Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-14 / 190. szám
foemcAftcsikosilc Értekezletre, tanácskozásra, megbeszélésre hívják? Ne essen kétségbe. Helyettesítem! Vállalkozásom, az ÉN ÉS MAGAM KIS TÁRSULÁS pótolja az ön céget és mindenhol, ahol egyébként ott illene lennie és a kényszernek engedve szólnia kellene, ott lehet az az Ön Cége, Vállalata. Sőt: ott lehet ön is! Anélkül, hogy ott lenne. Abból az egyszerű indítéknál fogva, hogy mindannyian emberek vagyunk — van, aki volt, van aki lesz — adom elő prepozíciómat. Nem mondok újat senkinek, aki mar jó néhány értekezletet végigült. Legtöbbjüket ugyanis elfogja a hidegrázás, amikor elhangzik a felkérés, vaav a felhívás: „akinek véleménye, mondanivalója van az elhangzottakhoz’’ tudják, érzik már fuccs az egész napnak, innét már csak a Holdvilágnál szabadulsz. Mert mi következik ezután? Egymás után nyújtózkodnak annak hangulata milyen jó, hogy ott minden szép, mindennel elégedettek, hogy a vezetés az egy puszilni való, okos, kis kopaszok és pocakosok gyülekezete és olyan aranyosak, ha jutalmat adnak. Ekkor kapcsolok én! Minek ide ennyi ember, különböző neműek, képességűek, akik még olvasni sem tudnak egyformán, folyékonyan. És az idő, ha nem is ér sokat, de nekik is pénz! Történelmi a pillanat: most esett le a tan- tuszom! Ök nem születtek szónoknak, — de én?! Drága elv- és kartársak itt vagyok én, a magam utánozhatatlan szerénységével, a természet ^csodálatos ajándékával, remek szókinccsel, hatásos fellépéssel, mozgékonysággal, rugalmassággal megáldva. Stílusom eredeti, utánozhatatlan. Vagyonos vagyok, — időmilliomos. Saját járművel, megfelelő koordinálással jelentkezésre, állnak, ugrálnak naponta több értekezleten is fel nők és férfiak, idősek és fisralok, üzemből, hivatalból, szövetkezettől meg mit tudom én, hogy még honfiét és olvasnak! Ki így, ki úgy, ki hogy tud. Van, aki akadozva, aki dadogva, van, akinél úgy folyik a szó, akár a vízmosás. Hol lassabban, hol gyorsabban zizzennek a papírlapok és magasan röpködő közhelyek, frázisok dicsérik, zengik a saját céget! A csak a jót mondják, a csak szépre emlékeznek, sőt nagy-nagy szenvedéllyel szólnak a még jobb lehetőségekről, a röpködő sült galambokról, amit éppen most nem sikerült megfogni. Ez persze és természetesen nem rajtuk, hanem másokon, de leginkább azon az átkozott világiacon, meg annak exportárain műit. Én meg csak ülük, ülök és ülök. Néhány tucat társam szintén ezt teszi. Csodáljuk a fiatal kartársnőt, aki a közgazdasági élet bonyolult helyzetét és feladatait olyan tökéletesen olvassa fel, hog'y sem ő, sem más nem érti; az idős nép- frontost, aki a talajgazdálkodás vitájában próbál utat egyengetni; a városi vállalat eddig még falut nem kóstolt felszólalóját, aki néhány szerinte tökös javallattal rukkol elő, hogy mi a teendő a jövő falujának a politikájában, és szerényen ajánlja az erről készített dolgozatát publikálásra. Nem értek semmit, hiába fülelek, mint a süketfajdka- kas. Az előadó teljesen másról beszélt, itt meg minden felszólaló csak arról zengedKez, hogy ő, vagy az ő vállalata, képviselhetem a rámszoruló- kat. Természetesen —, hogy egy régi mondással éljek — „anno, annak idején a Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.” Ezzel azt akarom mondani, hogy én is a piacról — és nem is a közösről — élek és, hogy a tárgyra térjek: igaz, hogy valamiért, de segíteni akarok. Egy cél, egy ember vallom és hakniban vállalom, hogy elzengjem, vagy elsírjam megbízóim szavait. Ha szükséges az égig szárnyalunk, ha érdekeink úgy kívánja vinnyogunk vert kutya módjára, vagy orrunkkal túrjuk a földet. Ahogy a kedves, a tiszteletre méltó megrendelő óhajtja. És természetesen megegyezés szerint! Íme kategóriáim ajánlata: — Pitiáner, alsófokú, gátlásosnak tűnő szerény tónusú öndicséret, megfoghatatlan konkrétumokkal és ígéretekkel. Középsúlyú, olykor-olykor merészen kinyilatkoztató, de nem megbotránkoztatón öndicsérő, minimális önkritikával spékelt; Felsőfokú dicséret pátosszal, jelszavakkal, sőt brigádválLalással; Abszo- lút kategória, külön megegyezéssel. A kollektívát, de főleg a vezetést az égig magasztaljuk, pótolhatatlannak, utolérhetetlennek, szemünk fényének tituláljuk, kiáltjuk ki őket. (Felárért esetleg vastaps...) Ezek az én vállalkozásom, az ÉÉMKT ajánlásai. És végezetül a jelszavam: minimális szerénység, dicséret helyett — dicsőítés. Papp János Növekvő termelés a Minőségi Cipőgyárban ’ Á Minőségi Cipőgyárban te teljesen megszünteti, az első fél évben 280-féle A modern gépek és a kor. írodellt gyártottak. Ebből szerű technológia segítségé- Twintegy 90-íajta divatos vei olyan lábbelik kerülnek lábbeli kerül folyamatosan je a gépsorokról, amelyek a hazai üzletekbe, a többi egyre keresettebbek a nyu- a szocialista országok közül gat-európai piacokon is. a Szovjetunióban. Mongólia- A Minőségi Cipőgyár jeban, a nyugati vevők közül lent ősén bővíti budapesti pedig az Egyesült Államok- gyáregységének egyik rész- ban, Angliában, az NSZK- legét. A komplex üzemben a ban és a skandináv orszá. gokban talált vevőre. Jelenleg az őszi cipők és a csizmák gyártása folyik. Utóbbiakból Í2-féle modell — mintegy 100 ezer pár — kapható már a közeli napoktól a boltokban. A cipőgyáriak az idén összesen 4 millió 200 ezer pár lábbeli gyártását tervezik, ami 2D0 ezerrel több, mint a tavalyi eredmény. A többlettermelés alaDja az az 50 millió forint értékű gépi beruházás, amelynek eredményeként korszerűvé vált a cipők, a szandálok. a csizmák aljamegmunkálása. A felsőrészkészítés már korábban is korszerű, nagy teljesítményű gépeken történt, s a gépi rekonstrukció most összhangot teremtett a cipőgyártás e két alapvető fázisa között. A nagyobb teljesítmény mellett számottevően javult a minőség is. M°gváltozott például a ra. i gasztási technológia, A koráb- j biakkal szemben most a j talpat — állandó nyomás j alatt — mindpn egyes pont- j ján rögzítik.. Ez a régebben! oly gyakori talpleválást szint' termelés a harmadik negyedévben nagy ütemben indul meg. Sárkány magasban *. • A legelső repülőszerkezetek, amelyeket ember készített s, amelyek valóban huzamosabb repülésre képesek lehettek, valószínűleg a kínai sárkányok voltak. A sárkány szerkezete erős, hajlékony és könnyű, azonban így is jóval nehezebb, mint a levegő. Mitől emelkedik hát mégis fel? Erre a kérdésre jó kétezer évig nem tudtak pontosan felelni. A repülés elvét csak századunk magyarázta meg. A sárkány levegőbe emelkedéséhez a sárkányvitorla síkját úgy állítjuk be a kengyelszárakkal, hogy a levegőáramlás irányával megfelelő szöget zárjon be. Az emelkedés attól következik be, hogy a vitorla a levegő áramlásának ellenáll, s ezért hat rá az úgynevezett légerő, amely úgy keletkezik, hogy a légáramlás útjába helyezett merev akadály irány- és sebességváltoztatásra kényszeríti az áramló levegőrészecskéket. Az emelkedéshez persze, nemcsak a szélnek ellenálló vitorlára van szükség. Az eresztőzsinóruak viszonylagosan álló heryzetben kell tartania a sárkányt, miközben a levegő mozog körülötte és nyomja. A sárkány hatásfokát az emelkedés és a húzás közti arány fejezi ki. Ha a sárkány szerkezetileg jól ki van egyensúlyozva, s típusának megfelelő támadási szögre van a kengyel beállítva, jó lesz az arány az emelkedés és a húzás között. Ekkor a sárkány egyenletesen „mászik fölfelé” a pályáján. Ha rossz ez az arány, még a legkönnyebb sárkány is csak alacsonyan repül. Fontos a vitorla hosz- szúságának és szélességének aránya is. Ha a sárkány sokkal szélesebb, mint, amilyen hosz- szú, bár könnyedén repül, nagyon nehéz kiegyensúlyozni. Ellenkezőleg —, ha tehát a vitorla hosszúkás és keskeny —, a sárkány stabil, de erősen süllyed. A legmagasabbra csak akkor emelkedik a sárkány, ha iránytar- tása, vagyis, oldalsó egyen, súlya tökéletes. Ennek elérésére számtalan mód van. Az első kínai sárkányokon ezt a farokkal érték el. A tábor ismét fogad gyerekeket Káptalanfüredi napimádók KESKENY fekete-sárga tábla jelzi Balatonalmádin valamivel túl, hogy jobbra, fölfelé a hegynek érhető el Káptalanfüred. Az az üdülőhely, amely közel két esztendőn át megközelíthetetlen volt több megye úttörői számára — így a nógrádiak is ez idő alatt kénytelenek voltak másfelé venni az útjukat, noha a káptalanfüredi erdőben ott állt a táboruk. A magyarázat prózaian egyszerű: a KÖJÁL nem tartotta megfelelőnek az egészségügyi körülményeket, s kötelezte a fenntartókat, hogy végezzék el a szükséges munkálatokat, főként készítsék el a vizesblokkot, a szennyvízelvezető csatornákat. Több millió forint értékű munkálatokról volt szó, amelyek július elejére befejeződtek, így a tábor ismét fogadhat vendégeket. Ottjártunkkor gyermekzsivajtól volt hangos a fákkal ölelt üdülőhely, emitt a budapestiek, amott a szolnokiak, az úton nagytétényiek meneteltek a strand felé. A kacskaringós úton fölfestett tábla mutatja, merre találni a nógrádiakat? Ám, a takarítónőn kívül senki nincs a táborban, hiszen a közeli focipályán javában tart a Magyarország—Csehszlovákia barátságos tábori labdarúgó-rpér- közés, s szükség van a torkokra. ugyanis a nógrádiakból verbuválódott ..Magyarország” 4—2-es vesztésre áll... Még annyi erejük van legényeinknek. hogy az ellenfél kapujának jobb felső sarkába betűzzenek egy lasztit, de többre már nem futja az erejükből. Monori Mária táborvezetőhelyettestől megtudjuk, hogy több mint hatvan gyermek kapott helyet július második felére a táborban, s közülük negyven pajtás Csehszlovákiából érkezett — pontosabban a salgóbányai Barátság nemzetközi táborból, — tizenöten salgótarjáni napközisek, öten pedig úttörő-ökölvívók. — Jaj, az idő nem az igazi!— sóhajt fel a többiek sűrű bólogatása közepette Éva Janicinová szlovák pajtás, akik már harmadik hete vannak Magyarországon. Pozsonyból, Besztercebányáról, Losoncról, Zólyomból érkeztek, s zömük már többször járt hazánkban. — Salgóbányán nagyon emlékezetes tíz napot töltöttünk —1 mondják —, nagyon sok magyar, finn s lengyel barátot szereztünk, akikkel levelezni fogunk... Ott, ha esett az eső, vagy beborult az ég mehettünk az uszodába, a sportterembe, vagy diszkózni, de itt ki vagyunk szolgáltatva az időjárásnak. Aztán elmondják, hogy tegnap hajókiránduláson voltak, a balatoni vidékkel ismerkedtek, holnap pedig Veszprémbe látogatnak. Egyébként a Pádár Éva vezette tábor gazdag programot kínál lakóinak. A félhetes ébresztőt reggeli torna követi, majd a reggeli után — ha süt a nap — strandolás következik. Közben sportversenyeket, vetélkedőket rendeznek, van kulturális műsor, diszkó, s persze sok-sok játék. — EZEK A GYEREKEK az iskolában,, a gyermekmozgalomban végzett jó munka jutalmaként látogathattak el Magyarországra — említik a csehszlovák csoport vezetői Zdenka Kurbelová. Katarina Tábiová — . s jóllehet többségük már járt itt, de mélyebb benyomásokat, alaposabb ismereteket csak most szerezhettek. A házigazdák kiválóan gondoskodtak arról, hogy a pihenés, a szórakozás, az üdülés, valamint a mozgalmi tapasztalatcsere, a ba- rátkozás ötvöződjön a programok során. Salgóbénya és Káptalanfüred sokunknak örökre szóló élményeket adott! Kellemes környezetben terül él a káptalanfüredi tábor, amely bejáratánál hatalmas tábla hirdeti a nógrádi illetőséget. Balra egy foglalkoztatóhelyiség, jobbra a parancsnoki főhadiszállás, majd bentebb sorjáznak a faházak, gyermeklakóikkal. A „legerősebb” címet nyilván a bunyózok érdemük ki, ők a legutóbbi úttörő-olimpiai versenvázámokban a döntőig jutottak el, ennek jutalmaként jöhettek %el Káptalan- füredre. Elkísérte őket Botos András, az egykori népszerű ökölvívóbajnok, aki szinte az egész nyarát a sportnak szenteli, hiszen augusztus elejétől ismét a Balatonnál táborozik, szintén ökölvívó-palántákkal. — Nincs külön edzési program a gyerekeknek — mondja — ez tulajdonképpen csak pihenés nekik. No, persze, a tábori sportversenyekben élen kell járniuk! Simon Albert 13 éves, a Ceredi Általános Iskola tanulója, még kezdő az ökölvívásban. Némi büszkeséggel magyarázza: — Eddig hat mérkőzésem volt, mármint hivatalos... Ebből négyszer győztem! — És a bizonyítvány? — Eddig nem panaszkodhatok, a sok edzés nem ment a suli rovására, négyes rendű vagyok. Mint Botos András később megemlíti, ez a serdülőtársaság ugyancsak ígéretes gárda, hiszen korosztályában olyan csapatokat előztek meg, mint a Honvéd, az Építők... Csakhát, el ne kallódjanak! A táborélethez tartozik a fegyelem, a rend is. Ez utóbbit célozza az Aranyseprő- verseny, amely abból áll, hogy az ügyeletes raj minden reggel, ügy hét óra tájban végigszemlézi a szobákat, s egy ponttól tízig értékeli a rendet, a tisztaságot. Mint a lista jelzi, sok panasz nem lehet, hiszen sorban ,nyolc- tiz pontokat kaptak a szobák! Ha minden igaz, a káptalanfüredi tábor rekonstrukciója lehetővé teszi majd, hogy jobb. korszerűbb faházakban táborozhassanak majd a gyerekek, s a jelenleginél valamivel többen — nyolcva- nan. Az évről évre fejlődőalakuló tábor nem kis pénzösszegeket emészt föl, s még így sincs önálló étkezdéje, melegkonyhája, sőt az ivóvízzel is gondok vannak. De a gyerekeknek nem is ezek a legfőbb bajok, hanem az idő-' járás. — MÁR NAPIMÁDÖK leltünk, mert úgy várjuk a napsugarakat, mint a messiást — mondják tréfásan, s egy csoport a strand felé veszi útját. Talán varázsszóra a felhők mögül halovány napsugarak bukkannak elő. Tanka László A társbérletről A háromszobás társbérleti lakás két szobájában idős nő, a harmadikban egy asszony lakott albérlőjével. Rövid idő alatt mindkét asszony meghalt és az albérlő kérte a tanácsot, az egyik szobát utalják ki neki. A tanács azonban elutasította, kimondva, hogy jogcím nélküli, jóhiszemű lakáshasználó, akinek elhelyezéséről gondos ivódni fog. A határozat megváltoztatásáért az illető bírósághoz fordult, amely a tanács döntését hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte. Az ítélet indoklása szerint az illető az elhunyt társbérlővel öt évig élt együtt, és egy szoba az igénye mértékét nem haladja meg. A tanács tehát köteles lett volna a szobát kiutalná. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A vonatkozó rendelet értelmében, amennyiben nem külön bejáratú lakrész üresedik meg, azt újabb társbérlőnek nem szabad kiutalni, hanem csak a visszamaradt társbérlő részére. Ha pedig az nem akarja elfogadni, akkor annak a lakrészét igénybe kell venni, és neki megfelelő on- •álló lakást adni. Az a társbérleti lakrész tekintendő külön bejáratúnak, amely a lakás előszobájából, konyhájából vagy lakószobának, illetve hálófülkének nem minősülő helyiségből közelíthető meg. — Ebben az ügyben a visz- szamaradt albérlő által igényelt szobába csak a fürdőszobán keresztül lehet bejutná. Tehát gém minősül külön j bejáratúnak, ezért nem is lehetett részére kiutalni. Ez alól kivételt tenni nem szabad. Nem sértett jogszabályt a tanács, amikor a szoba kiutalása Iránti kérelmet elutasította, és a benne lakót jó-' hiszemű, jogcím nélküli lakáshasználónak minősítette. A* ezzel ellentétes bírói ítélet törvénysértő. H. E. . Nyári fürdőzés a Bánki-lóbaa. %
