Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-10 / 160. szám
t/72 4Mb. m ^ Tffft). WM i Ma JWk M r ( . Mi ■b n lük VB Wi 1 WK W J| i W IBM m ■ W M II ■ I lrl*iÉÉ ■Bi ■ i 1 f m II ■ « HUH ■■ M b 1 m ' m II i m lw wm IfF AR Wk wams m II ■■a ■flk El anm a ma BBB Äfc’i'JSp w* II ■■r m m wm iem MW II mm mw a wm wm WB ■MBB mm 11 Szombat esti ' Az újra, az érdekesre törekvő igyekezet hívta életre néhány esztendeje a televízió Szombat esti filmkoktél című összeállítását. A szándék egyértelműen — és ebben nincs tsemmi kivetnivaló — a szórakoztatás. Változó világunk- teán az embereket sokféle halás éri, naponta kell megküzdeni a körülményekkel, problémákkal, kell megteremteni magunk körül a kellemesség érzetét keltő harmóniát. S ehhez a személyes érzelmi rendtevéshez igyekszik segítséget nyújtani a televízió. Kezdetben hónapokig képes Volt képernyő előtt marasztalni a szombat esti filmösz- szeállítás, ma viszont már nem érzek ilyenfajta csábítást. A koktél újdonsága és érdekessége egyaránt megkopott. Ma nincs úgynevezett Vivő filmje a programnak, ölyan stabil darabja, amelyre izgalmasan rá lehet építeni a többit. Ma — pontosabban mostanában — bűnügyi filmek meg apró marhaságok vannak rendszeresen; és legutóbbi kivételként a hatrészes francia tévéfilmsorozat, a Nana. amellyel egészében véve jól járt az összeállítás. A Petrocelli című amerikai bűnügyi filmsorozat újabbja nem okozott különösebb meglepetést senkinek, akik rendszeresen nézik. A főhős — a rokonszenves Barry Newman alakítja — kérlelhetetlen logikája előtt ezúttal sem marad titokban a nagyon is titokzatos haláleset rejtélye, és megmenti a gálád indítékból gyilkossággal vádolt embert a börtöntől. Ugyan minket, nézőket ki ment a tévé krimi- dömpingjétől?! Hetente már nem is egyet adnak belőle, hanem hármat-négyet, melynek következtében nemcsak az éles eszű felnőttek, hanem a zsenge szellemű gyerekek is krimiszakértőkké válnak. A zenéből, a képkivágásból és más egyéb eszközhasználatból már a legkisebb iskolások kikövetkeztetik, hogy most kill csak igazán figyelni, mert hamarosan történik valami fontos, nagy dolog a képernyőn: alighanem valaki kénytelen búcsút mondani az árnyekvi- lágnak. Nagyon nem szeretem a bűnügyi filmsorozatokat. Sablonosak, előre kikövetkeztethető a legtöbb mozzanatuk, tehát dramaturgiáiig -kide- kázottak” és átlátszok. Izgalmuk így nem is lehet más, mint amilyen: kierőszakolt, sokszor inkább nevetseg**, mint szorongató. Ezek a sorozatok fölöslegessé Úszik a nézői beleélést, gondolkodást, folytonos nézésük szellemileg resté, tunyává teszi az embert, és saját tapasztalatomból tudom, nagyon könnyű megszokni a restséget, a tunyaságot. Minek gondolkodni? Gondolkodnak helyettünk mások, mi meg nézünk, nézünk... mígnem csak lesünk. Kinek az érdeke ez? Kinek van haszna belőle? A televíziónak, az egyénnek, a társadalomnak? Minek az a sok bugyután kiagyalt öldöklés? Olaszként indult, a világsikerrel angol állampolgárságot is szerzett Menő Manó. A szellemes rajzfilmsorozat kiötlője Osvaldo Cavandoli olasz— angol koprodukcióban rajzolta hepciás, pórul járó hősét. A figura zsenialitása, hogy benne az ember esszenciáját sikerült az alkotónak megragadnia és elgondolkodtatóan, s egyszersmind szórakoztatóan kifejeznie. A humort az NSZK-bell Heinz Liesendahl Nonstop nonszensz és az amerikai Barry Healey Kivágások című munkája képviselte. Roppant szerény színvonalon. Az NSZK-mű Dietel Hallervorden komikusra épülő sorozat. Hét esztendővel ezelőtt készült látott darabja, a Didi, a botcsinálta kapus, már akkor is minden ízében elavult volt. Fogalma sincs a nézőnek — nekem legalábbis nincs —, hogy miért nevetnek azokon az elcsépelt helyzeteken, gyermeteg, ízetlen ötleteken, amelyeken Didi keresztül megy. Az okos, jó poénokat egyetlen kezén megszámolhatja az ember. Persze arra kitűnő ez a sorvaat, hogy „helyére tegye” a magyar vígjátékokra, hu- nioera vonatkozó gondolkodá- »uakat, s rájöjjünk, arra, hogy a mi komikusaink, víg- játékaink nyugodtan felveszik a versenyt a külföldiekkel, nem is képviselnek velük összehesonlítva annyira rossz minőséget. Ugyanezt a gondolatot erősített* bennem a Kivágások című amerikai tévéfilm. A rádióújságbeli egymondatos ismertető így szól: „A bohózat egy forgatás viszontagságait eleveníti meg.” A mondat mindenhol stimmel, kivéve: bohózat. Ugyanis semmi hahotára ingerlőt nem találtam benne. Állandó ismétlődéseivel egészen másra ingerelt. Mauréce Cazeneuve Nanája sokadik televíziós és filmes adaptáció Émile Zola híres regényéből. Tisztességes, jól végignézhető munka. A for gatókönyvíró-rendező talált egy dekoratív, tehetséges színésznőt a címszerepre (Véro- nque Genest), színes enteriőröket varázsolt köré, pompás karaktereket, férfiakat, nőket. Nem lepett meg filmes szén. zációval, ám kedvet ébresztett a könyv megismerésére, újbóli elolvasására. S magam ebben látom az irodalmi adaptációk elsődleges hasznosságát, hiszen olyan átültetések, mint Szabó István Mephistója Klaus Mann művéből, majdhogynem véletlennek tekinthe. tők... A koktél általában erős ital. A Szombat esti filmkoktélt, sajnos most már hosszabb ideje, elég gyengére keverik. (ok) SIKLÓS JÁNOS: Zilahy Lajos utolsó évei Több mint tíz évvel ezelőtt Újvidéken találkoztam Zilahy Lajossal, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar íróval, akinek pályája, emberi sorsa kíváncsivá tett. Legendás hírű személy volt a harmincas években. Ahhoz a korszakhoz tartozott, amelyről úgyszólván alig tudunk valamit, de megvallom őszintén, megismerkedésünk idején nem is annyira a kor, sokkal inkább Zilahy érdekelt. Milyen ember lehet az, aki koldusszegénységből indult (lecsúszott középosztálybeliként a század első évtizedében), azután milliomos lett belőle, majd sikereinek tetőpontján — saját elhatározásából — otthagyta bíborszínvilágát, és újra a szegénység útjára terelte az életét. Mi a valóság és mi a legenda Zilahy körül? Nem tudtam, s érdeklődési körömbe ezen a ponton kapcsolódik be a kor, amelyben én mint elemi iskolás fiú még csak nem is „eszmélkedtem”. Hogy milyen volt a kor, amelyben éltem, csak mások közvetítésével ismertem meg, de olyan felületesen, amilyen a közvetítés szintje, értéke volt. Él egy író, akiről egymásnak ellentmondó véleményeket és értékeléseket hall, olvas a magyar közvélemény; él egy író, aki szembefordul az első világháborúval és azután mint egy nekivadult gép, ontja „termékeit”: regényeit, színdarabjait, tárcáit, cikkeit. Európában, Amerikában a legismertebb magyar íróként szerepel, a fölszabadu- iás'kor kilépve a pesti óvópincéből, Krisztus képét látja az eiső szovjet katona arcán, s az új rend szellemi seregébe lép, s azután egy- szercsák kézbeveszi a vándorbotot, és Amerikába megy. A tengertúlról visszajár a magyar határhoz, s Részkénéi a sorompó fölött figyeli a hazát, naponta magához öleli ezt a kis országot és népet. Meghal a határ mellett úgy, hogy utolsó óráiban könyörög: vigyék haza, meghalni is csak otthon érdemes. Nem tudja, nem érti, hogy milyen az új Magyarország, ő valahol az évszázad derekán tanyázik, bár a „nagy politika” forgatagában él. Ezek a gondolatok 1972 és 1974 között, két éven át tartó beszélgetéseink. alapján — és azután — fogalmazódtak meg bennem, s altkor éreztem először, hogy . erről az emberről mégis csak illene többet tudnia a közvéleménynek. Én azonban nem vagyok „illetékes”, ezért nem irodalomtörténeti értékelésre és nem életrajz készítésére vállalkoztam. A pályaképet fölrajzolná csak úgy lehetne, ha töviről-hegyire kinyomoznám Zilahy utolsó fél évszázadát, de ez már történészi feladat. Én a legegyszerűbb megoldást választottam: epizódfüzért írtam, amelyet az ő személye fűz föl egy láthatatlan fonálra, apró történeteket kis önvallomásokkal fűszerezve, hiteles tényeket közlök, amelyekhez hozzátehe- tem — és teszem — kétéves barátságunkból merített tapasztalataimat. (Folytatjuk) A termetes balga szűz és a hét zsémbes vénlegény Színes, egész estés rajzjátékfilm* készült 1980—83-ban a Pannónia Filmstúdióban, s. Irta, tervezte és rendezte: \ NEPP JÓZSEF SZATIRIKUS HANGVÉTELŰ ÖTLETPARÁDÉ! MESEPERSZIFÍ.ÁZS! A HÓFEHÉRKE ÉS A KÉT TÖRPE ISMERT TÖRTÉNETÉNEK FEKETEHUMORBAN PÁCOLT, FRIVOL VÁLTÓ*ATV A GUSZTÁV-. A MÉZGA- ÉS A BUB0-SOROZAT RENDEZŐJÉNEK LEGÚJABB ALKOTÁSA JÚLIUS 10-TÖL A NÖGEÁO MEGYEI MOZIK MŰSORÁN! Képzőművészeti szabadiskola A Szőnyi István nyári képzőművészeti szabadiskola idei sorrendben 17. évfolyamát vasárnap megnyitották Zebegényben. Az augusztus 4-ig tartó tanfolyam célja az, hogy megismertesse az érdeklődőket a művészi kifejezés eszközeivel, anyagaival, módszereivel, századunk művészeti törekvéseivel. A szabadiskola foglalkozslsain mindenki részt vehet, aki kedvet érez magában a képzőművészeihez. Az idén hat tagozatban (festő, rajz, sokszorosító grafikai, szobrász, kerámia és tűzzománc) szerezhetnek ismereteket a résztvevők. HAZAI TÁJAKON Sümeg története valószínű- leg 1210-ben kezdődött, amikor Jeland veszprémi püspök várat emeltetett magának a kúp alakú szikla ormára. A tövében kialakult település a püspöki uradalmak gazdasági központjaként indult fejlődésnek a kevély vár oltalma alatt. Később közigazgatási központtá is vált, mert a 14. században a veszprémi püspökök megyéjük örökös főispánjaivá váltak, a sümegi várnagyok pedig alispánok Veszprémben. A vár az első és második ostromát 1440-ben, illetve 1491-ben állotta ki, először polgárháború következtében került rá sor, másodízben Miksa császár zsoldosait kellett kivernie belőle Kinizsi Pálnak. Az ostromok feldúlták a várost is, de lakói — jobbára egyházi nemesek — visszajöttek. A török idők után Sümeg újraéled. A város földesurai, a várban lakó püspökök is támogatták, hiszen a székhelyükről volt szó. A polgárokat számtalan kedvezményben részesítették. Széchenyi György püspöknek köszönhető az 1657-ben befejezett, erődszerű ferences templom és rendház, valamint a települést körülvevő városfal építése 1656-ban, amelyet a köznyelv tarisznyavárának nevez. Hazánkban Sümegen kívül csak Budán Pécsett, Sopronban és Kőszegen maradt meg hasonló, tehát megbecsülendő emléké nem csupán Sümegnek, hanem az országnak is. A pezsgő városi élet a birtoÜ M E G kos köznemességet is vonzotta a falak mögé, és sorra épültek a nemesi udvarházak, kúriák, a 17. és a 18. században. A másik nagy püspöki építtető Padányi Bíró Márton volt. Az ő bőkezű buzgalmát dicséri az 1748—55 között épült püspöki kastély, valamint az 1756—58 között felhúzott plébániatemplom, amelynek világhírűvé vált freskóit F. A. Maulbertsch festette, akinek a napokban ünnepeljük születésének 260. évfordulóját. Sokan „magyar Sixtinának” nevezik a plébániatemplomot. A Sümeg újjászületésétől a 19. század közepéig eltelt kétszázötven esztendő alatt számtalan olyan ember élt itt, akinek működése eltörölhetet- len nyomot hagyott hazánk történetében. Politikusok, reformerek, költők, jogtudósok, katonák, kiváló műpártoló iparosok, kereskedők... Csak mutatóban közülük néhány: Deák Ferenc, Kisfaludy Sándor, Galántai Fekete János gróf, Festetics György gróf, Vajda Ignác, Pápay Sámuel, Darnay Kálmán, és nem utolsósorban a hajdani sümegi cívisek örökébe lépett iparos, a nemességet kapott Ramas- setter Vince kékfestő, ki a püspöki donátorok helyébe lépve, a liberalizmus korában lendített már-már hanyatlásnak induló, szeretett városán gimnázium, kórház, óvoda, leányközépiskola alapításával. Társa volt a városi magiszt- ráusban Eitner József, akivel karöltve kiharcolták, hogy Sümeg utcái már 1840-ben köz- világítást kapjanak, megépítették az első téglajárdákat, építési szabályrendeletet alkottak. A szabadságharc bukása után azonban — hiába hagyta Ramassetter Vince roppant vagyonát is a városra —, Sümeg nem tudott többé bekapcsolódni az ország ipari-ke- reskedelmi-kulturális vérkeringésébe. Az utóbbi évek fejlődése viszont biztató jel; hajdan virágzó városkánk felriadt száz- esztendős Csipkerózsika-álmából, s falai között megint lüktet az élet. Méltóvá vált, arra, hogy városi rangjával büszkélkedhessen. Dr. Csonkaréti Károly GONDOLATOK A másokhoz való alkalmazkodás első eredménye, hogy unalmasak leszünk. (Elias Canetti) már nem értjük a kérdést. (André Gide) * Csak egy emberfajta gondol többet a pénzre, mint a gaz- Amikor a kérdésünkre egy dagok: a szegény, közgazdász válaszol, utána (Oscar Wilde) műsor KOSSUTH RADIO: 8.25: 1848. tábornokai 9.00: a nét zeneműve 9 30: Végvári Rezső: inaktelki muzsika 9.39: Találkozás a Hangvillában 10.05! MR 10—14 10.35: A csen filharmonikus zenekar felvételeiből VI/1. 'rész 11.43: vallomások, 1942. XXI/9. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénvkőnyv 13.00: A Rádió Dalszínháza 14.41: Arcképek a lengyel Irodalomból 15.05: Liszt: Tasso — szimfonikus költemény 15.27: Thvi Eulensp’egel kalandjai — II. Ifi.00: Zengjen a muzsika lß.30: Konyvszfnpad 17.or»: Találkozásom a népzenével 17.43: A Szabó család 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Gyári ás Miklós hangiátékalbni. Mesterfogás 20.01: Mozart: C-dúr (Jupiter) szimfónia 20.31: Hatékonyság és Uányilái 21.00: Töltsön egy órát kedvenceivel 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Zenekari muzsika Közben: 22.50: Késő este 23.00: A Zenekari muzsika folytatása 0.10: Koncz Tibor dalaiból PETŐFI RADIO: l.os: Népzene Franciaországból (Bretagne) 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Társalgó in.oo: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Körláték 13.45: Zenés délután 14.00: Oneraslágerek 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: örökzöld dallamok Ifi.35: Csiícsforealora 18.00: Tini-tonlk 18.35: Beszélni n*héz 18.47: Barangolás rég’ hanglemezek között 19.07: Francia sanzonok 19.25: A fele’tés hagyománya 19.35: Csak fiataloknak! 20 35: Misvsr anekdotakincs XXTV'10. rész 21 05: ismeretlen Ismerősök 22.05: Nótacsokor 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÚDIÓ: 17.nn • Hírek. Időiárás. műsor*«- ryipriet**. 17.05: Kulturális k»’el- dosrvrön. (A tartalomból: A mi«- M vár «-'•«? 97 A ő ri a narr-»k programiéból Várkooc«*vtek. mek). Szerkesztő; Anial Magda. IS.00: Eszak-magyarországl krónika. 18.25—18.30; Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVIZIO: 10.00: Tv-torna (Ism.) 10.05: Katica. VII/4. rész. 10.30: A császár pékje. 12.20: Képújság 18.15: Hírek ís.so: Energia — Apadnak a források, IV/l. rés*: A szegények és a gazdagok 17.25: Szól a nóta 17.55: Képújság 18.00: Főorvos Szekszárdon. 18.35: Reklám 18.40: Felkínálom... népgazdasági hasznosításra 18.25: Reklám 18.40: Idősebbek la elkezdhetik. 18.45: F.sti mese 20.00: Tv-híradó 20.30: Mike Andros. Amerikát bűnügyi tv-filmsorozat: Elrabolták, vagy meg- avllkoltákf ti.20: stúdió ’84. 22.20: A számvasvRublk 25.20: Tv-híradó, 3. t. műsor: 18.45: Kénújság 18.50: Autó-motor sport 10.10: Egy mammütváltalst reformja. Leningrad. 1984. 18.20: Flgymástól tanulnak is 50: Berlioz: Requiem 21.20: Tv-híradó 2. 21.4«: pastorale. 1943. 22.35: Képúiság TbesztercebAnya: 17.53: Nyugat-szlováklal magazin 18.30: Esti mese. (Ism.) 18.40: Mezőgazdasági magazin 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fehér tangó. Lengyel tv-filmsorozat 21.05: A nép fia. Dokumentumfilm. (Ism.) 21.25: Régészeti kutatások hazánk területén 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek 2. MCSOR: 19.15: Esti mese. (Ism.) 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 22.00: En, Claudius. 8. rész. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: de. 10 órától: Szuperzsant. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi film- vígjáték. A kicsi kocsi újra száguld. Színes, szinkronizált amerikai .filmvígjáték. — Kohász: Sok pénznél jobb a több, (18) Színes, szinkropjzált francia bűnügyi ftlmvígjáték. — Balaa- sagvarmatj Madách: Fél 4-től: Bátor emberek. Szovlet kaland- film. Háromnegyed 8 és 8 órától: Akit Bulldózernak hívtak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Nagybátonyi Petőfi: Bűntudat. (141 Színes, csehszlovák bűnügyi film, — Pásztói Mátra: Házasság szabadnso- pal. (14) Színes, magvar film- vígjáték. — Réfsáe: Az álarcos lovas legendái« színes. színi,-, re vizáit hsa western. — Kisle- r-nyei Petőfi: A 8 számú ű-há- t’st spines angol f»n! SS— *:1'us koinr.dfílm. — Jobbágyai Klapka 'éstó. Színes magyar tor* ténelmi film.
