Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

Érdemjegy, ambíció, tehetség avagy tanulságok a következő tanévre nézve BALOGH BÉNI: A debercsényi nagyharang (2.) (CSERHÁT-VIDÉKI MONDA) Dohog, dohog az anyuka. Mi lesz ebből a gyerekből — nem tudja. Nem tanul, hiá­ba noszogatják, ígérgetnek neki mesebeli motorkerék­párt, autót. Kamasz a fiú, rendszeresen jár moziba, és már néhány sexlapot is lá­tott. Lehet, hogy az. ígért' ajándék helyett másnak job­ban örülne?! Feltételezés az egész. Per­sze a szülők gondján mit sem változtat. - Szeretnék, ha fiuk jó előmenetelt tanúsítana az iskolában, és nem kellene ket­tesei, hármasai miatt restell- kedni a szomszédok, az is­merősök, ' a rokonság előtt. Már csak azért sem. mert apuka és anyuka kiváló ta­nuló volt annak idején. No, nem kitűnő, nem jeles, de jó! S hogy néz az ki, hogy a csemete elmaradt a példa mögött?! A gyereket nem zavarja a dolog. Értelmes gyerkőc, nem ©kozna neki különösebb erő­feszítést a magasabbra érté­kelt helytállás. Mégsem ipar­kodik. A szülői példa nem lelkesíti, hidegen hagyja az ajándék is (eddig is és úg;y is megkapott mindent, amire csak ráfájdult a foga). És a társadalmi példa?... 'Nézi a televízió Képújság adását. Segéd- és betanított munká­sok megkeresik a havi hat­ezrest. De bizonyára többet, mert a hirdetés a kezdőknek szól. A fiú fejében (köz)mon- dások zsonganak: „A tudás hatalom. — Suszter maradj a kaptafánál! — A pénz nem boldogít.”. És teljesen össze­zavarodik. * Tavasszal bemutattak mozi­jainkban egy széles körben vitatott, de ugyancsak kitű­nő filmet: Magyar József A mi iskolánkat. Ebben a film­ben van egy jelenet. A pe­dagógus megkérdezi a gye­rekeket, ki akar év végén négyes vagy ötös osztályzatot kapni. Nem mozdulnak a ke­zek. S amikor a ketteshez .ér a tanár, akkor egész kézerflö emelkedik a magasba. Mi tör­tént? Értelmét vesztette a tudás? Vagy furcsa meta­morfózis alapján a kettes ér­tékesebb, mint a négyes vagy ötös? Nem. Csak éppen ugyan­úgy nincsen ambíció a gye­rekeinkben, mint ahogyan apáinkban nem volt. Susz­ter, maradj a kaptafánál — hangzott a parancs. És az apák fiaikra örökítették szakmájukat. Mit számított, eszes a gyerek! Biztosnak a semmi különbet akarás lát­szott. De mik születnek a semmit akarásból? A felszabadulás után be­láthatatlan távlatok nyíltak meg a munkás- és paraszt­származású gyerkőcök előtt. Éltek a lehetőséggel. Orvosok, tanárok, mérnökök lettek. Megforgatták — ahogyan a „nóta” mondja — az egész világot. És mostan miért nem akar­ják? Miért nem vonzó tanár­nak, művezetőnek lenni? Mi­ért nyestük (nyesődtek) le az ambíciókat? Az egyetemen miért akartunk mi Is min­den egyes vizsga előtt csu­pán csak egy kettest? Amit nem is így mondtunk; azt kívántuk, görbüljön az ér­demjegyünk. * Kettes-e a kettes, négyes-e a négyes napjainkban? A diákok mostanában kap­ták meg értesítőiket, ők és szüleik tudnának a kérdésre válaszolni, mindenki saját maga. Tapasztalatom szerint az érdemjegyek mind jobban fedik azt a teljesítményt, amelyre íródtak. Bár elhi­szem, hogy akadnak kivéte­lek, hogy egy korábbi gyakor­lat még tovább él. Neveze­tesen az, amelyik szerint le­hetőleg ne buktassunk meg senkit az általános iskolában, mert így teljesíthetjük a tan­kötelezettségi törvényt. Vol­tak hát nekünk is tévedése­ink. De levetkőzzük. Most hatásait, tovagyűrűzéseit ér­zékeljük, például az ambíci­ók csökkenésében. Egyik jó képességű, ráter­mett barátom története jut eszembe. Tanár volt, a csú­csig — ez esetben igazgató­ságig — vihette volna. De nem. Sose merte kimondani a kívánságát, hogy ő jobban tudná igazgatni főnökénél az egész iskolát. Mert egyszer, ifjú emberként kimondta, s azóta egyrészt karrierizmus­sal vádolták, másrészt hálát­lansággal. ö ma nem vádol senkit, mert nincs már lehe­tősége rá: elvitte az infark­tus. Nevetséges: ő mint kar­rierista, mint hálátlan ember. Hiszen, a legszegényebb bá­nyászgyerekek egyike volt, mindent magának, a család­jának köszönhetett. S holtá­ig olyan tiszta, becsületes ma­radt, mint ahogyan megszü­letett. * Tanulmányozzuk az or­szággyűlési és a központi bi­zottsági dokumentumokat. Az ember értékét tehetsége, tu­dása, erkölcse adja. Arra tö­rekszünk, hogy az életben mindenki eszerint érvénye­süljön, eszerint kapja fizeté­sét, megbecsülését. Ne más szerint... S ha sikerül meg­csinálnunk, akkor boldog em­berek lehetünk. Akkor meg­változik a „mi iskolánk” is. Nem a kettesért ácsingóznak a gyerekek, hanem a jobb érdemjegyekért. Mert a jobb jegy, több tu­dást, tehetséget, emberséget takar. Mert ez által állunk helyt a mindennapokban, ez által megy előbbre társadal­munk. (ok) Nem telt bele egy jó félóra sem, amikorra a bíró össze- doboltatta a falu népét, s kö­zölte velük Horváth kapitány tanácsát, s felolvasta nekik a Hubiár agának szóló leve­let. — A harangot nem adjuk! — zúgta elszántan a nép, s bizakodva tekintett a 10 gyar­mati lovasra. — Nekünk is fel kell fegy­verkeznünk — mondotta né­pének a bíró. — Egy óra múltán minden férfi jelent­kezzen a házamnál kiegyene­sített kaszákkal... Ugyanak­kor amondó vagyok, hogy előbb adjuk át az agának szóló levelet. Így időt nyerünk, míg több segítség érkezik Gyarmatról. A gyarmati lovasok tized- parancsnoka elrejtette embe­reit a falu házainak kertjé­ben, szigorú parancsba adva, hogy csak akkor támadjanak, ha a török erőszakoskodik. Késő délután lett, mire megérkeztek a törökök... Két nagy társzekér jött elől, meg­rakodva öles termetű, nagy- szái szerecsen rabszolgák­kal. A két szekeret 10 lovas szpáhi kísérte. A dombtetőn lévő harang­lábat s a templomot felfegy­verzett férfiak őrizték. A török lovasok parancsnoka meglepetten vette észre őket. — De hisz nem így egyezni meg az dicsű Hubiár agá­val! — fakadt ki tört magyar­sággal. — Mi nem egyeztünk meg semmiben — felelt rá a bí­ró. — Dicső urad csak uta­sított bennünket... Levélben ... Mi most válaszolunk neki, szintén levélben — és át­nyújtotta a szpáhinak a gyar­mati kapitány által íratott levelet. — És a horong? Mi vinni nagy horong! — kiáltotta a török parancsnok. — Még nem, most nem — magyarázta a bíró. — Vidd derék vitéz e levelet dicső uradnak, s aztán majd foly­tatjuk a tárgyalásunkat. — Miíelle tárgyolás?! — fakadt ki dühösen a kövér, nagy hasú török. — Adj pa­rancsot ezeknek a gyaur ku- tyoknak, takarodni onnan oz kaszákkal... Mer mi vinni a nagy horongot!... Nem ér­ted, gyaurok bírája!? — Amit mondtam, meg­mondtam! — kiáltotta a bíró, és ő is megmarkolta rövid kardját, majd -felpattant a közeiben lévő mokány lova hátára, s felvágtatott a ha­ranglábat őrző kaszás parasz­tokhoz. .. A lovas szpáhi, ki nagyon félt kegyetlen urától, Hubiár agától, nem akart dolga vé­gezetlenül visszatérni.._. Men­ten parancsot adott hát, hogy lovasai támadják meg a ha­ranglábat körülvevő deber­csényi eket. Nagy dübörgéssel meg is indultak a török lovasok, s hamarosan több debercsényi jobbágyot kardélre is hány­tak. .. Nemsokára megsebe­sült a debercsényi bíró is. A támadó törökök azt hit­ték egykettőre szétverik a ha­ranglábat védő magyarokat, amikor zúgó fergetegként oda­vágtattak a gyarmati lova­sok. A hirtelen jött támadás nagy fejetlenséget okozott a török lovasok soraiban. Ám egykönnyen nem engedtek!... Villogtak, csattogtak a kar­dok, vadul nyerítettek a lo­vak. De a debercsényi kaszás jobbágyok sem tétlenkedtek... Aprították, vágták a tö­rök lovak lábát, farát, mire azok megvadulva ugráltak össze-vissza, vagy a nagy fáj­dalomtól összerogytak, maguk alá temetve lovasaikat. A két társzekéren lévő fegyvertelen szerecsen rab­szolgák — kiknek feladatuk lett volna a harangot leven­ni, s a szekérre felrakni —■ most ijedtükben s a helyzetet is kihasználva leugráltak a szekerekről, s a szélrózsa min­den irányába szétfutottak. Mire pedig eljött a korai őszi bíborpiros alkonyat, a Börzsöny nyugati nyúlványai mögött lebukó nap még egy pillantást vethetett a deber­csényi harangláb körül lévő, számos török holttestre... Az első csata a magyarok nagy győzelmével végződött. * Hubiár aga Szanda várának legszebb termében éppen a vacsora utáni pompás keleti csemegénél tartott, amikor egy vérző fejű lovast vitt elé­be a várőrség. — Kegyelem szerencsétlen fejemnek — lihegte a véres lovas. — Allah elhagyott bennünket!... Nemcsak a debercsényi nagyharangot nem tudtuk elhozni, de 100 gyaúr lovas rontott ránk, és dicső Dulundi szpáhi nagy­urunkat, s mindannyiunkat — szerencsétlen magam kivéte­lével — lakaszaboltak. — 100 gyarmati lovas' — ugrott föl mérgesen a pom­pás díványról az aga. — Jól hallok?!... Tudomásom sze­rint *jó ha 30 lovasa van Gyarmatnak! — Akkor Szécsényből vagy Fülekről" jöttek — hebegte még mindig a földön fekve a megmenekült lovas. — Tehetetlen, ügyetlen Du­lundi! — háborgott Hubiár aga. — Ha látta, hogy túlerő­ben vannak, miért nem for­dult vissza?... És a szere­csen rabszolgák? — Mind világgá futottak! (Folytatjuk) Nemzetközi amatőr képzőművészeti pályázat r A hitleri fasizmus felett aratott győzelem negyvenedik évfordulója alkalmából Len­gyelországban „A világ ifjú­sága a háború ellen” címmel nemzetközi amatőr képzőmű­vészeti pályázatot hirdettek meg. A pályázat szervezői a „Gazeta Molodych” című len­gyel ifjúsági hetilap, a len­gyel szocialista ifjúsági szö­vetség, az Interpress lengyel ügynökség és a lengyel if­júsági kiadó ügynökség. A pályázat meghirdetésének a gondolata még a múlt év­ben született, de akkor még csak országos jellegű volt. A múlt évi országos pályázatra több mint 200 pályamű érke­zett be. A mai politikai helyzetben a világbéke megvédésének jel­szava elsődleges fontosságú kérdésnek számít. A pályázat szervezői az idén ezért kíván­ják meghívni más országok 'fiataljait is a pályázaton való részvételre. A pályázatot a fiatal ama­tőr képzőművészek, a közép­iskolai tanulók, a képzőmű­vészeti iskolák tanulói, a képzőművészeti szakkörök ve­zetői és a képzőművészeti fő­iskolák diákjai számára hir­dették meg. A pályázaton nem vehetnek részt a képzőművé­szeti főiskolák végzett hallga­tói. A pályázaton a fiatalok 30 éves korig bezárólag ve-* hetnek részt. A pályaművek témájának a fiatal nemzedéknek a béké­ért és a leszerelésért folyta­tott küzdelméhez kell kap­csolódnia. Minden résztvevő bármennyi számú és bármi­lyen technikával készített pá­lyaművet küldhet, be. A pá­lyaművek hátoldalán kell egy hét számjegyű jeligét feltün­tetni. Ezen kívül minden egyes pályaműhöz csatolni kell egy ugyanilyen jeligével ellátott leragasztott borítékot. A leragasztott borítékban az alábbi adatok tüntetendők fel: vezeték- és utónév, cím, fog­lalkozás, munkahely, vagy is­kola, életkor. A pályaműveket ez év jú­lius 31-ig kell beküldeni (a döntő a portabélyegző kelte) a szerkesztőség alábbi címére: „Gazeta Molodych”, ul. Cze- resniowa 93., 02—456 Warsza­wa, Lengyelország. A pályázat bíráló bizottsága 1984. szeptember 1-én, a II. világháború kirobbanásának 45. évfordulóján értékeli ki a pályaműveket. A pályázat külföldi nyerte­seinek a jutalma 14 napos él­ményekben gazdag lengyelor­szági utazás, valamint egy egész sor tárgyjutalom. Bujáki modellm Megyénkben páratlan modellmúzeum alakult a bujáki Zsup- pányi Fercncné otthonában. A nyugdíjas asszony a község népviseletét örökiti meg élethű modell bábu,iáin. A két éve létesült népviseleti múzeum hírét már a külföld is jói is­meri, sok látogatót fogad Francia- és Olaszországból. Ké­pünkön a modellek láthatók. (Kun Király József felvétele) Á soproni Széchenyi-palota Sopron belvárosában, a mai Széchenyi téren áll a klasz- szicista stílusú Széchenyi-pa­lota, melynek magja barokk épületrészeket tartalmaz. A térről nézve a főhom­lokzat könnyen megmutatja tizenkét tengelyes konstruk­cióját. A második emeleti ablakok kisebbek, mint az elsőn lévők. A földszinten két hatalmas kapu, melyek előtt toszkán félpilléren erkélyek nyugszanak. Amit a palota múltjából, történetéből tudunk az a következő: eredetileg három épület állott a helyén, de valamennyit összevásárolta a Széchenyi család. Egységes homlokzata 1851- ben alakult ki. Tulajdonosai szüntelenül alakítgatták, for­málták, építették, s így az épitéslörténete meglehetősen bonyolult. Az első épületet Greiner Ferenc polgármester építette fel 1735 körül. Ennek bejá­rója a mai Domonkos utca felől volt. Széchenyi Antal 1765-ben vásárolta meg. A hármas számú palotát, mely Erdődy Jánosé ‘volt ere­detileg, Széchenyi Ferenc vet­te meg 1792-ben. A két épü­leten ettől fogva Ringer Jó­zsef soproni építőmester mun­kálkodott. Ámint azt a ko­rabeli iratok is bizonyítják, még egy építőmester, neve­zetesen Handler Jakab is közreműködött a paloták re­noválásán. Széchenyi Ferenc eladta neki egyik kocsmáját, és a vételárba az 1808-as tűz­vész után végzett javításo­kért esedékes tartozását is bekalkulálta. A két Széchenyi tulajdon­ban lévő palota között fek­vő harmadik házat is meg­szerezték 1810-ben. A két hát­rább fekvő épületet most már egy vonalba kellett hozni az elsővel. Az újonnan meg­szerzett palota a hagyomá­nyok szerint egy római palo­ta másolata volt. Hild Ven­cel tervei szerint folyt az építkezés. Feltevéseink sze­rint Hild nem tett többet, mint kialakította a mai hom­lokzatot. A palota végső, mai formá­ja a század végére készült el, Széchenyi Pál megbízásából, Koch "építőmester közremű­ködésével. Az egykori, de ma is szép Széchenyi-palota már jó ideje a szakszervezetek székházá­nak ad otthont. (szémann) I KOSSUTH RADIO! I f.25: A Balatonvidék első ma­gyar leírója: Bél Mátyás. 8,55: Nyugdíjasok a Szlovák Szocialista Köztársaságban 9.10i Régi híres énekesek műso­rából 9.38: Kis magyar néprajz 10.05: okos Marci és az oroszlár 10.31: Radiószirtház 11.31: Beethoven: E-dúr zongora verseny ' 12.15: Utak. Ösvények. Helsinki­ből visszanézve. 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Kóruspódium 15.28: Dalok és találkozások. VII/2. 16.05: Az Állami Népű Együttes felvételeiből 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Munkások 1984-ben — V rész. 17.30: E. T. Részletek Williams filmze­néjéből. 17.49: Kodály: Kilenc zongorada­rab. 19.15: világirodalmi dekameron. 19.56: Bemutatjuk a cseh filhar­monikus zenekart 21.06: Béres Ferenc népdaloka* énekel. Szőllös Beatrix cimbalmozik. ít.30: Külpolitikai klub Í2.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Goar Gáspárján operaáriá kát, énekel Színek, zenék, szikék 23.00: Kamara muzsika 0.10: Meilig Gábor táncdalaiból. 4 NÓGRÁD - 1984. július 4., szerda PETŐFI RADIO: 8.05: Dalok a békéről 8.20: Tíz pere külpolitika (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.45: Urban Katalin nótákat énekel. 10.00: Zenedéielőtt 11.35: A Szabó család 12.05: Nóták 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: Zenés délután 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Mészáros Tivadar népi ze­nekara játszik, Deák Erzsé­bet és Fialsz Imre cigány­dalokat énekel. .9.15: Moszkvából érkezett 19.45: A King Crimson zenekar felvételeiből 20.35: Gyárfás Miklós nangjáté- kaiből A világ legkisebb szerelme 21.24: Nosztalgiahullám 22.27: verbunkosok, nóták 23.20: Zenés játékokból MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból): Az 1000 vagonos gabonatároló építéséért — Együtt­működés az OKU és a NIM és jogtudományi kara között — Ha­társzemle.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: ío.oo: Tv-torna 10.05: Katica VII/2. rész: Jóbarátok. (Ism.) 10.35: Delta (Ism.) ll.oo: Rali II 2. rész. (Ism.) 12.30: Képújság 16.15: Hirek 16.20: Szókimondó. (Tsm.) (FF) 17.10: A régészet kalandjai 18.00: Képújság 18.05: Életet az éveknek 18.45: Reklám i 18.50: Egy kormányprogram hétköznapjai 19.20: A Közönségszolgálat tájékoztatója 19.25: Reklám 19.40: Tévétorna 19.45: Esti mese 20.00: Tv-híradó 20.30: Leg. . . leg. . leg 21.25: A hét műtárgya Egry József: Aranykapu 21 30: Hotel Szlávy Dokumentumfilm 22.20: Tempó. ’84. 23.15: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 18.55: Képújság 19.00: Isamu Noguchi Amerikai film 19.55: Gorilla G. Gorilla Angol rövidfílm. (Tsm.) 20.30: Duna menti folklór- feSztivál 21.30: Tv-híradó. 2. 21.50: Sanzon pódium 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A Prometheusz-akció. 20.40: A cigány 4. rész. 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Éjszakai hangverseny 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Amikor a félelem ad ta­nácsot. 3. rész. 20.40: Profilok * 21.20: A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 22.00: Jogaink védelmében. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: De. 10-től: Ezüstnyereg. Színes olasz western. Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Gvónás gyilkossá'? után (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi filmdráma. 8 órától: Holdtölte Texasban (14). Színes francia dokumentum film. — Ba­lassagyarmati Madách: fél 4-tőv; Nős agglegény. Színes, szinkroni­zált szovjet filmvígjáték. Három­negyed 6-tól: Csillagok háborina r—TT. Színes amerikai fantaszti­kus kalandfilm. — Nagybátorvj Petőfi: F.zermli1’ár’d dollár Színes, szinkronizált francia film. — Pásztói Mátra: Excalibur. T—TI. (16). Színes szinkronizált, ír film. — Karancslapujtő: Szelíd - moto­rosok (16). Színes USA film.

Next

/
Oldalképek
Tartalom