Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-05 / 130. szám
Reagan Írországban Háttérben a korteskedés Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn délután befejezte írországi látogatását és JNagy-Britanniába indult. Búcsúzóul két politikai nyilatkozatot tett: az egyiket a tiszteletére adott vasárnap esti banketten, a másikat hétfőn, az ír parlament két háza előtt. Az előbbi alkalommal az északír problémához szólt hozzá. Elítélte az erőszakot és arra szólította fel az ottani katolikus és protestáns közösséget, hogy békéljenek meg egymással. Értésre adta — ami Londonnak volt lényeges —, hogy a terroristák nem lesznek szívesen látott vendégek az Egyesült Államokban. Reagan újból méltányolta iaz ír pártok „új Írország fórumát” is, amely terveket dolgozott ki az északír válság alkotmányos — az Ír Köztársaság kormányának bevonásával való — rendezésére. Ez a vendéglátók felé volt gesztus. Érdekes módon azon- bn Margaret Thatcher miniszterelnök Daily expressz- interjújának megjelenését úgy időzítették (hétfőre), hogy abban helyet kapjanak a fórum javaslatai iránti fenntartások. Thatcher asszony közölte, hogy Észak-lrország jövője „csak” az ott élő emberekre és a brit parlamentre tartozik. Reagan parlamenti beszédében jelentős helyet kapott a kelet—nyugati viszony. Az elnök megmaradt annak a politikusnak a szerepében, aki mindenkinél többet költ az új fegyverekre, de mindenkinél erőteljesebben hangsúlyozza békevágyát. Egyebek között szólt az eurorakétákról is. Közölte, hogy azzal a feltétellel kész ezek Nyugat-Euró- pába telepítései leállítani, illetve „visszafordítani”, ha a Szovjetunió átfogó megegyezés érdekében ismét tárgyalóasztalhoz ül Genfben, s az ott létrejövő megegyezés kielégíti az amerikai szempontokat. Mint ismeretes, szovjet részről hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások felújítását csak a rakétatelepítés által megbontott hadászati egyensúly helyreállítása teszi lehetővé. Az amerikai elnök erre ezúttal sem mutatott készséget. Kína jogtalan területkövet elése Vietnam tiltakozik ama kínai döntés ellen, amely közigazgatásilag Kínához csatolta a Hoang Sa és a Truong Sa szigetcsoportot — közölte a hanoi külügyminisztérium szóvivője. Május utolsó napjaiban az illetékes pekingi szervek a kínai Hajnan közigazgatási övezethez csatolták Hoang Sa (európai néven Paracel, kínaiul Hszisa) és Truong Sa (Spratley, illetve Nanhsha) szigetcsoportjait, amelyek történelmileg és jogilag egyaránt Vietnam területéhez tartoznak — jelentette be a szóvivő. — Ez a kínai lépés sérti Vietnam szuverenitását és a nemzetközi jog normáit. Törvényesíteni akarja a kínai megszállást Hoang Sán, és a Truong Sára vonatkozó kínai területi követeléseket. Vietnam élesen elítéli és törvénytelennek minősíti a pekingi hatóságok döntését. Hanoi ismételten kijelenti, hogy a szóban forgó területek Vietnam szerves részét képezik, és leszögezi: a pekingi döntésért minden tekintetben Kínát terheli a felelősség. A szóvivő szerint Kína a két szigetcsoportra azért tart igényt, hogy azokat katonai támaszpontnak a Keleti- (Délkínai) tenger feletti uralom megszerzése és Délkelet-Ázsia fenyegetése céljából. Hoang Sát a kínai csapatok 1974-ben foglalták el, Truong Sa jelenleg is Vietnam fennhatóság alatt van. Laoszi cáfolat Vietnami tiltakozás 'A Sieng Pasason, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB központi lapja kategorikusan cáfolta azt a thaiföldi sajtóközlést amely szerint a laoszi csapatok behatoltak volna a szomszédos ország területére. A Bangkok Post című lap néhány napja azt közölte, hogy május közepén laoszi egységek elfoglaltak három thaiföldi falut a határ menti Uttaradit tartományban. Laosz Thaiföldön akkreditált nagykövete a Sieng Pasasonnak adott interjújában közölte: a thaiföldi állítás teljes mértékben alaptalan, és kizárólagos célja, hogy bizalmatlanságot szítson a két szomszédos ország között. A laoszi nagykövet emlékeztetett, hogy országa történelme során soha semmilyen agresszív vagy provokatív akciót nem kezdeményezett szomszédai ellen. Tavasz a békéért tömegtüntetés Madridban Spanyolország történelmének egyik legnagyobb NATO-el- lenes béketüntetesére került sor vasárnap Madridban. Az ' ország 117 békeszervezetének, valamint -mozalmának felhívására, több mint félmillióan vettek részt, a Tavasz a békéért elnevezésű pacifista tüntetésen. Az ország minden részéből tízezrével érkeztek a békeharcosok a fővárosba. Kata- lóniából, Baszkföldről, Andalúziából, Galíciából békevonatok, autóbusz- és gépko- csikaravándk szállították a tüntetőket Madridba. A Legazpi térről indult madridi békemenetet egy húszméteres jelmondat nyitotta meg: „Spanyolország lépjen ki a NATO-ból, számolják fel az amerikai támaszpontokat.” A tüntetők első soraiban vonult Marcelino Camacho, a munkásbizottságok, és Geral- do Iglesias, a kommunista párt főtitkára, számos neves művész, sportoló, több országgyűlési képviselő, szenátor. A békeharcosok az Emba- jadores téren megtartották az Európába telepített amerikai rakéták első áldozatainak jelképes temetését. Más helyen Reagan-bábukat égettek el, s követelték az amerikai rakéták kivonását Európából. Magas kitüntetés N. Ceausescunek Szovjet—román tanácskozás Moszkvában Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn Moszkvában megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescu- val, az RKP KB főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével, aki hétfőn érkezett munkalátogatásra a Szovjetunióba. A találkozón Konsztantyin Csernyenko tájékoztatást adott az SZKP XXVI. kongresszusán, s az azt követő KB-ülé- seken hozott határozatok végrehajtásáról. Külön kiemelte azoknak az intézkedéseknek a jelentőségét, amelyek a szovjet gazdaság hatékonyságának növelését, az irányítási rendszer tökéletesítését és a népjólét fokozását szolgálják. Nicolae Ceausescu beszámolt az RKP XII. kongresz- szusán és országos konferenciáján hozott határozatok végrehajtásáról, az RKP XII. kongresszusának előkészületeiről, s Románia felszabadulása közelgő 40. évfordulójának tervezett ünnepségeiről. A tárgyaláson áttekintették az SZKP és az RKP, a Szovjetunió és Románia kapcsolaIzraeli háborús költségek Izraelnek Libanonban folytatott háborúja a közvetlen katonai kiadásokat tekintve 900 millió dollárjába került 1983-ban — írja a Daily Haaretz című izraeli napilap és megjegyzi, hogy a katonai terhek növelik a gazdasági problémákat. Az izraeli központi bank kormányzójának 1983-ra vonatkozó jelentését idézve a lap megállapítja, hogy az 1982. júniusi izraeli invázió óta a tartalékos állomány feltöltése miatt megnövekedtek a munkahelyi hiányzások a vállalatoknak ugyanakkor a hadikiadások finanszírozása érdekében felemelt jövedelmi adók miatt magasabb bért kell fizetniük alkalmazottaik részére. tai továbbfejlesztésének fő irányait is. Rámutattak az 1970. július 7-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, valamint az 1976. november 21-én kiadott szovjet—román közös nyilatkozat jelentőségére. Mindkét részről hangsúlyozták, hogy a szövet- ségesi kapcsolatok erősítésére, a sokoldalú, kölcsösösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki, együttműködés szélesítésére, formáinak tökéletesítésére törekszenek. Leszögezték azt is, hogy politikai, ideológiai, kulturális és egyéb területeken aktívabbá akarják tenni a kapcsolatokat. Rámutattak arra, hogy nagy jelentőségű lesz a KGST-tagországok küszöbön, álló gazdasági csúcstalálkozója Az időszerű nemzetközi kérdések áttekintése során szovjet és román részről is aggodalommal szóltak arról, hogy a világban tovább éleződik a feszültség. Ennek oka a legagresszívabb imperialista erők, elsősorban az Egyesült Államok politikája, amelynek célja a katonai fölény megszerzése, a kialakult viszonylagos katonai-hadászati egyensúly megbontása. Felhívták a figyelmet arra, hogy erősíteni kell a szocialista közösség országainak egységét és egybe- forrottságát, tovább kell szilárdítani a Varsói Szerződés tagországainak védelmi szövetségét. Annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hngv ha helyreállna az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése előtti helyzet, akkor reális lehetőség nyílna a nukleáris fegyverzetekről folytatott tárgyalásokra az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek tiszteletbentartása alapján. A tárgyszerű és elvtársi légkörben megtartott baráti és nyílt eszmecserén szovjet részről jelen volt Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökének első helyettese, külügyminiszter, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter, Konsztantyin Ru- szakov és Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB titkárai, Nyikolaj Talizin, a KB tagja, a minisztertanács elnökének helyettese. Román részről részt vett a megbeszélésen Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja. a minisztertanács elnöke, Emil Bobu. az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára. Ilié Verdet, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára. Ion Stoian. az RKP KB Politikai Végreha^ó Bizottságának oóHagia, a KB titkára. loan Totu. az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a minisztertanács elnökének helyettese és Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja külügyminiszter. * Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn Moszkvában átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet Nicolae Ceauses- cunak, az RKP főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének. A magas kitüntetést a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a szovjet—román kapcsolatok fejlesztésében szerzett érdemei elismeréseként. 65. születésnapja alkalmából. ítélte oda Nicolae Ceausescunak. Mitterrand Moszkvába látogat Francois Mitterrand, fran- Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé- cia köztársasági elnök június nek meghívására — közölték második felében a Szovjet- hétfőn, hivatalosan Moszkvá- unióba látogat a Szovjetunió ban. Magyarország és a KNDK kapcsolatai Császár Tibor, az MTI munkatársa írja: Több mint negyedszázada voit hazánk vendége Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke, aki most — párt- és állami küldöttség élén, több szocialista országot érintő körútja során — ismét Ma- gyarorszagra látogat. A távolkeleti Koreai-félsziget északi részén elterülő, csaknem 20 millió lakosú ország magas rangú képviselői, s magyar vendéglátóik közötti tárgyalások alkalmat kínálnak arra, hogy áttekintsék a két állam, a két nép közötti — immár történelmi múltú — együttműködés eddigi eredményeit, fejlesztésének kölcsönösen előnyös lehetőségeit. Miként hazánk, a KNDK is 1945-ben lépett az új típusú fejlődés útjára: népi demokratikus forradalom bontakozott ki az országban, s a Szovjetunió segítségével kiűzték a Korea földjét megszálló japán csapatokat. Haji NOGRAD - 1984. j zánk 1948 novemberében létesített diplomáciai kapcsolatot KNDK-val, a koreai nép első valóban független, önálló államával. A fiatal országot ' 950-ben súlyos megpróbáltatás érte: ekkor robbant ki a koreai háború. A hároméves, nagy véráldozatokat követelő küzdelemben a szocialista országok internacionalista támogatásának segítségével sikerült megállítani az agresszorokat; a honvédő háború fegyverszüneti egyezmény aláírásával ért véget. Kapcsolataink ez időszakbeli története a földrészeket áthidalni képes segítségnyújtás emlékezetes példáit őrzi. A háborúban, s az azt követő években több magyar orvosegészségügyi csoport dolgozott a KNDK-ban, csaknem ezer koreai fiatal tanult ezekben az esztendőkben Magyarországon, hogy tudását hazája újjáépítésében hasznosíthassa, s a lerombolt ország helyreállításában közvetlenül is részt vett államunk. Így például — térítés nélküli segélyként — magyar munkások keze nyo5., kedd man épült fel egy szerszám gépgyár, egy festékgyár, és egy mérleggyár a távol-keleti országban, magyar tervező- mérnökök egy csoportja is részt vett Phenjan újjáépítésében, s jelentős nagyságú, hosszú lejáratú hitelt is nyújtottunk. Az imperialista agresszió nehéz éveiben kipróbált, megszilárdult együttműködés további fejlődésének fontos állomásai voltak a két ország vezetői közötti eszmecserék. Kim ír Szén 1956 tavaszán hazánkban tett látogatását követően 1959-ben járt az akkori magyar miniszterelnök, Münnich Ferenc Phenjanban, s még ugyanabban az évben a KNDK akkori államfője volt hazánk vendége. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke 1971-ben tett hivatalos, baráti látogatást a népi Koreában. A két párt közötti együttműködési megállapodás értelmében rendszeresen sor kerül tapasztalatcserékre, az MSZMP és a Koreai Munkapárt vezető képviselőinek megbeszéléseire; s a kontaktusokhoz tartoznak a két ország szakminisztereinek, illetve társadalmi és tömegszervezeti küldöttségeinek látogatásai is. A gazdasági együttműködés bővítésének, a közös munka e területén rejlő lehetőségek feltárásának együttes szándéka nyomán jött létre 1971-ben a magyar—koreai gazdasági és tudományos-műszaki konzultatív kormányközi bizottság. Az árucsere-forgalom érzékelhető fejlódese ellenére a kétoldalú külkereskedelem értéke jelenleg is viszonylag szerény. Ebben a nagy földrajzi távolság mellett minden bizonnyal szerepet játszanak a KNDK gazdaságának sajátos vonásai is. A KNDK ugyanis szocialista építőmunkája során a Koreai Munkapárt politikájának alapjául szolgáló, s Kim ír Szén által kidolgozott irányvonalat, az úgynevezett dzsucse elméletet igyekszik megvalósítani, amely a nemzeti sajátosságok és az önrendelkezés elvének figyelembevétele mellett az önerőre támaszkodás elsődlegességét tartja szem előtt. Az ország egyébként a jelenlegi ötéves terv során is rendkívüli erőfeszítéseket tesz a dinamikus gazdasági növekedést célzó előirányzatok teljesítése érdekében; így például a színesfém kitermelése, a közlekedés és szállítás, a textilipar és a mezőgazdasági termelés, illetve más fontos népgazdasági ágazatok teljesítőképességét a többszörösére kívánják növelni. Ugyanakkor — miként idén hozott határozatával a legfelsőbb népi gyűlés is megerősítette — a szocialista országokkal folytatott külkereskedelem gyors ütemű bővítését is célul tűzték. Hazánk álláspontja az, hogy céltudatos közös munkával megtalálhatók a gazdasági együttműködés újabb, mindkét fél számára gyümölcsöző területei. Ennek lehetőségét éppen a tavalyi adatok bizonyítják: külkereskedelmi forgalmunk az előző évek átlagához képest 1983-ban csaknem megkétszereződött, a kölcsönös szállítások értéke mintegy 14 millió rubel volt. Az idei terv pedig már több mint 13 millió rubel értékű magyar exportot, és hasonló nagyságrendű importot tűz célul. A továbblépés mikéntjéről bizonyára szó esik majd a mostani budapesti tárgyalásokon. A két ország vezetői várhatóan megvitatják a legfontosabb nemzetközi kérdéseket is. A Koreai Munkapárt. a KNDK nemzetközi törekvéseinek középpontjában évtizedek óta a kettészakított ország újraegyesítése áll. Legutóbb idén januárban terjesztett elő újabb javaslatot az ország a térség feszültségének enyhítésére, a félsziget két részének békés egyesítésére. A kezdeményezés a KNDK, az Egyesült Államok és a délkoreai hatóságok részvételével javasol háromoldalú tárgyalásokat, s az 1953-as fegyverszüneti egyezményt felváltó békeszerződés megkötésével, majd az amerikai csaoa- tok kivonásával és az észak— dél közötti meg nem támadási egyezmény létrejöttével véli megvalósíthatónak a végső célt. A javaslat címzettjei egyelőre nem adták kézzelfogható jelét annak, hogy készek lennének az érdemi, konstruktív tárgyalásokra. Hazánk, miként korábban is, számos nemzetközi fórumon kifejtette, támogatja a KNDK-nak azokat a törekvéseit, amelyek a békés, demokratikus újraegyesítéshez szükséges kedvező feltételek megteremtését szolgálják. Teszi ezt következetes, elvi külpolitikája alapján, abban a meggyőződésben, hogy a világ különböző térségeiben — így a Távol-Keleten - meglévő feszültséggócok felszámolása, az államok biztonságát erősítő megállapodások megkötése hozzájárul a világ békéjének megőrzéséhez. stabilitásának erősítéséhez. Ehhez szükség van a szocialista országok egységének m»gszi’árdítására, közös fellénésére. Ezt szolgálják az olvan magas szintű megbeszélések is. mint a küszöbönálló magyar—KNDK tárgyalások.
