Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! mmmmÁm :: :'■■■ p, N PC' R Á 0 M EGY El BIZO TTS ÁGA, ES A MEG VEI TAN ÁC$ L&jVA XL ÉVF., 153. SZÁM ÁRA: 1.40 FORINT 1984. JÚLIUS 1.. VASÁRNAP Fejlesztés -- társadalmi segítséggel Űj óvodák, iskolák Nógrádban Sorra megvalósulnak azok a közoktatást szolgáló beruházások, korszerűsítési munkálatok, amelyekkel Nógrád megye településein a hatodik ötéves terv során számolnak. A tervezettnél többet fordítanak az iskolák korszerűsítésére, új tantermek, óvodák építésére, s jelentó's az a segítség is, amelyet az ipari üzemek, termelőszövetkezeti kollektívák és a lakosság nyújtanak ahhoz, hogy a beruházások maradéktalanul megvalósuljanak. Mindezek eredményeként már az elmúlt években új óvodákkal, általános és középiskolai tantermekkel, diákotthonnal és tanműhelyekkel gyarapodott Nógrád. Salgótarjánban 150, Balassagyarmaton és Bátonyterenyén 100—100 óvodáskorú apróságnak teremtettek helyet ily módon. Bátonyterenyén, az eredeti tervekben mindössze félszáz kisgyermek ellátásával számoltak az újonnan épülő óvodában. Ám a település üzemei példás összefogással — a kommunista szombatokon termelt értékekből — újabb ötven gyermek elhelyezését sikerült megoldani. Nógrádme- gyerben az eredetileg ötven férőhelyre tervezett óvoda hetvenöt gyermek ; elhelyezését biztosítja. Alkotói, a munka helyi szervezői mint ismeretes, országos elismerést kaptak igényes, szép munkájukért Mátramindszenten csaknem hétszázezer forintot költöttek a husznöt férőhelyes óvodára. Tovább gyarapodott az általános és középiskolai tantermek száma is. Vanyarcon új, korszerű iskola épült csaknem húszmillió forintos beruházással. Nagybárkányban, Endre- falván ugyancsak új tantermekkel bővült az iskola, s a közeli napokban adták át rendeltetésének a tizenkétmillió forintos beruházással készült rimóci iskolát. A tervek szerint több mint negyvenmilliós beruházással, új iskolát építenek Magyarnán- dorban. s kedvezőbb körülmények között' tanulhatnak majd a káliói és a nőtincsi gyerekek is. A tervidőszak hátralevő részében a legfontosabb tennivaló a beruházási feladatok folyamatos, maradéktalan megvalósítása, s a hetedik ötéves terv beruházási programjának kialakítása, a kiviteli tervek előkészítése. A cél az; hogy a tervezett létesítményeket több célra is hasznosítani tudják, gazdaságosan épüljenek, s valamennyit időben átadják rendeltetésének. Ennek megfelelően külön gondot fordítanak az építők és az építtetők a megyeszékhely két jelentős intézményére, a gimnázium, valamint a kereskedelmi szakközépiskola és szakmunkásképző intézet építésére. Az új gimnázium építését a középiskolások növekvő száma indokolja, s a tervek szerint 1987 második felében adják át rendeltetésének a tizenhat tantermes létesítményt. A szakközép- és szakmunkásképző iskola felépítése ugyancsak a hetedik ötéves tervben kerül sorra. A szécsényi szakmunkások tanműhelye a tervek szerint még az idén befejezést nyer. Korszerűsítik — ugyancsak eb-1 ben az esztendőben — a felsőpetényi nevelőotthon vízhálózatát, s néhány iskolához tornatermet építenek a következő esztendőben. Aratási ügyelet az Agrokernél Sorsfordulóhoz érkeztek Kiválóak kitüntetése Felső képek: Határőrök eskütétele és családtagok az ünnepségen. Alsó képek: A BM-; határőrség balassagyarmati forgalmi ellenőrző pontjának személyi állománya immár nyolcadizor kapta meg a Kiváló FEP megtisztelő címet, egyebek mellett a biztonságos, gyors és kulturált útlevélkczclésért. Parancsnokuk is nyolcadszor lelt Kiváló parancs* nők cím tulajdonosa. —• képek: kulcsár —■ j Hatvonmilliss alkatrészkészlet raktáron Balassagyarmat évek óta viseli a megtisztelő Határörvá- ros kitüntető címet. Tegnap délelőtt a város díszterén, a szovjet hősi emlékmű előtt újra otthont adtak egy ünnepségnek, ahol a csapatzászló előtt szülők, feleségek, testvérek, a párt-, az állami szervek és a tömegszervezetek képviselői előtt esküt tettek az ifjú határőrök: A megye mezőgazdasági üzemei időben felkészültek az aratási munkálatokra. Az első fél évben előre láthatólag, közel ötvenmillió forint értékű mezőgazdasági pótalkatrészt, golyócsapágy-félesegeket és különféle műszaki cikkeket értékesít az Agroker Nógrád megyei kirendeltsége. Ez a forgalom a bázis időszak szintjének felel meg. A mezőgazdaság részére az első fél évben, az elmúlt évi ötmillió helyett hétmillió forint értékű len-, kender- és fóliaárut forgalmaztak, az igényeket megfelelően kielégítették. Az alkatrészellátás a •korábbi évekhez viszonyítva tiavult, de ettől függetlenül most is jelentkeznek hiánycikkek. Az Agroker alkatrészraktárában, az elmúlt év hasonló időszakában készleten lévő ötvenmillió helyett, hatvanAz ötnapos munkahét bevezetése után az idén újabb intézkedés történt a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítására. A negyvenórás munkahét bevezetése a megye ipari üzemeiben dolgozó 46 ezer munkás csaknem a felét, 19 ezer embert érintett. Az építő iparban dolgozók csaknem teljes egésze negyvenórás munkarendben dolgozik. Az áttérést gondos előkészületek előzték meg valamennyi üzemben, szövetkezetem. Elkészítették az áttérés programját. amelyet egyezetitek mindazokkal a vállalatokkal, közlekedési egységekkel, amelyekkel valami- ven módon munkakapcsolatban állnak. A programok minőén olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek a negyvenmillió forint értékű árukészlet van. Az aratási munkában részt vevő betakarító gepek zavartalan üzemeltetéséhez, a géphibák elhárításához a szükséges alkatrészek gyors kiszolgálása céljából — az előző években jól bevált gyakorlatnak megfelelően, — aratási ügyeleti szolgálatot tartanak, 1984. július 9-től az aratás befejezéséig. Az ügyeleti szolgálat munkanapokon 8 órától 18 .óráig, szombaton 7 órától 16 óráig és munkaszüneti napokon 7 órától 12 óráig tart. Azokat az alkatrészeket, amelyeket az ügyeleti szolgálat alatt nem tudnak az igénylők rendelkezésére bocsátani, az Agroker-közponl- tól telex útján rendelik meg, és másnap az ügyeletes gépkocsi leszállítja a raktárba. Az érdekelt mezőgazdasági üzemek azonnal átvehetik az órás munkahét önerőből történő megvalósítását szolgálják, s a kieső munkaidőt a belső tartalékok fokozottabb feltárásával és hasznosításával, fegyelmezettebb, szervezettebb munkával pótolják. Több vállalatnál külön intézkedési torvet is készítettek, amelyek meghatározták azokat a tennivalókat, amelyek a meglévő gépek, berendezé-.' sek folyamatosabb kihasználását, a kieső munkaidőalap pótlását biztosítják. A szervezeti megoldások mellett javították többek között az anyag- és energiagazdálkodást. s ahol a szükség úgy hozta, átcsoportosították a munkaerőt. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a negyvenórás munkahét bevezetése mintegy két százalékkal mér-’ alkatrészt. Amennyiben az Agröker, illetve az Agrotek Vállalat a kért alkatrésszel nem rendelkezik, abban az esetben más Agroker vállalatoktól. illetve a Mezőgép Vállalattól, gépgyárakból szerzi be a megyei kirendeltség. Felkészültek az esős időjárásra is, különféle méretű fehér és fekete fólia megfelelő mennyiségben kapható, s a német kombájnokhoz kalászemelő szerkezet is van. A betakarításhoz szükséges bálázózsineget azonban csak azoknak a gazdaságoknak tudják biztosítani/ amelyek azt már korábban — az igények előzetes felmérésekor — megrendelték. Az Agroker Nógrád megyei kirendeltségének dolgozói mindent elkövetnék annak érdekében, hogy a jövő évi kenyerünk betakarítása zavartalan legyen. sékelte a munkaidőalapot az érintett gazdálkodó egységeK- nél. Ennek, mintegy 26 százalékát a teljesítmények szigorításával csaknem, 40 százalékát szervezettebb munkával, 35 százalékát pedig a dolgozók ésszerű átcsoportosításával, a munkafegyelem javításával pótolják. A dolgozók általában kedvezően fogadták az új munkarendet, megértették az azzal járó szigorúbb követélményeket. Több gazdasági egységnél a hiányzó munkaidőalap pótlására a szocialista brigádok külön munkavállalást tettek, sok helyen élénkült a munkaverseny. A Nógrád megyei ipari, építőipari üzemekben, szövetkezetekben összességeben kedvező tapasztalatokat hozott a negyvenórás munkahétre való Bencsik József határőr százados üdvözlő szavai után ismertették a határőrség balassagyarmati kerületparancsnokságának parancsát, amelyben a BM-határőrség országos parancsnokának intézkedése alapján szervezett szocialista versenymozgalom követelményeinek teljesítéséért különböző kitüntető címeket adományoztak. A bensőséges ünnepségen —, amelyen részt vettek az együttműködő társ fegyveres testületek képviselői/ a Cseh3t,térés. Az üzemek, szövetkezetek mellett a tanácsok szakigazgatási szervei is felkészültek a koordinációs^ az egyeztető, az engedélyező, valamint a folyamatos ellenőrző munkára. Az esztendő első negyedében az országos átlagnál erőteljesebb mértekben nőtt az ipari termelés. Természetesen az áttérés nem volt egészen zavartalan. A munkafegyelem, a termelési folyamatok szervezése, ellenőrzése még jó néhány üzemben kívánnivalót hagy mága után. S, a gondokat szaporítja az is, hogy jóllehet a szolgáltató vállalatok, a tanácsok, szövetkezetek felkészültek a módosult ügyfélfogadási rendre, az érdeklődők jó része még mindig munkaidő alatt intézi ügyes-bajos dolgait, s ezzel értékes percek, órák. vesznek el a munkaidőből. szlovák Szocialista .Köztársaság határőrség-vámőrség képviselői is — Holma Zoltán határőr a Szózat hangjai közepette mondotta el a katonai eskü szövegét. Vincze Zoltán ezredes, a BM-határőrség balassagyarmati kerületparancsnoka köszöntötte az esküt tett ifjú határőröket. A többi között ezeket mondotta: — „En... a dolgozó magyar nép fia, esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaság hűséges katonája leszek...” — hallhattuk az imént erőt és elszántságot sugárzó fiatal határőreink ajkáról. A katonai eskü felemelő szavai — mondotta a parancsnok —, az ünnepi díszbe öltözött tér, az igazi katonává válás érzése, a hozzátartozók figyelme, de az egyenes sorok is mind, mind azt jelzik, hogy az itt áiló, s nemrég egyenruhát öltött fiatalok élete sorsfordulóhoz érkezett. Ezt látom a fegyverüket feszesen tartó katonák tekintetéből is, akik csupán néhány hete vették át behívójukat, amely a haza parancsaként tudatta velük és családjukkal, hogy az elkövetkező másfél évben hazánk fegyveres védelmében kell állampolgári kötelességüket teljesíteniük... Az esküben fogadtak megtartása nem jelent egyszerű és könnyű feladatot — hangsúlyozta Vincze Zoltán ezredes — bár nem is állít rendkívüli követelményt önök elé. Tisztességes helytállás, becsületes kötelezettségteljesítés kell • hozzá, határőrszolgálatuk ideje alatt és azután is. egész életükben mindvégig, hiszen a hazának adott eskü egy egész életre szól. Vincze Zoltán határőr ez* redes ezután a határőrizettel járó feladatokról szólt, hangsúlyozta, hogy az államhatár őrizete rendkívül felelősség- teljes munka, férfias helytállást és kitartást követel mindannyiunktól. Mint mondotta: önökre fontos feladat vár az elődeik által megkezdett munka továbbfolytatása. Ne felejtsék el, hogy kerületünk határőrizetben, ha- tárforgalom-ellenőrzésben elért eddigi szilárd eredményei, elődeinknek a szocialista versenymozgalomban elért megtisztelő címei, a KISZ Központi Bizottság vörös vándorzászlajának negyedszeri elnyerése is kötelez valameny- nyiünket a kiemelkedő hagyományok méltó folytatására. Szólt a szülőkhöz is, és biztosította őket. hogy becsületes, a hazához hű állampolgárokat nevelnek a határőrségen belül. Ezután az együttműködő szervek segítségnyújtását méltatta, majd az esküt tett fiataloknak, a hozzátartozóknak erőt, egészséget, sok katonaszerencsét, a magánéletükben sok boldogságot kívánt. Gál Sándor határőr a most esküt tett új fiatal határőrök nevében szólt az ünnepségen résztvevőkhöz, s, mint dejtá- ri fiatal. ígérte, jó katonái lesznek a hazának és őrzik az államhatárt. Mint mondotta: a katonai ismeretek elsajátításával nem háborúra készülünk, a, békét védjük. Meghátrálni soha nem fogunk. Pataki /stván határőr őrnagy a kitüntetettek nevében biztosította a parancsnokságot az államhatár védelmének biztonságáról. Rampa- sek Péter, a KISZ balassagyarmati városi bizottsága nevében köszöntötte az esküt tett új határőröket. A tegnapi ünnepélyes katonai eskütétel az Inlernacio- nálé hangjaival, maid az ifjú határőrök diszmenelév«! ért veget. Negyvenórás munkahét Kedvező tapasztalatok az ipari és építőipari üzemekben I \