Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

\c6v VILÁG PROLETÁR!*! FGYeSülJETEK! AZ MSZMP »O0RÁD MEGYEI SIZO.TTSÄQA ÉS A MEGVEI rANÁOS LAPJA J. j XL. EVF. 155. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. JÚLIUS 4., SZERDA S/OVOSZ-elnökségi ülés Salgótarjánban Biiiamikm fejlődő áfészek A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa el­nöksége tegnap Salgótarján­ban .tartotta kihelyezett ülé­sét, amelyen részt vett Dev- csics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke és Szabó Ist­ván. az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának gazdaság- politikai osztályvezetője. Az elnökség elsőként áttekintet­te a főváros ellátásában je­lentős szerepet betöltő Buda­pesti Zöldért Vállalat munká­ját és intézkedési tervet fo­gadott el a vállalat piaci ver­senyképességének javítására Ennek keretében a többi kö­zött a Nagyvásárteiepen le­vő mintegy tízezer négyzet- méteres központi csarnok te­rületén termelői szabad pia­cot hoz létre, s emellett más szervezeti intézkedésekre is sor kerül. A továbbiakban a SZÖ- VOSZ elnöksége, Máté Csa- báné. a Fogyasztási Szövet­kezetek Nógrád megyei Szö­vetsége elnökének előterjesz­tésében „A hatékonyság hely­zete Nógrád megye fogyasz­tási szövetkezeteiben” című napirendet tárgyalta. Az előterjesztés hangsúlyoz­ta, hogy a megye áfészei kie­melt feladatként fogalmazták meg a gazdálkodás hatékony­ságának javítását. A szövet­kezetek eredményei az ellá­tás színvonalának megőrzé­sében, a tevékenység szerkeze­tének átalakulásában, a taka­rékosságban, az új formák alkalmazásában és a nagyobb jövedelemben mutatkoznak meg. A megyében nyolc áfész bonyolítja le a kiskereskedel­mi forgalom negyven százalé­kát. Jelenlétük elsősorban a falvakban meghatározó, hi­szen az aprótelepülések több mint hetven százalékát majd­nem vagy kizárólag a szövet­kezeti kereskedelem látja el. Amint a testület tagjai meg­állapították: a szövetkezetek kiskereskedelmi forgalma 1981—82-ben dinamikusan fejlődött, az elmúlt érten­dőben azonban ettől valame­lyest elmaradt. Az áfészek nyugodt. kiegyensúlyozott alapellátást biztosítottak a működési területükön élők­nek., annak ellenére, hogy az utóbbi időben miként az or­szág más tájáin is, több a hi­ánycikk. A Salgó-Szövker igyekszik ezt ellensúlyozni például a kishatármenti for­galom és az áruházi cserék szervezésével. Az ezúton szár­mazó áruk értéke tavaly a korábbihoz képest két és fél­szeresére emelkedett, s je­lentősen gyarapította a vá­lasztékot. A vendéglátásban növeke­dett az előfizetéses, a gyer­mek- és diákétkeztetés rész­aránya, így például a szövet­kezetek 3700 diák étkezésé­ről gondoskodnak a tanévben. A középtávú tervidőszak el­ső három évében az áfészek Nógrád megyében egymilliárd forint értékű árut vásároltak fel túlnyoLnórészt a kister­melőktől és a mezőgazdasá­gi szakcsoportoktól. örvendetes, hogy jelentő­sen javultak a vásárlás körül­ményei is. A kiskereskedel­mi hálózat az elmúlt években 210(1 .négyzetméterrel bővült. Olyan új és korszerű szövet­kezeti egységek állnak a vá­sárlók szolgáltában, mint a nagybátonyi ABC-áruház, a salgótarjáni mezőgazdasági szakbolt, a ceredi melegkony- ha, a kishartváni vegyesbolt. A tervek ^zerint a tervciklus végére újabb 2600 négyzetmé­terrel gyarapodik majd az üzlethálózat, a fejlesztések közül kiemelkedik ? leendő rétsági napicikk-üzlelház. Újabb felajánlások a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben Munkáskollektívák gyűlése­in, szocialista brigádok ta­nácskozásain kedden újabb elhatározások születtek arról, hogy eredményesebb munká­val, további feladatok válla­lásával köszöntik felszabadu­lásunk 40. évfordulóját és a párt XIII. kongresszusát. A hazánk egyik legnagyobb vegyiüzemében, a fűzfői Nit- rokémiánál tartott munkás­gyűlésen bejelentették, hogy a vállalat ebben az évben 3—5 százalékkal kívánja túltelje­síteni nyereségtervét. Az ezt szolgáló felajánlások között első helyen állnak a megta­karítások. Az üzemi kollektí­va 80 millió forint értékű — ezen belül 34 millió forint értékben tőkésimportból származó — alapanyag meg­takarítását vállalta. Emellett 4.8 millió forint értékben ta­karítanak meg energiát az olajtüzelésről a gáz felhasz­nálására való áttéréssel, va­lamint a fűtés- és a gyártás- technológia korszerűsítésével. Vállalták továbbá, hogy ter­vükhöz képest 53 millió fo­rinttal növelik a tőkésexport- jckat, és a hazai niezőgazda- ság részére 100 millió forint értékű tőkésimportot helyet­tesítő többletterméket állíta­nak elő. A fajszi Kék Duna Terme­lőszövetkezetben a szociálist«, brigádok tanácskozásán el­hangzottak értelmében a szö­vetkezet dolgozói elsősorban az árutermelés fokozásával, földterületük gazdaságosabb kihasználásával vesznek részt a munkaversenyben. A „Ki­váló” címet tíz alkalommal elnyert termelőszövetkezet dolgozói vállalták, hogy főbb növényeikből — búzából, ku­koricából és fűszerpaprikából — a vetésterület bővítése nélkül növelik a termésered­ményeket, s az öntözött te­rületeken optimális tápanyag­utánpótlással bővítik a kettős földhasznosítást. Az idén az eredetileg tervezett 300 hek­tár helyett 700, jövőre pedig 800 hektáron vetnek másod- növényeket. Vállalásaik között szerepel az export 10 százalé­kos fokozása, s összességében a termőhelyi adottságok jobb kihasználásával 1985-ig 15 ezer forinttal növelik az egy hektárra jutó termelési érté­ket. (MTI) A megyében szaporodott azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek exportra is termelnek. Tavaly még csak öt áfész készített export- tervet., az idén már mind a nyolc. A tervezett átadandó árualap értéke 217 millió fo­rint. A SZÖVOSZ által kezdemé­nyezett hároméves rekonst­rukciós program keretében a nógrádi szövetkezetek 188 egységet igyekeznek korszerű­síteni, ezek csaknem egyhar- mada a félezernél kevesebb lelket számláló településeken található. A fejlesztések és a rekonstrukciók megvalósítá­sában jelentős szerepet kapott a tagság anyagi hozzájárulá­sa. Az áfészek már az elmúlt évben elérték az 1985-re ter­vezett 32 milliói forintos cél­részjegy-állományt. A szerződéses egységek száma is több a korábbinál, jelenleg 158 bolt üzemel eb­ben a formában. Költségtérí­téses rendszert pedig öt áfész 122 egységében alkal­maz. A tizenhárom ipari és szolgáltató szakcsoport zöme tavaly alakult meg, s egy év alatt 2,8 millió forinttal já­rultak hozzá a szövetkezetek nyereségéhez. A SZÖVOSZ elnökségének tagjai és Devcsics Miklós, egyaránt elismeréssel szóltak a Nógrád megyei fogyasütási szövetkezetek tevékenységé-, ről. Átgondoltnak és tervsze­rűnek minősítették a mun­kát. Különösen a szélesedő ipari tevékenységet, a szak­csoportok jó munkáját ítélték biztatónak. Dr. Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke összefoglalójában elmondta, hogy a nógrádi áfészek az országos összehasonlításban is megállják helyüket, ellen­tétben a korábbiakkal. Hang­súlyozta, hogy mindez az új- 'szerű, bátor kezdeményezé­seknek is köszönhető. Egyút­tal felhívta a figyelmet^ a mozgalomban meglévő tarta­lékok kihasználására is. Az elnökség ezt követően egyéb ügyeket tárgyalt. IFJÚSÁG, FEJLŐDÉS, BÉKE ffcepy.it a tizedik nyári egyetem Salgótarjánban A nyári egyetem hallgatói komoly figyelmet szentelnek az előadásoknak, emellett lehe­tőség nyílik a véleménycserére a foglalkozásokat követő szünetekben és a szabad idő­ben. Képünkön besztercebányai, NSZK-beli, szovjet és magyar hallgatók. — képek: kulcsár — A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád me­gyei szervezete először 1975-ben rendezett ifjúsági nyári egyetemet Salgótarjánban, s idén már a tizedikre gyűltek össze a külföldi és a hazai érdeklődők. A salgótarjáni nyári egyetemek eddigi tapasztalatai bizonyítják, hogy jól vá­lasztottak annak idején a szervezők: a fiatalság a világ minden részén a társadalom legaktívabb erejét alkotja, a jelen és a jövő érzékeny, elkötelezett alakítója. Az idei kurzus címében há­rom szó olvasható: Ifjúság, fejlődés, béke. E kérdéskomp­lexum időszerűségéről és fontosságáról valamennyien nap mint nap meggyőződhe­tünk — saját munkánk so­rán. a tömegtájékoztatási esz­közök híradásai révén. „Fe­szültségekkel terhes vilá­gunkban, a bonyolultabbá vált nemzetközi helyzetben — írja Nádon György, a TIT or­szágos nyári egyetemi taná­csának elnöke abban az , ele­gáns. több mint másfél száz oldalas kiadványban, amely a jubileum alkalmából össze­foglalja az ifjúsági nyári egyetemek eddigi történeiét —, a béke megvédésénél, a haladási, az emberiség létét veszélybe sodró agresszív po­litika elleni fellépésnél, a nemzetközi kapcsolatok meg­javításánál nincs fontosabD, izgalmasabb, a világ és ben­ne a magyar ifjúság legalap­vetőbb érdekét szolgáló kér­dés.” Az ifjúság, fejlődés és bé­ke témakörében szervezett nyári egyetem hallgatóit ked­den délelőtt a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótar­jáni intézetében dr. Bandur Károly, a TIT Nógrád me­gyei szervezetének elnöke, az Libaszalámi, pácolt pulykamell, pulykasonka Eredményes fél évet -zárt a Terimpex: hat nuijap alatt a terveknek megfelelően mint­egy 18 milliárd forint érték­ben — megközelítőért ez ugyanannyi mint az elmúlt év első fél évében — expor­tált húát, élelmiszert, zömé­ben konvertibilis valutáért. Mivel a Külpiaci árak ösz- szességében továbbra sem kedvezőék, az így keletkezett hiányt részben többletmeny- nyiségek kivitelével, részben a magasabb feldolgozottságú és igy értékesebb termékek arányának növelésével, illet­ve kooperáció kialakításával ellensúlyozta a vállalat. Különösen a feldolgozottsági fok növelése kínál jó lehető­séget ,a magasabb árak el­érésére. Ennek megfelelően a hagyományos félsertés mellett nagyobb arányban exportálnak csontozott, szeletelt karajt, szűzpecsenyét, színhúst. A da­rabolás, a precízebb feldol­gozás azonban nemcsak több­letmunkát, hanem magasabb fokú technikai felszereltséget is követel a húsiparban. Ezéic Sikeres I. félévi húsexport a Terimpex igyekszik minél több kooperáció életre hívásá­ban közreműködni a hazai és a külföldi partnerek között. Jelenleg már 15 ilyen együtt­működés van érvényben, ame­lyek hozzájárultak az első fél­évi tervek teljesítéséhez is. Így például a jászberényi ba­romfifeldolgozó, illetve a vas­kúti nyúlvágóhíd olasz part­nerétől vett át modern gépe­ket. Több húsipari üzem egyesült államokbeli cégtől kapott különféle berendezése­ket, s késztermékkel fizet­nek érte. Gyakran külföldi tenyész- anyagot használnak fel a vál­lalatok magasabb értékű áru előállítására. A Baranya me­gyei Baromfifeldolgozó Vál­lalat ennék megfelelően Franciaországból nagy májat adó kacsát importált és ter­jeszt el a tenyésztelepeken. A tervek szerint a kecskeméti baromfifeldolgozó a piacon keresett, szárazabb húsú, na­gyobb testű, szintén Francia- országban ki tenyésztett kacsa szaporítását kezdi meg ter­melőpartnereinél. A Terimpex most keresi a hústípusú juh- tenyészanyag beszerzésének lehetőségét. Erre annál is in­kább szükség van, mert az el­ső fél évben a kedvező piacot kihasználva 650 ezer bárányt adtak el — 150 ezerrel többet — mint tavaly az első hat hó­napban. Ezért szükséges az utánpótlás. Ugyanilyen okból a második fél évben a válla­lat némiképp visszafogja az exportot. Ugyancsak jó most a nyúl értékesítési lehetősége, kevés viszont ehhez az áru­alap. A Terimpexnél működő Nyúl'kül'kereskedelmi Társaság a termelési kedv fokozására megemelte az átvételi árat, többet fizet a nyúl kilójáért, mint tavaly. Az export fokozására a ha­gyományos termékek mellett különféle újdonságokkal is megjelenik a külpiacon a vál­lalat. Máris kedvező fogadta­tásra talált a Pápai, illetve a Kaposvári Húskombinát ter­méke, a speciális fóliába cso­magolt sonka. MSZMP megyei oktatási igaz­gatóságának vezetője köszön­tötte. Az elnökségben helyet foglalt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság eiső titkára. Dr. Ban­dur Károly köszöntőjében rö­viden vázolta azokat az oko­kat és összefüggéseket, ame­lyek az idei kurzus témájá­nak kijelölésében szerepet játszottak. Az ifjúsági nyári egyetem­re több mint 130-^n jelent­keztek. Néhányan egyéni be­fizetők, a többség azonban az UNESCO, az Állami Ifjúsági Bizottság, a Nemzetközi Kul­turális Kapcsolatok Intézete, a Művelődési Minisztérium es a KISZ Központi Bizottságá­nak meghívottja. A hazaiak mellett 14 ország — Bulgá- ria, Csehszlovákia, a Szov­jetunió, Svájc, Ausztria. Svéd-' ország. Anglia, Olaszország,- az NSZK, Franciaország, Etió-, pia, Libanon, Dél-Jemen és. Kongó — képviselői vesznek részt a közös munkában. A külföldiek csaknem hatvanan vannak. Az egyetem ideje alatt — július 13-ig — elő­adásokat hallgatnak, város­nézésen, megyén kívüli ki-, ránduláson, orgonahangverse- nyen, néptáncos bemutatón vesznek részt, sportfoglalko­zásokon szórakoznak, tábor­tüzet gyújtanak. Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyette­se megnyitó beszédében mél­tatta az ifjúsági nyári egye-, tem tíz esztendejét, számba' vette születésének — többek között az ifjúsági párthatáro­zatot. az ifjúsági törvényt — körülményeit. A résztvevők­nek bemutatta Nógrád me­gyét, lakóinak, fiatalságának- életét, tevékenységét. A nyári egyetem keddi nyitónapján két előadást hall­gattak meg a jelenlevők. Pé-- tér János, az országgyűlés al- elnöke a Jelenlegi világfolya-. matok, a világ fejlődésének vívmányai, a béke jelentősé­ge, Fodor István, az Orszá­gos Béketanács munkatársa A békemozgalom Magyaror­szágon ; időszerű kérdések címmel tartott előadást. Dél­után levetítették a Város a völgyben és a Holdfogyatko­zás című Salgótarjánról szóló filmeket. Ma újabb előadásokkal foly« tatódik a tizedik ifjúsági nyá­ri egyetem programja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom