Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

Előretolt felzárkóztatás Nyolcadikos szakközépiskolások az ISZI-ben Honismeret és nevelés Tizenkél-tizenhárom ka­masz fiú ül a teremben, tekin­tetüket a táblára irányítják. A sárga-barna kockás mág­neses táblán harcolnak a fi­gurák. A nagy csendben nyu­godt hang diktál: — Bástya öt. Ezek a fiatalemberek most végezték el az általános isko­la nyolcadik osztályát, s most a salgótarjáni 211. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézetben töltenek egy hetet. Tanulnak és szórakoznak, is­merkednek az iskolával, a várossal. Miért? A kérdés Molnár Györgynek, az intéz­mény igazgatóhelyettesének szól. — Erősáramú berendelés szerelő szakközépiskolai osz­tály indul az iskolában ősztől. Negyvenhéten jelentkeztek' ide továbbtanulni, harminckét di­ákot vettünk fel. Már a fel­vételi beszélgetés után meg­állapítottuk, hogy matemati­kából és oroszból gondjaink lesznek, a gyerekek felké­szültsége nem megfelelő. Az­tán meg közismert tcúy, hogy a gyerekeknek nem könnyű az átmenet általános iskolá­ból középiskolába, törés mu­tatkozik. Mindez együtt adta az ötletet, szeptember előtt találkozni kellene a leendő szakközépiskolai osztállyal. dán, hogy ziót választották — magyaráz- Kovács tanár úrral a szer- za Molnár György. — A dél- tárban folytatjuk a beszeLge­uíáni foglalkozások már vé- tést. get értek, a vidékiek pedig most vannak bent. Épp ma­tekórájuk van, nézzük meg őket. Lehet, mert ez nemha- gyomúnyos tanóra. Míg a modern iskola folyo­sóin kanyargunk, Molnár — Milyennek találja a fi­úk matematikatudását? — A felmérő dolgozat azt mutatja, hogy amit már át­vettünk, az jobban megy. De nem csak az az eredmény, igazgatóhelyettes elmondja, hogy a matekot jobban fog­sziiiői.--»i és ia*l tálytársaimrnai. Lehet, hogy )?an, kétségkívül szükség van .........i . otthon kellemesebben töltenem felzárkóztatásra, s hogy ered­a szünidőt, de itt tanulok — menyesebben tudjunk dol­mondja bölcsen Varsi Atti­la, aki a balassagyarmati Rá­kóczi iskolától búcsúzott el nemrégiben. Nem sokkal értesítették a nulókat a sikeres ről, szülői érteke//, lei >.áldot­ták. A májusi rendhag' ó szü­lői összejövetelen csak egy tanulót .nem képviselt se a papa. se a mama. Az iskola vezetői itt két javaslattal áll­tak elő. Egy: júniusban he­tente két délután látogassa­igyekeznek jó hangulatú, já­tékos foglalkozásokat tartani, szakítani a merev iskolai for­mákkal. Egyébként pedig a harminckét diákból mindössze négyen nem éltek az iskola kínálta lehetőséggel. Kovács Gyula matematika- tanár a fiúk egyik konzul­tánsa. s az iskola sakkosztá- ivának a vezetője is. Már vé­geztek a matematikafelmérő­vel, levezetésként sakkoznak egy keveset. A Fele sem igaz tévévetélkedő mintájára fe­leződik a mindenkori jobbik csapat, s a játszma végére kiderül, ki a legjobb sakko­zó. Közben azonban palléro- zódik mindenki. — Mit szóltatok a lehető­séghez? — a kérdés nehe­zebbnek bizonyul, mint a sakkfeladvány, nem érkezik mindjárt válasz. Lassan-las- san azonban megoldódnak a nyelvek: — Hát, én örültem, hogy itt találkozhatok az új ősz­ják tudni. Inkább az, hogy már most kezdenek közösség­gé szerveződni, s szokják a középiskolai módszereket. Balázs László kulturális ne­velőtanár szeptembertől oroszt tanít ennek az osztálynak. Miben látja az összejövetel hasznát? — Képet kapok a gyerekek tudásáról. Szeptemberre úgy tudom elkészíteni a tanmene tét, hogy „rájuk szabom”, az ő felkészültségükhöz alakí­tom, milyen tempóban, mi­lyen módszerekkel tanulunk majd. Meg aztán, már most elkezdhettem a felzárkózta tást, a hiányosságok kiküszö­bölését. Van mit... Molnár Györggyel folytat juk a beszélgetést az irodá­jában. — Azt azért szeretném le­szögezni, hogy nem az álta lános iskolai nevelők munká­ját akarjuk mi megkérdője­lezni. A középiskolában azon TÁRSADALMI méretek­ben is mindinkább erősödik az a felismerés, hogy az ed­digieknél többet kell lennünk hazánk múltjának, hagyo­mányainak. eredményeinknek számbavételéért tudatosí­tásáért. Honismeretünk nél­külözhetetlen önbecsülésünk­höz, jelenünk helyes értéke­léséhez, jövő fejlődésünk fű­éhez. A szocialista hazafi- ságra, az. internacionalizmus- nevelés legfőbb színtere az iskola. Az elméletre a gyakorlat felel. A Hazafias Népfront Országos Honismereti Mun­kabizottságának egyik leg­utóbbi, reorezentátiv felmé­rése szerint például az or­el­— Mindenkinek van vala­mi hiányossága, s ezt most úgy pótolhatjuk, hogy közben ___ nak el a gyerekek leendő is- nem osztályoznak. Így köny- juk"ugyaneTt'’m7nd az'ötszáz kólájukba, ahol matematiká- nyebb. Azért is könnyebb, új elsőssel megcsinálni mert itt jól elmagyarázzák az gozni, mi ezt már most kezdtük. Megismerkedtek srácok közben az iskolával a kollégiummal, a várossal voltak múzeumban, moziban maradt közben idejük egy másra, az ismerkedésre is. Csak az a baj, hogy nem tud bői és oroszból konzultáció­kat szerveznek nekik. Kettő: költözzenek be egy hétre az iskola kollégiumába, s a kon­zultációk mellett jut idejük megismerni az új környezetet is. —■ Á szülők felé, a salgó­tarjániak, a délutáni összejö­vetelek mellett döntöttek, a vidékiek a bentlakásos ver­anyagot — folytatja Sziget­vári János, aki szintén Rá­kóczi iskolába járt, csak Sal­gótarjánban. — Miért, az általánosban nem magyarázták el? — Itt jobban elmagyaráz­zák, legalábbis én jobban megértem. Valóban. Ennek a harminc két fiúnak könnyebb lesz az élete szeptemberben, mint ha sonló korú társaiknak. S jó lenne most azt írni, hát köny nyítsük rtieg a többieknek is, Könnyen belátható azonban ezt megvalósítani közel sem olyan egyszerű, mint javasol ni. Veszprémi Erzsébet A tanárképző fői..kpIákon a történész halltatók a Be­vezetés a tónéne tud .mány- ba tárgy keretében eddig is megismerkedtek a helytörté­neti kutatás módszertanává!, s közülük sokan tanulmá­Dr. Nagy József történész beszélgetésünk során felhív­ta a figyelmet, arra: túlsá­gosan leszűkítenénk a kört, ha a felsőoktatási intézmé­nyek honismereti felkészítő tevékénységét csak a történé­nyaik teljes négv évére - és .szék szemszögéből értékelnénk, tanárkodásunk ideiére is - A szegedi példa is lelzi, hogy ezzel a területtel kötetlek sző- a szülőföld megismerésének vétségét. Számos igényes dip- igénye választott szakjaiktól lomamunka vála ztotta té- függetlenül el a fiatalokban: májául a helytörténetet, . s másrészt pedig az országban ez részben a főiskolák saiá- meglevő hon smereti szakko- tos helyzetéből is adódik, lé- tök közül több. mint. barom - vén mindegyik intézmény vi- száz például a néprajzzal fog- déken: Egerben, Nyíregyiiá- ’alkozik, es sokhelyütt tat'gya zán. Pécsett, Szegeden és a kutatásnak a muemlekve­Szombathelyen. Kincseink megmentésé­nek, önismeretünk gazdugí­.szágban működő csaknem 900 tusának vágyától indíttatva honismereti szakkörnek több, fordult _ különösképpen a mint a fele az oktatási intéz- hatvanas évek elejétől — az delem, a régészet, a népnyelv. A tanárképző főiskolák őss el megújuló tanterve sem csu­pán a történészeknek hoz vál­tozást. Az újdonságok közé tartozik, hogy a fél-fél éves régészeti és néprajzi spe iál­ményekben tevékenykedik; érdeklődés a szűkebb pátria kollégium közül az egyiket *fítöbb (72 szá- <-„i • „ ^ w>,,«Lr;«r,b -;a i.'ouo_ minHpfi hallua innak kötelező­kö zülük is a legtöbb (72 szá­zalék) a/, általános iskolák­ban. Ez az adat azonban nem fejezi ki az iskola tényleges szerepét a szakkörök irányí­tásában, mivel a művelődési intézmények által fenntartott és az egyéb kategóriában sze­replő szakkörök vezetői is — túlnyomó többségükben — pedagógusok, többnyire hu­mán szakos tanárok. A szó felé, s e munkának jó kere- minden hallgatónak kötelező tét adnak a hallgatók tudó- en választania kefl, de. aki mányos diákkörei is. Mara­dandó értékű tanulmányok születtek ily módon, Szeged környékén például a demog­ráfia, a néprajz, Eger, Nyír­egyháza vidékén az agrártör­ténet, Pécsett a nemzetiségi úgy érzi, hogy bíria er'ivei és idővel, mindkettőt fel e- heti tanult diszciplínái sorá­ba. A régészetről és a néprajz­ról is elmondható: nem az új tanterv révén ismerked­ó értelmében: nevelők. Az arculata is, ahol a történelem í honismeretre nevelésükben szakoktatása csak a hetvenes most újabb lépés várható. jellegű kutatási témákban, és hetnek velük közelebbről a formálódik a szombathelyi tanárjelöltek. A speciáikol lé­tanárképző főiskola sajátos gíumok eddig is megi'o''ak a főiskolákon tárgyként. évek közepén indult meg. Szeptemberben új tantervek lépnek életbe a tanárképző főiskolákon, s a leendő tör­ténelem szakos tanárok tan­tervében önálló, féléves stú­diumot kap a helytörténeti kutatás. Ezzel kapcsolatban nem kötelem azonkívül pedig évek óta népszerűek a k "T n- böző főiskolák és múzeumok közös nyári táborral. A sze­gedi főiskolások a hetv n<\s évek elején például több ".vá­ron át reszt vállaltak a Mó­ra Ferenc Múzeum ópu utá­szért ásatásainál, az egrek pedig régésztáborukat rend­Már tíz íve megkezdődtek azok az iskolakísérletek, amelyek az általínos iskolai fakultációt vol­tak hivatottak előkészíteni. A megfelelő eredmínyek birtokában szeptembertől országszerte beve­zetik a hetedik osztályosok köré­ben — fakultativen. Vagyis, nem mindenütt, csak azokban az ál­talános iskolákban, ahol a tantes­tület megfelelőnek (téli ehhez a A HELYTÖRTÉNET-KUTA­TÁS — érthető módon — első­sorban a hivatásul a história megismerését, oktatását vá­lasztó fiatalemberekhez kötő­dik, főiskolákon, egyeteme­ken egyaránt. A főiskolai^ kértünk nyilatkozatot dr. egyetemi oktatók keresik azo- re a Dobó István Múzeummal Nagy Józseftől, a művelődé- kát a formákat, módokat, egyiht szervezik, si miniszter tanácsadó testű- amelyek révén a hallgatók ÚGYSZÓLVÁN nincs a fö­leiéként működő történelmi felkészítése miné] eredmé- iskolákon^ olyan tanszak, szakbizottság elnökétől, az nyesebb lehet. Ezek sorában amelynek' a hatósugara ne egri Ho Si Minh Tanárképző néhány éve figyelmet keltett érne túl a patinás épületek Főiskola főigazgató-helyette- a szegedi Juhász Gyula Ta- falain — mondotta dr. Nagy sétál. A neves történész sze- nárképző Főiskola kísérlete. József. Egyetemes jellemző- rint az új, önálló stúdium Az 1977—78-as tanév második jük, hogy a hallgatókat n^m- valóban, lehetőséget teremt fél évétől három féléves honis- csak oktatják, a legkors -e übb arra, hogy a „helytörténész- mereti szakkörvezetői szakko- ismeretekkel vértezik fel. ha- képzés” még jobban kitelje- légiumot szerveztek. Húszon- nem nevelik is őket, fnrmál- sedjék, e szervezeti változta- heten vállalkoztak arra, hogy ják érzéseiket, gond lk"'’ásu- tás azonban semmiképpen sem kötelezően előírt tanulmánya- kát, erősítik a hazaszer" et t. kezdete, hanem úiabb álló- ik mellett heti 3 órában be- Az ének tanszékeken 1 á- mása egy több évtizedes fo- hatóbban ismerkedjenek a ul — több-kevesebb ,fzá lal lyamatnak. Ezt bizonyítja az szakirodalommal, a forrás- kapcsolódva a hivatal s tan- a tény .is, hogy a helytörté- munkákkal, azok felhasználá- tervhez — szinte m n enütt neti kutatás a honismereti sával és a honismereti kö- nagy kultusza van a n p ne- mozgalomnak immáron ha- rökkel. Tizennégyen szereztek kutatásnak, a népdal gyű tés- gyományosan a legvirágzóbb oklevelet, s nem csupán tör- nek. Számos értéket őri nek ága, a 900 szakkör közül pél- ténelem szakosok. Leendő a hangszalagok, kottásköny- dául több mint 500 a hely- magyar- és énektanárok, va- vek. Az országszerte folyó történeti búvárkodást tűzte ki lamint népművelő szakosok (sok helyütt már befeiezőantt) fő feladatául. is. és Európában egyedü'álló föld­rajzinév-gyűités sikerében is jelentős részük volt és van a tanárjelölteknek. A nyelvé­szeti tanszékek irányításával szabad idejüket feláldozva 'ár­ják a fiatalok a településeket, a falvak határait, kérdezik az öregeket, jegyzik emlékeiket. Másutt pusztuló nyelv,já: ása- ink megörökítésén fáradoz­nak — sikerrel — a hallga­tok. Deregán Gábor Fakultativ iakultáció Változások az általános iskolában szeptembertől fizikai érettségre. A képességek differenciáit fejlesztésére, az ér­deklődés felkeltésére és kielégí­tésére, a sikeresebb pályaorien­tációra jó eszköz a fakultáció, amely azonban nem azonos a felzárkóztató foglalkozással, sem a szakosított tantervi képzéssel. A fakultatív foglalkozásokra a tanterv 64 órát biztosít, megszer­vezhető komplex gyakorlati­körülményeket: van elegendő t«ohnikai Vór ™ tanterem. nedaíóen*. technikai, természettudományi, Hazánk legnagyobb könyve Győrött, az egyházmegyei könyv­tárban található. Az óriáskódex egy egész birkanyáj bőré­ből készült; ugyanis :í 18 pergamenlapból áll. Mérete; 84x57 centiméter, a könyv teljes súlya 70 kilogramm, kötését cso­dálatosan szép bronzveretek díszítik. A betűi, illetve a kot­tafejek nagysága 3 centiméter, az iniciálék mérete pedig meghaladja a 30 centimétert. tanterem, szakképzett pedagógus, jó a felszereltség. Általánossá té­tele csak fokozatosan, a tárgyi és személyi feltételek körültekintő megteremtésével érhető el, né­hány éven belül. De miért van szükség az álta­lános iskolában a kötelezően vá­lasztható tantárgyakra, tantárgy- csoportokra? Ebben az iskolatí­pusban olyan tevékenységrend­szert kell biztosítani, amely lehe­tővé teszi a tanulóknak a sokol­dalú fejlődést, differenciált prog­ramokkal épül az egyéni képes­ségekre, hajlamokra, szellemi és társadalomtudományi, művészeti nevelési, matematikai, anyanyelvi és idegennyelvi irányokba. Az is­koláknak legalább kétféle fakul­tatív foglalkozást kell biztosíta­ni, a gyerekek, a szülők, a helyi sajátosságok, a közeli középisko­lák típusaink figyelembevételé­vel. Körültekintő mérlegelés után Nógrádban sem sok általános isko­la vállalkozott a fakultáció szep­temberi bevezetésére. Az átméri e­szervezni. Az alapos megfontolást indokolja az is; ha egy iskolá­ban bevezették a fakultációt, azt már nem lehet „visszacsinálni”. A szécsényi körzetben a rimó- ci, tari, endrefalvi iskolában, Ba_ lassagyarmaton, a Bajcsy-Zsi- linszky Általános Iskola, Salgótar­jánban a Lovász József nevét \ | selö intézményben szervezik meg. A megyeszékhely környéki isko­lák közül Somoskőújfalui, cere- di, karancskeszi és karancslapuj- töi rendelkezik a szükséges felté­telekkel. A fakultáció anyagi bázisát a Művelődési Minisztérium folyó­sítja. Az általános iskolák fele Wén megkapja a pedagógusok díjazásához, az eszközök, anya­gok beszerzéséhez szükséges ösz- szeget, az iskolák másik fele jö­vőre számíthat erre a juttatásra. Amíg az adott iskola nem vezeti be a fakultációt, ezt a pénzt ti leg mernövekedett gyermekiét- felzárkóztatásra, vagy más fon- szám m < tt az iskolák többsége tos feladat finanszírozásra fordít- zsúfolt, nem lehet kiscsoportokat hatják az iskola vezetői. Aforizmák Az életben nagyon fontos tudni, hogyan lehet kihasz­nálni az alkalmakat, de leg­alább olyan fontos tudni el­szalasztani őket. (Lisraeli) Mikor már közeledünk a nagy célhoz, elmondhatjuk: „Mindent megtettem, amit tudtam.” (Pasteur) KOSSUTH RADIO: 8.25: Az „örök” papír *.35: Mascagni operaiból 9.03: „Vár egy új világ...” a.33: Szól a nóta halkan 10.05: Hobbi — Dominó 111.35: Nem adhatsz többet 18.40: Magyar! Imre népi zene karának felvételeiből !Mm: Kilátó IMS: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel 12.f5: Hét végi panoráma 14.01: Napjaink magyar Irodalmá­ból I4.3t: Daloló, muzsikáló tájak 15.05: Mesterségünk efmere 15.35: Romantikus muzsika 1G.00: Fűtől fáig 17.05: Lalo: Spanyol szimfónia 17.35: Felfüggesztve 18.00: A bostoni szórakoztató zenekar filmzenét játszik 19.15: Homo ludens 19.35: Napjaink magyar Irodal­mából 20.35: Operettkedvelöknek 21.30: Földközelben — aratókkal 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Rádiózenekar fúvós­ötöse játszik 23.30: Operaáriák 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének ének­kara énekel 4 NÓGRÁD - 1984. június 29., péntek S.20: Tíz pere külpolitika (ism.) 0.3S: Slágermúzeum 0.22: a szófiai fúvószenekar ját­szik 9.31: Intermikrofon 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.15: Éneklő Ifjúság 13.30: Muzsika Zsuzsika meséi 14.00: Zenedélután 18.35: A Poptarisznya dalaiból 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: Ismeretlen Ismerősök 21.35: Santana összes albuma 22.30: A szereplők valóságos személyek 23.30: Néptáncok MISKOLCI STCTDlO: 17.00: Hírek, időjárás, müsorls mertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Falusi turizmus Nógrád­ban — Mit főzzünk vasárnapra? — A magas vérnyomásról. Be­szélgetés dr. pénzes Géza főor­vossal — Hét végi programaján­lat.) Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00: Eszak-magyarországi kró­nika. 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.55: Tévétorna 10.00: A cirkusz fényei 10.25: Arabeszk 10.45: Csak őszintén 11.05: A sivatag utolsó vándorai 11.55: Képújság íc.io: Hírek 16.15: Mégy egyszer gyerekeknek 17.05: A fekete város 17.50: Képújság 17.55: Pannon krónika 18.25: Reklám 18.30: Ahlak 19.30: Reklám 19.40: Tévétorna 19.45: Esti mese 20.00: Tv-hiradó 20.30: csak ülök és mesélek 21.35: Alexandr Galin: Retro. Avagy: Egy tetőfedő bá­dogos esete a három menyasszonnyal 23.40: Tv-hiradó 3. 2. műsor: 15.25: Képújság 15.30: VESZPRÉMI TÉVÉTALALKOZÖ: Szeret-e még? (Ism.) 16.20: Pierre Boulle: Nagyér' mesterség (ism.) 17.35: Hajnal, alkony 18.10: Papucshős (Ism.) 19.20: Micsoda útjaim 20.00: Unser Bildschirm 20.20: Dal Litvániáról 20.30: Természetbarát 20.50: Csali. Horgásztízperc. 21.00: Gondolkodó 21.50: Hétfő. Francia tévét (14 éven felülieknek!. 23.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hlradő 20.00; Cervantes 20.45: Hat dobás a kalapba 21.25: Diszkózene Idősebbek 22.00: Ez történt 24 óra atat1 22.15: .lean Gabln-sorozat; K< férfi a városban 23.50; Hírek 2. MŰSOR! 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tv-klubja (ism.) 21.00: Kapcsolatok. Pedagógiai magazin (ism.) 21.20: A tenger kincsei. Doku­mentumfllm 21.30: Időszerű események 22.00: Midem '84. A cannesl köny» nyüzenel gálakoncert felvé­telről MOZIMŰSOR! Salgótarjáni November 7.: Fél l-től, háromnegyed 6-tól és 8 irától: FILMMÚZEUM: Bdrsali- lo. (16) Francia—olasz film. — lalassagyarmati Madách; Gyónáa tyilkosság után. (16) Színes, ;zinkronizált USA bűnügyi film­dráma. — Pásztói Mátra: Hold­tölte Texasban. (14) Szines, fran­cia dokumentumfilm. — Rétsági Dutyi-dili. Színes, szinkronizált, amerikai filmvfgjáték. — Szécsé­nyi Rákóczi: Boszorkányszombat. Színes magyar—USA mesefilm. — Ersekvadkcrt: Kisapák és nagy­apák. Szines, szinkronizált szov­jet film. — Nagylóc: F.zermilli- árd dollár. (14) Szines, szinkroni­zált francia film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom