lassacskán kimegy a divatból. Különben Is. a Ropi már bár­milyen márkanévvel (Borsodi sós rúd. Hegyaljai ropogós) el­látott sós rudacska közös meg­nevezése. Az esetleges szokatlansá ?, újszerűség még nem jelenti azt, hogy a kicsinyítő képző­vel létrejött szavaink magyar­talanok. Ki mondaná azt már manapság, hogy az elöke vagy az ülőke nem jó szó? Ame­lyik nem megfelelő, az ké­részéletű marad. Többségük a gyermeknyelvben használatos, némelyikük azonban „kinőtt a gyerekcipőből", szókincsün­ket bővítette. így a köznyelv­ben is teljes po’eárjogot rveru Mizser Lajos Míg a kicsik nyaralnak, addig a VEGYÉPSZER salgótarjáni dolgozói patronálás keretében jelentős részt vállalnak « Lovász József úti óvoda megszépítéséből. Ünnepi program Szentendrén Lovasbemutatóra várja a vendégeket augusztus 19-én Szentendrén a szabadtéri néprajzi múzeum. Ezen a napon négy alkalommal — reggel ■ fél tízkor és fél ti­zenkettőkor. délután fél ket­tőkor és fél négykor — negyvenperces, látványos lo­vasprogramot rendeznek. Az érdeklődők először rövid is­mertetést kapnak a magyar lótenyésztés történetéről, majd a műsorban többek kö zött fogathajtást, díjhajtást és akadályhajtást láthatnak A bemutatók közötti időben a látogatóknak bérlovaglásra es bérkocsikázásra is lehető­ségük nyílik, a konflis a Fet- ső-Tiszavidék és a Kisalföld múzeumi „tájegységét” járja körbe Egy nappal később, au­gusztus 20-án is gazdag program várja a szentendrei skanzen vendégeit: az új kenyér ünnepén búzaőrlésből bemutatót tartanak a vámos- oroszi szárazmalomban, a süttörl lakóházban mézeska­lácssütés és -vásár lesz. a Felső-Tiszavidék tájegység múzeumi területén pedig nyilvános kenyér-, lángos. éa kürtőskalácssütésre invitál- , ják a látogatókat. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom