Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

VII/G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL ÉVF., 151. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. JÚNIUS 29., PÉNTEK Bizalmunk fedezete D inikor már történelem lesz az a kor, amelyben ma élünk, valószínű úgy határozzák meg a történészek, hogy a '70-es évek második fele volt az illúziók el­vetésének, a ’80-as évtized első fele pedig a dinamikus gazdasági, növekedés előkészítésének időszaka. Vagyis a '70-es évek második felében ismertük fel igazából, hogy a lökés világgazdasági válság a mi gazdaságunkra is ha­tással van. végtére Európa égjük legnyitottabb gazdasága vagyunk. Még akkor eldöntöttük válaszunkat az ú.i kihí­vásra. s a ’80-as évek első felében — a nadrágszíjunkat kissé összébbhúzva — kifizettük adósságaink nagyobbik fe­lét, átlendültünk a holtponton, ha dinamikus gazdasági növekedésre még nem is voltunk képesek, a szocialista or­szágok közösségére támaszkodva már előkészítettük, meg­alapoztuk azt. Ez a folyamat világosan nyomon követhető, és újabb kibontakozásáról tanúskodik az MSZMP Központi Bizott­sága június 26-i üléséről a csütörtöki lapokban megjelent közlemény. A többi között azt olvashatjuk benne, hogy az ev első öt hónapjában az ipari termelés 4, a kivitel 6 százalékkal nőtt, illetve bővült, a lakosság pénzjövedélmé gyorsabban emelkedett a számítottnál, a fogyasztói árszín­vonal megfelel a tervezettnek... Más szavakkal, ha vannak' is plusz és mínusz előjelek (plusz az iparnál, a lakosság pénzjövedelménél, mínuszt okozott a múlt évi aszály a nem rubelelszámolású külkereskedelemben), nagy meglepetések azért nincsenek. Ma. amikor annyi kellemetlen fordulatot él át a világ nagyobbik, nem szocialista fele, nem lehet eléggé örülni az ilyen mondatoknak. Hiszen mindezt olyan körülmények kö­zött tudtuk elérni, amikor — ez is benne van a közle­ményben — . .a cserearányok tovább romlottak...” Elképzelhető, hogy egyik-másik olvasónk már fásult, amikor a cserearányromlás fogalmával találkozik, dehát e sokat használt, mondhatnánk elkoptatott kifejezés mögött rideg, vagy inkább drasztikus tények rejlenek. Egy neves történészünk hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarország már annyit vesztett ezen a cserearányromláson, mint amennyi' anyagi értékünk elpusztult a második világhábo­rúban. S hogy mennyit vesztett volna még, ha nincs KGST, vagyis nincs hol' gazdaságosan értékesíteni évi 13 ezernyi ,.autóbusztermésünk” nagyobbik, felét — egyéb gépeinkről, gyógyszereinkről, textil- és ruházati cikkeinkről az élel­miszerexportunkról nem is beszélve — nos, mindezt, mint feltevést még nem mérte fel senki. Ez így ugyanis felmér­hetetlen. Nem ok nélkül méltatja, emeli ki a legújabb párt­dokumentumunk is a KGST-tagországok június közepén megtartott moszkvai tanácskozását, hiszen — egy hasonlat­tal élve — Magyarország számára olyan fontos a KGST, mint amennyire az ember számára nélkülözhetetlen az ivóvíz. Visszatérve a eserearányromlásra, illetve arra, hogy még ilyen körülmények között is szerényen előrehaladtunk, ez egyszerre bizonyítja szocialista gazdaságunk életerejét, meg persze azt is, hogy fordulat eléréséről még nem be­szélhetünk. A cserearányromlás számunkra sem végzet, íátum, S ha mégis tart egyelőre, ez azt igazolja, hogy nem vagyunk még elég mozgékonyak. S ha azt kezdjük el bo- gozgatni, miért nem, akkor eljutunk az ismert következte­tésekhez, tényékhez: mert túl nehezek a termékeink, nem vagyunk elég termelékenyek, mert pazaroljuk a munka- • erőt stb. S ha még tovább megyünk a miértek vizsgálatá­ban, kiderül, hogy a radikális változtatásra képes haté­kony, jövedelmező gazdálkodásnak még számos fékje van nálunk, s' csak e fékek kioldása gyorsíthatja fel a moz­gást — vagyis eljutunk a gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének szükségességéhez. Megtörténhet, hogy a legutóbbi KB-ülésről kiadott köz­leményt olvasva többen ellentmondást vélenek felfedezni a sorok között, mondván: ha több mint 4 százalékkal nőtt az ipari termelés (jó néhány éve nem írhattunk le ilyesmit), ha a kivitel is jól halad, akkor miért került be a doku­mentum szövegébe: „a, beruházás, a lakosság fogyasztása legyen összhangban a gazdasági teljesítményekkel... A népgazdaság egyensúlyi helyzete megköveteli, hogy a lakos­ság és az állam bevételei a számítottnak megfelelően ala­kuljanak”. Hiszen — mondhatja az olvasó — ebben az is bentfoglaltatik, hogy az életszínvonal észrevehető emelke­désére nem számíthatunk. Valóban nem — mert még nincs megalapozva. Miután törlesztjük az ezután esedékes külföldi adósságainkat (itt kezdődik a gazdasági egyensúly!) csak szerényebb kiadá­sokra futja. Van ugyan erőnk arra, hogy tovább építsük Paksot, a metrót, befejezzük az Operaház felújítását, tető alá kerüljön a 70—74 ezer lakás, sőt — amint pénzügymi­niszterünk egyik nyilatkozatából kiderül — még arra is le­hetőség nyílik, hogy egyes dolgozó rétegek, mindenekelőtt a pedagógusok fizetésemelését előkészítsük. Arra azonban már nincs erőnk, hogy az aktív keresők és nyugdíjasok milliói életszínvonalát emelhessük. Egyelőre csak az év első öt hónapjában nőtt 4 száza­lékkal az ipari termelés: az elmúlt esztendőkben alig emel­kedett, s ennek megfelelően alakult nemzeti jövedelmünk évenkénti összege is. Tartósabb növekedésre, megalapozot­tabb dinamizmusra van szükség. Arra, hogy ne/ kelljen úgy számolgatnunk, mint ahogy az országgyűlés ipari bi­zottságának legutóbbi ülésén történt: igaz, hogy ennyivel nőtt az ipar termelése, de... Az idén 4 munkanappal ke­vesebbel kell beérnünk, mint 1983-ban, és a 4-gyel keve­sebb munkanapból hármat a második fél évben kell' „le­nyelnünk”. Vagyis ha nem igyekszünk, nem 4 százalékos, hanem jóval szerényebb ipari termelésnövekedésre számít­hatunk. a tartósabb gazdasági növekedés, a megalapozott di­namizmus elérésének útját-módját a párt kidolgozta A célok, a tennivalók világosak. Ezért — immár'az 1985 tavaszára összehívandó XIII. 'pártkongresszusra készül­ve — azzal a tudattal dolgozhatunk, hogy a mi pártunk helyzetelemzéseit, országépítő programját az élet kritikája igazolta, az élet volt a valoságfedezete. Ezért bízhattunk és bízhatunk ezután is benne. Magyar László Lázár György látogatása Zala megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön folytatta kétnapos Zala megyei látogatását. Második napi programja a göcseji falumúzeum és az Or­szágos Olajipari Múzeum megtekintésévei kezdődött. Ezt követően Lázár György felkereste a Zalaegerszegi Ruhagyárat. Itt Basa Ferenc vezérigazgató számolt be a kormány elnökének a város iprarosodásában úttörő szere­pet betöltő 33 éves gyár mun­kájáról, dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről. A fér­fi- és fiú-felsőruházati cikke­ket előállító Zalaegerszegi Ru­hagyár termékeinek 72 száza­lékát exportra készíti, 60 százalékát nyugat-európai és tengerentúli megrendelések­re. A múlt évben a nehezebb körülmények ellenére 30 szá­zalékkal növelték tőkésex- portjukat. Nincsenek értéke­sítési gondjaik, a piaci igé­nyek meghaladják a gyártási lehetőségeket. Lázár György az üzemlátogatás során meg­tekintette a gyár korszerű berendezéseit, többek között az elektronikus gyártás-előké­szítő rendszer lézeres szériá- zógépéí, valamint az auto­matikus készáru-raktározást. A Politikai Bizottság tagjá­nak programja délután a Ma­gyar Hűtőipar zalaeger­szegi gyárában folytatódott. Farkas Sándor igazgató tájé­koztatójában elmondta, hogy az üzemben az idén mintegy 12 000 tonna mirelitárut állí­tanak elő. Készítményeik — a szemes csemegekukorica, mál­na, feketeszeder, piros- és feketeribiszke — felét külföld­re, nyugat- és észak-európai országokba szállítják, és eb­ben az évben jelentősen növe­lik exportjukat. A gyár mun­kájáról elhangzott beszámoló után következő üzemlátogatá­son a kormány elnöke meg­tekintette a gyártási folyama­tot, a beérkező nyersanyag útját a készáruig. Lázár György zalaegerszegi látogatása befejezéseként ak­tívaülésen találkozott a me­gye párt-, állami és társadal­mi szerveinek és intézményei­nek vezetőivel. A Miniszter- tanács elnöke időszerű poli­tikai kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. (MTI) LÁTOGATÁS A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEKBEN Megyénkben járt a szlovák kormány elnöke Szlovák vendégeink ellátogattak a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe is. Képünkön Peter Colotka — középen — Vendéglátói társaságában — kép: kulcsár A hazánkba hivatalos, ba­ráti látogatáson tartózkodó Peler Colotka, a CSKP KB elnökségének tagja, a csehszlo­vák kormány elnökhelyettese, a Szlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnöke látogatásának csütörtöki prog­ramjaként Salgótarjánt ke­reste fel. A kormányfőt el­kísérte Frantisek Mise je szlovák pénzügyminiszter, Jan Ferianc, a szlovák terv­hivatal elnökhelyettese, vala­mint Roska István külügy- miniszterhelyettes, dr. Juhász Ádám ipari államtitkár. A vendégeket a megye- székhelyen Géczi János, az MSZMP KB tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első tit­kára és Devcsics Miklós a megyei tanács elnöke fogad­ta. Nógrád megye politikai, társadalmi és gazdasági éle­téről Géczi János adott tájé­koztatót, majd a küldöttség felkereste a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemeket. A szlovák kormány elnökét és kíséretét Ürmössy László, az SKÜ vezérigazgatója tájé­koztatta a gyár tevékenysé­géről. Egyebek között szólt a csaknem 120 éves gyár múlt­járól, a 3700 dolgozó tevé­kenységeiről, és azokról az erőfeszítésekről, amelyék ered­ményeiként a 4 és fél milli­árd forintos termelési érté­keket elérik. Részletesen is tájékoztatta a vendégeket a vezérigazgató a magyar- csehszlovák együttmüköcjés helyi tapasztalatairól. Elmon­dotta a többi között, hogy a Kassai Kohászati Kombináttal jelentős együttműködést bo­nyolítanak le. Valamint kap­csolatuk van a hlohoveci drótgyánral, a Pót Brezova-i acélművel, a vészeli cső­gyárral. Az SKÜ berendezése­inek nem kis részét Csehszlo­vákiából szerzik be. A vendégék élénk érdeklő­déssé! kapcsolódtak az el­mondottakhoz, kérdéseiket tet­tek fel a vállalati irányítás­ról. a magyar kohászati üze­mek közötti együttműködések­től, a munkaerő-utánpótlásról. a szociális ellátásról, a kere­seti lehetőségekről, valamint a munkások lakáshelyzetéről. Ezt követően pedig személye­sen is megismerhették a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek részlegeit. Elsőnek a huzalmű gyár- részleget tekintették meg, különösen a Csehszlovákiából importált 40 szálas horgany­zósor keltette fel az érdeklő­dést. A dróthúzó üzemben a dróthúzás korszerű technoló­giájával ismerkedtek, majd a hideghengermű gyárrészlegb e látogattak. A szívélyes és hasznos tapasztalatcsere után a szlovák vendégeink vissza­utaztak Budapestre. Peter Colotka csütörtökön í-.ytatta megbeszéléseit ven­déglátó,iával, Marjai József miuiszt«rehiök'-helyettessel. Peter Coiotkát fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Rajtra készen a kombájnok Jövő héten kezdődik az aratás Nógrádban Gyors ütemben zajlik a takarmány betakarítása Az ország déli részén már megkezdődött az őszi árpa aratása. A nógrádi nagyüze­mekben —, amennyiben az időjárás is úgy akarja — a jövő hét közepén indulnak az első kombájnok a gabonaföl- dek.re, illetve más megyékbe, segíteni az ott megkezdődött betakarítást. A nagyüzemek többségé­ben ezekben a napokban zaj­lanak a gépszemlék, amelye­ken műszaki és munkavé­delmi szakemberek, valamint tűzoltók vizsgálják, hogy a nagy értékű gépek, megfelel­nek-e az előírásoknak. Vizs­ga ez a javából, s ennek során a gazdaságok szakem­berei is vizsgáznak, hogyan készítették föl a betakarító­gépeket és szállító járműve­ket a legnagyobb nyári mun­kára. Más tennivaló is akad ezek­ben a napokban a mezőgaz­daságban. Több nagyüzem­ben megkezdődött a lucerna második kaszálása — ennek begyűjtésével még az aratás kezdete előtt végezni szeret­nének — másutt a legelők, rétek fűtermését rakják kaz­lakba, vagy készítenek belőle télire szenázst. Három mezőgazdasági nagy­üzemben érdeklődtünk, ho­gyan állnak az aratási elő­készületekkel és milyen mun­kákat végeznek ezekben a napokban. A ceredi termelőszövetke­zetben mind a nyolc kom­bájnt kijavították, így készen állnak a július 9-én esedékes Tanácsülés Balassagyarmaton Tanácstagok javaslatára: rendeletmódosítás Tegnap délután tartotta ülé­sét a városi tanács díszter­mében Balassagyarmat vá­ros Tanácsa. A hatósági osz­tály munkájáról dr. Czuczi Jánosné, az oszitály vezetője számolt be a választott tes­tületnek, majd a végrehajtó bizottság jelentését vitatták meg a tanácstagok. A végre­hajtó bizottság az egészség- ügyi alapellátás jelenlegi hely­zetéről, az alapellátás fejlesz­tésének lehetőségeiről, a szük­séges tennivalókról készítet­te beszámolóját. A városi tanács — a vég­rehajtó bizottság javaslata alapján — elfogadta azt a döntést, hogy a tanács két kisvállalatának, a Javító- ■ Karbantartó Kisvállalatnak és az Autóipari Szolgáltató Kisvállalatnak módosítsák induló vagyonát, ezzel is se­gítve eredményesebb gazdál­kodásukat. A városi tanács módosítot­ta az állattartásról szóló 3/1982. (VI. 17.) számú ren­deletéit. A korábbi rendelet­ben meghatározták a tartha­tó állatok számát, ez azonban sértette a Patvarcon és Ipoly- szögön állattartásból élők ér­dekeit, Több tanácstag jelzé­sei alapján most módosult' a tanácsrendelet. Ezek szerint a jövőben egyedi elbírálás alapján az állattartók fölmen­tést kaphatnak a korlátozás alól. Végezetül dr. Győri Sándor beszámolt a tanácsnak a vég­rehajtó bizottságnak azokról á döntéseiről, amiknek meg­hozatalához a tanács adott fölhatalmazást. A napirendek után tájé­koztatókat, bejelentéseket, in­terpellációkat hallgatott meg Balassagyarmat • város Taná­csa tegnap délutáni ülésén. gópszemlére. Jelenleg a szál­lítójárművek, pótkocsik kar­bantartását végzik a szak­emberek. A tervek szerint az aratást július közepén kezdik az őszi árpa-föld eken. Még százhektárnyi területen vár betakarításra a gyep és az aratás megkezdéséig ugyan­ekkora területen kell elvé­gezni a lucerna második ka­szálását és a termés behor- dását. A Mátraaljai Állami Gaz­daságban már túlvannak az aratási gépszemlén. Vala­mennyi betakarítógépet és szállítójárművet rendben ta­lálták, így semmi akadálya az aratás megkezdésének. Er­re nem sokat kell várni, elő­reláthatólag a 'jövő hét köze­pén vágásra érett a 361 hek­tárnyi őszi árpa. Bő termést hozott a lucerna, de az esők nem tettek jót a minőségé­nek, így az a vártnál gyen­gébb lett. Az állami gazda­ság gépei ezekben a napok­ban a bátonyterenyei terme­lőszövetkezetben segítenek a rétiszéna bálázásában. A szurdokpüspöki közös gazdaságban tegnap délután került sor a gépszemlére. A jelek szerint itt is a jövő hé­ten érik be az árpa, s ez egy­ben az aratás megkezdését is jelenti. A nagyüzemben elé­gedettek a lucerna első ka­szálásának eredményével. A hektáronkénti négytonnás termést jó minőségben sike­rült betakarítani, s a gépek már készen állnak a jövő hé­ten esedékes második kaszá­lás megkezdésére, a mintegy százhektárnyi pillángósiterü- leten,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom