Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-17 / 166. szám

Augusztus 17—20: Fogathajtó-világbajnokság Szilvásváradon 1 Az IBUSZ tevékenységét bemutató sajtótájékoztatón igen sok szó esett a közel­múltban Szilvásváradról, s ez korántsem véletlen: augusztus 17—20. kozott i tt kerül sor az 1984. évi fogathajtó-világbaj­nokságra. A Szilvásváraddal kapcsolatos teendők bevezető­jeként . hangsúlyozták: az IBUSZ továbbra is nagy in­tenzitással kapcsolódik be a nemzetközi sportesemények lebonyolításába. Elég utalni a két nagy sikerű, széles körű visszhangot kiváltó versenyre — az IBUSZ-karatevilágku­pára az IBUSZ-maratonra —, amely a bel- és külföldi sportolók, sportkedvelők tíz­ezreit mozgatta meg a tavasz- szal. A mostani rangos esemény kapcsán Domán Imre, a Mát­ra—Bükk Intéző Bizottság tit­kára hangsúlyozta: — A fogathajtó sport szo­rosan kapcsolódik ehhez a táj­hoz. Kádár László a sportág gyöngyösi őstehetsége volt és igen sokat dolgozott ezen a vidéken Bárdos László is. Szálláshely Salgótarjánban is Domán Imre ugyanakkor megjegyezte: a sportág nem­zetközi illetékesei huszonnégy óra alatt választották a vi­lágbajnokság színhelyéül Ma­gyarországot, a hazai helyszín kijelöléséhez viszont már hu­szonnégy hónap is alig volt elegendő. E tétovázás pedig azért figyelemre méltó, mert alapvetően befolyásolja a ren­dezést, a vendégek fogadását. Mindenesetre, a jelek szerint az IBUSZ minden tőle telhe­tőt megtett. — Az 1978-as kecskeméti világbajnokság tapasztalatai alapjan rendkívül nagy ér­deklődésre számítunk — mondta Misák Imre, vezér- igazgató helyettes. — Ezért Szilvásvárad nyolcvan kilo­méteres körzeteben már jó előre lefoglaltunk erre az idő­re szállodai férőhelyeket, kol­légiumi és kempingszálláshe- lyeket, ugyanakkor új szerző­dések megkötésével bővítettük a privátszálilásoik számát is. Domán Imre ehhez hozzá­tette: összesen mintegy tíz­ezer vendég elhelyezéséről van szó, s ez csakis erős tár­sadalmi támogatással oldható meg. Salgótarjánban épp úgy lefoglaltak szálláshelyeket, mint Miskolcon, ugyanakkor sok vállalati és SZOT-üdülő is a fogathaj tó-vi!ágbajnokság vendegeinek rendelkezésére áll. Lovastúra, méneslátogatás A sporteseménynek tavaly októbertől kezdődően széles körű propagandát csaptak itt­hon és külföldön egyaránt, el­készültek a plakátok és a vi­lágbajnoksághoz kapcsolódó programokat tartalmazó pros­pektusok. Az ajánlatokban nem csak a világbajnokság megtekintése szerepel, hanem speciális programokra is gon­dolták. A Hortobágyi-ól és a Duna-kanyarból például lo­vastúrák indulnak, a részt­vevők hat nap alatt lóháton vagy foeaton jutnak el Szil­vásváradig. Azok számára pe­Új szervezet, régi feladatok, nagyobb hatáskör Létrejött a munkavédelem megyei hatósága Megszüntethető a lúdtalp Egyszerű, de rendszeres tor­nával megszüntethető a gyer­mekek jelentős részénél ta­pasztalható lúdtalp. A kecske­méti kórház ortopédszakor­vosai a helyi óvónőképző in­tézet gyakorló óvodájában és a kerekegyházi általános is­kolában — az általuk kidol­gozott gyógytorna alkalmazá­sával — egyetlen év alatt megszüntették a gyermekek körében egyébként itt is át­lagos arányban előforduló lúdtalpat. A kísérletről film és videoszalag készült. Szem­léltetőeszközként használják majd a leendő óvónők okta­tásához, bemutatják a körzeti orvosoknak, a testnevelést és az egészségügyet oktató taná­roknak, sőt az érdeklődő szü­lőknek is, mivel a rendkívül egyszerű tornagyakorlatok ott­hon is könnyen elvégezhetők. A lúdtalp, a lábfejboltozat süllyedése, kellemetlen és egyre terjedő deformálódása hazánkban már szinte népbe­tegségnek számít. A sorkötele­sek 80 százaléka szenved tő­le. Kialakulásának két fő oka van. Az egyik az, hogy nap­jainkban nem illik, s bizonyos helyeken valóban nem is le­het mezítláb járni, a másik pedig az, hogy a gyermek­cipők tervezésénél többnyire nem veszik figyelembe az egészségügyi szempontokat. dig, akik hazánk lótenyészté­sével szeretnének megismer­kedni, méneslátogató körutat szerveznek Magyarország leg­híresebb méneseibe. A hatalmas tömeget meg­mozgató világbajnokság a legkülönbözőbb érdeklődésű embereket vonzza., s erre gon­dolnak a szervezők is. — A sportesemények mel­lett gazdag kulturális progra­mot is kínálunk, élve a lehe­tőséggel, hogy Szilvásváradon és Egerben ebben a* időszak­ban kiállításokat, hangverse­nyeket és folklórműsorokat is rendeznek. A 630 éves Gyön­gyös városra is jelentős sze­rep vár e tekintetben, a zá- róprogramban pedig ott lesz a Magyar Állami Népi Együt­tes is. . Ezek a napok a lázas ké­szülődés jegyében telnek. A munkálatok méretét egyetlen adat is jól érzékelteti: a helyszínen hatezer adagos konyhát létesítenek. S ami pedig az érdeklődést illeti: igen sok jegy. elkelt, jobbára a maratoni fogathajtásra kap­hatók még belépők. Az IBUSZ egyébként jelentős sze­repet vállalt Szilvásváradnak a nemzetközi idegenforgalom­ba való bekapcsolásában. Egyebek között anyagiakkal is, hiszen sok millió forintos fejlesztési alappal járult hoz­zá a lovasturizmus kibonta­koztatásához szükséges olyan létesítmények felépítéséhez, mint például a szilvásvárad! fedett lovarda. A világbajnokság után... Néhány nap alatt lezajlik majd a világbajnokság Szil- .vásváradon, a jelentős ese­mény azonban maradandó nyomokat hagy a tájegysé­gen. Domán Imre egyenesen így fogalmaz: — Egy év alatt ötvenév- nyít fejlődik a település, a világbajnokságnak köszönhető­en. Bekapcsolódik a nemzet­közi telefonhálózatba, út, szál­loda és kemping épül. Olyan létesítmények ezek, amelyek hosszabb távon is szolgálják a vidék' érdekeit. Igen, mert — például — a szálláshelyek továbbra is léteznek majd. Az idegenfor­galomban pedig kulcsszóként emlegetnek manapság két fo­galmat, s ez a hegyvidék és a falusi turizmus. A fogathajtó- világbajnokság megteremtette lehetőségekkel pedig hosszú éveken át élni lehet. Kelemen Gábor A munkavédelem egységes állami irányítása július 1-ével életbe lépett. A központi szerv, az Országos Munkavé­delmi Főfelügyelőség létre­jötte után megalakultak a megyei munkavédelmi fel­ügyelőségek is. A munkavéde­lem átfogó szervének ki­alakításával megszűnt az a helyzet, hogy a munkavéde­lem hatósági felügyeletét a különböző ágazatokban más­más szervek lássák el: a szak- szervezetek, az ipari szövet­kezetek tekintetében az OKISZ, a mezőgazdasági szö­vetkezetek tekintetében a me­gyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazga­tási szervei. A munkavédelmi felügye­lőségek útján megvalósuló egységes állami irányítás és ellenőrzés az egész népgazda­ság területére kiterjed; hatás­körébe tartozik tehát a me­zőgazdasági és ipari szövetke­zetek. a kisipar, a magánke­reskedelem, valamint a vas­út munkavédelmi irányítása és hatósági ellenőrzése is. A munkavédelmi felügyelőségek hatásköre nem terjed ki az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvényben meghatározott munka-egészségügyi feladatok irányítására és ellenőrzésére, a bányatörvény hatálya alá tartozó vállalatokra és üze­mekre, a bányahatóság fel­ügyelete alatt álló tevékenysé­gekre, valamint a fegyveres erőkre, a fegyveres testületek­re és a rendészeti szervekre. A munkavédelem egységes Irányítására és ellenőrzésére létrehozott szervek — az Or­szágos Munkavédelmi Főfelü­gyelőség, a fővárosi és megyei munkavédelmi felügyelőségek — ellenőrzése kiterjed: a munkáltatók és a dolgozók munkavédelmi feladatainak teljesítésére; — az üzemi bal­esetek kivizsgálására, bejelen­tésére, nyilvántartására és az azokat kiváltó okok megszün­tetésére tett intézkedésekre; — a termelőeszközök munka- védelmi minősítésére és mi­nőségtanúsítására; — az új munkahely létesítésében köz­reműködő (megrendelő, terve­ző, beruházó, kivitelező) mun­kavédelmi kötelezettségeinek teljesítésére. Á megyei munkavédelmi felügyelőség munkavédelmi felügyelője széles körű jog­körrel rendelkezik: bármikor munkavédelmi ellenőrzést tarthat, megtilthatja a mun­kavédelmi szabályok megsze­gésével foglalkoztatott dolgozó további foglalkoztatását, el­rendelheti üzem vagy gépek működésének felfüggesztését, szabálysértési vagy büntető eljárást kezdeményezhet a munkavédelmi szabályok meg­szegéséért felelős személyek­kel szemben, és egyéb más jogosítványokkal is rendelke­zik. A Nógrád megyei Munka- védelmi Felügyelőség kibőví­tett létszámmal, nyolc fővel látja el az említett munkavé­delmi feladatokat a megyében. A megyei felügyelőség veze­tésére Peregi István kapott megbízást. A felügyelőség to­vábbra is a szakszervezetek megyei tanácsának épületében működik. Már a júniusi jelen­tések feldolgozásával, a bal­eseti statisztikák elkészítésé­vel a felügyelőség foglalkozik; így a szövetkezeteknek, kis­iparosoknak és magánkeres­kedőknek is ide kell a jelen­téseiket megküldeni. A szakszervezetek társadal­mi ellenőrző szerepe a mun­kavédelemben továbbra is biz­tosított. így többek kpzött jo­gosultak a gazdasági vezetők­től beszámolót kérni az irá­nyításuk alá tartozó területek munkavédelmi helyzetéről, el­lenőrizhetik a munkavédelmi előírások betartását, és ha rendellenességet tapasztalnak, intézkedést vagy fegyelmi el­járást kezdeményezhetnek. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsánál Fejes Ba­lázs személyében továbbra is maradt szakembere a munka- védelemnek. (zsa) Döntött o Legfelsőbb Bíróság A vásárlók védelméről A vásárlók védelméről hang­zott el fontos állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik megyei iparcikk­kereskedelmi vállalatnál 43 ezer 600 forintért egy ipari szövetkezet által gyártott szek­rénysort vásároltak. Amikor a bútorokat hazaszállították, a vevő minőségi hibát ész­lelt. Ezt nyomban közölte a szövetkezettel, de elutasítot­ták. Ezek után panaszával a vállalathoz fordult, amely a Kereskedelmi Minőségellenőr­ző Intézettől kért szakvéle­ményt. Az intézet megállapí­totta: a reklamáció jogos, és cserével vagy 30 százalékos árcsökkentéssel rendezhető. A szakvéleményt a vállalat meg­küldte a szövetkezetnek, amely azonban csak egyes al­katrészek kicserélésére, vagy az ellenérték visszafizetésére volt hajlandó, de árleszállí­tásra nem. Ezt a vevő nem fogadta el, és beperelte az el­adó vállalatot. A bíróságon egyezséget kötöttek, amely szerint 13 ezer forintot visz- szafizettek a vásárlónak, majd az összeg megtérítéséért a vállalat a szövetkezet el­len pert indított. A Legfel­sőbb Bíróság marasztaló íté­letet hozott. — A vásárlói minőségi ki­fogás intézésénél a jótállást a vevőre kedvezőbb feltéte­lekkel kell rendezni — mond­ta ki a Legfelsőbb Bíróság. — A hibás áru kijavítását leg. később a bejelentéstől számi tott nyolc napon belül el kell végezni. Ha ezzel ennyi idő alatt nem készültek el, a vásárló kívánságától függő­en, a vételárat le kell szállí­tani, vagy teljesen visszafi­zetni, vagy pedig az árut ki­cserélni. Amennyiben a vevő a hibát maga javítja ki, vagy ezt a munkát mással végez­teti el, ennek költségeit ré­szére meg kell téríteni. A minőségi kifogást azonnal el kell intézni. — Ebben az ügyben a ve­vő árleszállítást követelt, és ennek a kívánságának a válj lalat a bíróság által jóváha- gyott egyezséggel eleget tett. A szövetkezet hibás bútoro­kat gyártott, de a vásárlói kifogás kötelező rendelkezésé­től elzárkózott. Ezért a KER- MI szakvéleménye alapján a vevő részére kifizetett össze­get a vállalatnak visszatérí­teni tartozik. H. E. ...........................................iiiimtiiiiiiiiiiimi....iiiiiiiniiTiiiiiHMiiiiiiMiimHiiiiiiiiiiiimiiiiHiiiiiimiiiiiiiiiiiifhiiiiimtiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiimimiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiniiimiiiimimiiimiiimtiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiii Lé tezett-A és létezheWt-e olyan ember a világon, akinek természetfblöttl hatalma van, s varázslatra és egyéb bííbá­josságra képes? Egyszóval: boszorkány? Nos, már régen tudjuk, hogy boszorkányok csak a mesékben vannak, bár volt Idő a történelemben, ami­kor hittek létezésükben... A babona a boszorkányokat rp !ndig az ördöggel hozta k ocsolatba. Vili. Ince pápa 1484. évi bullája így ír erről: „Tudomásunkra jutott, hogy mindkét nembeliek egész tö­megesen érintkeznek a pokol démonaival s. hogy varázsla­taik által embereket és álla­tokat kínoznak. Megrontják a házaságyat, megsemmisítik az asszonyok magzatjait és az á'latok szaporodását, sem­mivé teszik a gabonát a föl­deken, a termést a szőlőkben, a gyümölcsöt a fákon és a füvet a mezőkön.” Akikre rámondták, hogy boszorkány, szörnyű kínvallatásoknak ve­tették alá, hogy bevallja ret­tenetes bűnét. A teljes szi­gorral foganatosított kínval­latások nyomán a vádlottak csodálatos egybehangzósággal vallottak. Egyformán vallották, hogy, amikor az ördög őket meglá­togatta, mint díszes ifjú je­lent meg toliakkal ékesítve, azu'ái levetkőzött. Ekkor a vádlott megkötötte vie n szövet^‘get: lemondott Isten­ről és engedelmességet foga­BOSZORKÁNYOK (I.) Az ördög cimborái dott az ördögnek. Ekkor meg­keresztelték, nevet kapott, hátgerincét, vagy egyéb test­részén megjelölték. Összejö­veteleiket erdőkben, fák alatt, akasztófáknál, vagy hegyen tartották. Ilyenkor bedörzsöl­ték magukat boszorkányke­nőccsel, ittak a boszorkány­italból, meztelenül nyargaltak seprőn, gereblyén, guzsalyon, főzőkanálon, piszkaién, feke­te macskán, kecskén stb. Néha az ördög jött el ér­tük. A boszorkányszombati gyülekezetre minden boszor­kány a szeretőjével jelent meg. A íőördög kecske alak­ban, emberi arccal egy dom­bon ült, körülötte a többiek. Térdhajtással, kezének és hátsó felének megc.vókolásá- val kellett hódolni előtte. A legszebb nőboszorkányt a fő- ördög boszorkánykirálynövé nevezte ki. Azután lakmáro- zás következett: az ételt só és kenyér nélkül fogyasztot­ták. a bort lófőbő! Itták. Ezután volt a boszorkány- tánc. A párok egymásnak hátat fo-dítva járták a tán­cot, a zenész cy fán ült és kezében hegedű helyeit lóte­jet, síp helyett fütyköst, vagy macskafarkát tartott, Az ün­nepély végén a főördög ha­muvá égette magát, ezt szét­osztották a boszorkányok kö­zött, hogy azzal károkat okoz­hassanak. Ezután a boszor­kányok eltávoztak, A kicsikart vallomások alapján Európában ezreket ítéltek máglyahalálra. A középkori Magyarorszá­gon is elevenen élt a boszor­kányságba vetett hit és szá­mos törvényt hoztak ellenük. Már I. István törvényei el­rendelik: „Aki varázslással ártott valakinek, adassék át az ártalmat szenvedett félnek, s az bánjék vele tetszése sze­rint.” Az állattá váló boszor­kányokról, az ún. strigákról azt írja I. István, hogy vigyék el őket a paphoz, részesítsék vallási oktatásban, s csak, ha harmadszor is visszaesnek, akkor bánjanak el velük a bírák. I. László törvénye egy ka­lap alá veszi a strigákat a rossz r ‘-ölcsű nőkkel, s el­rendel hogy a püspök ft 71- kezzék felettük belátása sze­rint. Könyves Kálmán törvénye azonban már a következőket rendeli: „A strigák felől pe­dig, akik nincsenek, ne foly- lyék vizsgálat.” Ezt —, mint Kulcsár Zsuzsa: Inkvizíció és boszorkányperek című mun­kájában olvashatjuk — sokan arra magyarázták, hogy Kál­mán király nem hitt a bo­szorkányok létezésében, s ez­zel több évszázaddal meg­előzte korát, A dolog azon­ban pgy áll, hogy Kálmán Is hitt a boszorkányokban, va­rázslókban, de a strigák lé­tezését az egyház tagadta, s mint régi pogányvallások ma­radványát, tiltotta a bennük való hitet. A legrégibb magyarországi boszorkánypör 1565-ben Ko­lozsvárott Botzi Klára bába­asszony ellen folyt. Gráz Pé­ter panasza alapján. A váro­si hatóság több tanút hallga­tott ki. Az egyik tanú sze­rint Botzi Klára hajlandó volt őt. megtanítani egy bű­vös mondásra, amelynek se- aít.ségévsl a búza vetésedben nem nő gyom. Tanú vallott arról is, hogy a vádlott di­csekedett: ha sikerül meg­érintenie a bíró ruháját, az sohasem tudja elítélni: to­vábbá, hogyha kígyóból Italt főz, megérti minden állat be­szédét, s a füvek is elárulják neki, mire valók. Egy asszony­nak megígérte, ha vele kúrál- tatja magát, tetszése szerint szülhet fiút, vagy lényt, vagy akár ikreket is. A vádlottat a városi hatóság a „szokott helyen” való elégetésre ítélte. 1565. és 1756. között Ma­gyarországon 554 boszorkány­pör zajlott le , legalábbis ennyi pernek az iratai ma­radtak fenn. A perekben ösz- szesen 194 halálos ítéletet hoztak, amelyből 169 elégetés, 23 fővétel és elégetés, 1 víz- befullasztás és kővel való agyonverés szerepel. A leghírhedtebb magyaror­szági boszorkánypör 1728-ban zajlott Szegeden, amelynek iratait hosszú-hosszú időn át titkos anyagként kezelte a városi tanács. A súlyos gaz­dasági és társadalmi háttérű port a századfordulón először Reisner János Szeged törté­nete című munkájában Ismer­tette; ugyancsak összefoglalót közöl a nagy perről Kulcsár Zsuzsa is már idézett művé­ben. (Folytatjuk) Dér Ferenc őslólelet Szibériában Észak-Szibériában, az InJ gyigirka folyó partján egy ős­kori ló farka és lábai buk­kantak elő a földből. Az eset­ről értesítették a Szovjetunió Tudományos Akadémiája ku­tatóit, s azok irányítása mel­lett kiszabadították a ló egész testét az örök jégből. Radio­karbon-módszerrel megállapí­tották, hogy a lelet mintegy 37 000 éves. Az észak-szibériai ló 134— 136 cm magas volt. Testét sö­tétbarna, mintegy fél méter hosszú szőr fedte, és fekete sörény díszítette. Az állat há­tán sötét sáv húzódott végig. Erős patáival ki tudta kapar­ni az élelmet a hó alól. A gyomortartalom vizsgálata alapján megállapították, mi­lyen növények nőttek akkori­ban Észak-Szibériában. A kü­lönböző múzeumok csontváz­leleteivel való összehasonlítás alapján kimutatták, hogy ilyen lovak akkoriban Észak-Szibé- rián kívül Alaszkában is él­tek. Helyreállítottak egy értékes amférát Hosszú évek munkájával teljesen restauráltak egy ré­gészeti szempontból igen ér­tékes amfórát Firenzében. Az amforát rövidesen kiállítják. A tiszta ezüstből készült ha­sas edény 60 centiméter ma­gas, és súlya 7,5 kilogramm. Az edény fala 112 éremből áll, rajtuk az antik mitológia alakjainak relief képei látha­tók. A gyönyörű ezüstműves munka feltehetően az i. e. 400- ból származik. Egy halász találta meg a toscanai ten­gerparton. j NŰGRAD - 19Ő4. július 17., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom