Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

riÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ'MSZMP NÓG R Á Dk MEGY £ I ÖtZ OTTS Á ÖA-'tS: A MEGYEI TAN ÁCS LA PJA XL. ÉVr., 164. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1984. JÚLIUS 14., SZOMBAT Müssaki tanácskozás az öblösüveggyárban A magasabb bér feltétele: nyereséges termelés, szigorú költséggazdálkodás A salgótarjáni öblösüveggyár­ban tegnap műszaki tanács­kozást tariottak. A megjelen­teket Longauer István, a szakszervezeti bizottság titká­ra köszöntötte, majd Simon István, a gyár műszaki igaz­gatóhelyettese értékelte az első féléves tevékenységet. A tavalyi (átmenetinek te­kinthető) kudarcokkal teli esztendő után az idén, az el­ső fél évben újra magára ta­lált a több mint tízszeres ki­való gyár kitüntetéssel bíró kollektíva. Ä maguk mögött hagyott első fél évben, akár az elmúlt év azonos időszakához, akár az idei első hathavi tervhez viszonyítjuk az eredménye­ket —, lényeges fejlődésről beszélhetünk a termelési ér­tékterv teljesítésénél, a nye­reség kedvező alakulásánál, ami összefügg a programszerű termelésgazdálkodás szigo­rúbb megkövetelésével. Az első fél évben elért 409 millió forint árbevételhez és a 32 millió forintnyi nyere­séghez egyes üzemrészek kü­lönböző mértékben járultak hozzá. A négyes üzem kollek­tívája minden tekintetben ele­get tett kötelezettségének. Mi­vel a legnagyobb termelő­egységről van szó, az általa produkált teljesítmény alap­vetően meghatározta a ter­melés és gazdálkodás sike­rességét. A feldolgozó üzem­rész is teljesítette, illetve túl­szárnyalta a reá rótt követel­ményeket, jól alkalmazkodott a termeléshez előnyösen ol­dotta meg az átcsoportosítás­sal kapcsolatos feladatokat. A többi üzemrész kisebb, vagy nagyobb mértékben elmaradt a feladatoktól. Szóba került, hogy a műszaki fejlesztések, beruházások eredményeként milyen jellegű és tartalmú kemencefelújításokra, korsze­rűsítésekre került sor, illetve kezdődött meg, milyen, gépek beállítása van folyamatban hol és miként javultak a munkaegészségügyi körülmé­nyek, miért nőtt a balesetek száma, mi jellemzi az újító­mozgalmat, s hogy az eddigi eredményes gazdálkodás elő­nyei jelentkeznek az első fél­évi 6,1 százalékos bérszínvo­nal-növekedésben. A harmadik negyedévi ten­nivalók középpontjában a ter­melés műszaki-technikai fel­tételeinek lehetőségei és konk­rét tennivalói szerepeltek. Lé­nyeges változásra van szük­ség a költséggazdálkodásban. Ugyanis az anyagköltségeknél az első fél évben több mint 21 millió forint a túllépés. A féléves termelési költség vi­szont 30.2 millióval haladja meg a tervezettet. A beszámolót követő esz­mecserében Pintér Lászlóné, munkaverseny-felelős az új munkaverseny-szabályzat A kemerovói vendégek Balassagyarmaton Városnézés és tsz-látogatás a programban alapján ismertette a parcin- kénti győztes brigádokat. Vin- cze Géza, munkaügyi osztály­vezetőhelyettes hangsúlyoz­ta, hogy az év végére elérhe­tő 11,03 százalékos bérfej­lesztés csak akikor valósítha­tó meg, ha a nyereséget újabb 38 millióval, a termelést pe­dig 70 millióval növeli a kollektíva. Ezzel egyidőben a tőikésexportot négymillió 500 dollárra kell teljesíteni. Tep- lán Károly, kereskedelmi osz­tályvezető a többi között el­mondta, hogy az automata és fúvott préstermékeknél nőtt a tőkésexport lehetősége. A további eredményes piaci munka alapvető feltétele: az új termékek számának bőví­tése. Mészáros György, az energiaosztály vezetőhelyet- tase szerint az energiafelhasz­nálást a jó árura vetítve kel­lene értékelni. Csáki Benjá­min, tervosztályvezető szerint cselekedetekkel kel] bizonyí­tani az anyag- és készletgaz­dálkodás előnyeinek felisme­rését. Domonkos Zoltán, ter­melési főosztályvezető sze­rint a jövőben is sok a meg­oldásra váró gond, fokozni kell a rugalmasságot. Csizmadia János, a Il-es üzem műveze- lője nehezményezte az őtket ért elmarasztalást. Ludasi Bé­la művezető szerint a kész ballonok tárolását a termelés­hez. közel kellene megoldami, majd a folyamatos termelés­hez szükséges importanyagok biztosítását kérte. Végül java­solta, hogy a XIII. kongresz- szus és hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója tiszte­letére indított munkaverseny­ben csak konkrét, forintban is mérhető felajánlásokat fo­gadjanak el. Rózsahegyi Lász­ló, a mérőhenger-üzem veze­tője a náluk megnövekedett balesetek okait magyarázta. Simon István válaszában konkrétan bizonyította az el­marasztalások jogosságát, több vitatott kérdésben pedig kö­zölte, hogy a kialakult állás­ponton nem változtatnak, a szocialista munkaverseny tar­talmának javítása során pe­dig el kell dönteni; a legki­válóbbak kapják-e a sok pénzt, vagy ne legyen kellő a diffe­renciálás. Aratnak Pasztán BE . A ratják az őszi árpát Pásztó határában a Mátraaljai Állami Gazdaság tábláin. Tegnap 8 kombájnnal az őszi búza aratása is megkezdődött. Riportunk a harmadik oldalon szá­mol be e legfontosabb mezőgazdasági munkáról. (Bencze Péter felvétele) Pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségei A pályakezdők iránti keres­let az elmúlt évekhez képest valamelyest mérséklődött, de változatlanul élénk. Az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hiva­tal felmérése szerint az idén végzett mintegy 113 ezer fia­talt összességében csaknem 146 ezer munkahely várja. A legtöbb pályakezdő fiatalnak — a végzősök kétharmadának — az ipari, az építőipari, a közlekedési és a hírközlési vállalatok ajánlanak munkát. A munkahelykínálat terü­leti megoszlása az idén némi­leg eltér a tavalyitól: a vi­déki városokban valamelyest nőtt, Budapesten pedig kissé csökkent a munkavállalás le­hetősége. A legtöbb álláslehe­tőség — valamennyi betöltés­re váró munkakörnek csak­nem 40 százaléka — még így is a fővárosban kínálkozik Mérséklődött a munkaerő-ke­reslet a kisebb településeken, a felkínált állásoknak alig több mint 20 százaléka talál­ható a községekben. Változatlanul nehéz a fia­talok elhelyezkedési lehetősé­ge Szabolcs és Hajdú megyé­ben. Szabolcs-Szatmárban ugyan mérséklődtek a foglal­koztatási gondok, így is vár­hatóan 1500 . fiatalnak más megyékben kell állást keres­nie. Hajdú-Bihar megyében is kevesebb a meghirdetett mun­kakör, mint az állást kereső fiatal. Országszerte többnyire azon­nal el tudnak helyezkedni azok, akik betanított vagy se­gédmunkásnak jelentkeznek. Az általános iskola befejezése után tovább nem tanuló mint­egy 21 "ezer fiatalt 32 ezer állás várja. Az ország egyes vidékein azonban — , különö­sen Békés, Borsod, Fejér és Heves megye egyes települé­sein — kevés a számukra kí­nálkozó munkaalkalom. A korábbiaknál nehezebben találnak irodai munkát a gimnáziumot végzettek; közü­lük csak minden második fi­atal tud elhelyezkedni elkép­zeléseinek megfejő munka­körbe. Közülük egyedül a fő­városban tudnak nagyobb lét­számot foglalkoztatni számvi­teli. pénzügyi, ügyviteli, ügy­intézői munkakörökben. Ha kisebb mértékben is, de vi­szonylag jók az elhelyezkedé­si lehetőségeik Komárom és Fejér megyékben is. A szakközépiskolát végzet­tek állásának lehetősége igen eltérő. Nagy az érettségizett szakmunkások iránti kereslet az iparban és számottevő a közlekedésben, a hírközlésben, valamint a mezőgazdaságban is Kevés viszont általában vi­déken a közgazdasági és a* autóforgalmi iskolát végzettek álláslehetősége, több megyé­ben pedig az óvónők, a ke­reskedelmi és vendéglátóipari végzettségű fiatalok találnak nehezen munkát. A szakmunkásképzőkből ki­került pályakezdők közül a legkeresettebbek a lakatosok, esztergályosok, vájárok, öntők, hegesztők, villanyszerelők, fo­nók és szövők, illetve a kő­művesek, ácsok, állványozók, bádogosok és állattenyésztők. Változatlanul kevés az üres munkahely az autószerelő, a háztartási gépszerelő, a rádió­tévé műszerész, a fodrász, a kozmetikus, az órás, a kira­katrendező szakmákban. A felsőfokú végzettségű műszaki, gazdasági és agrár szakembereket, illetve a tudo­mányegyetemek nem tanári szakain végzetteket összessé­gében háromszoros álláskíná­lat várja. Különösen kereset­tek az üzemmérnökök, a gé­pészmérnökök, a vegyipari gépészek és a villamosmérnö­kök, illetve a közgazdászok és üzemgazdászok. A tavalyi­nál valamivel kevesebb a meghirdetett munkaalkalom az agrár szakemberek számára, elhelyezkedési gondjaik azon­ban várhatóan csak a ker­tészmérnököknek lesznek. Egymáshoz közelebb Befejezte munkáját az ifjúsági nyári egyetem Kemerovói vendégeink tegnap be is ellátogattak Tegnap kora délelőtt a Nyikolaj G. Kocsetkov, az SZKP Kemerovo megyei vég­rehajtó bizottságának tagja a megyei NEB elnöke vezette kemerovói pártküldöttség Balassagyarmatra látogatott. A teatvérmegyéből érkezett vendégeket elkísérte Géczi János, az MSZMP KB tagja, a pórt Nógrád megyei bizott­ságának eisó titkára. A ven­déglátó varosban a párt váro­si bizottaágénak székházában Rith Lajconé a párt városi titkára fogadta az érkező- ke'. m»)d az egykori megye­székhelyt f— fi ma közel 20 ezer lakosú város — múltjá­ról és jelenéről beszélt. Mon­dandóidban kitért a párt vá­rosi bizottságának új hatás­körére, a megnövekedett lei­adatok ellátására, amit a köz- igazgatás átszervezése rótt a a berceli term elősző vetkezet­pártapparátusra és a tagság­ra. A testvérmegyéből érke­zett 5 vendéget az elhangzot­takon kívül az egyházak és áz állam kapcsolata, együtt­működése; a nők helyzete: életük, körülményei ér­dekelték tüzetesebben. A kötetlen hangú baráti beszél­getést és eszmecserét város­nézés követte. Ezt a progra­mot már dr. Győri Sándor Balassagyarmat város Taná­csának elnöke irányította, ma­ga mellé ültetvén kollégáját — Viktor I. Jefanovot — No- vokuznvepk városának tanács­elnökét. A szovjet vendé­gek megnézték Balassagyar­mat ipartelepét, a rendezett lakótelepeket, megtekintettek egy magánerős építkezést, majd a közeli városi kórház volt az úticél. Itt a rekonis (folytatás a 2. oldalon) A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei szer­vezete által rendezett salgó­tarjáni ifjúsági nyári egyetem pénteken befejezte munkáját. Az ifjúság, a fejlődés és a béke összelüggő és szerteága­zó kérdéseit tizennégy euró­pai, ázsiai, és afrikai ország, valamint Magyarország képvi­selői vitatták meg. A hallga­tók mellett részt vettek a munkában meghívott vendé­gek is, így előfordult, hogy eáy-egy előadást csaknem kétszázan hallgattak meg. An­gol, orosz, francia, német és magyar nyelven folyt a véle­ménycsere. Az ifjúsági nyári egyetem pénteki záróelőadását dr. Nagy Sándor, az Állami Ifjú­sági Bizottsá' titkára tartot­ta. Az FNRt .1, közgyűlése a következő' esztendőt — mint ismeretes' — nemzetközi ifjúsági, évvé nyilvánította, s dr. Nagy Sándor ennek je­lentőségéről, tennivalóiról: szólt. A nyári egyetem tapaszta­latait dr. Bandur Károly, a TIT megyei szervezetének elnöke, a megyei . oktatási igazgatóság vezetője összegez­te. Többek között elmondotta, hogy a július 2—13-ig terjedő időben rendkívül fegyelme­zett hallgatóság részvételével zajlott az igen feszített munka. Huszonegy előadás hangzott el a külföldi és hazai elő­adóktól, olyanoktól,-akik ala­posan ismerik a fiatalság problémáit. Az előadásokat különféle íórumjellegű ren­dezvények egészítették ki, pél­dául békedemonstráció, üzem- látogatás Salgótarján és Bá- tonyterenye nagyobb üzemei­ben. Ezek a rendezvények jól szolgálták egymás megis­merését, az ismeretek kölcsö- nos bővítését. Nem volt hi­ány szabadidős-programok­ból sem, nevezetesen túrák­ból, helyi és megyén kívüli kirándulásokból, sportvetéi- kedésekből. Mindent egybe­véve a tizedszer megrende­zett ifjúsági nyári egyetem teljesítette küldetését, kettős feladatát: biztosította a részt­vevőknek a kikapcsolódással egybekötött ismeretszerzést. Sok szempontból kedvező a kép. Szerencsésnek mutatko­zott a külföldi előadók meg­hívása. Elismerően írhatjuk le, hogy az előadók, a hozzá­szólók mindegyike, a bennün­ket összekötő — és nein szét­választó — mozzanatokra he­lyezte a hangsúlyt, nagy to­leranciával hallgatták mások kijelentéseit. a külföldiek egyfajta ablakot nyitottak számunkra, megízleltették a világ más tájain élő fiatalok problémáit. A gondokról őszintén ejtettek szót, de ta­lán a kívánatosnál kisebb mértékben kutatták, tárták fél a megoldás lehetőségeit. A hallgatók nagy aktivitással vettek részt a foglalkozáso­kon, ami megszilárdította azt a meggyőződést, hogy a .nyári egyetem témaválasztása ma­gyar és világpolitikai szem­pontból egyaránt rendkívül időszerű volt. A salgótarjáni kurzus a híd szerepét töltötte be a népek, a különböző. tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok küldöttei között, elő­segítette egymás jobb megér­tését, a közeledést. Mindezek­ért elismerés illeti a rendez­vény segítőit, lebonyolítóit és az otthont adó intézményt, • Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola salgótarjáni intézetét. A X. ifjúsági nyári egye­tem hazai és külföldi részt­vevői útnak indultak Salgó­tarjánból; hogy otthonukban,' saját környezetükben haszno-j sítsák; a kurzuson iuulouakaü]

Next

/
Oldalképek
Tartalom