Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

A Nógrádi Szénbányák bátonyterenyei gépiizemében átalakítják a külszíni szénfcladó rend­szert. A láncosvonszoló lerövidítésével üzembiztosabbá válik a feladás és felszabadul a hely a leendő szénmosónak is. A 240 t/óra teljesítményű kaparó 4 hajtómű helyett csak 2-vel üzemel. KüJíöldi módszerek az ötvözetgyártáshoz Portyázás leleményért ' — Ha egy sor tanulmány- utun'k nem lett volna, ma nem tartanánk itt, ahol tar­tunk — állítja az osztályve­zető. — Nem lenne bevezetve az utániogás, ismeretlen volna ez elszívást szolgáló sátorte­tő, hiányozna a füstszűrő, előnytelenebb lenne a kemen­ceszerkezet. Ezek a nemzet­közi kapcsolatok lényegeset emeltek nálunk az ötvözet- gyártás műszaki színvonalán. lÉgyik fontos hozamuk többek közt az, hogy á 75 százalékos ferroszilíoium gyártásakor a fajlagos villanyfelhasználás egyre közelebb kei’ül a nem- retközileg jónak minősülő «szinthez.. Bolgár, grúz, jugoszláv, len­gyel, német, orosz, román «szlovák, ukrán kollégákkal állnak kapcsolatban a Salgó­tarjáni ötvözetgyár fejlesztői, hogy a külföldről kapott is­meretekkel, ötletekkel is emeljék fontos üzemükben a műszaki színvonalat. — Ezek a kapcsolatok a KGST-n belüli műszaki, tu­dományos együttműködés ke­féiében jöttek létre és mű­ködnek — mondja Solymár András osztályvezető. — A ferroötvözet-gyártás fejleszté­sében cseréljük ki a tapasz­talatokat részben közvetett úton, részben közvetlen, két­oldalú módszerrel. Mint a szakember szavai­ból kiviláglik: a kapcsolat elsősorban üzemlátogatások­ból, és ezek alkalmával élő­szóban folytatott megbeszélé­sekből áll. Számos alkalom­mal utaztak ki a 70-es, 80-as években a zagyvarónai szak­emberek Zesztafoniba, Zapo- rozséba, Cseljabinszkba, illet­ve Sztahanovszkijba, tanulmá­nyozni a szovjet kohászat kü­lönféle szakágainak módszere­it. — Cseljatoinszkba a közel- tiövőben repülnek ki szakem­bereink referencialátogatásra — így Solymár. — A wolf- ramgyártás licencét vettük meg tőlük, s a helyszínen ta­Sokfelé figyelni * Oda-vissza * Tágabb látókör muimányozza az eljárást a 6 tagú küldöttség. Ezzel az eljárással függ össze a szlovákiai Islebne gyárával kialakult kapcsolat is. Ebben az üzemben már két évtizede alkalmazzák a cseljabinszki módszert, sok gyakorlatot szereztek az ottani kollégák. A két gyár közt kö­tött megállapodás alapján évente egy-egy szakmai kül­döttség utazik oda-vissza ta­pasztalatcserére. A szlovák műszakiak a komplex dezoxi- dáló szerek alkalmazását ta­nulmányozzák Zagyvarónán. — A lengyelországi Huta Laziskával az ötéves megál­lapodásunk most jár le, ha­marosan meg kell újítani. Ve­lük évente két-két csereláto­gatásból áll a kapcsolatunk — tájékoztat a fejlesztésért fe­lelős műszaki. — Az ottani hatalmas üzemben a legkü­lönfélébb témákban tájékozó­dunk. Bulgáriában egy szófiai ku­tatóintézettel álltak korábban kapcsolatban, J ugoszláviában pedig a da'lmát tengerparton fekvő D.ugi Rat kohászüzemé­vel működtek együtt, sok jó ismeretet összegyűjtve. Jelleg­zetes módszert, a faforgács­nak elegylazításra történő föl- használást vették át NDK- beli kollégáktól. Lippemdorf- ban, illetve Lauchammerban működnek a kapcsolatban ál­ló partnergyárak. Jellemző, hogy valamennyi vállalat lényegesen nagyobb, mint a Salgótarjáni Ötvözet­gyár, mégis előnyösnek tart­ják a zagyvarónaiakkal való műszaki együttműködést, mert sok hasznosat átvehetnek az itt felhalmozódott technikai, technológiai tudásból. Nagyobb üzem a romániai Turcea acélműve is. Itt a réteges ön­tést tanulmányozták nemrég a tarjániak. — Ez a tanulmányút is ki­mutatható haszonnal járt — mond kézzel fogható példát Solymár. — Korábban ter­veztük, hogy a nehéz fizikai munkát jelentő öntést öntő­gépekkel könnyítjük. De a Turceában látott réteges ön­tés előnyösebb. Olcsóbb, ke­vesebb energiát igényel, ki­sebb veszteséggel alkalmaz­ható. Az útijelentést még csak most írják a szakembe­rek, de az már biztos, hogy az öntőgépek beépítését ki­vettük a beruházási tervből. Néhány folyóirathoz és szakkönyvhöz is hozzájutnak a rónai kohászok e kapcsola­tok révén. Elsősorban az orosz nyelvű szövegeket ta­nulmányozzák. Szakkiadvá­nyokat nyugatról is beszerez­nek; ezek fontosabb cikkeit Tóth Zoltán fordítja le szá­mukra. Nyugati műszaki kap­csolatok jobbára üzleti tár­gyalásokra, tapogatódzásokra szűkülnek le: ezek alkalmá­val is hozzá lehet jutni érté­kes ismeretekhez. — Előre tisztázott program szerint utaznak ki embere­ink a külföldi tapasztalatcse­rékre. A személyek úgy van­nak kijelölve, hogy a várható haszon minél nagyobb legyen — közli az osztályvezető. — Minden útról útijeientós ké­szül, amelynek azzal kell zá­rulni: konkrétan milyen mód­szer, megoldás hasznosítható a látottak közül mmálunik. Természetesen: kis költséggel! Ez lényeges szempont. Elő­fordulhat, hogy rögtön alkal­mazható módszer nem adódik. De az is haszon, hogy a szak­ember látóköre tágul, szem­lélete gazdagodik, s ezt mun­kájában érvényesíti. Molnár Pál Frissítő a hőségben Ezekben a kánikulai na­pokban a nagy hőség az át­lagnál sokkal nagyobb meg­terhelést jelent a melegüzemi dolgozóknak. A Csepel Mű­vek gyáraiban a munkások naponta 5—8 liter szódavizet is megisznak, akik közvetle­nül a kemencék mellett dol­goznak, ennél is többet. A Vasműben, ahol a munkások egészen közel állnak az izzó öntecsekhez, a délutános mű­szak, a legkellemetlenebb, ak­korra az egész csarnok is átforrósodik a nap sugarai­tól. Ilyenkor a szódavíz-au­tomaták előtt sorban állnak, s egy-egy műszakban nyolcszor- tízszer is felhajtják a félli­teres poharakat az öntők, for­mázok. A vállalat — külön juttatásként — a szódavíz mellé biztosítja a heti fél liter gyümölcsszórpöt. A Vasmű­ben szódavíztöltőket is fel­szereltek, , ahol a kánikulai napokon 250—300 ballont is feltöltenek friss szódavízzel. A dolgozók 45 automatából kapják a frissítőt. A Vas- és Acélöntödékben 270 kohász­nak juttatnak gyümölcsször­pöt a legmelegebb nyári he­tekben és a szolgáltató válla­lattól hozzák naponta az 50 ballonnyi szódavizet. Fagyasztás a tábla mellett \ Vidékünkön alig van olyan1 család, ahol ne lenne pár tő, vagy néhány száz négyszögöl­nyi málna a kiskertben. Amelynek termesztése egyál­talán nem tartozik a könnyű foglalatosságok közé. Aki va­laha is próbálkozott vele az tudja, hogy milyen nehéz munkával kell megművelni; kapálni, metszeni, szedni. Mégis szívesen vállalják azok, akik megtehetik. Sökan min­den évben ilyenkor, málna­szedés idején veszik ki a sza­badságukat. A családok apra- ja-nagyja már kora hajnaltól kint szorgoskodik a bokrok között és szemezi az ízes gyü­mölcsöt. A bogyós gyümölcsök a mezőgazdasági nagyüzemek­ben sem vesztették el jelentő­ségüket. A városi jogú Rét- ság nagyközség közigazgatási vonzáskörzetéhez tartozó ter­melőszövetkezetek viszonylag kis területen kénytelenek sok embernek munkát adni. Ezért szinte mindenütt (Diósjenőtől Nézsáig) virágzik a mál­natermesztés. Jó is, hogy so­kan foglalkoznak vele, mert első osztályú exportcikkről van szó. SZERZŐDÉS SZERINT — Érdekesen alakult a te­rületen a málnatermesztés története — mondja Zachar Kázmér, a nézsai Május 1. Termelőszövetkezet elnökhe­lyettese. — Az idősek azt me­sélik, hogy valamikor hatal­mas szőlőtáblák borították e szép dimbes-dombos vidék termőföldjeit. Aztán jött a filoxéra, s azóta csak nehe­zen marad