Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

A jakabi remete zótlanul a szőlő­jén, ki párnázott ából faragott fo- jáíszadozik. N«n> ló, hanem, hngy a n segítse, de .s: dt jó vele eljitszadoari .n megy az idő. Arra dokpüspoki felvégében .abin csendesek a napok Mátra felól fújó szél meg- -örgeti a lugas leveleit. Azt mondta, hogy szereti ezt a csendet. — Ez való már nekem... Fáradt a hangja, de igyek­szik emeltebben beszélni. Ilyenkor felvillan a szeme is VíSMg szemöldöke alatt. Ke­mény ember lehetett, az most ás látszik rajta, hiába, hogy ez idő múlik fölötte is. Csak er a kis szerencsétlenség ne történt volna vele. Megbotlott, e esett és eltört a tompora. Nyolcvanöt évvel a csontok már nem viselkednek. Neki összeforrott, csak nem tud már (mint régen) jönni-men- ni. — A világot bejártam és íme itt az udvaron — keserű­ségben elharapta a szót és nyitott tenyerével a combját csr rjdosta. Fagy út van Kondás György mögött, nem is csoda, ha az éhrt megviselte. Pedig nevelt fi«. Virág Géza, hűségesen őr­ködik felette, viseli gondját. Még a szavait is figyelem­mel kíséri ás ha szükségét lát­ja kiigazítja. Ilyenkor Kondás György szeméből a hála su­gárzik. Mutatja az öreg ta­karos szobáját. Ablaka a sző­lőlugasra néz, meg azon túl az erdő felé vezető útra. Azt mondja, sokat járt, kelt azon, mert szereti az erdőt. Pedig a slkvidéken, Debre­cenben született. Ott is élte ifjú életét, de olyan sok ke­serűséggel a nincstelenségtől, hogy amikor a földmunkások, meg mindenféle mesterek a semmittevő szédelgés elől el­indultak Amerikába, maga 3s hozzájuk csatlakozott. Sem­mi egyebe nem volt csak két kezének ereje, meg a gyűlöle­te a gazdagok tránt, akiknek mindennapra kijutott a jóból. Ez a nincstelenség okozta lá­zongása sodorra a mozgalom felé. A harmincas évek ele­jén egy késő esti megbeszélé­sen, ahol csak néhányan vet­tek részt a nádas takarásában, az illegális pártcsoport vezető­je vállára tette a kezét: „A párt sorába veszünk. Küzdjél becsületesen az igazságért..-” Messze múló emlékek ezek már, foszlányokban ha fel­villannak Kondás György em­lékezetében, de azért azok, amelyek a küzdelmeket idé­zik, kitisztulva élednek és halk szavakba formálva áll­nak össze. Felvillannak em­lékezetében, amikor meglátta az amerikai partot. A hosszú hajóút után tudja az ember mit jelent számára a föld. A föld szaga a farmokon életet ébresztett a debreceni ember­ben. Aztán a gyötrelem, mert nincs megállás a munkában. A társai Kondás Györgyöt bízták meg. szóljon, mert nem bírják a kínzást. A keménykötésű, szúrós sze­mű barna ember szót emelt a farmereknél. Nem felejtette az útravalót, amikor a pártta­gok sorába vették. „Küzdjél becsületesen az igazságért... ” Elbocsátották. Akkor pedig éttermi munkásnak szegődött. Ott is a munkások vezetőjé­vé választották. Messze me­reng tekintete és alig hallha­tó a hangja. — KÜZDELEM, küzdelem volt az egész élet... Akkor támadtak a Spanyol Köztársaságra ellenségei. A kommunista pártok mozgósí­tották tagjaikat. Megmozdult az egész haladó világ, hogy segítséget nyújtson az életért harcoló Spanyol Köztársaság­nak. Az Amerikában éló ma­gyarok :s indultak és köztük Kondás György. így került a spanyol frontra és harcolt, míg nem törték le a forradal­mat. Foszlányokban emlékezik a nagy csatákra. Ott volt Rajk László mellett, amikor az buz­dította a magyar brigádot. Harcolt Hsaival Mihállyal, de hogy tisztábban emlékezzék, egy könyvet lapozgat fáradt ujjaival, és mutatja az egyik fényképen a katonákat, ott van ő is közöttük. Magyarországra, már meg- edsett, kemény nemzetközi harcosként érkezett vissza. A családja nem tárta ki karját előtte, hanem a gyóntatószék elé akarták térdeltetni. Kon­dás Györgynek ez már nem ment. Útra indult hát a he­gyek felé és így talált hűsé­ges élettársra Szurdokpüspö­kiben. Azt mondta, hogy nem lett volna Kondás György a neve, ha nem kapcsolódik be nyomban a község politikai életébe is. Jobbágyiban dol­gozott, odahaza a közéletben vállalt szerepet. Azt mondta emlékezve a múltra. — Volt, aki áldott érte, volt, aki szidott... Ha voltak messze földön megpróbáltatásai, Itthon sem kevesebb. A negyvenes évek végén Rajk Lászlóékkal együtt őt is letartóztatták. Amikor szabadult, indult a közös gaz­daság szervezése. Részt kért belőle. Szidták, üldözték érte a falubeliek közül sokan. Kondás Györgyöt nem lehe­tett eltéríteni attól, hogy ne hirdesse a nagyüzemi gaz­dálkodás erejét. Példázódott ő az amerikai farmokkal is. A lugasba besütött a nap­fény. Kondás György oda­fordította sápadt arc^, majd fokosával a füvet kavar­ta. — Akkor sokan szidtak a tsz miatt. Most meg áldanak, mert a népnek jobb, mint ré­gen. .. VALAKI ment az úton a földek felé. Rászólt, hogy szól­jon már Gézának, a nevelt fiának, aki ott dolgozott a ház felett a kertben, hogy jöjjön be. És akkor előkerült egy-egy pohár bor, amit az öreg harcos egészségére elfo­gyasztottunk születésének nyolcvanötödik évfordulója alkalmából. Sok szép születés­napot mégj Bah« Gyula Ragasztó a bányaüzemből A jó minőségű dolomit elő­nyös tulajdonságait hasznosítva — az ovzfcrák Terranova cég re- ceptúráj t alapján — sok célra alkalmas csemperagasztó gyártá­sát kezet-ék meg az Országos Érc­es Ásványbányák pilisvörösvári üzemében. A ragasztó alapanya­gának 65 százaléka dolomit. Köz­vetlenül a bánya szomszédságá­ban áli’-ják elő, s ezzel tetemes szállítási költséget takarítanak meg. A nálunk még új ragasztó a csempén kívül alkalmas met- iíU'hi-, márvány-, samott-, gáz­beton és kőlapok egymáshoz rög­zítésére. Előnye, hogy fagyálló, az épületek külső részeihez is al­kalmazható. Az Országos Érc- és Ásványbá­nyák pilisvörösvári üzemében ■ egyelőre 25 és 5 kilogrammos té­telekben töltik dobozba. Pártmunka a szénbányáknál Beszélgetés Mákos Nándorral, a Nógrádi Szénbányák pártbizottságának titkárával A Nógrádi Szénbányák harminckét pártalapszervezeté- ben mintegy ezernyolcszáz kommunista tevékenykedik. Munkájuk tapasztalatait a közelmúltban összegezte az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága, s a válla­lati pártbizottság. Az összegezést követően beszélgettünk Mákos Nándorral, a Nógrádi Szénbányák pártbizottságá­nak titkárával. lenőrző munkában. Jónak taH tóm, hogy egyre több párt,- szervezetben tapasztaljuk! személy szerint is foglalkoz­nak a párttagok ügyes-bajoi dolgaival. Különösképpen fH gyeinek a nyugdíjasokra és a fiatalokra. A munka ered­— A vállalat gazdálkodása csaknem háromszáz bányászt ményei már most mérhetők.’ az utóbbi években kedvezőb- kellett áttelepíteni Kányásra. Kevesebb a szélsőséges véle- ben alakul. Milyen része van Kányáson jelentős rekonstruk- meny, lassan-lassan meg- ebben a pártalapszervezetek- ciós munkálatokat végzünk, szűnnek a tagdíjviták és a nek, az alapszervezetekben A gépek kihasználása, a la- tagfelvételi munka is folya- tevékenykedő kommunisták- kosság szénellátásának folya- matos. nak? . matos biztosítása érdekében, _ Hogyan ítéli meg a váU — Az alapszervezetek po- a munkaerő átcsoportosítása Xalafi pártbizottság irányító­litikai nevelő munkája, szer- mellett kellett dönteni. Csak­vezeti élete az elmúlt három, hát, aki éveket, évtizedeket ellenőrző munkáját, az alap­szervezeteket segítő tévé-j négy évben folyamatosabb, töltött Tiribesen, tisztessége- henységet’> tartalmasabb lett önállósá- sen dolgozott rendesen kere- _ Munkánk természetes réj gukkal együtt nő felelőssé- sett, esetleg egy-ket eve van , , t tj k h iavítsuk gük, mindinkább a területű- a nyugdíjig, annak nehéz f ^rm2et ' aSszervezet; kön folyó munka tervezőive, megmagyarázni hogy ezután az „t üzemj pártbizottság es szervezőivé irányítóivá val- Kanyasra kerül, u korúimé- pártvezetőség munkáié­nak. Elértek hogy a párttá- nyék köze. A vállalatvezetés ngk fePltételeit er|3Ítsük ön. gok, de a pártonkivuliek több- döntését a tmbesi és * ka- állóságukat Határozataink- sege is ismén, érti a partna- nyasi kommunistákkal, a , nolitikai munka válla­tározatokat, a vállalat, part- UWHlW . párták­bizottság állásfoglalásait, tivistakkal beszeltük meg. . . , k \ üz ezeknek megfelelően cselek- T®tócsukai: segiteeguket kér- ^eknél J a pártbjzottság;ki szenek. Valamennyi akna- tűk az áttelepítés gyakorlati nártveze*ősések az -aian- üzernünkben eredményes “®^“7ez^eZ’ . ^honyo- szervezetek íeitdata. Felkér munka folyik a kongresszusi litesahoz Nem állítom hogy szítésük informálásukra határozatok megvalositasaert. íeszulteegek n«kul de az rendszeressé tettük a titkári A partszervezetek a parttag- intézkedést végrehajtottuk. A értekezleteket> a vezetőségi ta- sag aktivitását rnuta ja, ogy anjaszc^ íroesen, aoya- k tanácskozásait, képzését, hazank felszabadulásának ko- son is meger^ tek a döntés továbbké zését célunk zelgo negyvenedik évforduló- lényégét. A Tiribesen össze- . valamennvi nártsz^rv 1*. • XIII parto„gr„.zU. szokott g ««.«. XÍSSTSJSSmS tiszteletere kibontakozó mun- goznak Kanyason is. Azt ta- kaversenyben brigádjaink pasztaljuk, egészséges ver- csatlakoztak a ménkesi Lenin senyzés alakult ki a he­lyamatosan dolgozzon, a tiszt­ségviselők megfelelő partne­frontíejtési brigád verseny- lyiek és a tiribesiek között, nolttüwf^un^ felhivásához. hogy több szenet küldjenek ka eszkdzeivel segítsék a kö­A pártmunka középpontjá- felszínre. zr)S feiadatok megvalósítását ban a gazdaságpolitikai cél- Természetesen nem áltat- M kitűzések megvalósítása, tér- juk magunkat, tennivalónk A munkahe!yek gyakori vál­leseinken rendszeresen ele- niég nem minden alapszer- ’ , ® mezzük a termelési célkitű- vezetben sikerült átváltani a k része nebezenP szer" zések megvalósítását, a mun- helyi feladatokra a vállalati . t~ • kát kísérő gondokra igyek- döntéseket, és az alapszerve- "“»V* szünk elfogadható megoldást ^ ^[vező mozgósító- * földmérőy irodán8ál tepasz: találni. A parttagok jelentős készségével sem lehetünk . , , részt vállalnak a teljesítmé- mindenütt elégedettek. Van- * £.unÍj nyék növelésében, ax ösztön- nak alapszervezetek, ahol ^h.^dek'ltség1 rendszer ^ kostüusssz sss A ^^ben . kommunista n^ltó. Äf .riv«bSi örs^ szervezését a párttagok “!^“p4rt- átvállalják és maguk végzik kezdeményezték. Vállalták, ha tagokkal, akik megsértik a . . , szükséges többletmunkával is munkafegyelmet. tervezetek feíadaTa üzemképes állapotban tartják — Az alapszervezetek bel- 8 * J, a bányagépeket. A javítóbri- sí szervezeti élete hogyan gád szocialista szerződést kö- változott? Mennyiben szolgál­ton a gépeken dolgozó bányász ?a a tennivalók köveikezete- szocialísta brigádokkal. Va- sebb megvalósítását? lamennyiüknek érdeke, hogy — Különösen szembetűnő a a gépek hiba nélkül, kifogás- változás az alapszervezetek, talonul dolgozzanak, hiszen taggyűlések munkájában. Egy anyagi elismerésük ezen is másfél esztendeje, még a Mindezek alapján miben látja a pártbizottság az alap- szervezetek előtt álló legfon­tosabb tennivalókat? — Ügy gondolom, hogy a következő hónapok a XIII. pártkongresszus előkészüleiei jegyében telnek el a szénbá­A vízkutató- és fúróvállalat debreceni üzemvezetősége ku- tatöfúrást mélyít Szarvasgedén. A tervek szerint 300 méteres mélységig haladnak, a község részére kutatnak ivóvíz után. acélgyári ötlctmesterek tippjei Importpótlás újításokkal összesen kétszázötvenkilenc rész behozatalának vette ele- újitást nyújtottak be az év jét. Bán Lajos gyárrészlegi első felében a Salgótarjáni főmérnök a huzaipácpló-ka- Kohászati Üzemek ötletmes- pacitást bővítette, kezdemé- terei; félszázzal kevesebbet, nyezése egyúttal kétszáz- mint tavaly az azonos idő- harminckétezer forint értékű szakban. A hat hónap alatt fajlagos megtakarítással jár. bevezetett javaslatok • száma Még „csak” eiókalkulált százötvennyolc, az elutasí- adat áll rendelkezésre egy tottaké egy híján hatvan. Te- fontos, már alkalmazott úji- klntélyes a kezdeményezések- tásról. Babják József és bői származó gazdasági ered- Szmorad Ferenc technológu- mény, ez az összeg — belső sok, valamint Komka EÍe- hivatalos mérés szerint — mér szerszámkészítő a cső­több mint tizenkétmillió fo- karikagyártást ésszerűsítette rintra rúg. Az ötletemberek jelentékenyen. Javaslatuk markát egybeszámolva kilenc- m>nd anyag-, mind munka- száznyolcezer forint ütötte. megtakarítást eredményezett A számítások szerint varható Kapacitásnövelés, import- gazdasági eredmény több pótlás, anyagmegtakaritás mint egymillió forint évente, volt a témája — többek kö- Ezeken kívül számos olyan zött — a sikeres ötleteknek, tippel rukkoltak ki az acél- Majczen József gyárrészleg- gyári újítók, amellyel há- vezető, Földi Jenő mérnök és rom-, négy-, sőt hatszázezer Vezsenyi Sándor munkás a forint hasznot hajtanak az Quarto munkahengerek hazai üzemnek. Több műszaki kez- anyagból való utánpótlását deményezés foglalkozott ezek oldotta meg. A három szak- mellett a különböző munka- ember leleménye évi hatszáz- műveletek biztonságosabbá lé­húszezer forint értékű alkat- telével. múlik. Az üzemzavart pedig gazdaságpolitikai kérdésekről nyáknál tevékenykedő párt­minden külön térítés nélkül tanácskozó taggyűléseken is szerveknél, -alapszervezetek- köíeles helyre hozni a javító­brigád. Kisterenyén hatéko­nyabb üzem- és munkaszerve­zési megoldásokkal, a párt­tagok közreműködésével si­került megszüntetni az anyaghiány okozta átmeneti üzemektől független ténye- a párttagok aktivitását zavarokat. zökben keresték. Az alap- gazdaságpolitikai fela A párttagokhoz fordultunk szervezetekben dolgozó kom- közül kiemelném, hogy az akkor is, amikor Tiribesröl munisták lassan-lassan ráéb- egyénre, a munkaterületre le­fedtek arra, hogy elsősorban bontott feladatok megérleté- saját munkájukra kell figyel- se, tudatosítása a legfonlo­megtörtént, hogy a vezetőség nél is. Arra törekszünk, hogy beszámolója, a vita egyfajta kedvező politikai feltétele- önigazolás volt. Elismerték két teremtsünk az előttünk ugyan a termeléssel járó gon- álló feladatok megvalósitá- dokat, bajokat, de azok for- sához, tovább növeljük a rásait jórészt a külső, az pártszervezetek önállóságát, A feladatok niök. A tényekét szigorúan sabb tennivalónk. Különösen feltáró elemzés lehet a fel- fontosnak tartom ezt azoknál adatok meghatározásának re- az alapszervezeteknél, am«- ális alapja. Az alapszerveze- lyek tevékenysége az egész tekben jórészt azokat a kér- üzem, a vállalat gazdálkodá- déseket vitatják meg, ame- sa szempontjából meghatá- lyek foglalkoztatják a párt- rozó jellegű. Továbbra is ki­tagságot, az üzem dolgozóit, emelt feladat a széntermelés Lényeges változásnak tartom fokozása, a minőség javítása, azt is, hogy az aknaüzemek­ben a taggyűléseket összevon­tan tartják. Ez a háromhar­a költségek csökkentése. A szénbányászat biztonságos munkafeltételeinek megterem­mados termelés miatt, nem lése mellett nagyobb figyel- kis gondot okozott. Most a met igényel a munka-' és a párttagok nagy része ott van technológiai fegyelem is. Ter- a taggyűlésen, részt vesz a mészetesen a szénen kívüli vitában, közös állásfoglalás tevékenység fejlesztése, a/ex­születik és egységesek ennek port, a jövedelmezőség folya­végrehajtásában is. matos növelése ugyancsak a A taggyűlések szerepe, ha- tennivalók sorát szaporítja, tékonysága növekedett, s a Mindez aligha képzelhető 17.3 pártcsbportunknak ebben el az eszmei, politikai neve- nem kevés része van. A párt- lő munka folyamatos fejlesz- csoportvezetők gondosabban lése, az alapszervezetek szer­ügyelnek arra, hogy a párt- vezeti életének továbbfejlesz- tagok felkészülten menjenek lése, a pártmunka módszerei­éi a taggyűlésekre, és a tag- nek tökéletesítése nélkül, gyűlések közötti időszak sem Ügy gondolom, a pártcsopor- üresjárat. A pártcsoport-be- tok munkájának javítása, a szélgetések rendszeresek, de pártmegbízatások konkrétab- nemcsak a kommunisták, a bá tétele, a párttagok ügyei- párton kívüli dolgozók észre- vei való rendszeres foglal- vételeit is összegyűjtik, s az kozás erősítheti az alapszer- alapszervezetek hasznosítják vezetek, a kommunisták te- ezeket a döntések előkészítő- kintélyét aknaüzemeinkben; sében, a szervező és az el­V. G. r NOGRAD - 1984. július 21., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom