Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
Hány Az idő. Mint annyi minden, ott suhog a négysoros ruháikban is. E műfaj legnagyobb mestere, Omar Khajjam, az egyik legismertebb keleti klasszikus költő Európában, azt vallja, ha rövid is az élet, átélhető benne az örökkévalóság az ember számára. A négy Szadi rózsáskertjében is t -' az idő, amely a költészet 1 ■’Zésétől kezdve íoglalkoz- t na költőket. Proust úgy- s -tfván egész életében „az élte tt idő nyomában’’ jár. Később nyomába ered az időnek Vaientyin Katajev is, aki fölteszi a kérdést: megszünteti-e az idő az emlékezést, vagy az emlékezés szünteti meg az időt? Gevork Emin, a költő beszél az 1920-as évek jereváni órájáról, amelynek külföldi üvege betört az akkoriban még örökösen ‘kavargó porviharokban. Időnként varjak telepedtek az óra mutatóira. s kedvük szerint forgatták őket. ígv a város okvet len köztéri órája szintén kedve szerint mutatta a pontos időt. Eszerint, minden viszonylagos. Az idő is. De mi az idő? Más erre a tudomány válasza. és más a költészeté. Mindegyik válasz fontos és igaz — a maga módján. Egy éves az biztos, minap olvastam egy AP-hírt, amely szerint századik születésnapját ünnepli idén a greenwichi alapidő. a Greenwich Mean Time (GMT). Greenwichben, London kertvárosában en is találkoztam vele. Vagy inkább csak azzal, ami belőle látható? Vagy csak a jelképével? Hiszen az idő láthatatlan, még ha Greenwichben mérik is. A Temze- parti városkában ál! az a nevezetes csillagvizsgáló állomás, az Old Royal Observa” tory, amelyet 1675-ben alapítottak s shol Flamsteed, Halley, Bradley is működött any- nyi más hires csillagásszal egyetemben. Az árnyas és tágas, Andre le Notre által rendezett Greenwich Parkban álló obszervatórium falába és a járdába ágyazva fénylik az a sárgaréz szalag, amely a nulladik hosszúsági kört jelzi, 1884-től nemzetközi megegyezéssel. Itt léphet át egyetlen kis lépessel az ember egyik tétiekéről a másikra, sőt, egyszerre is állhat a keleti és a nyugati féltekén. Ki mulasztaná ezt. el? Bevallom, ez volt az első, amit én is kipróbáltam Grerenwichben. Egyébként, semmi különös. Az öreg épület különben is ma tr.ár csak látványosság és múzeum, az obszervatóriumot korábban áthelyezték innen egy másik, helyre. Sussexbe. Az időzónák számításának azóta is elfogadott rendjében száz esztendővel ezelőtt, állapodtak meg egy, az Egyesült Államok fővárosában tartott nemzetközi konferencián. De tálán még a százéves GMT-nel is érdekesebbek voltak számomra Greenwich nevezetes hajói, szárazdokkjaikban a nevezetes Cutty Sark és a szinte parányi Gipsy Moth IV. Ezek más időről, a történelemről, a hajózás történetéről vallottak. S a Cutty Sark nevében a költészetről is, Robert Burns Tam o’Shanter című költeménye révén kapta ugyanis a nevét. 1869-ben bocsátották vízre, 1954-től áll a szárazdokkban, múzeumhajóként. Mi mindenről mesélhetne. S mesélt is, emlékként. A kis Gipsy Moth IV-gyel pedig Sir Francis Chichester járta körül a Földet 1966-ban és ’67-ben Igen. az ember az idő foglya, de ki is törhet az időből. Ezt gondoltam Greenwichben, jó pór évvel ezelőtt már egy nyári délutánon. Múlik az idő. Ez biztos. Tóth Elemér A jelmez nemcsak ruha! vei gazdálkodhat, milyen alapanyagai, alapruhái vannak, szabadabban tud tervezni. így védheti ki az anyagi kötöttségeket. — Jelmeztervezőktől hallottam, hogy a televíziós jelmeznek nem keil teljesnek lennie, elég, ha a közeli képben mutat, hiszen közelről csak deréktól fölfelé látszik. — Ezzel én nem értek egyet! Ugyanis nemcsak a nézőnek van szüksége a távoli képben az illúzióra, hanem a színésznek is. A színésznek éreznie kell a ruhát, a jelmezt, akkor tudja elhitetni, hogy valójában az, akit ábrázol. Mint ahogyan mindannyian, ha úgy érezzük, hogy most jól nézünk ki, el is tudiuk hitetni a világgal. Torday Ali* Salgótarjáni helyzetkép Telkek és árak Van, aki mér túlvan rajta, mások most küszködnek az ezernyi gonddal, megint mások afféle kívülállóként szemlelik az eseményeket. Nincs is olyan ember, akit ne érintene kisebb-nagyobb mértekben az úgynevezett lakáskérdés. Ma a lakások többsége magánerőből készül el, s ennek első lépése: a telekvásárlás. Hol, mennyiért, meddig, miként? — sorjáznak a kérdések, amelyek ilyenkor mindenkiben megfogalmazódnak. Salgótarján város Tanácsán a végrehajtó bizottság műszaki osztálya intézi az építkezés céljára tartós használatba adott földek, telkek ügyeit, az osztály- vezetőt, Balogh Ivánt kérdeztük ezzel kapcsolatosan. — Először is külön kell választanunk az építkezési célból használatba adott földeket az egyéb, mező- gazdasági termelés, vagy kerti gazdálkodás végett bérletbe vett földektől — mondotta az osztályvezető. — A műszaki osztály feladata az előbbiekkel való törődés, a telkek kialakítása, közművesítése, a kijelölés és a többi. Hadd mondjam még el bevezetőül, hogy munkánk irányát az MSZMP KB határozatai, valamint a. végrehajtó bizottsági rendelkezések szabják meg. Ez utóbbi testület a VI. ötéves terv keretében fogalmazta meg a telekkialakílásokat, nos, 1985-tej bezárólag várhatóan 438 családi, 333 korszerű csoportos családi ház építéséhez biztosítunk telkeket. — Közismert tény, hogy 1977 óta állami tulajdonban levő föld nem adható el, csak tartós használatba utalható ki. Sokan aggódnak: megfizetik azt azárat, amelyért személyi tulajdonú földet is vehetnének, s még akkor, mondják, „ötven év múlva elveszi tőlünk az állam...” — Nem egészen így van! A legutóbbi rendelkezések értelmében szinte a teljes tulajdonosi jogokat gyakorolhatja az illető, s nem csupán ötven évre szól ez a jogosultság, hanem, ameddig szüksége van rá. Közben eladhatja a házát, s vele együtt átruházhatja a földhasználati jogot, nem köteles fölkínálni a tanácsnak megvételre, amennyiben pedig visszaadja, akkor megkapja a befektetett költségeket! Tehát, azt hiszem, félreértésen alapul az aggodalom, hogy ezeken a telkeken „ki vannak téve a tanács önkényének”. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kötelezetti oldalon a terhek, az adózások, s egyéb kiadások a használó számlájára mennek. Erről nem kell megfeledkezni. — Meg az árnál maradva, röviden szólva: miért ennyire drágák? — Nem mentegetőzésképpen, de hozza kell tennem: mondjon egy helyet, ahol manapság olcsók a telkek? Nem önkényesen állapítjuk meg, s általában még így is olcsóbb, mint a személyi forgalomban hasonló helyen értékesített telkek. Vannak szélsőségek, a Somoskőújfalui Őrhely úton például 191, míg a zagyvarónái Pe- tiklázán 55 forint négyzet- métere. Mi határozza meg az árat? A költség zömmel a kisajátítási értékből, a műszaki .munkálatokból, a földmérésből, közművesítésből tevődik össze. — Apropó, közművesítés, többektől hallottam, olyan telkeket adnak el közművesített áron, amelyek nem közművesítettek... — Ilyen esetben viszont a szerződésben szerepel a kötelezettség, nevezetesen, hogy mikor, milyen munkálatokat fogunk elvégezni. Itt egyébként a vízelvezetésről, az útkészítésről, gázvezetékről, s effélékről van szó. Nem mondom, hogy rózsás a helyzet, hiszen a közművesítési munkálatok . előrehaladása ösz- szeíügg azzal, milyen gyorsan találnak vevőre a telkek, hiszen ebből a pénzből tudunk gazdálkodni elsősorban. Előfordul, hogy át kell ütemeznünk bizonyos munkákat, de ezek száma kevés. — Milyen most a telek- kínálat? Ha valaki vásárolni akar, milyen lehetőségek között válogathat? — E pillanatban bő félszáz telek „kiadó”. van hely a Pintér-telepen,.Zagv- varónán, Zagyvapálíalván a Rózsa úton és Somoskőújfaluban. Ezenkívül vállalati szervezésben, pontosabban a síküveggyár és a Nógrádi Szénbányák támogatásával a Gorkij-lakóte- lepen, összesen több mint hatvan telket vesznek majd birtokba az építkezők. A telkek értékesítését az 1KV ingatlanközvetítő részlege intézi, az érdeklődök itt kaphatnak bővebb felvilágosítást. Sajnos, a szűkebben értelmezett belterületen alig-alig nyílik mód telek kialakítására, Salgótarján adottságai nagyban meghatározzák terjeszkedési lehetőségeinket. Bármenynyire is magasak az árak, mi igyekszünk mindig olyan helyeken telkeket biztosítani, ahol minél közelebb van a vízvezeték, járható az út, van csatorna. Ha létrejön a tartós használatba adási szerződés, akkor az illető kötelezve van arra, hogy három éven belül befejezze az építkezést. Ezen túl ké-t ízben, s csak nagyon indokolt esetben adható hosszabbítás. Előfordul, hogy időközben meggondolják magukat, vágy netán örökölnek egy kész házat, nos, ez esetben az akkori forgalmi áron, s beszámítva az építési költségeket, eladhatják a használati jogot. — Mit mutat az érdeklődés: emelkedik, vagy cs'k- ken az igénylők száma a magas árak, a megnöve'ie- dett építési költségek mellett? — Egyértelműen emelkedett az érdeklődés a telkek iránt. Most, hogy a tartós földhasználat körüli jogi kérdések is megnyugtatóan rendeződtek, mind többen kapnak kedvet az építkezéshez, fektetnek be pénzt és energiát. Jövőre véget ér a VI. ötéves tervre kidolgozott telekprogramunk, s az itt szerzett tapasztalatok kamatoztatásával készülődünk az újabb középtávú terveiklus programjának a kidolgozására — mondatta befejezésül Balogh Iván, Salgótarján város Tanácsa műszaki osztályának vezetője. Tanka László Szerencsés embernek mondja magát. Az Iparművészeti Főiskolán jelmeztervezői diplomát kapott. Még az utolsó, a gyakorlati félévében a televízióhoz került; 1963 óta a televízió jelmeztervezője. Nemrég kiállítása volt a Fényes Adolf-teremben. Egy kiállítás mindig összegzés is. Ekkor számolta meg először, hogy hány televíziós produkcióhoz készített jelmezterveket. 350 körül mozgott a szám, a közöttük 18 televízióssorozat szerepelt. S Wieber Marianne legtöbbször sokszereplős, kosztümös filmek, sorozatok közreműködője, tehát tízezernél is több jelmeztervet -készített. — Eleinte gonddal készültem minden korszak kosztümtörténetéből. Ma másfélék a felkészülési módszereim. Nincsenek már viselettörténeti problémáim, viszont szükségem van a korszakból valamilyen fogódzóra; kiválasztok hát az adott korból egy festőt, egy szobrászt, s az ő képi világának —, hogy is mondjam? — ihletésében készítem el a jelmezterveket. Ugyanis a jelmez nemcsak ruha! Figurát kell tervezni, amelynek összetevője nemcsak a szerep, hanem a színész is. Mindig jelenetenként tervezem az összes szereplő együttesét, egyetlen kartonon igyekszem bemutatni azt a képi világot, amelyet a jelenet szereplői hangulatilag megteremtenek. A jelenetek sorával a rendezőnek is szeretnék segítségére lenni az elképzelése kialakításában. — Most .Pin dolgozik? —, A televízió sajátsága, hogy egyszerre több feladata is van az embernek. De ez nem baj! Egyik munkámmal pihenem ki a másikat. Pillanatnyilag Eck Imre koreográfiájára a Salome című balett készül; Zsurzs Éva rendezésében a Leányvásár, és dolgozom az Arpádháziak című sorozat első nyolc részén. A leginkább stilizált jelmezek a Saloméhoz készülnek. Legnehezebb munkám az Árpádháziak sorozathoz készül. Az első nyolc részben — a teljes sorozat 28 részes lesz — ezerötszáz jelmez szerepel. Ebből ezerkétszáz már készen van. — Ez olyan korszaka a történelemnek, amelyről nincsenek képi információink. Hogyan tervez, honnan merít- ehhez a munkához? — Nem volt könnyű. László Gyula munkái segítettek, meg apró töredékek, leletek. — Hogyan dolgozik? — Először is elolvasom a darabot. Akkor mindjárt megszületik bennem valamilyen elképzelés. Ezt azonban egyelőre „lebegtetem”, amíg nem beszéltem meg a rendezővel, nem hallgattam meg a véleményét. Amikor megállapodtunk, hozzákezdek a munkához. A vázlataimat soha nem mutatom meg! Csak én tudom ugyanis, hogy ebből mi lesz. A legfőbb érv a letett jelmezterv. Ekkorra már kialakult a végleges szereposztás, tehát nemcsak szerepre, színészre is terveztem. Ma már alig van ellenvetés, elfogadják a terveimet, azt hiszem, bíznak bennem. — Ez alatt a húsz év alatt volt-e stílusfordulat a jelmeztervezésben? — Igen, volt egy szigorú, leegyszerűsítő időszak, amikor a szereplőket zsákba burkoltuk, bőrbe kötöttük. De szerencsére ez elmúlt. Most gazdagabban alakítjuk ki a ruhákat, s titokban megsúgom, hogy szigorúan megőrzőm, megőriztetem a jelmezeket, hiszen ha tudja az ember, miOlyan lesz ez most, mint amikor Balczó András, egykori volt (ugyan hová lett, melyik gmk-ban farag most széklábat?) világhírű öttusázónk edzésein futás előtt a lábára tízkilós ólomsúlyokat akasztott. A téma, amelyben kutorászok, vagy pontosabban kutászok — a lehető legmodernebb; mi van akkor mostanában a szex forradalmával, milyen új jelenségek ütötték fel a fejüket a világban? A könnyed témát azonban, megszívlelve Vértessy György jó tanácsát, hogy ugyanis tegyünk meg mindent mi toll- forgatók is nyelvünk kihalt szavainak feltámasztásában — ide illő, de rég elfeledett, (temetett) ősmagyar szavakkal fűszerezve adom elő. Ezek lesznek a Balczó-féle ólomsúlyok, ezért olvasatra mindezt csak azoknak ajánlom, akik ad egy; érdeklődnek az úgynevezett cool sex (hideg szex), a csoportszex és a magyar filmekben oly gyakori, legújabb vígjátékunkban pedig kizárólag ezt a témát felvállaló összefüggések iránt. Ad kettő: ilyen nincs most. TALLÓZÓ Érdemes nőszni? (Csak türelmeseknek!) családi botrányok... Kölcsön- kulccsal más hitvesi ágyban. ..” szól a reklám erről a filmről, csupa múltbéli csábítás a svédmodellről, a nyitott nőszről, vagy miről. A jófene tudja kikurkászni (kikutatni) hogyan sikerült megint egy finta (megvete- medett) orrhosszal, vagy még többel, elmaradni a világ haBalyók (ostoba) helyzetek kö- Jönnek, hát újfent a bulik- vetkeznek tehát minden har- Idsos (turbékolásos) idők! A madik nősznés után, mégis rideg (magányos) hajtóvadász, ladásától! Máshol már újfent nőszünk egyre-másra, nyak- szoknya- és nadrágpecér jobb, a hla akác illatozik a szerel- ra-főre, alig sajditjuk (ész- ha odújába bújik, a csudafiak mesek orra alá és az érzelleljük) meg, hogy mi a hely- (kalandorok) ebben az új iriek kerültek a főhelyre — zet, máris újabb nősznésbe helyzetben egyrészt kimennek m> meg most készítünk tézisbonyolódunk, visszaesők let- a divatból elég gyorsan, más- filmet, tanjátékot arról, hogy tünk ezen a téren is. A vá- részt érthetően ajangásba hogyan meg miként kell a lások után meg mindent új- (kételkedésbe) esnek saját másik nejével-férjével ipalla- ra kezdve ribancos (rongyos) varázsukat illetően. Talán (titkolni) svéd rendszerű élet köszönt ránk, lerobba- még a sunda (csúnya) nők- nunk és kankónk (szűrünk) nek is eljön most az ideje, sem marad a végén. Ami mert az érzelmek önmaguk- nem). egyben többnyire egy újabb ban szépek, nem kellenek nősznés kezdete. hozzájuk még külön szépséDe mondják már a hozzá- gek is! A kapcsolatokban a értők, hogy Amerikában, a dufla (finom) kellem érvé- 7 'T'T' T ----csoport- és hidegszex, meg nyesülhet ezután és a tűre- ’ 8y agyjuk mar abba nyitott házasság és svédmo- lem; nem lehet csak úgy uk- dell, meg minden óhazájában mukfuk durzadt (borzas) lé' kapcsolatainkat. Hát volt elég emberek? nem (Hát Falángatás (intés) ez itten Az első kérdéscsoportba tartozzék ez — érdemes-e nőszni? — Mai szóval — házasodni ? Magyar tapasztalásból szólva erről, úgy tűnik, hogy nem nagyon, mert minden harmadik nősznésből nálunk valami egészen más jön ki, többnyire egy másik nősznés ketté osztott gyerekekkel (a baj akkor keletkezik, amikor az egyszem gyereket nem lehet kettéosztani) és a többivel. Az alafával (járandósággal) is baj van majd mindig, hogy akkor ki fizessen és mennyit, meg kinek? a hiábavaló gagyosságos (ma moros) fitatást, ami ugye azt — befellegzett az érzelem lekkel sem a nőket, sem a ífóP' örökké116 ÖfÖk' nélküli szexnek meg az egy- férfiakat lerohanni. És a Iá- életnek ra^adiuk mee art old (egyedül) élésnek, amit nyok is! először eljárják arni a „ ,meg , , ,t’ odaát, a művelt világban, amíg majd a patyolattáncot (fá- ról is mer^aki mrt^modlrn divatban volt, közismerten tyoltánc), mielőtt egész terje- ember akar lenni az hi7n,w swple-nek beceztek és öner- delmükben. úgy ahogy van- ügy adhat magára , , ’ f°£y zetes életmódot iá jelentett: nak. előttünk megjelennek, de , a§ a legtoo„u jobb nekem egyedül, mert nem kell eldobni az Det’. a sved m°űellre egy- majd elkapok valakit, aki emancipáció eleddigi eredmé- szerden poszog (nem írom egvedül van és azt hiszi jobb nyeit sem — jobb leend, ha ide> mit jelent!) egyet és neki egyedül” stb. „Meglesz a férfiak is megtanulnak pa- kész. Nem akarok szorgatni meg ennek a böjtje!” — tyolatot táncolni. Megszáguld- (sürgetni) senkit de itt mondogatták a hatvanas va (vizsgálva) most már a ” senkit, de itt aa ■ölet kezde- kérdést, felmerülhet „ i« ideie uJra a tisztesseges es rendes nőszésnek, meg a nagytürhetésnek (türelemnek) egymás után, hát nem is akarom ficserázni (cifrázni) toes a címe: Házasság szabad- vább e2t a témát dixi! na/nnal. ..Ma vplpm. hnTnrtn (T. Fa(aki) NÖGRAP - 1984. július -L, vasárnap 5 években az szexőrület kezde- kérdést, felmerülhet, az is, tén, amit az ősmagyar egysze- miért, éppen mostanság kezdik rüen szólva így fejez ki — vetíteni ezt az ódivatú filelzsobrálkodjuk (megkoplal- met. ami egyben az esztendő egymás után, hát nem is aka- iuk) mi még ezt! Hőt úgy egyetlen (!) magyar vígjátéka lön vagy mi a fene, meri es odaát a mai huszonévesek nappal. „Ma velem holnap elfordultak a nagy szabad- veled... Intim találkák... és Ságtól. „Érzelem nélkül nem megy'“ T — ezt mondják. )