meg a szőlő. A szorgos gazdák más gyümöl­csöt találtak helyette. Olyat amely kevésbé fogékony a betegségekre és könnyebben is értékesíthető. Ez volt a málna. — A termelőszövetkezetben két évtizede foglalkoznak a termesztésével. Az első nagy­üzemi ültetvény Keszeg köz­ség határában volt. Az öt te­lepülés (Nézsa. Legénd, Nóg- rádsáp, Ösagárd és Keszeg) földjein gazdálkodó szövetke­zetben jelenleg hetvenhat, hektáron terem a málna. Ha­sonló nagyságúra tehető a kiskertek, háztáji földek ül­tetvénye is. Ezek felvásárlá­sát, értékesítését is a terme­lőszövetkezet vállalta. A vár­ható termésre korábban szer­ződést kötöttünk a kisterme­lőkkel. Értékesítési gondunk nincs. A megtermett málnát elsősorban a dunakeszi hűtő­háznak és a konzervgyárnak szállítjuk. — Lassan a félidejéhez kö­zeledik az idei szezon. Milyen a termés? — Az elmúlt évekhez ha­sonlóan az idén is jó termés ígérkezett. Csapadék kellene sürgősen, különben hamar vége lesz a szüretnek, besül­nek a málnaszemek. Az ed­digi tapasztalatok szerint meglesz a tervezett mennyi­ség. Ez közepes hozamnak fe­lel meg. MINŐSÉGI FELÁR — Van jövője a szövetke­zetben a bogyós gyümölcs ter­mesztésének? — Mi már el sem tudjuk képzelni az életünket a mál­na nélkül — mosolyog a fia­tal szakember. — Közel egy évtizede hogy a termelőszö­vetkezet tagja a bernecehará- ti bogyósgyümölcs-termesztési rendszernek, A szaktanács- adáson túl segítenek az ér­tékesítés szervezésében, a gé­pek beszerzésében, biztosít­ják a szaporító anyagot. Köz­reműködésükkel mára a leg­jobb, Mailing exploid angol fajta képezi az ültetvényein­ket. \ — Ebben az esztendőben a nézsai Kiserdő táján új bo­gyós gyümölcsfajtát telepí­tünk. Hét hektár tüske nél­küli fekete szedret ültetünk. Sok előnyét halottuk ennek a málnához hasonló, ízletes gyümölcsnek. Később is érik mint a málna. így, s ez a a célunk is, meghosszabbítjuk a bogyós gyümölcs betakarí­tásának időszakát. A sarjat szintén a bernecebarátiaktól kapjuk. — A napokban Keszegen üzembe helyezett két hűtő- alagút is a fekete szeder tele­pítésére ösztönöz bennünket — veszi át a szót Hoima Mik­lós, a termelőszövetkezet el­nöke. — Csak így tudjuk kel­lően kihasználni a drága NSZK gyártmányú berende­zést. A dánszentmiklósi Mi­csurin Termelőszövetkezet megbízásából vállalta gazda­ságunk a gyorsfagyasztó ki­próbálását. A szedés után 6zinte azonnal lefagyaszthat­juk a málnát. Az eredmény, hogy az úgynevezett gurulós kihozatal aránya ugrásszerű­en megnövekszik. Az előzetes számításaink szerint elérheti a termés nyolcvan százalékát is. A szénsavas eljárással mintegy tíz-tizenöt perc alatt lefagyasztott málna szinte sze- dési minőségben kerülhet az albertirsai hűtőházba. A be­rendezések óránként 1200 ki­logramm gyümölcsöt képesek lefagyasztani. A hagyományos hűtőeljárással szemben a gyorsfagyaszlásrak az is elő­nye, hogy mig ott öt százalék volt a súlyveszteség, itt csak a 0,5 százalékot éri el. — Természetesen a tábla melletti fagyasztás azzal !s jár, hogy a ládákba erre al­kalmas málnaszemek kerülje­nek, melyre a szedőket minő­ségi felárral ösztönözzük. GONDOS SZEDÉS A gyorsfagyasztó közelében felállított málnaátvevőhelyen Deák József méri, minősíti a ládákba gyűjtött piros szeme­ket. — Elsősorban a gyümölcs érettségi foka. a penészmen- lesség és a tisztaság szerint határozom meg a minőséget. A ma beérkezett málna mi­nősége hetveri-nyolcvan szá­zalékos volt. — Mit jelent ez árban? — Ha nagy szemű háztáji málnáról van szó és a minő­sége eléri a negyven százalé­kot, akkor alapárként har­minc forintot fizetünk kilo­grammonként. Minden tíz százalék minőségnövekedés után plusz egy forint ötven fillért. így el lehet érni a 36— 37 forintos kilónkénti árat is. A közös málnaszedésért 6.50—9 forint között kaphat­nak a vállalkozók. Közben Fehér László rak néhány málnával telt ládát a mérlegre. — Nem fordított valami nagy gondot a szedésre. Ta­lán nem kifizető a válogatás? — Örülök, ha le tudom szedni — mondja. — Az a kilónként pár forint két ém- ber munkáját is lekötné. — sura — Az elmúlt hónapban folya­matosan áztatta az eső a szomjas földeket. Mintha tör­leszteni akarta volna kétesz- tendős mulasztását az időjá­rás. Elegendő nedvesség van a talajban ahhoz, hogy a. má­sodvetésű növények magja hamar kicsírázzon és a zsenge növény a föld fölé bújjon. Sok gazdaságban nem is mu­lasztják el a kínálkozó lehe­tőséget, s friss barázda jelzi a döntést. Mindenütt követni kellene az igyekvőket. Meddig érdemes kockáztatni? Két esztendeje mintegy 100 ezer hektáron fordultak meg kétszer a vetőgépek. Tavaly az aszály áthúzta a termelői szándékot. A 'terv szerint pe­dig már tavaly is 130 ezer hektáron kellett volna másod­vetésű növényeket termeszte­ni, az idén 160 ezer hektáron, a tervidőszak végén pedig 200 ezer hektáron. Agrotechnikai feltételek nem is hiányoznak ehhez, egyes felmérések sze­rint mintegy 300—400 ezer hektár olyan terület van az országban, amelyik másodve­tésű növényekkel jól haszno­sítható. A tavalyi aszály azonban kedvét szegte a termelőknek Felszántották a tartól, elszór­ták a magot, tehát pénzt köl­töttek a másodvetésre, ugyan­akkor a haszon elmaradt. A költségek növekedése miatt nem szívesen vállalják a masodlermesztés kockázatát a gazdaságok. Sokan mondják, hogy a termelés kockázata kisebb mint a tovetésü terü­leteken. Ez voltaképpen igaz, hiszen a rövidebb tenyészidő miatt kevesebbszer érheti kár a növényeket. Ám az is igaz, hogy a másodtermesztéshez is meg kell művelni a földet, vetőmagot kell vásárolni, be kell takarítani a termést ak­kor is, ha silány a növény. Számolás kérdése csupán, meddig érdemes kockáztatni. Sok helyen azt mondják: a kettős termesztésnek csak ak­kor van értelme, ha biztonsá­gos termésre számíthatnak. Ahol lehetséges Ennek viszont számos fel­tétele van. Először is olyan vetőmagfajták kellenek, ame- ,lyek bírják a szárazabb körül­ményeket is. Ilyen fajták is­mertek. Két esztendeje, ami­kor az időjárás nem volt mostoha a gazdálkodókhoz, a másod vetésű silókukoricák 18 tonna termést adtak hektá­ronként, s ez megközelítene a fővetésben elért 22 tonnás átlagtermést. A jó fajta azon­ban nem jelenti a biztos si­kert. A kettős termesztés egyéb feltételeit is meg kell teremteni ahhoz, hogy a föld elegendő terméssel hálálja meg a szorgalmat. Ahol le­hetséges, meg kell nyitni az öntözővíz csapját: pótolni kell a tápanyagokat; s ami min­dennél fontosabb, időben el kell vetni a másodvetemény magját. Az idő amiatt is sürget, hogy nyáron még senki nem tudja megjósolni az őszi idő­járást, s a termést még a fagyok beállta előtt be kell takarítani. A szuperkorai ku­koricák mindössze 85—90 nap alatt silózhatók, de ha későn kerül a talajba a szem, elcsú­szik a betakarítás ideje, meg­csappan a termés. Jövedelmezően értékesíthető Sok érv szól a másodter­mesztés mellett, de mindenek­előtt a gazdálkodás jövedel­mezőségének javítása buzdítja erre a termelőket. Ha ugyan­is csökkenteni tudják a fő­vetésű takarmánynövények területét, helyükön árunöve- nyeket termelhetnek, ame­lyeknek többsége jelenleg jö­vedelmezően értékesíthető. A. gazdálkodás, a jövedelmező­ség azonban csak akkor javul, ha a másodvetésű területeken is biztos a termés, ez pedig gondos felkészülést és fegyel­mezett munkát kíván. V. F. J. j NOGRAD - .1984. július 25., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom