Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

Í.KtKasznátf" £i5zl$ss?<j I [ Dolgos nyugdíjasok Diósjenőn Diósjenőn, a íalu nagyhírű szülöttéről — Szentgyörgyi István színművészről — elne­vezett művelődési ház elő­csarnokában díszes aratóko­szorú vonja magára a figyel­met. Hinne a vendég, — rég­múlt nyarak becses néprajzi leletét láthatja. De nem! Az „aratókoszorút” — csakúgy, mint az egyik szakköri szo­bában féltve őrzött „órómka- lácsot” — alig egy éve Ká- szitették a helybéli asszonyok, közelebbről a művelődési ház «yugdíjasklubjának tagjai. Körükben töltöttünk el a kö­zelmúltban egy hétfői estét. Választásunk talán némi magyarázatra szorul, hisz nyugdíjasklub sok helyütt van a megyében, megírásra érdemes — kulturális jellegű — téma pedig éppenséggel- más is jócskán akad Diós- jenőn. A közművelődés szín­terein járatosabbak ráadásul joggal feltételezik; a műve­lődő kiscsoportok közül álta­lában nem a nyugdíjasklu- fook tartoznak a legaktívab­bak közé. Meglehet általában valóban nem, ámbár Diósje­nőn tett látogatásunk óta csak megszorítással osztjuk az ebbéli véleményt. Mert, igaz ugyan, ahogy a nyugdíjasklubok programjai általában passzív szerepet szánnak ötven-, hatvan-, het­ven-, nyolcvanéves tagjaiknak, de félő, hogy e gyakorlat csu­pán rossz népművelői be­idegződésből ered. Mondjuk abból a megfontolásból; hogy az idősebbek számára — a dolgos emberöltő után — ki­zárólag a megérdemelt pihe­nés, a szórakozás feltételeit kell megteremteni. De. vajon •valóban csak erre vágynak a nyugdíjasok?... Végh József, a diósjenői művelődési ház igazgatója merőben más szándéknál szervezte meg intézményében a nyugdíjasklubot,, melynek első összejövetelén be is je­lentette a jelenlévőknek: „Én maximálisan ki akarom hasz­nálni magukat!" A néprajzzal, honismerettel foglalkozó fiatal népművelő szavai nem ijesztették el a címzetteket. Ellenkezőleg. A diósjenői nyugdijasklubban még egyetlen foglalkozás sem maradt el. A húsz-harminc fős „törzsgárda” ősztől tava­szig rendre minden hétfőn este hétkor megtölti a műve­lődési ház klubtermét. A hét­fő esti „kultúrprogrammal” még a helybeli plébánosnak is számolnia kell... Pedig Végh József nem tréfált, ami­kor „kihasználásról” beszélt... * Kattog a vetítőgép, némán peregnek a filmkockák, de csakhamar hangos tetszés- nyilvánítás kommentálja a látnivalókat. A vásznon a nyugdíjasklub tagjai ismerik fel önmagukat, ama bizonyos aratókoszorú készítése köz­ben. Egy másik tekercs , az egykor lakodalomba szánt örömkalács készítésének fázi­sait mutatja. Bizony beletelt két napba, míg elkészült — hallom valakitől —, de meg­tudom azt is, hogy a férfiaK meg egy teljes napig járták az erdőt míg a kalács díszí­téséhez való juharfára akad­tak. Nézem a boszorkányos ügyességgel dolgozó kezeket, és nehéz elhinnem, hogy ezt megelőzően negyven-ötven év­vel ezelőtt készítettek utoljá­ra efféléket. Csaknem fél évszázad múl­tán most összeadták tudomá­nyukat. és az emlékekből iga­zi mestermunkák születtek. Nézem a premier plánban mutatott kezeket. A mozdulat az ujjúkban van, és a film­szalag most már mindörökre megőrzi azt, amit kéretlenül talán sohasem csináltak volna újra, merthogy változtak az idők, a szokások. Hogy fel­kérték őket az emlékidéző munkára, tán ők voltak leg­boldogabbak, hogy emlékez­hettek. Hisz, nekik van mire emlékezniük!... Amúgy az aratókoszorú, az örömkalács, és még számos írásban rögzített hagyomány országos nyilvánosságot is ka­pott, mégpedig unokáik jó­voltából. A Magyar Televízió „Csepü, lapu, gonqyola” ve­télkedőjében a diósjenői álta­lános iskolások büszkélked­heuek nagyanyáik, nagyapá­ik hajdanvolt szokásaival. De már a tavaly közvetí­tett néprajzi játéksorozatot megelőzően is segítséget ad­tak a művelődési ház igaz­gatójának, — gyűjtőmunkájá­hoz. Számos népdal került hangszalagra, és — a többi között — a híres jenői „fe­kete menyasszony” öltözéké­ről is pontos információk áll­nak a szakemberek rendelke­zésére. Legutóbb az ifjúsági klub tagjai keresték fel a nyugdí­jasokat. Az esküvői, lakodal­mi ceremónia mikéntjéről ér­deklődtek. Kerekedett is olyan lakodalmi hangulat, hogy a fiatalok megjegyezni is alig bírták a látottakat- hallottakat. Kell-e aktívabb közösség a diósjenői nyugdíjasklubnál? Hiszen ók nem csak műve­lődnek, de „művelnek“ is! Meg persze pihennek, szóra­koznak, kirándulnak is, aho­gyan az másutt kizárólago­san lenni szokott. * Most látom csak, — én is kihasználtam őket. A közöt­tük töltött bő két órában számtalan kérdésemre vála­szoltak készséggel, s e he­lyütt csupán egyetlen — kö­zös — jellemzőjükről írtam. Pedig hát szólnom kellett volna özv. Jenei Jánosnéról, aki maga költötte rigmussal köszöntött, Tóth Andrásról, aki hetvenéves létére táncra perdült, Gálcsik Istvánnéról, Vochnát Andrásnéról, Bányai Andrásnéról, és sorban vala­mennyiükről, akik nem csak arról győztek meg, hogy lé­lekben képesek megif jodni, de arról is, hogy cseppet sem veszik rossznéven, ha „ki­használják” őket. Azaz — fo­galmazzunk szakszerűbben és egyszerűbben — a nyugdíja­sok is bátran aktivizálhatók a közművelődésben. Emléke­ikkel — élettaDasztalataikkal — bízvást hasznára tudnak lenni a közösségnek. Bizo­nyára nem csak Diósjenőn. — pintér — Gyermektáncegyüttesek sikerei Sátoraljaújhelyen rendezték meg a napokban az észak­magyarországi gyermeknép- tánc-találkozót. A háromna­pos fesztiválra Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye huszonhárom együttese kapott meghívást. Szűkebb pátriánkat öt gyermek nép­tánccsoport — a diósjenői, a kazári, a palotáshalmi. a pásztói és a nagylóci együtte­sek —, valamint a kazári „Tulipán” és a salgótarjáni „Rege” népzenei együttes kép­viselte. A résztvevő csopor­tokat két szempontból minő­sítették a rendező szervek — az Amatőr Néptáncosok Or­szágos Tanácsa és a magyar úttörők elnöksége — által de­legált zsűri. A pedagógiai pá­lyázat követelményei között elsősorban az adott folklórte­rület táncdialektusának isme­rete kéretett számon, míg a koreográfiák versenyében ér­telemszerűen a pontos tolmá­csolás. Bár a bemutató versenyek végén kiosztott három nívódíj közül egy sem jutott el Nóg- rádba (ezt a nagy múltú ci- gantíi, viszneki, illetve hely­béli együttes kapta), de a hét különdíjból hatot(!) nógrádiak érdemeltek ki. Az általuk gyűj­tött gyermekjátékok hiteles színpadra állításáért a diós­jenői együttes (vezetője: Végh József), színvonalas előadásu­kért a palotáshalmi táncosok, a palóc táncdialektus legstílu­sosabb előadásáért pedig a nagylóci együttes kapott kü- löndíjat (vezetőjük Gergelyné Tóháti Ilona, illetve Ispán Anna.) A kazári gyermek­táncegyüttes pedagógiai kü- löndijat kapott (vezetőjük Angyal László, míg Szabó Gáspár es két népzenei együt­tes vezetője, a népzenei együt­tesek létrehozásában és veze­tésében kifejtett eredményes munkájának elismeréseképpen kapott nívódíjat a zsűritől. Sikerrel szerepelt a sátoralja­újhelyi fesztiválon a pásztói „Liliom” táncegyüttes is (ve­zetője: Nagymarosi Lászlóné). A palotáshalmi és a nagy­lóci együttes, valamint a Re­ge népzenei együttes e hét vé­gén a csehszlovákiai Likavká- ban tartandó néptáncfesztivá­lon vendégszerepei. A Kritika júniusi számából Az elmúlt évben közolt Bé­kés megyei mozaik után ez alkalommal másodszor — a júniusi számban — ad átte­kintést a Kritika az olvasók­nak az ország egyik megyéjé­ről. Nógrád megyei mozaik az összef-ílaló címe azoknak a cikkeknek és tanulmányok­nak. amelyek sokoldalúan mu­tatják be a megye jellegzetes­ségeit. A témák érintik a me­gye társadalmának szinte min­den rétegét. Olvashatunk az ipartelepítés tapasztalatairól, a korszerű városépítészet tanul­ságairól, az értelmiségi poli­tika gyakorlatáról — különö­sen tekintettel a fiatal értel­miségiek helyzetére —, a to­ronyház lakóinak sajátos élet­módjáról, a cigánvlakosság be. illeszkedési gondjáról, vala­mint a megye nemzetiségi la­kosságának életéről és prob­lémáiról. Vita a reform alternatíváról címmel Szegő Andrea írt ta­nulmányt a gazdaságirányítá­si rendszer továbbfejlesztésé­ről, 'utalva a Társadalmi Szemle 1984. márciusi és ápri­lisi számaiban kibontakozó vi. tára, különösen Bauer Tamás Homályos tisztázás című hoz­zászólására. Szép Ernő születésének 100. évfordulója alkalmából Rónai Mihály András és Molnár Gál Péter emlékezik meg a költő pályájáról, művészetének sa­játosságairól, drámaírói mun­kásságáról. Az író és közélet című in­terjúsorozatban ez alkalom­mal Fekete Gyula, az írószö­vetség alelnöke fejti ki véle­ményét a szövetségi politika alapelveinek érvényesítéséről Kettős elkötelezettségben cím­mel. Az interjút Szerdahelyi István készítette. A lap kritikai rovata — szokás szerint — gazdag át­tekintést ad könyvújdonsá­gokról, filmekről, színházi be­mutatókról. Ezek közül meg­említjük a Gergely Agnes Stációk című regényéből irt recenziót, Kolozsvári Papa László: Halálugrás kezdőknek és haladóknak című művének ismertetését. Mészáros Márta nagy sikerű filmjének, a Napló gyermekeimnek című alkotás­ról. valamint a Don Carlos és a Dühöngő ifjúság című szín­házi előadásokról szóló kritikát. Ahol egyszer az ördög szántott A spreewalch turistaparadicsom Történt egyszer réges-régen, hogy az ördög két ökröt fo­gott egy hatalmas eke elé, mondván, fölszántja a Spree folyó medrét. Ám a szeren­csétlen páriák hasztalanul igyekeztek egyenes barázdát szántani irdatlan terhükkel. Kínlódásuk láttán az ördög úgy felbőszült, hogy hozzájuk vágta a sapkáját. Ettől azon­ban csak még inkább megza- varodíak a jószágok, s ide- oda rángatták az ekét. így aztán a folyó medre nemcsak, hogy girbe-görbe maradt, ha­nem háromszáz ágra, kis ér­re szakadt, amely még ma is keresztül-kasul szeli a vidé­ket. .. Eddig a monda arról, mi­ként jött létre Európa egyik legbájosabb, legkülönlegesebb tájegysége: a Spreewald — a Spree-erdő. A valóságban a Spreewald egy 20 ezer évvel ezelőtti természeti folyamat eredménye. A vidéket boritó jégpáncél akkoriban indult olvadásnak. A déli részén tá­gas folyamvölgy keletkezett, amelvet tovább mélyített a délről odaömlő folyó. Itt jött létre az a 75 kilométer hosz- szú és 15 kilométer széles alföld, amelyben a Spree fo­lyó sok-sok ágra szakadt. E természeti szépségekben igen gazdag vidéken nagy szegénységben élt a főleg földműveléssel és halászattal foglalkozó nép. A családom apraja-nagyja reggeltől esiig dolgozott a tenyérnyi, túl­nyomórészt mocsaras földe­ken. A halászat is csak sze­rény eredményekkel járt. Az árvíz vagy az aszály nemegy­szer azt a keveset is elvitte, ami megtermett. A krónika szerint 1855 és 1931 között nem kevesebb, mint 27 ár­víz sújtotta a vidéket. Az árvízveszély elhárítására készült tervek kivitelezése a szocialista német állam fri- adata lett. A vízfolyás szabá­lyozására és az árvízveszély megszüntetésére 1958 és 1973 között három völgyzáró, mintegy harminc zsilip es több mint száz gát épült. Az NDK kormánya 400 millió márkát (több mint 2 milliárd forintot) fordított a nagysza­bású munkálatokra. Az utóbbi évtizedekben más téren is nagyot változott itt a világ. Ha a mondabeli ör­A látogatók gondolákon baran golhatják be a környéket dög újra megjelenne ezen a tájon, bizonyára elsapadna az irigységtől. Kombájnokat, arató, ültető gépeket, trakto­rokat láthatna az egykor íel- szánthatatlan földeken. A meliorációval elérték, hogy a mocsaras mezőségből állatte­nyésztésre kiválóan alkalmas, buja legelő lett. A Spreewald nevét viselő radensdorfi álla­mi gazdaság a növendékmar­ha tenyésztésére szakosodott. Az itt nevelt borjúk 43 kilót nyomnak, amikor a gazdaság­ba kerülnek, s négyszázötven kilósak, mire 28 hónapos ko­rukba vemhes üszőként meg­vásárolják őket a tejtermelő üzemek. Soreewald krónikájában fontos helyet foglal el az im­már százesztendős múltra visszatekintő turizmus. Azóta lehet itt csónakot és csónakost bérelni. A spreewaldi gondo­lások —, ahogy a német köj­tő, Theodor Fontane az itleui idegenvezetőket szeretettel ne­vezte — ily módon igyekeztek némi jóvedelemkiegészítéshez jutni. Gazdagon díszített csó­nakjaikat azonban csak a hétvégeken vették elő, hét­köznapokon igénytelen kivite­lű ladikokon szállították a zöldséget és az állatokat. A spreewaldi révészek ma is másodállásban tologatják lűd- jaikkal a kirándulókkal telt pompás csónakjaikat, bejárva a környék kizárólag számuk­ra áttekinthető, bonyolult víz­hálózatát. A Berlintől autóval jó óra alatt elérhető, a fővárostól délre fekvő Spreewaidban májustól szeptember végéig tart az idegenforgalmi fő- Hóny, Évente esvmilliónál is több turistát vonz e páratlan varázsú vidék, a sok-sek kü­lönleges természeti szépség. K­\-------------------------------------------------­HUMOR VÁLTOZATOSSÁG Külföldi turisták járják a Hortobágyot. Odaérnek egy juhászhoz, aki juhait őrzi. Az egyik látogató megkérdi: — Ugye borzalmasan unal­mas egész nap itt üldögélni, és semmit sem csinálni? — Dehogyis — feleli a ju­hász —, mindig jár erre va­laki, akinek semmi dolga sincs, és mindenféle marha­ságokat kérdez. APRÓHIRDETÉS Elcserélem új. háromszobás, összkomfortos, nedves lakáso­mat bármilyenre. Jelige: Üj lakótelep. KOSSUTH RADIO: *.•!»: Mai kulturális programok *.?7: Mire jó a video? *.37: Zenekari operarészletek ».03: „Vár egy új világ...” ».33: Üveggolyó. Óvodások műsora 10.05: Hobbi Dominó. Halak és akváriumok — 2. 10.35: A nap tüzét. Alekszandr Puskin versei 10.40: Vavrinecz Béla féld.: Magyar képeskönyv 11.00: Kilátó 11.45: Kórusművek 12.45: Hét végi panoráma. 13.27: Fúvós kamarazene 13.57: Évszázadok mesterművei 14.44: Magyarán szólva (ism.) 15.05: Révkalauz. Könyv, kép, színház, zene, mozi 15.35: Katonadalok 15.58: Hallgatóink figyelmébe I 16.00: A mi utcánk. Riport 17.05: Gyurkovics Mária operafelvételeiből 17.32: Ki javítson? 17.57: Liszt: Hunok csatája — szimfonikus költemény 18.14: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk 18.28: Hallgatóink figyelmébe! 19.15: Homo ludens 18.35: Ünnepi könyvhét 1984., III. rész 20.30: Operettkedvelóknek 21.30: Kettős szolgálatban... 22,20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Szimfónikűs táncok 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Nóták Közben: 8.20: T<z perc külpolitika 8.35: A nóták folytatása 4 NÓGRÁD - 1984. június 1-, péntek *.44: Slágermúzeum 9.31: Intermikrofon. Szomszédo­lás sok zenével 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Éneklő ifjúság 13.23: Madarász Iván: Erdélyi magyar táncok 13.30: Ma Kányádi Sándor dedi­kál 13.35: Muzsika Zsuzsika meséi 14.00: Dallamról dallamra 15.25: Könyvről könyvért 15.35: Egészségünkért! 15.45: A Blue öyster Cult felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Popzene sztereóban 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: „Az ár ellen — az árban” Arckép Széchenyiről — művei alapján hét tételben 21.35: Széki leánydalok 21.44: Santana összes albuma 22.30: Szemben egymással 23.20: A cornwalli kalóz MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Péntek este Észak-Maeyarországon. (A tarta­lomból: Ma bezár az óvoda — Testmozgás és egészség. Beszél­getés dr. Pénzes Géza főorvos­sal — Újdonságok a Bükki Nem­zeti Parkban — Programok a hétvégére) Szerkesztő: Jakab Má­ria. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: *.00: Tévétorna. (Ism.) 8.05: Iskolatévé Fizika! kísérletek. TI. 8.25: Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) 8.50: Orosz nyelv. (Ált. Isk. 6. oszt.) 9.10: Környezetismeret. (Ált. isk. 8. oszt.) 9.40: Don Sebastien alku! 10.20: Amerikai burleszkparádé 10.30: A tenger titkai 11.20: Képújság 15.00: Iskolatévé Felső-Tiszavldék. IV. 15.15: Körök művészete. Reformkor. II. 15.50: Hírek 15.55: Utazás Romániában. Román rövidfilm 16.10: A fekete város 17.10: Egészségünkért! 17.20: Képúiság 17.25: Pannon krónika, 84/6. 17.55: Reklám 18.no: Ahlak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese. (Ism.) 19.30: Tv-híradó 20.00: Az ismeretlen Chaplin III/l. rész. 20.55: A fele sem igaz! (10.) 21.25: Magellán 22.05: A hét műtárgya 22.10: Hideg veríték 23.40: Tv-híradó. 3. 2. MŰSOR: 17.45: Képújság 17.50: Még egyszer gyerekeknek! Egyszer volt, hol nem volt. XXII/9. rész 18.30: Kapcsoljuk a keszthelyi Festetics-kastélyt! 19.10: Katedrálisok kora. IX'9. rész: ,Ü1 took felé' 20.00: Tartuffe, a gazember 21.30: Tv-hiradó. 2. 21.50: Látogatás dr. Tálasi István professzornál. (Ism.) 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Cervantes. Spanyol tévé­filmsorozat. 4. rész. 20.55: Szórakoztató vetélkedő 21.35: Folklórműsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt .22.15: A csipkeverönó. Svájci film o.oo: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 22.00: Bratislava! Lyra *84. Közvetítés a nemzetközi dalfesztivál gálakoncert­jéről 21.30: időszerű események 22.00: Jó napot, Katerina asz- szony. Tévéjáték (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-töl: 101 kiskutya. Színes, szink­ronizált amerikai rajzfilm felújí­tása. 8 órától: Férjek. (16) Szí­nes amerikai film. — Balassa­gyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: Ezermilliárd dol­lár. (14) Színes, szinkronizált francia film. — Pásztói Mátra: Sok pénznél jobb a több. (16) Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. — Rétság: Vabank. (14) Színes. szinkroni­zált lengyel bűnügyi film. — Szécsényi Rákóczi: Bizonyítási el- 1árás. (14) Színes. szinkronizált japán bűnügyi film. — Érsekvad- kert: Te rongyos élet!... (14) Színes magyar film. — Nagylóc: István, a ’király. Színes magyar film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom