Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-19 / 168. szám
Környezetvédő úttörők Salgóbányőn SIKLÓS JÁNOS: ismerd meg a természetet! Zilahy Lajos utolsó évei li.Ha megismerted megszereted, ha megszeretted meg is véded... — fogad a mottó már a bejáratnál. Meilelte az egészséges táplálkozás helyes arányait hirdető piakát. Beljebb, az előtérben kis asztalkán füvek, virágok, gombák, a falon képek, plakátok. Mindez teljesen stilszerű egy környezetvédelmi szaktáborban. Az is, hogy a tá- borvezető-halyettes, Stur- manné Tóth Ildikó és a mód- szertanos, Sturman Béla szobája ajtaján az isméit kis matrica látható: Füst nélkül kellemesebb. Nem közönséges lakószoba ez, inkább amolyan tábori iroda. Az agyon sorakoznak a tábori kiskönyvtár kötetei, odébb már a jutalomkönyvek — ez a csomó is majdnem akkora, mint a kölcsönözhető olvasmányoké. És természetesen állandó a forgalom Salgóbá- nyán, percekre se marad vendég nélkül a házaspár. Itt mindenki szívesen látott látogató, ha a környezetvédő tábor munkájára kíváncsi. Sturmanné Tóth Ildikót, a KÖJÁL egészségnevelési osztályának főelőadóját szinte kérdezni se kell, készségesen beavat a tábori tudnivalókba: — Tavaly nyáron rendeztük meg először a környezetvédelmi tábort, a megyei úttörőelnökség és a KÖJÁL közösen. Nyírjes ideális helyszín volt erre, jó helyszín az úttörő-romantikához és a természettel való barátkozáshoz is. A tábor tartalmi részét úgy igyekeztünk összeállítani, hogy igazodjon az alsó tagozat környezetismeret-tananyagához, és az élővilághoz, illetve biológiához. Nem maradunk azonban a tantárgyi keretek között. A célunk egyfajta komplex egészségneve- Jés, amibe beletartozik az egyéni higiénia és a környe- eeté. A beszélgetés alatt a gyerekeknek a KÖJÁL munkatársai tartanak foglalkozást. Kémcsövek, üvegcsék mögül magyarázzák a vízbiológia- fcakteroiógia, vízkémia, levetőszennyezettség titkait. Az „odufoglalás” óta azonban •zámos más érdekes programijuk is volt a gyerekeknek. Az első napon mindjárt környezetvédelmi portyával „indítottak”. Az első pillantásra tisztának tűnő salgóbányai KISZ-táborból „csodálatos” szemétkollekciót gyűjtöttek, ilsmerkedték az elsősegély- nyújtás szabályaival, a túrázáshoz elengedhetetlen tájoló és térkép használatával, az erdő világával. A hajnali madárles a rossz idő miatt délutánra tevődött, de így is izgalmas volt Varga Ferenc pmitológus vezetésével. i Sokféle szaktábor létezik tnár, a környezetvédő a legfiatalabbak közé tartozik. Formáját, módszertanát csak most csiszolgatják — s a nógrádi szervezőik ebben élen (járnak. A Sturman házaspár is sokat foglalkozik a tábor továbbfejlesztésének gondolatával. Sokféle ötletet meg- .Jiánytak-vetettek maguk köpött. — Az egyik ezek közül a izülők bevonásának lehetősége — bólogat Sturman Béla, az SZMT sportosztályának munkatársa. — A családnak A tábori élet fontos része az önálló kutatás. (Bencze Péter felv.) mint mindenben, az egészséges életre, környezetvédelemre nevelésben is meghatározó szerepe van. Hiába csiszol- gatjuk, alakítgatjuk mi itt a gyereket, ha otthon ellentétes hatás éri, rossz példamutatás. Elképzelhető lenne, hogy először csak hét végeken kapcsolódnának be a szülők, aztán, ha úgy látnák jónak, a szabadságukat is ilyen táborban’ tölthetnék. De elképzelhető számomra az is, hogy üdülőkkel, vagy akár az utazási irodákkal szövetkezve is meg lehetne szervezni. Ezek csak ötletek egyelőre, de mi sokat beszélgetünk ilyesmiről Ildikóval. Nagyon fontosnak érezzük az egészségnevelést, bár sok hátráltató erő hat. A rossz példán kívül az a legnagyobb baj, hogy az általános műveltségbe ma nem tartozik bele mindaz, amit ezekkel a vitatott fogalmakkal, hogy egészséges életre nevelés, testi nevelés, kifejezünk. A feleség biológia—testnevelés szakos tanár, sok évig gyakorolta a pedagógushivatást, mielőtt az egészségnevelési osztály munkatársa lett. Milyennek találja az iskolákban folyó egészségnevelést? — Javuló tendenciát mutat. Amióta az „egészséges és kulturált életmódra nevelés” a tantervben is szerepel, mint fontos feladat, egyre nagyobb gondot fordítanak rá a pedagógusok, s a mi osztályunk a KÓJÁL-nál igyekszik segíteni. Ennek eredménye azonban nem látható egyik tanévről a másikra, s nem teszi feleslegessé a környezetvédelmi tábort, amely nagy erőket mozgósít a jó cél érdekében. Milyen erőket? Azokat az intézményeket, szervezeteket, amelyeknek lehetősége van és kötelessége a témával foglalkozni. Igaz, volt aki erről a tényről a tábor szervezőitől hallott először. De hát, jobb későn, mint soha! (v. e.) 9. Zilahyval folytatott beszélgetéseim emlékei, levéltöredékei között találtam néhány érdekes vallomást. Ezekből idézek, mert arcképének megformálásához hiteles támpontokat adnak. „1903-ban tizenkét éves voltam, amikor apám lekiáltott hozzám az udvarra: — Szaladj el ezzel a távirattal a postára. Nem nagyon örültem a megbízatásnak, az eső is szemetelt. Miért én szaladjak a postára? Három cseléd is lebzselt a konyhában. A távirat szövege így szólt. »-Miniszter- elnökké történt kinevezésed alkalmából baráti szeretettel üdvözöl Zilahy Lajos.« Megértettem, miért nekem kell a postára szaladni. Apám így adta tudtomra, hogy tegező- dő viszonyban van a hatalmas gróf Tisza Istvánnal”... „A geszti birtok (Tisza István birtoka) ügyes-bajos dolgait, azt hiszem másfél ezer holdat, apám kezelte. Nagyapám pedig — aki szintén Zilahy Lajos volt — ügyvéd és politikus, a volt miniszter- elnökkel, az öreg Tisza Kálmánnal együtt szerezte a híres bihari pontokat a megyei, owzú^gyűlési választásokon. Ilyen családi előzmények után érthető, hegy Tibor bátyámmal elmentünk a Tisza-kúri- ára. Tisza István akkor már hónapok óta bukott miniszterelnök volt. Nem ültetett le bennünket, ő is állva maradt, mialatt néhány kérdést tett fel apánk haláláról. Tudomásul vette nehéz helyzetünket, s azt mondta, gondolkodni fog a dolgon, és majd megkapjuk az értesítést... Rövidesen megkaptuk a választ a »Száraz Zsigmond-alapít- vány« titkárságától, amelynek Tisza volt az elnöke. Az öreg Száraz Zsigmond már régen meghalt, s tekintélyes vagyonát jeles bizo- nyítványú református tanulók ösztöndíjaira hagyta. Így kaptam meg az évi 750 koronáról szóló Száraz Zsigmond- ösztöndíjat, amely abban az időben elegendő volt arra, hogy egy magunkfajta család ne jusson koldusbotra.” A szegénységbe jutott család azonban lenézetté vált. és a szegény rokont a gazdag rokon nem szereti, nem is becsüli. Zilahy is megalázott és kiszolgáltatott helyzetbe került. Elhatározta, hogy a máramarosszigeti líceumban tett érettségi után zsidó osztálytársainak példáját követi, kereskedelmi pályára lép. „A Friedrich Wilhelm biztosító társaság életbiztosító osztályának ügynöke lettem, s egy szép napon hátasló vagy bicikli hiányában kigyalogoltam a csengődi Ti- sza-kastélvba. A parkban sétálgató fekete szakállas Tisza Kálmánhoz léptem, s miután elhadart'am hosszú címemet, hogy a Friedrich Wilhelm biztosító társaság élet- biztosító osztályának... be sem tudtam fejezni a mondatot, Tisza Kálmán csengődi föld- birtokos rövid kézlegyintéssel adta tudtomra, hogy sürgősen hagyjam el a parkot Tizenkét év telt el. 1924- ben a Süt a nap című darabom tombolt a Nemzeti Színházban. Telefonál Mészáros Sándor, a titkár, hogy a szünetben menjek be Tisza Kálmán páholyába, mert szeretne beszélni velem. Én beléptem, Tisza felállt, átölelt, és felindultan azt mondta: La- joskám, nem is tudod milyen büszkék vagyunk rád. Már régen elfelejtette, hogy biztosítási ügynök korömban egy kézmozdulattal eltanácsolt a csengődi parkból.” A fővárosban, kezdő újságíróként fölkereste jó módban élő távoli rokonait, segítséget kért tőlük, amíg megfelelő egzisztenciát teremt. A rokonok ajtót mutattak, megdorgálták, amíg nem hagyja el azt a léhíítő életmódot, amelyet folytai, amíg nem lesz egy tisztességes polgári foglalkozása, ne keresse meg őket. „Fény, pompa, csillogás, és milyen előkelőség és gazdagság, ahonnan én megalázot- tan botorkáltam le a fényes rézkorlátba fogódzkodva az ajtóig, ahol az előre kinyitott kapun kiléptem. A szégyen és a kín emésztett-e jobban vagy düh, már nem tudom.” (Folytatjuk) ........................................................................................................................................................................................................................ N emzetközi művesztelep, Salgótarján (5.) Menyhárt László Menyhárt László eredeti végzettségét tekintve mérnök. Újságíró lett, elvégezte az újságíró iskolát, esztétikát tanult, végigjárta az újságírói ranglétrát a gyakornokosko- dástól a szerkesztésig. Kritikusként dolgozik, 1975-től a Művészet című folyóiratnál, amelynek rovatvezetője. 1949- ben született Gödön. — Papp Gábortól tanultam meg ezt a szakmát — mondja. — Véleményem szerint, Fü- lep Lajos után ő a legjobb művészettörténész. Gondolom, annak idején engem azért vittek a Művészethez, mert nem tanultam művészettörténetet, tiszta lappal indultam. Egyébként, tisztelem a művészettörténetet, ennél izgalmasabb szakma kevés akad. Egy jó művészettörténésznek mindenhez értenie kellene, a gazdasághoz, a politikához, az esztétikához, a tudományhoz és igy tovább, csak ez után vehetné a bátorságot, hogy valamiről nyilatkozzék. Engem azért érdekel a művészet, mert az élet érdekel, s a művészeten keresztül a valóságról tudok beszélni, arról, ami volt, ami van és — esetleg —, ami lesz. B. Nagy László ars poeticáját vallom kritikusként: kódra ellenkód. Amikor kritikát írok, ellenkódot próbálok csinálni, amelyhez természetesen megvannak az adalékok a műben. Ha érdekes a mű, tükörképe a valóságnak, s ezt kell vizsgálni. Persze tudom, az ember gondban van a kortárs művészettel, nincs igazi rálátás. Kortárs művészetről Írok, ehhez szeretni és gyűlölni kell a koromat, amiben élek. Ebből következik, hogy rossz véleményem van a kortárs művészetről, mert rossz véleményem van a korról. De vigasztalhat az a tudat, hogy valamikor ez is művészettörténet lesz. — A Művészet a képzőművészek szövetségének folyóirata. „Kívülről” úgy látni, hogy Magyarországon sok a művész. És „belülről”? — Valóban, sok a művész. Ha megnézzük a nemzetközi mezőnyt, úgy tetszik, tehetséggyár vagyunk, s nincs elég tér arra, hogy az emberek a helyükön legyenek. Én hiszek az ország jövőjében, ha úgy gondolom is, hogy a művészetben talán a kelleténél nagyobb áldozatok árán megy a dolog. Nehéz megtalálni a művészet értelmes szerepét. Sokszor látszattevékenységre kárhoztatjuk egymást, hogy levezessük az energiát. Abban nem hiszek, hogy formális terepeken születhetnek a művek, a művészetben az értékvonulat mélyebben húzódik, s ez megnyugtató, ha nem is látjuk mindig a felszínen. Miként a gazdaságban, a művészeti életben is változtatásra lenne szükség. A művészi szellemi tőkét fokozottan exportálni kellene, mert itthon telítődött a piac, s ami. vei most rendelkezünk, holt tőke. ott van a raktárakban. S ne feledjük, másutt egyetlen márkát sem adnak a művésznek azért, mert művész. Ez is hozzátartozik a dologhoz, csak az elkelt műért fizetnek. — Először történik, hogy a salgótarjáni nemzetközi művésztelepen kritikus is részt vesz a munkában. Mi ennek a célja? — Személyes megjegyzéssel kezdem. Szeretem Salgótarjánt, idejárok a legtöbbet, sok barátra tettem szert az évek során. Örülök, hogy itt vagyok. Ami a telep funkcióját illeti, ez kicsit tisztázatlan, bizonyos szempontból még nincs koncepciója és tematikája. Igaz, az utóbbi években a helyzet is változott. Amikor a hatvanas évek végén fölélénkült az országban a szimpozionmozgalom, ennek sokszor presztízs és egyéb oka volt. S főként, akkor, még volt rá pénz. Azonban ezt a mozgalmat is rentá. bilisabbá kellene tenni a jövőben. Ide is különböző kvalitású emberek jönnek. Többi között, versenyszellemet lehetne alapítani a telepen, díjakat kellene kiírni, a feltételek is javítandók. Mindezeket még én sem gondoltam végig. Éppen azért vagyok itt. hogy megismerjem az itt folyó munkát, s tapasztalataim alapján majd javaslatokat tegyek. Azt is meg kellene vizsgálni, milyen lehetősége van a telepnek arra, hogy bekapcsolódjon a közművelődési, múzeumi programba. Tudom, hogy erre vannak kísérletek, de ezeket is hatékonyabbá lehetne tenni. Egyéb- • ként is, sok haszna van annak, ha kritikusok, művészet- történészek a jövőben rendszeresen itt vannak. Különösen a fiatalok jobban megismerhetik a művészet profán oldalát, együtt élnek a művészekkel. jobban látják a belső mozgatókat, a személyes kapcsolatok alakulását, a technikai problémákat, a mecenatúra problémáit. Egyáltalán, lássa, hogyan születik a mű, mi ebben a folyamatban a tu. datos és mi az esetleges, mely szintén beépül a műbe. Mindez igen hasznos lehet a fiatal művészettörténészek számára jövendő munkásságuk szempontjából. S természetesen, hasznos a telepnek is. Menyhárt Lászlónak eddig két könyve jelent meg, az egyik 1980-ban a Corvina Kiadó Műterem sorozatában Schéner Mihályról, a másik ugyancsak ennél a kiadónál 1983-ban Szász Endréről. Most készül Kátai Mihály monográfiája, amely a Képzőművészeti Kiadó új, a magyar hagyományokhoz kötődő kortárs művészeteket bemutató sorozatában lát napvilágot. Tóth Elemér műsor KOSSUTH RADIO! g.25: A cseh filharmonikus zenekar felvételűiből VI/2. rész. Ml: Játsszunk a billentyűkkel 10.05: Egy kicsi szellem kalandjai. 1—2. rész. 10.26: Nótacsokor 11,00: Gyurkovics Mária felvételeiből 11.27: Jogi arcképcsarnok 11.12: Vallomások. 1912. XXI/12. rész. 12.30: KI nyer ma? 12.45: Hajdú Fáris Gábori Kritikák, esszék, tanulmányok 12.55: Schubert: Négy lmpromtu 13.29: Napjaink magyar Irodalmából 13.59: Korda György énekel 14.27: Ránki György műveiből 15.05: Daloló, muzsikáló tájak 15.27: Thyl Ulenspiegel kalandjai. 9. rész. 15.56: Az Oj Philharmonia zenekar két operettnyitányt 3 átsziK 16.07: Délutáni Rádlőszinház 17.05: Paprikások háza táján 17.29: A hegedű virtuózai 18.14: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Közvetítés a Játékszínből 21.10: Nóták 21.40: Adottságok, lehetőségek a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban 22.20: Háború a győzelem után. 22.30: Radnal György operafelvételeiból 22.50: Mozgó kamatok IIOGRÁP - 1984. iújius 19;, csütörtök f ~ I 23.10: Zenekari muzsika o.io: Virágénekek PETŐFI RADIO t 2.05: Jákó Vera énekel 8.20: Tíz pero külpolitika 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelött 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 13.20: Énekló Ifjúság 13.36: Hegedümuzsika gyermekeknek 14.00: Válogatott perceink 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.35: Tudósítás a budapesti vl- vóversenyről és a rostocki férfi-kézilabda- tornáról 18.52: Hét végi panoráma 19.35: Népdalok 19.55: Slágerlista 20.35: Tudósítás a budapesti vívóversenyről és « rostocki f érf 1-kézil abdatornáról 20.45: A 04, 05, 07 jelenti 21.15: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 22.05: Wolf Péter szerzeményeiből 22.35: A Gonda—Krüza—1Tóth— zsoldos dzsssszegyüttesa ’ játszik 23.20: A tamburmajor lánya Részletek Offenbach operettjéből MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 10.00: Tv-toma (lsm.) 10.05: Állatszelíditők. V/3. rész. (lsm.) 10.30: A koppányi aga testamentuma. Magyar film. 11.55: Képújság 15.50: Hírek 16.00: Nemzetközi vivóverseny. 18.00: Képújság 18.05: Egymásra utalva 18.15: Az Állami Népi Együttes az USA-ban. 18.35: ízlések és pofonok 19.25: Reklám 19.40: Tv-toma 19.45: Esti mese 20.00: Tv-hiradő 20.30: A pokol tornáca. Angol ’ tv-filmsorozat. III/3. rész. fl.2gj Szép magyar tinó. 21.30: Hirháttér 22.20: Emberek és művek között. 23.10: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.30: Képújság 13.35: A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora 18.55: A nyelv világa 19.40: Összefoglaló a debreceni nemzetközi Bartók Béla-kó- rusversenyról. 20.40: A régészet kalandja. Olasz film. (ism.) 21.30: Tv-hlradó 2. 21.50: zenés nyári esték. 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 19.30: Tv-híradó 20.00: Kép. Tv-film. 1. rész. 21.20: Gazdaságpolitikai magazin 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Találkozás szovjet művészekkel 23.05: Hírek 2. MOSOK: 19.30: Tv-híradó 20.00: Összeállítás klasszikus 21.15: Hatvan nap. Dokumentumfilm. (ism.) , 21.30: Időszerű eseinények 22.00: Lucia. Norvég film. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: De. 10 órától: Üzenet az űrből. Színes, szinkronizált japán, fantasztikus kalandfilm. Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Itália bukása (14). Színes, jugoszláv, történelmi kalandfilm. 8 órától: Élveboncolás (16). Színes svéd film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4 és háromnegyed 8-tól: Balfácán. Színes, szinkronizált, francia filmvigjáték. — Pásztói Mátra: Roncspalota (16). Színes, szinkronizált, bűnügyi film. — Szécsényi Rákóczi: Gyónás, gyilkosság után (16). Színes, szinkronizált, amerikai, bűnügyi filmdráma. — Klsterenyei Petőfi: Vámpír négy keréken (14). Színes. szinkronizált, csehszlovák fantasztikus bűnügyi film. — Nagylóc: Kincs ami nincs. Színes, szinkronizált, olasz filmvigjáték. — Jobbágyi: Eszkimó asz- szony fázik (16). Színes magyar
