Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-31 / 178. szám

Ipari bázisokon Uj zoufetuníő A tudósok előzetes számítá­sai szerint az ezredfordulóra a jelenleg meglevő két és fél ezer szovjet városon kívül még legalább 300 új város lesz majd az ország térké­pén. A statisztikai adatok szerint évenként 17—18 olyan nagy, urbanizálódott telepü­lés kapott városi rangot, ame­lyek a fejlődés során elérték a lakossági megfelelő létszá­mot. A várossá alakulás döntő tényezője az ipar. Abból az 1200 városból, amely a szov­jethatalom évei alatt jelent meg a Szovjetunió térképén, 900 az új üzemeknek és gyá­raknak, a hő- és vízerőmű­veknek, a hasznos ásványi kincsek új lelőhelyeinek kö­szönheti létrejöttét. A városoknak életet . adó ipar sok vonatkozásban meg­határozza a további sorsukat Szigorú tejellenőrzés Az alapélelmezést szolgáló tej minőségének ellenőrzése mindennapos feladat a tejfel­vásárlással és -feldolgozással foglalkozó üzemeknél. A szé- csényi tejüzem már a tejter­melő mezőgazdasági szövet­kezetekkel a felvásárlásra kö­tött termékértékesítési szer­ződésben rögzíti az ellenőr­zési rendszert. Az úgyneve­zett bizalmi tej átvételi rend­szer lényege, hogy a tejüzem a termelőszövetkezet minősé­gi jelzését — savfok, hőfok, zsírtartalom, tisztaság — el­fogadja, de annak ellenőrzé­sére bármikor jogosult. És'ha az ellenőrzése során a jelzés­től eltérő minőséget tapasz­tal. „szankciót” alkalmazhat: nyolc napon át alacsonyabb minősítést ad a tejnek, és csak az alacsonyabb minőségű tej árát fizeti a szövetkezetnek, akkor is ha azokon a napo­kon már jobb minőségű a tej. A tej bakteorológiai vizsgá­lata is rendszeres. A felvásá­rolt tejből este vett minták már másnap a veszprémi köz­ponti laboratóriumban van­nak. A fokozott ellenőrzést a tejüzem körzeti ellenőre fo­lyamatosan végzi: munkája során majdnem állandóan a tejátvevő helyeket járja és vizsgálja a tej minőségét, a begyűjtés, tárolás higiéniáját. is. A kezdeti időszakban tel­jes egészében vállalja és fi­nanszírozza a város fejlődé­sét. Ez érthető is, hiszen gya­korlatilag a fiatal város egész munkaképes lakossága az adott ipari komplexum mun­kása vagy alkalmazottja. Ké­sőbb aztán, ahogy fejlődik a város, a hatalom teljes mér­tékben a helyi önkormányzat kezébe megy át és ez szab­ja meg a gazdaságpolitikát és a szociálpolitikát a városi élet minden szférájában. Ami pe­dig a vállalatokat illeti; nye­reségük egy részét átutalják a helyi tanácsoknak és to­vábbra is. részt vesznek a ta­ken intenzíven folyik Szibé­ria teirmészeti kincseinek ki­aknázása. Csak a tyumeni kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárása tucatszámra keltet­te életre a városokat és a vá­rosias jellegű településeket. Mintegy száz város sorako­zik az ország keleti részében épülő Bajkál—Amur vasútvo­nal mentén és közelében fek­vő ipartelepeken. Űj városok alakulnak ki a hatalmas szi­bériai folyók mentén, az épü­lő nagy vízerőművek szom­szédságában is. Ám, ahogy a szakemberek mondják, a „csúcsforgalom” még csak ezután következik ennek az nácsok városfejlesztési prog­ram j ának megvalósítása ban. Az utóbbi tíz esztendőben nagy lendületet vett a város­építés az Uráltól keletre el­terülő körzetekben. Itt, a szin­te végtelennek tűnő térsége­óriási területnek gazdasági és szociális fejlődésében. Követ­kezésképpen, a nem is oly távoli jövőben, új városok és települések százai jelennek meg a hatalmas ország tér­képén. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben többféle típusban állítanak e lő zsugorfóliázó csomagológé­pet. E korszerű csomagolás n élkiil, ma már szinte eladha­tatlanok a külföldi piacokon az áruk. Bezárta kapuit a Szegedi Ipari Vásár Minden eddiginél nngyobb érdeklődés Interjú dr. Zsótér Mihály vásárigazgatóval Vasárnap zárta kapuit a Szegedi Ipari Vásár, amely pontosan 108 esztendős múltra tekint vissza, s évtizedek óta minden második esztendőben rendezik meg ebben a gyönyörű Tisza-parti városban. Nógrád megyét három ki­állító — a síküveggyár, az öblösüveggyár és az SVT — képviselte. Valamennyien hagyományos résztvevői ennek a nagyszabású nemzetközi szemlének. A vásárzárás előtt kértünk interjút dr. Zsótér Mihály tói a Szegedi Ipari Vásár igazgatójától. nek bizonyult a tavalyelőtti­nél. a több kiállító és a több üzletkötés jóvoltából. — A vásárdíjakat már a nyitás előtt kiosztották. Hány terméket találtak érdemesnek díjazásra? — összesen 81 díjat vehet­tek át a kiállítók, ezenkívül — Közvetlenül a kapuzá­rás előtt, hogyan értékeli az idei vásár tapasztalatait? — Az összegzésre még vár­ni kell néhány hetet, annyit azonban mondhatok, hogy soha rosszabb ne legyen. Ügy érzem ezúttal is sikerült azt a törekvésünket valóra válta­ni, hogy a Szegedi Ipari Vá­sár az újdonságok vására le­gyen. Ugyancsak legfonto­sabb célkitűzéseink közé tar­tozott, hogy alkalmat adjunk a termelőknek, a kereskedők­nek és a fogyasztóknak a ta­lálkozásra, valamint a koope­rációs együttműködés kiszé­lesítésére. — Milyen volt az érdeklő­dés a vásár iránt? — Nagyobb, mint eddig bármikor. Csak a hazai kiállí. tők száma meghaladta a há­rom és fél százat, de a sza­badkai nemzetközi vásár- igazgatóság szervezésében 119 jugoszláv cég jelent meg az egész országból. További 58 kiállító mutatta be terméke­it Odesszából, testvérváro­sunkból, illetve Csongrád test­vérmegyéjéből. A finnországi Turkuból — ugyancsak test­vérvárosunk — 14 termelő- egység mutatkozott be, míg a lengyelországi Lodzból, a tex­tiliparáról híres nagyvárosból a konfekcióipari termékek arattak nagy sikert. Első íz­ben vett részt a vásáron egy francia gépgyártó cég Avig- nonból. — Ezek szerint „telt ház” volt a vásáron? — Ennél teltebb már nem is lehetett volna. A. 34, ezer négyzet írre ternyi ' terület még szűknek is bizonyult. Ami a látogatók számát illeti, min­den bizonnyal megközelíti a 180 ezer főt, szemben az 1982. évi 160 ezerrel. — Személyes tapasztalatai­ról szólna néhány szót? — Szívesen, bár - vélemé­nyem egyezik sok szakember véleményével is. A legfonto­sabb talán az, hogy a jelen­legi helyzetben mindenki ke­resi helyét a piacon. Ennek érdekében nagy erőfeszítése­ket tesznek az előrelépésre, mert aki nem lép, az menthe­tetlenül lemarad a nagy ver­senyben. A bemutatkozással mindenki lehetőséget kapott itt Szegeden, hogy megmutas­sa, mit tudott a két év alatt újítani. Hadd mondjam el, hogy az itt bemutatott újdon­ságok száma — ha csak a termékcsaládokat vesszük fi­gyelembe — meghaladja a kétszázat. Ha az egyes ter­mékeket tekintjük, úgy ez a szám eléri a félezret. Újdon­ság volt az is, hogy a RE- KARD Győri Mezőgép Vál­lalat szakmai bemutatót is tartott új forgóboronájával az érdeklődő szakembereknek egy közeli mezőgazdasági nagyüzemben. — Üzletkötésekről, keres­kedelmi tárgyalásokról mi­lyen információi vannak? — Kecsegtető kilátások el­sősorban magyar—jugoszláv viszonylatban vannak. Ügy tűnik előbbre lépünk a Sze­ged—Odessza és Szeged— Lodz áruházi cserekapcsola­tokban is, de minden lehető­ség megvan a Finnországgal való együttműködés bővítésé­re, is. összességében — bár mint mondtam a végleges összesítésre még várni kell — az idei vásár sikeresebb­a szép kiállítási területért további 8 díjat kaptak az ar­ra érdemesek, míg a vásár­zárás után a közönség díjá­nak átadására kerül sor. — A közönséget — úgy vettem észre — nagy becs­ben tartják itt a Szegedi Ipa­ri Vásáron. — Valóban számos kedvez­ményt kapnak az idelátoga­tók, egészen addig, hogy a szervezetten érkező ifjúsági csoportok ingyen jöhettek be. Soha ennyi mindent nem le­hetett vásárolni, mint ez _ al­kalommal, hiszen egy vásár akkor igazán vásár, ha erre is van lehetőség. Hatvanöt cég termékeiből lehetett a helyszínen választani és har­minc kisiparos egész utcát „foglalt le” a vásárban, a lá­togatók nem kis örömére. Kérésünk, hogy igyekezzenek méltányos árakkal előállni, meghallgatásra talált, s ezt úgy vélem, ők sem bánták meg, a vevőkről nem is szól­va. — Két évvel ezelőtt szó volt arról, hogy egyszer a Szegedi Ipari Vásár szakvá­sár lesz. Mi a helyzet most ezzel az elképzeléssel? — Mivel ez a 34 ezer négy­zetméternyi terület nem bő­víthető, vagy csak igen je­lentős anyagi áldozatokkal, továbbra sem mondunk le a szakosodás megvalósításáról a következő esztendőkben. A megve és a város vezetői tisztában vannak ennek je­lentőségével és minden bi­zonnyal támogatják majd ez ■ irányú törekvéseinket. — Köszönöm a beszélgetést. Zilahy Tamás Totem-Total Energy Moduli —> néven figyelemre méltó találmány látott napvilágot Olaszországban, mely a belsőégésű robbanómo­torok égéshőjének mintegy -;ö százalékát hasznosítja. Az új­fajta mini erőmű egy benzin­vagy gázüzemű gépkoesimotoz- ból, a hozzá kapcsolt villamos generátorból és a hőcserélő be­rendezések láncolatából áll. ü’z utóbbiakban a hűtővízben, a ke ­nőolajban, a kipufogó gázban levő, s a generátor által lúzu­Mini erőmű gárzott hő adódik át a keringő víznek. A kísérleti berendezést a Fiat— 127-es autó motorjának felhasz­nálásával készítették el a Fiat- gyár szakembereid egybeépítve azt egy 15 kilowattos generátor­ra!. Kiderült, hogy ez a kis ké­szülékegyüttes négy, egyenként 100 négyzetméteres lakás villa- mosenergia- és melegvíz-ellátá­sára alkalmas, beleértve a la­kásfűtés melegvíz-szükségleté' is. Tulajdonképpen semmi akadá­lya annak, hogy a robban ámo- torokat a benzinnél sokkai ol­csóbb palackozott metángá/za! üzemeltessék, ami még tovább növeli a gazdaságosságot. A me­tán ugyanis nagyobb sűrítést bír el a motorhengerekben, mint a benzingőz és a kompressziói úté- se jobb. Vízálló tetőfödémek 'A sok gondot okozó tetőbe­ázások megelőzésére a Buda­pesti Lakásépítő Vállalat a tetőfödémek építésénél új módszerre tért át. Külföldi licenc alapján vegyszerrel ke­vert betonból, többszörös tö­mörítéssel vízálló tetőfödéme­ket építenek. Így nincs szük­ség kátránylemezes, bitume­nes szigetelőrétegre. Ennek elhagyása azért kedvező, mert ez a szigetelőréteg ér­zékeny a mechanikai hatások­ra, sérülékeny, s elegendő egy apró hiba, hogy tetőbe­ázás keletkezzék, amelynek javítása is rendszerint bo­nyodalmas, nehéz. A vállalat az Egyesült Iz­zó szőlőskelti lakótelepén az egyik 65 lakásos ház tetőfö­démét készítette el az új mód­szerrel. Nyomban vizsgáztat­ták is: 20 centis vízréteggel árasztották el. A tetőfödém jól állta ezt a próbát. Kísérlet­képpen már két évvel ezelőtt befedtek egy épületet ezzel a módszerrel Pesterzsébeten, s panasz azóta sem volt. A kül­földi tapasztalatok is egyér­telműen az új eljárás meg­bízhatósága mellett szólnak. Ezért a vállalat az alagútzsa­lus épületeknél most már üzemszerűen alkalmazza az eljárást. Javítottak a paneles lakóházak tetőszigetelésén is. Megbízásuk alapján ezeken a házakon a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozói készítik a korábbinál jobb tetőszigetelést, a Bor­sod megyei építők szabadal­ma alapján. K ét aranykoszorús brigád baráti találkozójának előkészületei közben za­varom meg Lukács Imrénél, a tíztagú műszaki komplex- brigád vezetőjét, majd nem sokkal később néhány tagját, akik mindannyian a Pattan­tyús Á’brahárn Géza nevét vi­selő kollektívába tartoznak. — Műszaki dolgozókból előkés z í tő kb ő 1, t echn i k uso k­ból, művezetőkből áll a mi kollektívánk — kezdi a be­szélgetést az első pillanatra is kellemes benyomást keltő, kedves, barátságos brigádve­zető, Lukács Imréné —. Eb­ből is látszik, hogy olyan komplexbrigádról van szó, amelynek együttes, eredmé­nyes munkájától nagyban függ a szövetkezet nyeresége. A jó kapacitáslekötés a folyamatos munkát teremti meg, az idő­beni számlázás a pénz forgását gyorsítja, a helyes árak kiala­kítása pedig a nyereséges gaz­dálkodást segíti elő. Igen nagy szakértelemmel és hoz­záértéssel dolgoznak a brigád tagjai. Ezt nem csak én, ha­nem a PM revizorai állapítot­ták meg. Ennek igazságát még azzal is tudom bizonyítani, hogy a kiküldött számlák kollaudálásánál —, amikor a számlából a beruházó pénzt von le — mindig visszasze­rezzük azt, amit el akarnak venni tőlünk, mert bizonyít­juk igazunkat — mutatja be tömören az öt férfit és öt nőt egybefogó háromszoros arany­koszorús címmel kitüntetett kollektíva tevékenységét a brigádvezető, akit csak Vali­imnak ismernek és szólítanak. Nagy melegséggel szólnak róla, amikor nevét említik. A kiváló brigád elmért Valikénak van tekintélye... Nem csoda, mert az elért eredményekben, abban, hogy ma itt tart a társaság, döntő, meghatározó szerepe volt a brigádvezetőnek. 1975-ben döntöttek egyhangúlag, hogy ő legyen a brigádvezető. — Azóta többször le akar­tam mondani, de nem enged­tek. Azt mondták: te nagyon jó vagy nekünk, nagyon jól csinálod, szép eredményeket értünk el: Amit teszek, azt szívesen végzem. Mindig több­re, jobbra és eredményesebb munkára törekszünk. A pont­számok alapján tavaly elér­tük a kiváló brigád szintet, a komplex értékelésnél viszont kiderült, hogy valami apróbb hiba csúszott a számításba, s emiatt nem kaptuk meg, ha­nem csak az aranykoszorút A kollektíva ezzel is meg volt elégedve, mert nem vol­tak nálunk jobbak. A Ságvá- ri Endre nevét viselő, akik­kel most tartjuk a találkozót — mutat a sürgölődő-forgoló- dó brigádtagokra — is arany­koszorúsak lettek. Egyébként a kiváló brigád cím elérésé­ről egy pillanatra sem mond­tunk le — szól magabiztosan Valika, aki műszaki rajzoló­ként került a Pásztói Építő, Szerelő és Szolgáltató Ipari Szövetkezetbe, ma pedig az építőipar műszaki előkészítő­je. Az év elején megtartott bri­gádtanácskozáson meghány- ták-vetették, mire képesek, illetve mit kell tenni a kivá­ló brigád cím eléréséért. A szokásos önértékelést az eiső félévi munkáról meg nem végezték el, így hát a maguk mögött hagyott fél év munká­járól csak annyit mond: — Az időarányos részt teljesí­tettük. A kulturális vállalá­soknál — színházlátogatás, kirándulás — van egy kis csú­szás, amit a második fél év­ben pótolunk. Nálunk, a bri­gádban a tanulásnak és a to­vábbképzésnek is rangja van. Az egyik műszaki előkészí­tőnk az Ybl Miklós építőipari főiskola harmadéves hallga­tója. Varga Lajos az idén sze­rezte meg a technikusi mi­nősítést. Egy-egy brigádtag minden hónapban részt vesz a TIT budapesti stúdiójának közgazdasági témájú előadá­sain, s az ott hallottakat azi egész kollektívával ismerte­ti. Alapvetően az érvényben lévő rendeletek helyes értel­mezéséről és alkalmazásáról van szó. Ezáltal kiszűrjük, il­letve minimálisra csökkentjük a munkánkban előfordulható hibalehetőségeket, — véleke­dik a brigád vezetője. A szövetkezetben sportver­seny, kommunista műszak, szeminárium nem zajlik le nélkülük. A 14 szövetkezet ál­tal építendő üdülő tervét, költségvetését és a vele járó papírmunkát, mely utóbbi egy vastagabb regénynek fe­lel meg —, pluszként, társa­dalmi munkában végezték el. Aktív kezdeményezői voltaka Kambodzsai Gyermekváros felépítéséért indított anyagi támogatás megszervezésének, korábban pedig a vietnámi szakmunkásképző intézet fel­építéséért indított akciókban vettek részt. Ez utóbbi tevé­kenységükért az Országos Bé­ketanács oklevelét kapták meg. És most adjuk át a szót néhány brigádtagnak. Dinnyés Lajos művezető másfél éve vallja magát a brigád tagjá­nak: — Jól összeforrott, ösz- szetartó, a munkakapcsolatban egymást segítő társaság a mi­énk. Én könnyen alkalmazko­dó típus vagyok, s ezért úgy érzem, hogy a brigád gyorsan befogadott. Nálunk családias a légkör, gyakran összejö­vünk, brigádvezetőnkről pe­dig csak annyit: nagyon jól összetartja a kollektívát, szak­mailag is nagy tekintélye van... — Ha nem volnánk vele megelégedve, már mást vá­lasztottunk volna — kapcso­lódik az előbbi gondolathoz Verbói László műszaki előké­szítő csoportvezető. Valika jól ért a brigtagok nyelvén, kez­deményezésre ösztönöz, sokat segít, lelkesít bennünket. Fi­atalos a gondolkodása és a magatartása, s úgy látom, ő is jól érzi magát köztünk. Gál Tiborné titkárnő, aki 1979-től dolgozik a szövetke­zetben és két gyermek édes­anyja, a következőket mond­ja: — Azt szeretem, hogy ná­lunk nincsenek különcködők, nem csak segítjük, hanem fi­gyelmesek is vagyunk egymás iránt. Az idő annyira előrehaladt, hogy közben elkészült a finom gulyás, ss. pincében lévő klub­ban pedig a brigádtagok el­készültök a szervírozással, és megszólalt' a zene is. Pasztá­ról visszaérkezett a szcvetKe- zet elnöke, Jakus György, aki a brigád munkájával kapcso­latban a következőket említet­te: — Eddigi tevékenységük igen hasznos voJt a szövet­kezetnek. A körülmények vi­szont nehezebbé váltak, s en­nek megfelelően a jövőben nekik is többet kell majd ad­ni. Szeretném, ha új tagok­kal bővülne a kollektíva, hogy még gyorsabban, rugalmasab­ban igazodhassunk a változó és magasabb követelmények­hez. Sajnos az első fél évben elmaradtunk a tervezett el­képzeléseinktől. A hátralévő időben még komplexebbé kell tenni irányító-szervező mun­kánkat. Ebben várnak új fel­adatok a brigádra, akik új iránti fogékonyságukkal képe­sek a jelenleginél magasabb feladatok elvégzésére is. A z elmondottakban nincs okunk, de jogunk sem kételkedni, mert a meg­újulásra való készség eddig sem volt hiánycikk a csapat­ba. — venesz — NÓGRÁD - 1984, julius 31 „ kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom