Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-29 / 177. szám
r'■*ÍCo VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ. MSZMP NÓG RÁD MEGY EI BIZOTTSÁ GA. É S A MEGVE1 TANÁCS ; L,AtPJA XL. ÉVF., 177. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. JÚLIUS 29., VASÁRNAP Ufdonsagcslc es regi hiányok — niőgrőd megyében is Bővülő kínálatot ígérnek a vegyiüzemek A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalatnál alig egy éve kezdték meg a családi házak padlófűtésére alkalmas műanyag csőrendszerek gyártását. E termékük rövid idő alatt olyan népszerű lett, hogy az igényeket csak részben tudják kielégíteni. Ezért új gép vásárlását tervezik, segítségével a jelenlegi évi másfél millió méter helyett 4 millió méter műanyagpadló- fűtő csövet, tudnak gyártani. Ezzel a mennyiséggel már várhatóan kielégítik a keresletet. A Villamosszigetelö és Műanyaggyár a közeljövőben az eddigieknél jobb minőségben hozza forgalomba a falon kívül futó villamos vezetékek műanyag burkolatát. Egyrészt az illesztések — sarkok, elágazások — tetszetősségét, pontosságát javítják, másrészt az eddigieknél tartósab- bak, vastagabb falúak és így formatartóbbak lesznek ezek a műanyag csatornák. A villamos vezetékek falon kívüli szerelése főként a lakások felújításánál bizonyult eddig gazdaságosnak. Alkalmazásával a hálózat korszerűsítéséhez nem kell kibontani a falat, hanem a régit kikapcsolják, az újat pedig kívül helyezik el, amit azután tapétával fedhetnek. A gyár lakásfelszerelés! újdonságokat is kínál; az idén kezdték meg például a műanyag függönytartók gyártását fehér és szürke színekben. Emellett parkettához felszögelhető padló- szegély is vásárolható Budapesten megnyitott mintaboltjukban, ahol ugyanakkor többféle villamosszerelési cikket is árusítanak. A Hungária Műanyag feldolgozó Vállalat is az otthonok kialakításához készít több újdonságot. Egyebek között megkezdték a tetőalátét-fóli- ák gyártását. Ezzel a cseréppel vagy palával fedett tetőterek megóvhatok a csapadék (Folytatás a 2. oldalon) Szobrokat farag Balassagyarmaton Teljesítményérdek Megbocsát az olvasó, ha botcsinálta nyelvészként kezdem? Mert nagyon nem tetszik nekem ez a szókapcsolat: teljesítménykényszer. Igaz: mind gyakrabban használják Nógrádban is, mert az is igaz, hogy gazdasági gondjainkat, bajainkat csakis a teljesítmények radikális növelésével enyhíthetjük. S mégis: nem szerencsés a kifejezés, mert mit is jelent a kényszer? Ne keiteljünk: egyfajta erőszakot. Lehet ezzel ideig-óráig eredményeket elérni, de az erőszak végül is ellenkezést szül, s ez semmi jóra nem vezet. Az sem, ha ügyeskedéssel, látszatteljesít- ményekkel engedek a kényszerítő erőszaknak. Ha viszont a teljesítménykényszer számomra teljesítményérdekként jelenik meg, akkor egészen más a helyzet; végtére is nem lennék ..normális, ha a saját erdekeim ellen tennék. Mindezt csak azért jegyzem meg, mert miközben nyakra- íőre használjuk - no, nem fenyegetően, csak éppen mint agi- táciás érvet - a teljesítménykényszer kifejezést, jól tudjuk, hogy az érdekeltséget képtelen vagyunk egyértelműen a teljesítménynöveléshez kötni. S a végeredmény, napjaink általánosítható gyakorlata: a teljesítménykényszer mellett (helyett!) a teljesítmények visszatartása. Az egyik szakfolyóiratban Bihari István, a Chinoin vezér- igazgatója így nyilatkozott erről: „A vállalat nemcsak bonyolult szervezet... hanem racionálisan gondolkodó és cselekvő szervezet is, amely a legkisebb ellenállás irányában halad. Nc:n lehet csodálkozni azon, ha az imitált piac körülményei kozott a vállalatok imitált teljesítmenyekkel igyekeznek boldogulni. Annál is inkább, mert a valóságos teljesítményt sokszor kevéjoé honorálja a környezet — a szabályozás —, mint a ma- nipuiú ,at." Hiba lenne a teljesítmény-visszatartás okait kizárólag a bérrendszer hibáiban keresni; Közbeszól itt az árrendszer, amely — minden jószóndékú törekvés ellenére is — egyszerűen képtelen a magyar vállalatok számára a valóságos piaci viszonyokat közvetíteni. Következésképpen nem ösztönöz valóságos teljesítménynövelésre. (Mert miféle árrendszer az, amely például egy eredeti Chinoin-gyógyszer termelői árát dobozonként 20 forintban határozza meg, de ugyanez a gyógyszer, a nyugati országokban, magyar, hatóanyagból készítve 30 dollárért kerül forgalomba?...) Közbeszól a sajátságos magyar pénzrendszer is, amely élesen megkülönbözteti - szaknyelven: jól láthatóan megpántlikázza - a forintot. Más feltételek mellett fizethető ki a „bérforint", mint a „beruházási forint", s megint más feltételekhez köti például — a vállalati gazdasági munkaközösségek felvirágzását is elősegítő — „költségforintot". A forint konvertibilitását legalább belföldön kellene megteremteni ahhoz, hogy a hazai vállalatok teljesítménnyel valamiféle megbízhatósággal mérhetőek legyenek. Közbeszól a vállalati vezetők érdekeltségi rendszere, s a hn7oi vcílalatok teljesítményének elbírálási gyakorlata. A vállalati jövedelemszabályozás alapjául szolgáló úgynevezett bá- zisrzerrlélet — vagyis, hogy a vállalatnak minden évben és minden körülmények között többet kellett teljesítenie — lazulóban van ugyan,, de a biztonságra törekvő vállalatvezető még mindin teljesítménytartalékokat halmoz fel, ha úgy látja, hoqy különböző okok miatt, átmenetileg képtelen a korábbi teljesít- minyszintet tartani. A szabályozórendszer — és a vezetők ér- dokeltséoi rendszere — ugyanis gyakorlatilag ma sem tűri el a teüesítménystagnálást, vagy éppen visszaesést, még a remélhetően bekövetkező fellendülés reményében sem. S persze közbeszól a sokat vitatott bérrendszer is. A szigorúan központilag szabályozott és a kifizethető „bérforinto- kdt" még a kifizetés előtt keményen megadóztató bérrendszer a lehető legkevesebb differenciálási lehetőségeket engedi. S mert a „bérforintokból” mindenkinek csak kevéske jut, az egész rendszer ösztönző. hatása elhalványul, jelentéktelenné válik, s bekövetkezik a fura helyzet: nem a bérek, hanem a béren kívüli keresetek differenciálják a személyi jövedelmeket - a valóságos munkahelyi teljesítményektől függetlenül. A bérszabályozás megalkotóit — és állandó megújítóit - persze csakis a jószándék vezérli: a bérszínvonalfék állandó működtetésével a súlyosabb következményekkel együttjáró nagyarányú inflációt kívánják megelőzni. Nyilván ők is tudják, hogy e törekvésük közben egyúttal teljesítményinflációt is okoznak, mert fékezik a teljesítménynövelést kiváltó ösztönző erőt. Nyilván azt is tudják, hogy a béreknek csakis a teljesítménnyel kellene crányban állniuk, a nettó jövedelmeknek viszont a népgazdaság teherbíróképességével is. E felismerés gyakorlati érvényesíttetéséhez azonban új adózási rendszerre lenne szükség. Erről is gondolkodnak és kísérleti megújításának. !• most már második éve vagyunk tanúi. v. ci. Néhány hete ünnepelte 78. születésnapját, a balassagyarmati Kálóczi Pál. aki szabad idejét fa- és agyagszobrok készítésének szenteli. A Ganz-MÁVAG egykori géplakatosa, majd a nógrádgárdonyi szanatórium gondnoka a háború idején vette először kezébe a formázókanalat. Első alkotása a koncentrációs táborba hajtott anyát örökíti meg gyermekével. Azóta is a napi politikai események ihletik az idős amatőrt, aki híres politikusok, neves személyiségek portréit vési fába a maga és közvetlen környezete kedvtelésére. Olykor háború és béke adja számára a témát. Az alkotás iránti vágyát unokája viszi tovább a családban. A nemrég érettségizett Paróczi Mária olajfcstékkcl, ecsettel fejezi ki élményeit. Uj tanéi# — u| tantermek Betoncserépgyár épül Befejeződtek a hivatalos eljárások, s ezzel életbe lépett az a szerződés, amely szerint magyar és az osztrák partnerek vegyesvállalata, a VÁÉV —Bramac KFT nagy teljesítményű betoncserépgyárat létesít Veszprémben. A közös vállalkozásban a magyar részesedés. aránya 51, az osztrák félé 49 százalék. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat házgyárának kihasználatlan csarnokában ad otthont a korszerű, osztrák betoncserépgyártó gépsornak, és gondoskodik a termeléshez szükséges kiszolgáló üzemekről, az ipari háttérről. A beruházás magyar fedezetéhez szükséges anyagi eszközöket az Állami Fejlesztési Bank, a Nikex, valamint a Tégla- és Cserépipari Tröszt adja. Az osztrák partner szállitja az automatikus gépsort, amely a nálunk szokásosnál nagyobb méretű színes betoncserepeket készíti; évente 20 millió darabot, ami 32 millió hagyományos cserépnek, a jelenlegi teljes hazai termelés mintegy 30 százalékának felel meg. A korszerű gépek felszereléséhez és a gyár leendő dolgozóinak betanításához is segítséget nyújt az osztrák fél. A vegyesvállalat tagjai befektetéseik arányában részesülnek majd az új gyár hasznából. Az osztrák fél részesedésének kiegyenlítésére a gyár termékeinek mintegy tíz százalékát Ausztriában értékesíti. Ősztől, számos új óvoda, általános és középiskola kezdi meg működését: a közoktatás intézményhálózatának fejlesztésére a tanácsok az idén mintegy 5 milliárd forintot költenek, ennek 60 százalékát az általános iskolákra fordítják. Űj középiskolák építésére. a meglevők bővítésére 536 millió forint jut — tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársát. Ősztől várhatóan mintegy 16 ezerrel csökken az óvodások száma; a gyerekek csaknem 90 százalékának, 417 ezer kicsinek jut hely az óvodában. Kedvezőtlenebb a helyzet Borsod-Abaúj-Zenrp- lén, Szabolcs-Szatmár, Zala és Baranya megyében, míg Csongrádban, Komáromban és Tolnában, valamint a fővárosban — előreláthatólag — minden gyermeket fogadni tudnak az óvodák. Tovább enyhül a zsúfoltság: az előző évi 110,3-ról várhatóan 108 százalékra mérséklődik a 100 helyre jutó óvodások száma, de több helyütt — így például Szolnok, Vas, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében — még mindig magas, mintegy 114—118 százalékos kihasználtsággal számolnak. Az általános iskolások létszáma az új tanévben tovább növekszik, számuk csaknem | eléri az 1,3 milliót. Fogadó- | sukra — a tervek szerint — ebben az évben 1258 új osztálytermet alakítanak ki: ebből 602 új épületben kap helyet, 420-at bővítéssel, 204- et pedig egyéb módon hoznak létre. A napközik céljára használt helyiségek száma várhaioan 151-gyel, a tornatermeké pedig 71-gyel nő. Szeptembertől több mint 235 ezer diák tanul majd középiskolában. 17 ezerrel több, mint tavaly. A tervek szerin 1; a mintegy 67 ezer elsős 44 százaléka gimnáziumban, a többi szakközépiskolában folytatja tanulmányait. A középiskolák fejlesztésére előirányzott 536 millió forint az előző év ráfordításának kétszerese. A tanácsok új intézményként 24, bővítéssel 35, egyéb módon 45 osztálytermet alakítanak ki, még így is emelkedik az egy osztályteremre jutó tanulók száma az előző évhez képest. Növekvő termelés Az áliairU textil- és textil- ruházati ipar 1983. azonos időszakához' képest folyó áron számítva 9,1 százalékkal növelte termelését az első fél évben. A korábbinál jóval több harisnya, harisnyanadrág került az üzletekbe, 30 százalékkal többet készítettek, mint tavaly. Fokozták a selyem- és gyapjúszövetgyártást is és mintegy 11 százalékkal több alsó-felső kötöttárut adtak a hazai és a külföldi vevők részére. Egyedül a pamutszövet termelése csökkent, ebből a tavalyinál 3 százalékkal kevesebbet gyártottak. Jelentősen — 16,5 százalékkal emelkedett a konvertibilis elszámolású export. Ezen belül is kiemelkedik a textilipar, ahol a növekedés a tavalyi gyengébb első fél évhez képest 40 százalék volt. Az ágazatban jelentősen nőtt a termelékenység is, amit bizonyít, hogy a többlettermelést kevesebb dolgozóval érték el; az elmúlt év első lel évéhez képest 1.3 százalékkal csökkent a létszám. Tábomyitás a múltra Pasztán G ondos előkészítő munka után ma nyitja meg kapuját kilencedik alkalommal a Nógrád megyei honismereti ifjúsági tábor. Szervezője — mint minden esztendőben — a Nográd megyei Múzeumok Igazgatósága. A színhely ■ viszont ezúttal Pásztó. Az ifjú múltkutatok főhadiszállása az új általános és középiskolai diákotthon lesz, melynek igazgatója — Vincze Ferenc — maga is közvetlenül irányítja a táborlakók egyik csoportját. Mellette Valter Ilona régész, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa, Pintér Nándor gimnáziumi tímár, Kosján László levéltáros és Lázai Tünde múzeológus neve jelzi, hogy az elkövetkezendő két hétben sokrétű feladatra vn! lalkozik az idei tábor. vevői Nógrád megye közén,;- l.ú oktatási intézményein'..]; tanulóiból, illetve az Ifjú múzeumbarátkörök tagjaiból verbuválódtak. A közel félszáz fiatal figyelmének középpontjában természetesen az otthont adó város; Pásztó áll. A tábor programtervezetéből kitűnik, hogy több szempontból is indokolt volt a választás. Olyannyira, hogy már most bizonyos jövőre is itt székelnek a honismereti táborozok. Az okok között mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy igazán módszeres, átfogó alapkutatást eddig még vem végeztek a Mátra álján fekvő településen, jóllehet történelmi múltja erre eleve predesztinálta Pásztói. A honismereti tábor tagjai épp ezert most „kataszterek” készítésével. feltérképezik a várost. Igaz a két várnstörléne- ti. illetve, mozgalomtörténeti csoport —, amely dokumentumok és tárgyak gyűjtését is célul tűzte —, elsősorban a századelő társadalmi életének vizsgálatát vállalhatta fel. A földrajzinév-gyűjtö csoport viszont a régebbi múlt tényeit kívánja feltárni, míg a régészeti csoportban dolgozó diákok Valter Ilona ásatásánál — a cisztercita kolostor gazdasági épületeinek, pincéinek feltárásánál — segédkeznek. A IX. Nógrád megyei honismereti tabor — a hagyományokhoz híven — lehetőséget nyújt tagjainak az eredmények egyéni feldolgozására, publikálására is. Erre különböző pályázatok adnak ösztönzést. a kéthetes táborozást — az intenzív munka mellett — változatos szabadidős-programok, kirándulások, ismeretterjesztő előadások színesítik. A tábor vezetője Iványi Zsuzsanna, a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum munkatársa. A belföldi, értékelés a tervnek megfelelően alakult. Javult , az alapanyag-ellátás, és a piaci értékesítés is fellendülőben van. Ez segítette az ütemesebb termelést is. Gondot okozott viszont, hogy az export közvetlen ösztönzéséből adódóan a textilgyárak és a konfekcionáló vállalatok közötti belső kooperáció és a szerződéses fegyelem nem volt kielégítő. Az alapanyaggyártói: és végtermékkészí- tök egyaránt a külpiaci értékesítésre törekedtek, s ez esetenként ellentmondásos helyzetet teremtett. Az átlagosnál jóval nagyobb arányú — évi négyszázalékos — létszámcsökkenést. a gyakran nehéz munkakörülmények, és a többségében két műszakos munka mellett éz is magyarázza. A helyzet megváltoztatására központi intézkedés született, ennek értel’J mében még az idén 4—5 százalékkal emelik az e vállalatoknál dolgozó szakmunkád sok, gyártmánytervezők, közvetlen termelésirányítók bérét.
