Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-15 / 139. szám

AZ AAS*MP N O. G R ÁD MEG Y E I BIZ 0 T-T S A G A ES :A>,M E G Y E I TA N ÁCS LAPJA XL ÉVF., 139. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. JÚNIUS 15., PÉNTEK Véget ért a KGST felső szintű rendkívüli ülésszaka 1984. június 14-én Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVIII. ülésszakát ülésszakon részt vettek a KGST-tagál- kommunista . és munkáspártjainak vezetői, a felső szintű gazdasági értekezleten részt vett országok küldöttségeinek vezetői. Az lamok A tanács ülésszaka a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége és a Vietna­mi Szocialista Köztársaság küld ö í íségeinek részvételével m tárgyalta a gazdasági ér­te', .át határozatainak meg- va.ositására vonatkozó intéz­kedéseket. A tanács ülésszakán részt­vevő kfiW 'ségeket kormány­fők vezették. Az ülésszakon Nyikolaj T.yihonov, a Szovjet­unió küldöttségének vezetője elnökölt. A KGST ülésszaká­nak munkájában részt vett a tanács titkára. Az ülésszak nagyra értékel­te a KGST-tagállamok felső szintű gazdasági értekezleté­nek eredményeit, és hangsú­lyozta, hogy különösen fonto­sak a szocialista nemzetközi munkamegosztás további el­mélyítésének az értekezlet ál­tal kitűzött irányai, a fejlő­dés belső és külső feltételei­nek változásából eredő új fel­adatok megoldása szempont­jából. Az ülésszakon kifeje­zésre jutott az országok abbe­li meggyőződése, hogy a felső szintű értekezlet határozatai­nak valóra váltása a kölcsönös együttműködést minőségileg új szintre emeli, fokozza sze­repét a KGST-tagállamok tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­ben, tovább erősíti egysé­güket és összeforottságukat. Az ülésszak jóváhagyta a gazdasági értekezlet határoza­ta vak teljesítését célzó intéz- keaáseket. A KGST Végrehaj­tó Bizottsága megbízást ka­pott arra, hogy irányítsa a tanács szerveinek ezen intéz­kedések teljesítésével össze­függő munkáját. A csütörtöki záróülésen Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, az állam­tanács elnökhelyettese, mi­niszterelnök-helyettes elnökölt. A tanácskozás dokumentu­mait szerkesztő bizottság ülé­séről Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, az SZKP KB titkára, a bizottság elnö­ke számolt be. Az értekezleten nyilatkoza­tot fogadtak el a KGST-tag- országok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányai­ról és elfogadták a KGST tag­országainak deklarációját a béke megőrzéséről és a nem­zetközi gazdasági együttmű­ködésről. A dokumentumokat a kül­döttségvezetők írták alá: a Bolgár Népköztársaság részé­ről Todor Zsivkov, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság részéről Gustav Husák, a Kubai Köztársaság részéről Carlos Rafael Rodriguez, a Lengyel Népköztársaság részé­ről Wojciech .Jaruzelski, a Magyar Népköztársaság részé­ről Kádár János, a Mongol Népköztársaság részéről Jum- dzságin Cedenbal, a Német Demokratikus Köztársaság ré­széről Erich Honecker, a Ro­mán Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceau.sescu, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége részéről Konsztantyin Csernyenko, a Vietnami Szocialista Köztár­saság részéről Le Duan. A dokumentumok aláírásán a küldöttségek tagjain kívül Fogadás a Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió kor­mánya csütörtökön Moszkvá­ban fogadást adott a Kreml­ben a KGST-tagállamok leg­felsőbb szintű gazdasági érte­kezletén részt vett küldöttsé­gek tiszteletére. A fogadáson Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legíel­Pohárköszöníőjében Konsz­tantyin Csernyenko sikeresnek nevezte a KGST-tagországok vezetőinek Moszkvában csü­törtökön véget ért felső szin­tű gazdasági értekezletét, amely összegezte a szuverén szocialista országok valóban egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös együttműködésének ta­pasztalatait. Emlékeztetett rá, hogy 35 évvel ezelőtt, amikor a KGST-t létrehozták, nem vol­tak és nem is lehettek kész receptek erre az együttműkö­désre s e téren a gazdasági szervezetbe tömörült szoci­alista országok továbbra is olyan kitaposatlan úton jár­nak, amelyen előttük még senki nem haladt. Ezen a nagy történelmi úton voltak objektív és szubjektív okok­jelen voltak az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai. Az értekezletet rövid be­széddel Konsztantyin Cser­nyenko zárta be. Kremlben sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke köszöntötte a jelenle­vőket és mondott beszédet. A többi küldöttség nevében Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköz- társaság miniszterelnöke, a lengyel küldöttség vezetője mondott válaszbeszédet. bői fakadó hiányosságok és fennakadások is. A legfonto­sabb mégis az, hogy bebizo­nyosodott: a szocialista orszá­gok sokoldalú gazdasági kap­csolatai létfontosságúak és hatékonyak. Konsztantyin Csernyenko a továbbiakban megállapította, hogy feltétlenül helyes volt a 15 évvel ezelőtt, 1969-ben, a legutóbbi felső szintű érte­kezleten elfogadott irányvo­nal, amelynek célja a KGST- tagországok szocialista gaz­dasági integrációjának erősí­tése. Megerősödött és jelentő­sen fejlődött a szocialista kö­zösség, megnőtt a KGST nem­zetközi tekintélye, s jelentő­sebbé vált a testvérországok gazdasági életére gyakorolt kedvező hatása. (Folytatás a 2. oldalon) K. Csernyenko köszöntője Áz egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján BalassagyarmaH tanácskozás Előkészület a ga bo na beta kar ításra A Magyar Szolidaritási Bizottság tiltakozó távirata A Magyar Szolidaritási Bi­zottság tiltakozó táviratot in­tézett Israel Borquezhez, a chilei alkotmányjogi bíróság elnökéhez, amelyben a ma­gyar közvélemény felháboro­dását fejezi ki azért, hogy a reakciós Nyolcak Csoportja — az alkotmányjogi bíróság fel- használásával — alkotmányel­lenesnek kívánja nyilvánítatni a chilei nép jogaiért, a de­mokrácia helyreállításáért küzdő Demokratikus Népi Mozgalmat. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság, a magyar nép ebben, a chilei nép ellen irányuló terror további elmélyítésére tett kísérletet lát, és követeli a mozgalom elleni akció be­szüntetését. Követeli továbbá a demokratikus jogok helyre- á'”:"s-U. a törvénytelenül ha- ttv'-'-’-ra jutott fasiszta junta felszámolását. (MTI) A Nógrád megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vál­lalat a héten a gabonabeta­karításra való felkészüléssel kapcsolatos tanácskozását megtartotta. A balassagyar­mati tanácskozáson részt vett a betakarítást irányító és szervező megyei tanács képvi­selője, valamint a termelő- szövetkezetek szövetségének főmunkatársa és a Gabona Tröszt képviselője. A mező- gazdasági üzemek képvisele­tében 28-an jelentek meg. A vállalat igazgatója. Miklósik Ignác ismertette az 1984. év; felvásárlási, őrlés., keverék- takarmány-gyártást, a takár- mányértékesítési célokat, va­lamint a műszaki fejlesztés és együttműködés helyzetét. Kérte az üzemek képvise­lőit, hogy a készletgazdálko­dás biztonsága, a belföldi és exportigények megfelelő mi­nőségben történő kielégítése céljából az étkezési és takar­mánybúza-fajták e termésé­nek keveredésmentes külön tárolását és kijelölt átvevő­helyekre történő szállítását biztosítsák. A felvásárlásra tervezett gabona zavartalan elhelyezése érdekében a felvásárlás idő­szakában 14 ezer tonna ga­bona mezőgazdasági üzemi bértárolásban történő elhe­lyezése válik szükségessé, en­nek megvalósításához kérte az üzemek segítségét. • A vállalat felkészül az elő­ző évinél kedvezőtlenebb — csapadékosabb — betakarí­tásra. Kéri a szárítóberende­zéssel rendelkező mezőgazda- sági üzemek vezetőit, hogy szárítóüzemeiket készítsék fel és a folyamatos gabona- betakarítás érdekében szer­vezzék meg a gabona szárítá­sát. A belföldi igények kielégí­tése. valamint az exportszál­lítási feladatok minél nagyobb mennyiségben történő bizto­sítása céljából kérte a mező- gazdasági üzemek képviselő­it. hogy az árugabona-tételei- ket a vállalatnál értékesítsék. Az ellőterjesztést vita kö­vette, melyben a fölszólalók elmondták, hogy az elmúlt évinél várhatóan nehezebb betakarítási körülményekre kell felkészülni, valamint hangot adtak, hogy a mező- gazdasági üzem nincs érde­kelve a minőségi búza ter­mesztésében. mivel a minősé­gi felár nem áll összefüggés­ben a minőségi fajták alacso­nyabb termésével, annak rak­tározásával és külön tárolá­sával. Bő csapadékon hízott, kövér füvet takarítanak be a karancs- sági termelőszövetkezetben is. Átéli takarmányozásra valót Ottmár Béla vágja munkagépével, a szalmatercsi határban, a Dobos-dűlő meredek hegyoldalain manőverezik a fűkaszá­val. — kj — flz egységrakomány-képzés kialakítása nem műszaki gond Alapvető népgazdasági, de nőségű egységrakomány-képző egyben vállalati feladat is, hogy a megtermelt és gyártott áruk gyorsan és minél kisebb veszteséggel jussanak el a fel­használókhoz. Ebben a fel­adatban nagy szerepe van az anyagmozgatási, rakodási, tá­rolási módszereknek és folya­matoknak. Immár ötven éve, hogy felfedezték az egységra­kományos szállítási módszert, amely a szállítás, a termelés gazdaságosságát ugrásszerűen megnövelte, azonban még mindig nem használja ki kel­lően azokat az előnyöket, amik ebben a szállítási mód­szerben rejlenek. Erről a kérdéskörről, neve­zetesen az egységrakományos árumozgatásban rejlő lehető­ségek minél jobb kihasználá­sáról rendeztek tegnap dél­előtt tanácskozást Salgótarján­ban a kohászati üzemek tech­nika házában. Az MTESZ megyei szervezet mellett mű­ködő anyagmozgatási és cso­magolási bizottság, a Közle­kedési Tudományos Egyesület megyei szervezete, és az Anyagmozgatási és Csomago­lási Intézet által szervezett megbeszélésen mintegy húsz vállalat csaknem harminc képviselője vitatta meg az egységrakományos árumozga­tás alkalmazásának eddigi ta­pasztalatait, illetve a fejlesz­tés lehetőségeit. A gyártó, közlekedési és értékesítő vállalatok képvise­lői részére Vándorffy István, az Anyagmozgatási és Csoma­golási Intézet osztályvezetője adott rövid ismertetőjében ki­emelte, hogy az áruknak csak igen kis része, csupán 3 szá­zaléka vesz részt az egység­rakományos szállításban; s míg az ömlesztett árufélesé­gek rakodásának mintegy 95 százaléka gépesített, addig a darabos áruknak alig 15 szá­zaléka. Szükség van arra, hogy kellő választékú és mi­eszköz es gép álljon rendel­kezésére a vállalatoknak, de elengedhetetlen azonban a gyártó, szállító és értékesítő cégek ezzel kapcsolatos, szem­léletváltozása is. Arról is tájékoztatta a je­lenlevőket, hogy az ÁCSI az egységrakományos szállítási mód hatásosabb elterjesztese érdekében egységrakomány­fejlesztő irodát hoz létrp. Az iroda vállalja, hogy állandó és rendszeres partnerei részé­re meghatározza a jelentkező feladatoknak leginkább meg­felelő egységrakományos anyagmozgatási technológiát,’ az eszközgyártókkal, és -érté­kesítőkkel együttműködve biztosítja a megrakó, mozga­tó, rakodó és rögzítő eszközök összehangolt kiválasztását,' megszervezi és beindítja a munkát, számba veszi a gazda­sági eredményeket. A MÁV képviselőjének fel­szólalásából az derült ki, hogy a vállalatok nem szívesen al­kalmazzák az egységrakomá­nyos szállítási módszert, no­ha a MÁV 20 százalékos fu­varkedvezménnyel is segíti ennek terjedését. A vállalatok vonakodásának azonban az az oka, hogy sok vállalat nem tud rakodni, s éppen amiatt az egységrakományos szállítás anyagi előnyei nem érződnek. Tulajdonképpen olyan érde­keltségi rendszert kellene fel­állítani. amelynek keretében megtalálná a számítását á gyártó, a szállító és az érté­kesítő vállalat is. Elhangzott, hogy nem mű­szaki gond az egységrako­mány-képzés kialakítása, * gondok ennek a szervezésével vannak inkább. S nagyon lé­nyeges, hogy jól működő szál­lítási lánc alakulion ki a vállalatok között, de ugyan­akkor jól kell megosztani » felmerülő költségeket a szállí­tási lánc résztvevői között. i4

Next

/
Oldalképek
Tartalom