Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

Széfszórt kapacitások Miért drágák a számitógépek? A szakértők becslései sze­rint mintegy négy és fél mil­lió elektronikus számítógépet használnak, alkalmaznak már világszerte. Nagyobb részük mikroszámítógép, amelyek teljesítménye — az avatatlant könnyen megtévesztő „mikro” előnévtöl eltérően — mind jobban nő. Magyarországon még na­gyobb a mikrogépek aránya. Ha ugyanis eltekintünk a ma­gánimporttól (az ily módon . behozott számítógépek meny- nyiségéről, típusáról nincs megbízható statisztika), azt látjuk, hogy nálunk hozzáve­tőlegesen 1100 nagy, közepes és kisszámüógép jut hatezer mikrogépre. A mértékadó vé­lemények szerint 1984. végére megkétszereződhet a mikro­gépek száma, mindenekelőtt azért, mert egyre jobban ki­bontakozik a hazai gyártásuk. OKTATÓGÉP «- 35 EZERÉRT Ez örvendetes jelenség, s magában rejti annak a — persze, nem holnap megvaló­suló — lehetőségét is hogy hazánk a számítástechnika el­terjesztését szorgalmazó kor­mányprogram szellemében felzárkózik a fejlett országoki mögé. Csakhogy az öröm ürömmel jár: Magyarországon túlságosan drága a mikroszá­mítógép. Csak néhány példát jellem­zésül! A fejlett országokban, mar meglehetősen olcsók a mikrogépek első csoportjába sorolt, tömegigényeket kielé­gítő, a családban és az okta­tásban használatos, televízió­hoz csatlakoztatott mikrogé­pek. Még a nagyobb teljesít­ményűek ára sem haladja meg közülük a 300 dollárt. Nálunk viszont csaknem hat­vanezer forintba került elő­szói' az az oktatógép, amelyet * híradástechnikai szövetke­zet állított, elő, az iskolaszá- mítógep-program keretében. Igaz, hogy később 45 ezerre csökkent az ár, 1984. második felében pedig már csak 35 ezret kémek érte. De ez még mindig tekintélyes összeg, s ráadásul nem is könnyű eh­hez a géphez hozzájutni. Talán még kedvezőtlenebb H helyzet a legfejlettebb, leg­nagyobb teljesítményű mikro­gépek körében, az úgyneve­zett professzionális számító­gepeknél. (Ismeretes, hogy e gépek már összekapcsolhatók egymással, sőt nagygépes rendszerekkel is). Amíg kül­földön már 3 ezer dollárért hozzá lehet jutni e gépek ol­csóbb változatához (ez nem sok, ha tekintetbe vesszük, hogy e komputerek tárolóka­pacitása elérheti a mini-, il­letve kisszámitógépekétl), ná­lunk annyira drágák, hogy még a jói menő, erősebb szö­vetkezetek is kénytelenek meggondolni: jut-e rájuk pénz? Megjegyezzük, hogy a legtöbbször nem is valós di­lemma ez, hiszen e gépeket külföldről kell behozni, a többségük viszont embargós cikknek számít Nyugaton. (Ez persze alaposan közreját­szik a magas árban!) SOROZATGYÁRTÁSRA VAN SZÜKSÉG Közismert, hogy a mikro­processzorra vonatkozó em­bargó mindig létezett, bár az utóbbi időben néhány terüle­ten enyhült. De még így is gondot okoz idehaza, hiszen a hazai mikroprocesszor-gyár­tás híján nehezen bővíthető a magyar mikrogéppark. Még­is, a 70-es évek végen több hazai kutatóintézet és nagy- vállalat szakemberei láttak hozzá a mikrogépgyártás elő­készítéséhez. Ez ugyancsak örvendetes jelenség, hiszen semlegesíthe­ti az embargós hatást. Csak­hogy ez az akció sem zökke­nőmentes. Jellemző, hogy több mint félszáz gazdálkodó szervezet foglalkozik ma Ma­gyarországon mikrogépfej- lesztéssel és -gyártással. A legnagyobb részük saját szük­ségletre termel, még a legna­gyobb gyártók sem produkál­nak többet évente néhány száz darabnál. Vagyis igen­csak szétszórtak nálunk a szellemi és termelőkapaci­tások. Az ilyesfajta, egyedi gyártás persze magas költsé­gekkel jár, nem beszélve ar­ról, hogy ilyen kis szériákkal nem lehet kielégíteni a szük­ségleteket. Az effajta kisipari módszer nem szünteti meg, csupán mérsékeli a hiányt. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság még 1979- ben kutatási célprogramot kezdeményezett e gondok eny­hítésére. A program — amely­nek végrehajtása sajnos, csak két év múlva kezdődött meg igazából — előirányozta, hogy a sokféle fejlesztés közül vá­lasszuk ki a legsikeresebbe­ket, kezdődjék meg itt a tö­meggyártás, s ezáltal tegyük lehetővé a hazai szükségletek kielégítését. Kedvezőnek mondható, hogy a legfejlettebb típusok, a professzionális számítógépek gyártását szorgalmazza min­denekelőtt a program. Az erő­feszítések sikerrel jártak, s három hazai berendezés lé­nyegében készen áll a soro­zatgyártásra. A szakértők sze­rint ezek közül a Számítás- technikai Kutató Intézet gépe a legtöbbet ígérő. Jónak ígér­kezik a Központi Fizikai Ku­tató Intézet magyar—szovjet együttműködéssel kifejlesz­tett Janusz fantázianevű gé­pe is. A képzeletbeli dobogó harmadik lépcsőfokára a Vi­deoton sorozatgyártásra meg­érett gépe került. ÁRCSÖKKENTŐ PROGRAM Ismeretes, hogy a kormány még 1971-ben számítástechni­kai központi fejlesztési prog­ramot fogadott el, a hazai számítástechnikai kultúra megalapozása végett. A Mi­nisztertanács a közelmúltban értékelte a program teljesíté­sének eddigi tapasztalatait, s határozta meg. hogy mik a teendők a továbbiakban. Amint az értékelés megál­lapítja, bár nálunk is sokat fejlődött a számítástechnika, lényegesen kisebb szerepet játszik, mint a fejlett orszá­gokban, sőt, számos területen még a világátlagtól is elmara­dunk. Hogy e hátrány minél előbb mérséklődjék, egy új, átfogó program kidolgozására, és persze — a hetedik ötéves terv időszakában —• annak teljesítésére van szükség. Sar- kallatos követelményként fo­galmazzák meg: el kell érni,1 hogy csökkenjen, méghozzá lényegesen csökkenjen, a mik­roszámítógépek ára. Elképzelhető, hogy a mikro­számítógépek magas árában közrejátszanak még más té­nyezők is. mint amelyekről szóltunk. Az Országos Anyag- és Árhivatal a közelmúltban komplex vizsgálatot indított az okok feltárására, a gondok, panaszok orvoslására. Menus Miklós Mérő- és jesyzökönyvezó-au torna Iával ta a BRG salgótarjáni gyárában. történik az elkészült rádiótelefonok vizsgálat — Bencze — Mindent a vevőért szerezni a «vásárlóknak... Vasúti utazási kedvezmények A nagy nyári országjárás megkezdése előtt jó, ha min­denki tisztában van azzal, milyen kedvezményeket ve­het igénybe vasúti utazásai­hoz. Igen sok gyermek, diák megy ilyenkor táborba, üdü­lőbe. A 4 éven aluli kicsi­nyek, ha nem foglalnak el külön ülőhelyet, díjmentesen utazhatnak, 4—10 éves gyer­mekek részére 50 százalékos mérséklésű menetjegyet lehet váltani. Az általános iskolai tanu­lók, a közép- és felsőfokú tanintézetek nappali tagozatos hallgatói szintén féláron utaz­hatnak. Az általános iskolá­sok úttörő-igazolvánnyal, bér­lettel, ellenőrzőkönyvvel, sze­mélyi lappal stb. igazolhat­ják életkorukat és iskolás mi­voltukat. A középiskolások ró­zsaszínű, az egyetemisták pe­dig kék színű diákigazolvány­nyal vehetik igénybe a vas­úti kedvezményt. Újdonság az úgynevezett Baiaton-bérlet, amely 7, vagy 10 napra szól, s vagy az észa­ki, vagy a déli parton hasz­nálható fel. Az Észak-Bala- ton-bérleí Lepsény—Csajág, Balatonfüred—Tapolca—Keszt­hely és Balatonszentgyörgy között érvényes. A Dél-Bala- ton-bérlet a Csajág—Lepsény —Siófok—Balatonszentgyörgy •—Keszthely—Tapolca és a Balatonker esztúr—Balatonbe- rény vonalra szól. A bérletek mind a személy-, mind pedig a gyorsvonatok második osz­tályú kocsijain használhatók. A hétnapos bérlet ára 200, a tíznaposé 300 forint, ezért az árért az első nap nulla órájától az utolsó nap hu­szonnegyedik órájáig bármi­kor, bármennyit lehet utaz­ni. A rendszeresen utazók úgy­nevezett füzetjegyet vásárol­hatnak. Ez 10 egyszeri uta­zásra érvényes, 20 százalékos kedvezményt ad, s személy­vagy gyorsvonat első, vagy második osztályára egyaránt igényelhető. A füzetjegy egy szelvényét az utazás előtt az állomáson le kell bélyegeztet­ni. A füzetjeggyel egyszerre többen is utazhatnák, ilyen­kor természetesen az utasok számának megfelelő jegyszel­vényt kell lebélyegeztetni. A MÁV és a GYSEV az or­szágjáró túristák részére név­re szóló hét- és tíznapos bérle­teket bocsátott ki. A hétna­pos bérlet ára a másodosztá­lyon 800, elsőosztályon 1200 forint, a tíznaposé 1200, il­letve 1800 forint. A bérlet tulajdonosa a meghatározott időtartamon belül valameny- nyi belföldi forgalomban köz­lekedő, menetrendben meg­hirdetett vonaton bármikor, bármennyit utazhat. (MTI) Ha az ember azt tudakol­ja, miért érdemes gyakran felkeresni a pásztói Áfész-áru- házat, hamar megleli a vá­laszt: — Mert jó a választé­kuk, náluk hamarabb juthat hozzá a vevő a keresett áru­hoz. Az előbbieket valóban a kínálat sokszínűsége is igazol­ja. Van azonban ennek egy nem látható, kitapintható oka is.‘Vallus István igazgató szin­te beleszuggerálja munkatár­saiba a következőket: — A ve­vőt nem szabad elengedni... Mindent a vásárlókért... Az a jó, ha mindkét fél örül... örö­met szerezni a vevőnek... Az eladás művészet... A LEGSEBEZHETÖ RÉSZLEG — Csakhogy ez nem mindig rajtunk múlik — állítja az igazgató, majd így indokol. — Mivel az árukínálata pozíció nem teljes, emiatt nagyon ne­héz a kereskedői munka. Ah­hoz, hogy az igényeket lehe­tőség szerint kielégítsük, új beszerzési forrásokat kell ke­resni. Ez pedig manapság, amikor a ruha- és cipőgyárak és a szövetkezetek növelik ex­portjukat, nagyon nehéz meg­találni. Állítom, hogy ma sok­kal több munkával lehet csak minimális eredményt elérni, mint, amikor jobb, folyama­tosabb volt az ellátás. Talán egy kicsit furcsa, hogy ezzel kezdem a beszélgetést, de ez kívánkozik ki belőlem első­nek, mert a vevőknek ez fáj, mi pedig a vevőkért vagyunk... Pedig járják az országot, hogy minél kevesebbszer kell­jen mondaniuk: Sajnos, nincs, megígérték..., nem. tudjuk pon­tosan, miikor kapjuk meg... Az előbbieket figyelembe véve, az áruház legsebezhe­tőbb pontja a műszaki osz­tály. Nem a dolgozók hibájá­ból, hanem a keresett cikkek hiányos ellátásából. A gondok alapvetően három, de a fo­gyasztókat igen érzékenyen érintő termék köré csoporto­sulnak. Az egyik például a bojler. Igen rövid időn belül ötvenet el tudnának adni. Amit kapnak, áz is rapszo­dikusan jön. Még elővásárlá­st» alapon sem tudják telje­síteni a kívánságokat. Ugyan­ez a helyzet a hőtárolós kály­háknál. Ahol megvan a bekö­tési engedély, ott sem tudnak élni vele, mert csak csurran- csöppen. Eddig tíz darab jött be, az ígéret viszont 50—6Ó-ra szól. A harmadik gondot a színestelevízió hiánya jelenti. Különösebb erőfeszítés nélkül százat rövid időn belül el tudnának adni. Hogy ne érje őket esetleges meglepetés, ezért a fekete-fehér televízió­ból megfelelő mennyiséget szereztek be. Az előbbieknél jobb a hely­zet rádiónál és a magnónál, bár itt sem teljes a válasz­ték, a szállítás akadozása mi­att. Ez utóbbi vonatkozik a hűtőgépre is. Itt van a sze­zonja. Nemmel ugyan nem válaszolnak, mert import van, de a hazai gyártásúak, — köztük a legkeresettebb — igen-igen vékonyan csordo­gálnak az üzletben. — A vevők manapság na­gyon megfontoltan és meg­gondoltan vásárolnak. Rang­sorolják mikor, mire és meny­nyit költenek. Az előbb emlí­tett okok miatt ez a részleg sajnos nem teljesítette első öt­havi forgalmi tervét. Ebben szerepe van annak is, hogy a közületi bevásárlók száma is csökkent — mondja kissé ke­sernyés hangon az igazgató. — Hiába kapjuk meg az év végén az előbb említett, most hiányzó árukat, addigra a ve­vő az erre szánt pénzét más­ra költi ed. SOKSZÍNŰSÉG — A LEGIGÉNYESEBB KÍVÁNSÁGOKAT IS Derűsebb az igazgató hang­ja. amikor a többi részleg áru­ellátása kerül szóba. — A konfekció- és méter­árurészleg áruellátásával nincs gond, mert a fogyasztóknak kínált készlet a BÉTEX-é és a FER-ré. Ennek az üzemel­tetési formának az az előnye, hogy minden új, korszerű áruféleséget megkapunk. A választék igen gazdag és vál­tozatos. Nem tömegárut ad a két nagykereskedelmi vál­lalat, hanem mindenből egy keveset, a legújabbat, a leg­korszerűbbet, hogy a legigé­nyesebb vásárlókat is lei tud­iiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiuiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiisiiiiiiiiiiiiiiiiiiiixcii>nit3i i'iMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiuitiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiifiiiHmii Megbüntetik?! Aki vétlen és megbüntetik, jogosan érdemli ki a köz­vélemény rokonszenvét. Am a közvélemény mellé is áll a vétlen embernek, félti, óvja a büntetéstől. Ez minden oldal­ról rokonszenves vonás. Hogyan láttam ezt a minap? Munkába megyek, siet velem a busz. Meleg, nyári reggel van, az elhúzott abla­kokon bezúduló levegő is csak enyhén hűsít. Aztán meg­torpan a busz. Csak ötvenméteres utat látok a kanyarig: sűrűn állnak az autók, moccanatlanul. Az ember két do­logra gondol: sorompó vagy baleset. A megálló háromszáz méterre van innen. Vagy húszán leszállnának. Állunk már tíz perce. A buszvezetőnek csak rezzenéstelen, nyugodt arcát látom: mindennapos dolog az ilyen — gondolhatja. Ahogy telik az idő, az emberek a bizonytalan várako­zásban nyugtalankodni kezdenek. Az utasok megoszlanak. Akik leszállnának már a közeli megállóban, azt szeretnék, ha a vezető kinyitná az ajtót. Igy-úgy ennek hangot is adnak. Többen — talán akik messzebb mennek — értetle­nül néznek amazokra: Hát nem értik meg, hogy nem sza­bad az ajtót kinyitni, mert a sofőrt megbüntetik. Megbüntetik. Ez a szó kissé megdöbbent. Kik büntetik meg és miért? Lehet, az a szabály, hogy az akár ismeret­len okból is veszteglő kocsisorban az autóbusz vezetője az ajtókat nem nyithatja ki, az utasok nem szállhatnak le. Lehet, hogy így van, de a szabályt „mereven” alkalmazni nem lehet. Megbüntetik. Ügy hangzott ez a szó, mintha könyörte­len végzet-ítélet ülne rajtunk, és ha váratlan helyzetek olyan gyors és felelős döntéseket igényelnek, amik a me­rev szabályt csak sérthetik, akkor lecsap ránk és megfojt. A buszvezető végül is kinyitotta az ajtót. Sokan leszáll­tak. Pár perc múlva aztán el is indult a busz. Szerencsére csak sorompó volt. Megbüntetik? Elég az, ha a közvélemény rokonszenve csak reggel a buszon nyilvánul meg. Legyen kevés alkalma ennek a ro- konszsnvnek arra, hogy a vétlenül megbüntetettek mellé álljon. i m zsély g juk elégíteni — érvel, bízói nyit Vallus István. Szavainak igazságát a va­lóság is alátámasztja. Egyéb­ként többször hangoztatja: —• Amikor az áruellátás fonák­ságait, zavarait teszi szóvá, mindig a vevő szemével lát­ja. Ha nincs a kért áru, ak­kor előjegyzik, és bizony, ad­dig nem nyugszanak, amíg a lehetőséget fel nem kutatják, kivéve a műszaki cikkeket. Amelyik áruról kiderül, hogy nem érdekli a vevőt, azt visz- szaküldik az előbb említett két nagykereskedelmi válla­latnak. — Cipőkínálatunk megyén kívül is versenyképes — foly­tatja az előbbi gondolatot az igazgató. — Nyári, női szan­dálokból jelenleg 40 fajtát kí­nálunk többféle színben, fa­zonban, méretben és árban. Színes és választékos a férfi- cipő-ellátás is. Egyébként a készletet minden héten fel­frissítjük. Itt sem a nagy szé­riákra törekszünk. Az árut közvetlenül szerezzük be a gyáraktól; Bonyhádiéi. Szi­getvárról, Sárvárról, Endréd­ről, hogy csak a jelentősebbe­ket említsem. Gyermekcipő­ből viszont nem jó a válasz­ték, egyelőre annak kell örül«’ ni, ami van. A kötött- és divatárurész­legen dolgozóknak sem kell szégyenkezniük. Itt is olyan kereskedők dolgoznak, akit« szeretik a szépet, a modernet, a korszerűt, az újdonságot és bizony, nem sajnálják a fá­ra dtságot azok beszerzésére. Az előbb említett részlegei* közül a konfekció- és méter­áruk 106,8, a cipő 118, a kö­tött pedig 102,2 százalékra teljesítette ez év első öt hó­napjában a forgalmi tervét. NE KÖSZÖNJÖN VISSZA Végül a kedvezményes aäs. cióra terelődik a szó. — Ezt jól csinálják Tarján, ban — ismeri el Vallus Ist­ván a versenytársak eme jó oldalát. — Igyekszünk mi is a lehetőségekhez képest ten­ni mert nem akarunk lema­radni. A múlt héten zárulta kedvezményes importhűtő- szekrény-vásár. Pár napja fe­jeződött be a kötőfonal-ak­ciónk és a női kötöttáruk ár- engedményes árusítása. Mi azonban nem ezzel, hanem a választék bővítésével, a kis szériákkal kívánjuk növelni a forgalmunkat. Mégpedig azért; mert egyetértünk a vevők­kel, amikor azt mondják: — A legrosszabb az az érzés, amikor az általuk vásárolt ruha, az utcán sokak részé­ről visszakössön. Hogy ez minél kevesebbszer forduljon elő, ezért a közvet­len beszerzés arányát újabb 2 százalékkal növelik, közben ragaszkodnak és erősítik ré­gi szokásukat, hogy a vevők­kel mindig udvariasnak és előzékenynek kell lenni, hogy ne hagyja el rossz szájízzé! az áruházat. jr* yencsz **<

Next

/
Oldalképek
Tartalom