Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

Sportélet Klrgízióbon Milyen játék az ordo? Ordo. A játék kezdete előtt a csapat- kapitányok ellenőrzik a bábukat. A Szovjetunióban több mint száz' nép és nemzetiség él, mindegyik megőrizte hagyományos játé­kait és vetélkedőit. Ezek nélkül nem múlik el egyetlenegy népünnepély sem, amiket a mezőgaz­dasági munkák kez­detén, vagy végezté­vel szoktak tartani. Grúziában példá­ul nagyon népszerű a csidaoba és chen- burti lovas labdajá­tékok: a Burját Autonom Köztársa­ságban a nyillövés tekebábukra, több északi nemzetiség­nél a rénszarvas- szánversenyek, A nemzeti játé­kokból versenyeket rendeznek, különbö­ző szinteken, egé­szen a köztársasági bajnokságig. Sok ismert szovjet sportoló került ki a népi játékok győztesei közül. A Szovjetunióban mintegy egymillió ember űzi szabad/ idejében a népi sportokat. Havannában az elődöntő­ket bonyolították le a „Cor­dova Cardin” nemzetközi ökölvívóversenyen. Magyar- ország a szupernehézsúlyban volt érdekelt a balassagyar­mati Szikora István révén, ő azonban a második menetben Ez a szám csak azokat fog­lalja magában, akik rendsze­resen edzenek, szakosztályok­ban, részt vesznek versenye­ken, de nem ad teljes képet döntő fölénnyel vereséget szenvedett a kubai Conza- leztöl. A tornán óriási a kubai ökölvívók fölénye, a hazai versenyzőkön kívül mindösz- sze két szovjet öklöző jutott a döntőbe, mindazokról, akik amatőr szinten űzik e sportokat. Kir- gíziában például minden férfi­nak ismernie kell az ordo ne­vű játékot. Érdekes megje­gyezni, miért nem játsszák az ordót, a nők, akik pedig jár­tasak a többi nemzeti sport­ágban, így például a lovas- versenyeken. Az ordo külö­nös kitartást, komoly fizikai és technikai felkészülést igénylő játék. Ezért tartják kizárólag férfijátéknak. Szó szerinti forditásban, az ordo 'varat jelent, lényege az, hogy egy 14 cm átmérőjű kör kö­zepéből, a várból, a körön kívül kell ütni az alcsikokat, a báránycsontból készült har­cosokat. Az ordo a régi idők­ben a helyi harcosok körében született játék, de népszerű­sége megmaradt mind a mai napig. A játékosok két, 6—10 főből álló csapatra oszlanak, min­den egyes játékos 5 alcsíkot kap. Ezeket kell az avalakkal, egy csontütővel kiütni, még­hozzá bonyolult testhelyzet­ben: féltérden állva, egyenes­re nyújtott másik lábbal. A játékot az nyeri, aki .a leg­több alcsíkot üti ki a körből. A végső győzelemhez még a körből egy pici vas lapocskát is ki kell ütni, amelyet „káné­nak neveznek. A győzelemhez a csapatok­nak általában 100 alcsíkot es a kánt kell kiütniük. Játék közben a résztvevők nem pi­henhetnek, nem szakíthatják meg a játékot. A bíró szigo­rúan figyeli a szabályok be­tartását és a legkisebb sza­bálytalanság is a csaoat ki­zárását eredményezheti. Ha egyetlenegy játékos is vét a szabályok ellen, ennek követ­kezményeit az egész csapat viseli. Versenyeket is rendeznek, járási, megyei, végül köztár­sasági szinten. Már néhány év óta a köztársaság bajnokcsa­pata a fővárosi csapat. Ellen­felük ez alkalommal egy ke­vésbé ismert, fiatal csapat, • az: Ak-szuu mezőgazdasági járásból. A baráti találkozó feszült volt és — meglepetés­re — a vendégek győzelmével végződött. Különösen aratás után, ősszel élénkül meg a sport­élet Krigíziában. 65-féle já­tékban folynak versenyek, 1,2 millió ember résztvételével. Sokan közülük mesterfokon űzik a sportot. Kadir Omurkulov Bár három évtized fél em­beröltő, ugyancsak nagy idő, az egykori magyar aranycsa­pat iránti nosztalgia az évek múlásával csak nagyon keve­set veszít erejéből. Nem is csoda, hiszen ä leggyakrabban Grosics, — Buzánszky, Ló­ránt, Lantos — Bozsik, Zaka­riás — Budai II., Kocsis, Hi­degkúti, Puskás, Czibor ösz- szeállításban szerepelt együt­tes a magyar labdarúgás tör­ténetének legaranyosabb lap­jait írta. Igaz, a csúcson megbotlott a gárda, az 1954- es, svájci világbajnokság dön­tőjében alulmaradt az NSZK legjobbjaival szemben, a lé­nyegen ez a tény azonban nem változtat: valóban ki­emelkedő képességű csapat volt az akkori magyar válo­gatott. Az évek múlásával — saj­nos, — egyre többen eltávoz­nak az élők sorából, a feie csapat — Lóránt, Bozsik, Za­kariás, Budai II., Kocsis — örök álmát alussza. Az élők viszont mindig szívesen vál­lalkoznak az emlékezésre, a történtek visszaidézésére. — Élénken él bennem az 1954-es VB, és különösen an­nak döntő mérkőzése vala­mennyi jelentősebb momen­tuma — állítja nagyon hatá­rozottan Lantos Mihály, az egykori keménykötésű balhát­véd, aki 59 éves kora dacára már három éve nyugdíjban van. — Sokakkal szemben az a véleményem, hogy az álta­lunk megszerzett ezüstérem igenis nagyon jó eredmény, mivel az a csapat tulajdon­Bajnoki év végén Foci, röpi, „made in Kerámia" A Romhányi Kerámia Sportkör munkáját meghatá­rozó két szakosztály zárta a napokban az 1983—84-es baj­noki évet. A labdarúgók és a röplabdások az eredményes munka után, megérdemelt, nyári szabadságukat kezdték meg június második felében. A bajnoki év alapján sze­rénytelenség nélkül megálla­pítható, hogy sportágukban mindkét szakosztály a me­gyei sportélet alakítója. Mi sem jellemzi ezt jobban, mint az, hogy a szakosztályi évzáró értekezleten az illeté­kes megyei szakszövetségek képviseltetik magukat. A labdarúgók az elmúlt évi bajnoki kisiklás után, fölé­nyesen nyerték ak 1983—84. évi bajnokságot. Az új edző, Beke Ferenc személyével terv­szerűen megalapozták a szak­mai vezetést a felnőttcsapat­nál. A csapat tavaszi idény kezdetétől tudatosan készült a bajnokság megnyerésére, a területi szinten való eredmé­nyes szereplésre. Alapozásuk magasabb színvonalú, erőtel­jesebb volt, mint azt a me­gyei szereplés megkövetelte volna. A játékosok elfogadták a vezetők elképzeléseit, és becsületesen dolgoztak a cél érdekében. A szakosztálynál a várt bajnoki cím mellé a feltételek is „összeálltak” a továbblépésre. Azért nem minden tekin­tetben „rózsás” a helyzet. Mint ahogy Jaloveczki Fe­renc szakosztályvezető elem­zésében is elhangzott, gon­dok vannak az erősítés, az átigazolások területén. Az ifjúsági csapat szereplésével sem elégedettek. Kellemes színfolt az éves munkában az utánpótlás- (serdülő-) kor­osztály előrelépése, ahol két csapat dolgozik a távolabbi jövő biztosításáért. Az 1984— 83-ös bajnoki év célja: gond nélküli, biztos benfcmaradás a területi bajnokságban. Ez évben elérte a szakosztály- vezetés, hogy a szakmai irá­nyítás stabillá, egységessé vált. Jól képzett, lelkiisme­retes sportemberek tanítják, nevelik a fiatalokat. Beke Fe­renc vezető edző mellett dol­gozik Koczka Lá\ ló és Mu­rányi János is. Pálfalvi Lász­ló, a megyei labdarúgószö- vetság nevében gratulált a romhányiaknak az éves mun­kához, és átadta az aranyér­meket a felnőtt labdarúgó­csapat tagjainak. Népszerűségi hátrányukhoz mérten, szűkebb körben ün­nepeltek a röplab£isok. A résztvevők száma mégis bi­zonyította, hogy a többéves, tervszerű munka kezd beér­ni. Eddig soikszor frázisként hatott a „szélesebb alapokra helyezett utánpótlás-nevelés” címszó alatt elhangzott szó­zat. Ezen az értekezleten har­minc tanuló képviselte a ser­dülőkorosztályt, tizennyolc az ificsapatot és 'tizenöten voltak a felnőtt- és férficsa­pat tagjai, így felállt a „pi­ramis”. Balogh István, a me­gyei szakszövetség vezetője hosszan értékelte a „romhá­nyi bázis” megyei jelentősé­gét. A fiú úttörő- és a férfi- csapat mellé a női is előre­lépett. Az 1983—84-es bajno­ki év elismeréseképpen a női csapat tagjainak kiosztotta a harmadik helyért járó bronz­érmeket. A további egyenle­tes fejlődés biztosítéka, hogy a nők mellett ez évben raj­toltak a leány serdülők 1». A férfiak a várakozásnak megfelelően teljesítették ezt az évet. Megismételték tava­lyi jó szereplésüket, ötödi­kek lettek. (A negyedik hely­re kitűzött NDK-s túra elma­rad, helyette tíz napot tölte­nek Csopakon.) Jövőre nagy feladatot jelent, hogy meg­kapaszkodjon a felnőttcsa­pat a középmezőnyben, A nőktől megyei második he­lyezést vár a szakosztály. Mészáros Gábor sportköri el­nök mindkét évzárón hang­súlyozta, hogy elégedettek le­hetnek a sportolók, sportve­zetők ilyen bajnoki év után, de nem lehetnek elbizakodot- tak. Magasabb a mérce a labdarúgóknak, erősebb lesz a mezőny a röplabdások oer- keiben... A jó eredményes: . megőrzése csak tervszerű szas- i mai munkával, sportszerű • versenyzői magatartással, széles körű társadalmi össze­fogással lehetséges. A rövid ünnepléseket két hét szünet követi, és július elejétől megkezdődik a kitű­zött célok gyakorlati megva­lósítása a Romhányi Kerámia Sportkör labdarúgó- és röp­labda-szakosztályában. Rcznicsck László Szikora nem jutott döntőbe Gyenge színvonal, sok távolmaradó Területi összetett serdülőbajnokság Vasárnap és hétfőn, az út­törő-olimpia országos döntője után rendezte meg Salgótar­jánban a Nógrád megyei At­létikai Szövetség a IV. terü­let — Heves, Nógrád és Pest megye — legfiatalabb atlétái­nak seregszemléjét. A verseny jelentőségét emelte, hogy az itteni egyéni győztesek és el­ső három helyezett csapatok az országos bajnokságra mi­nősíthették magukat. Az előzetes benevezések alapján jókora mezőnyökre lehetett számítani, ám néhány sportkör ezúttal sem tagadta meg önmagát — a jelentke­zők 40 százaléka távolmaradt. Így hiábavaló volt szinte minden előzetes számítás és időpont-egyeztetés, menet közben gyakran kellett módo­sítani az eredeti kiíráson. Heves megye 3, Nógrád 5, Pest 7 szakosztállyal képvi­seltette magát; összesen 85 leány és 87 fiú állt rajthoz. A legnépesebb a gyöngyösiek csapata volt (32 sportoló) a soroksári VOSE (27) és az SKSE (19) mellett. A vendég­látó megyéből egyedül a Rét­sági SE maradt távol, amely­nek magatartása érthetetlen^ az országos bajnokságra való feljutás lehetőségétől fosztot­ták meg magukat! Nem meg­nyugtató Szécsény szereplése sem, bár az egyetlen arany­jelvényes eredményt a jubilá­ló nagyközség versenyzője ér­te el. Dicséretes viszont Pásztó és Bátonyterenye szak­osztályának munkája, hiszen egyéni bajnoki címek mellett az új nógrádi város egyik csapata is kiharcolta az OB- szereplés jogát. Elismerés il­leti őket és vezetőiket. A verseny színvonala elma­radt a várttól, az átlagok azonban nagyjából jónak mondhatók. Az egyetlen aranyjelvényes eredmény mellett — ami mindenképpen kevés! — 40 ezüst- és 104 bronzjelvényes minősítést ér­tek el a fiatalok, mindössze 25 olyan versenyző akadt, akinek nem sikerült a mini­mális szintet elérni. A 16 eredményhirdetés során Nóg­rád megye 8—8 első és má­sodik, valamint 4 harmadik helyezést szerzett, tehát az összes éremnek csaknem a fele itthon maradt. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt a rossz gyakorlatot, amely sze­rint igen távoli helységekből komoly kiadásokat jelentő utazással olyan versenyzők ér. keznek a mostanihoz hasonló bajnokságokra, akiknek tudás- szintje minimális, esélvük te­hát a nullával egyenlő. Va­jon honnan van ezeknek az egyesületeknek és szakosztá­lyoknak kidobni való pénzük? Győztesek és a legjobb nóg­rádiak; lányok, „A”-váliozat, 197 Tes évfolyam: Wildanger Merc'edés (Ceglédi VSE) 2396, ,. .3, Góga Emília (SKSE) 2360; B/1971: Jeck Gabriella (SKSE) 2391; Cl 1971: Szécsé- nyi Szilvia (VOSE) 2446, . . .4. Tóth Henriette (Szécsény) 1857; AI1970: Oláh Henriette (Szécsény) 2979 (aranyjel- vényl); B/1970: Karczag Ildi­kó (Váci Izzó) 2682; 01970: Kristyán Gyöngyi (Pásztó) 2602; a csapatversenyben (1971) 1. VOSE 8968. 2. az SKSE (Góga E., Jeck G.. Asg E„ Ringeisen K.) 8657; (1970): Gyöngyösi ESE 9802 ponttal. .Fiúk, A'1971: Ecseri Nor­bert (SKSE) 1644; B/1971: Kiss Csaba (Nagybátonyi BSE) 1958; B/1970: Nánási Péter (Bgy. SE) 1936; B/1970: Gyar­mati Zoltán (VOSE) 1387. .. .4. Kónya László (SKSE) 829; 01971. Gulyás József (Pásztó) 1292; A/1970: Czérna Csaba (VPSE) 1765. 2. Szilágyi Attila II. (Bgy. SE) 1507; a csapatversenyben (19 71': SKSE (Ecseri N.. Gyöngyösi L, Simon Zs., Csala L.) 5854, 2. a Bgy. SE. 3. a Pásztói SE. 1970: 1. a VOSE 5816 ponttal. Michel Hidalgo: „Teljesítettem a küldetésem" Érthetően kitörő öröm fo­gadta Párizsban a francia labdarúgó-válogatott győzel­mét az Európa'bajnokság szerda esti döntőjében. Nem sokkal a trófea átadása után a Pare des Princes stadion 50 ezres nézőserege a nagyvá­ros főutcájára, a Champs Elysées’re vonult, s zászlókat lobogtatva, petárdadurrogta- tás közepette ünnepelte a francia labdarúgás eddigi leg­nagyobb sikerét. A forgalom megbénult, azonban ez senkit sem zavart, mert az autósok is lelkesen bekapcsolódtak a iJiestábaó. A -legtöbb transz­parensen ez a felirat volt ol­vasható: „Merd, Michel" azaz „köszönjük Michel". Mindez a nyolcévi szolgálat, 75 váloga­tott mérkőzés után győztesen leköszönő Michel Hidalgo szö­vetségi kapitánynak szólt. A szakvezető a találkozó után a következőket mondta; — Hihetetlenül kemény mérkőzésre kényszerítettek bennünket a spanyolok, s tu­lajdonképpen a 91. percig, má­sodik gólunkig nyílttá tették a találkozót. A sorozatban leját­szott ötödik mérkőzésre már kissé elfáradt a csapat, de já­tékosaim küzdőszelleme, lel­ki ereje most is példás volt. A francia labdarúgás nagy si­kerének tartom ezt az elsősé­get, történetünk során először diadalmaskodtunk nagy nem­zetközi eseményen. Boldog vagyok, hogy teljesíteni tud­tam küldetésem. Most még nem gondolok arra, mi lesz a búcsú után, de biztos, hogy már egy hét múlva valami nagyon fog hiányozni... Miguel Munoz, spanyol szö­vetségi kapitány: — Büszke vagyok arra, hogy nagy mérkőzést játszottunk a kitűnő franciákkal. Egyetlen rossz szót sem szólhatok játé­kosaimra. mindegyikük tudá­sa legjavát nyújtotta. Borzasz­tóan sajnálom a szerencsétlen első gólt, bár igaz, hogy nem kerülhetett volna sor Arco- nada hibájára, ha a játék­vezető az igazságnak megfe­lelően nem a franciák, hanem a mi javunkra ítéli meg azt a bizonyos szabadrúgást. Ál­talában is az a véleményem, hogy a bíró mindvégig a há­zigazdákat segítette. Ha nincs az első gól, nem kapjuk be d másodikat sem, s akkor a hosszabbításban a mi jobb erőnlétünk dominált volna. S még egy dolog: Gordillo, Me~ céda és Goicoechea annyira hiányzott nekünk, mintha az ellenfél például Tiganát, Bos- sist és Le Roux-1 nélkülözte volna... * A labdarúgó Európa-baj- nokság 15 mérkőzésén össze­sen 41 gól esett, amelyek 26 játékos nevéhez fűződnek. A franciák kapitánya, Piatini eredményességben is kiemel­kedett a mezőnyből, 9 talála­tával 6 gólt vert az őt kö­vető dán Arnesenre. Az EB góllövőlistája: 9. gólos: Michel Piatini (fran­cia) 3 gólos: Arnesen (dán). 2 gólos: Domergue (francia), Elkjaer-Larsen (dán), Jordan (portugál), Maceda (spanyol), Völler (nyugatnémet). További 19 játékos egy gólt szerzett. Címeres mezben Egy harminc év előtti donto hősei hettem a labdát, amikor még valóban játszották a labda­rúgást. Nem az udvariasság mondatja velem, de a közhie­delemmel ellentétben a vég­ső győztes NSZK-ban egy sor kitűnő játékos is szere­pelt. Egykori őrzőm, Eckel (Herberger az ő gondjaira bí­képpen három VB-döntőt ví­vott, sorrendben Brazíliával, Uruguay, majd végül az NSZK válogatottjával. Ráadá­sul az időjárás sem volt ke­gyes, hiszen leginkább zuho­gott az eső ezeken a találko­zókon. Az átlagosat meghala­dó fizikai igénybevétel ellené­re is úgy gondolom: elsősor­ban idegileg fáradt el az együttes, amelytől az 1952-es olimpiai győzelmet követően mindenki újabb elsőséget várt. Az idegi fásultságnak tulajdonítom azt is, hogy Ko­csis. aki fölényesen vezetett a góllövőlistán, a zárómérkő­zésen már a legjobb helyze­tekből sem talált a kapuba. Lantos Mihály a beszélgetés során sok minden másról is szót ejtett: nagy játékosegyé­niségekről és vitatott gólról egyaránt elmondta gondo­latait. — Az első, NSZK elleni ta­lálkozón (8—3 a magyarok javára) Sepp Herberger sem­miképpen nem taktikázhatott, hiszen neki akkor a két nap múlva esedékes, törökök el­leni összecsapás járhatott a fejében. Arra akkor még aligha gondolhatott, hogy még egvszer szembekerülhet a magyarokkal, legfeljebb a to­vábbjutásra koncentrálhatott. A döntőben egyébként szerin­tem a második nyugatnémet gól előtt Grosicsot lökték, s csak ezt követően lőtt Rahn a hálóba. Ez persze nem csök­kenti a kitűnő szélső érdeme­it, aki mellett a Walter fivé­rek es a közelmúltban meg-, halt kapus, Turek tette rám a legjobb hatást. Lantos Mihály a védő, Hi­degkúti Nándor pedig a tá­madó szemszögéből látta az eseményeket. Egészen más feladatkört látott el, törvény- szerűnek tűnik, hogy másként is emlékszik a három évtized előtti VB nagy csatáira. — Nem vitás, a döntő má­sodik félidejét jobban bírtak a nyugatnémetek — állítja nagyon határozottan a ma 62 éves sportember, az egykori kitűnő hátra vont középcsatár. — Még azt sem lehet mon­dani, hogy rosszul játszot­tunk, egyszerűen tompák vol­tak a reflexeink, a kritikus szituációban rendre egy-egy tempóval lemaradtunk. Á vi­lágbajnoki cím elvesztése dacára mindig örömmel gon­dolok vissza az 1954-es VE- rnérkőzésekre, ahol annyi ki­tűnő játékos között kerget­NŰGRÁD - tm jú zott engem) azután a Budai­hoz hasonlóan gyors, kemény, szélső, Rahn, Otmar, és Fritz Walter, Posipal, Turek és Kohlmayer egyaránt megha­tározó egyéniségek voltak. Be kell vallanom, Eckel második félidőbeli kitűnő védőmunká­jával nagyban hozzájárult a magyar támadójáték megfé­kezéséhez, s végső soron a győzelemhez is. Hidegkúti Nándor 1971-ben' Bázelben egy, az UNICEF ja­vara megrendezett jótékonysá­gi mérkőzésen találkozott egy- k,ori. ellenfeleivel, az utóbbi tíz évben viszont nem sok személyes kontaktusa alakult ki a régiekkel. Elsősorban azért, mert előbb hat évig Egyiptomban, a kairói Natio­nal edzője volt, majd az utób­bi szezonban a dubai National meghívásának engedve az Egyesült Arab Emirátusban edzosködött. Hat brazil, egy- egy skót és tuniszi szakvezető előtt választották meg az év legjobb edzőjének. Jelenleg porcműtét után lábadozik, julius 17-én utazik vissza állomáshelyére, ahová még egy évig köti a szerződés. Jocha Károly lius 29., géniek 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom