Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-06 / 105. szám
VrLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Központi anyák napi ünnepség Salgótarjánban NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS'A MEGYÉI TANÁCS LAPslAiíSiftXL. ÉVF., 105. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. MÁJUS 6.. VASÁRNAP KISZ-küldöttgyíílések Salgótarjánban, Bátonyterenyén és Balassagyarmaton Felelős számvetés A kellemesnek ígérkező hét végét Salgótarján, Balassagyarmat és Bátonyterenye KISZ-szervezeteinck küldöttei a kirándulás, a pihenés helyett a szombati napot felelősség- teljes munkavar töltötték: három esztendő mozgalmi munkájának tapasztalatait vitatták, beszélték meg, egész napos tanácskozásukon. Szó esett az elkövetkező évek feladatairól is. majd a küldöttek megválasztották az illetékes bizottságokat, valamint a május 26-i megyei küldöttgyűlés delegáltjait. Salgótarján város ’ háromszázhetvenkettő KlSZ-alap- szervezetének 8380 ifjúkommunistája képviseletében szombaton több mint kétszáz küldött és meghívott gyűlt össze — közöttük a megye, a város, párt, állami és társadalmi szerveinek képviselői — a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, hogy meghallgassák és megvitassák a városi KISZ-bizottság beszámolóját, illetve ennek szóbeli kiegészítését, amelyet Lichner András titkár terjesztett elő. — Elsődleges feladatunk ezekben az években is a párt politikájának közvetítése volt a fiatalokhoz — mondotta bevezetőül Lichner András, majd a továbbiakban így folytatta: — A KISZ X. kongresszusa határozatának szellemében a mozgalmi munkánkra jellemző volt a differenciált, rétegek szerinti tevékenység. Ifjúsági szövetségünk célja, hogy minden fiatal számára megfelelő programot alkosson, s ez biztosítsa a társadalmi életben való aktív részvételt, a személyi* ségformálást. Ügy érezzük, hogy a KISZ-alapszervezetek számára nagymértékben megnövekedett a mozgalmi munka önállóságának, saját kezdeményező készségének a lehetősége. Egyelőre azonban ezek csak lehetőségek maradtak. .. Épp ezért az elkövetkezendő időszak kiemelt feladata, hogy folyamatosan alakítsák ki az alapszervezetek mindazon munkamódszereket, amelyek alkalmasak a jobb minőségi munkára. Beszéde további részében Lichner András áttekintette a mozgalmi élet különféle területeit, a gazdasági építőmunkában való részvételt, az eszmei-politikai nevelő munkát, a szabadidős-tevékenységet, majd a KISZ belső életével foglalkozott. — Az elmúlt hároméves tevékenységünk igen sokrétű és gazdag volt — mondotta befejezésül —, elmondhatjuk, hogy az önmegújulás útját járjuk. Eredményes és jó munka áll mögöttünk, de az elhibázott dolgok is tanulságosak az előttünk álló feladatok magasabb színvonalon való teljesítésénél. A tanácskozás további részében hozzászólásokra került sor. Alexi József, a Nógrád megyei Tanács küldötte az emberi tényezők fokozottabb figyelembevételét hangsúlyozta a mozgalmi élet valamennyi területén. Herperger János, a salgótarjáni síküveggyár képviseletében, a többi között a gyár és a Budapesti úti Általános Iskola közötti eredményes együttműködés tapasztalatait Ismertette. Szálai László, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára bevezetőül elismerően szólt a megyeszékhely ifjúságmozgalmának eredményeiről, őszinte számvetésükről. Beszélt a párt ifjúság- politikájának helyi megvalósításáról, kiemelve. hogy olyan programot kell nyújtani a fiataloknak, amely vonzó számukra. Ezután szekcióülésekre került sor. Külön-külön tanácskoztak a tanuló, a munkás, a szellemi dolgozó fiatalok, valamint a mezőgazdaságban és a lakóterületeken élő KISZ- esek, akik így közvetlenebb formában beszélhették meg rétegük sajátos gondjait, a továbblépés tehetségeit. Délután plenáris üléssel folytatta munkáját a küldöttgyűlés, s elsőnek a szekcióvez'tnk mondhatták el a réteg tané Tokozásokon elhangzott főbb (Folytatás a 2. oldalon) Fejkendős idős^ nénik, ünnepi ruhába öltözött középkorúak, és arcukon még a hamvasságot viselő fiatalok sokgyermekes, nagycsaládos édesanyák, több mint hatszá- zan igyekeztek tegnap délelőtt a megyei művelődési központba, hogy részesei lehessenek a HNF megyei bizottsága kezdeményezése alapján, a megye különböző szervezeteinek és intézményeinek támogatásával megrendezett központi anyák napi ünnepségen. A megye számos településéről érkezett anyákat, már az üvegcsarnokban úttörők köszöntötték egy-egy szál virággal. A hangulat egyre forrósodott, amikor megkezdődött a nagyterem színpadán az ünnepi műsor. A Mártírok úti iskola kamarakórusának dalcsokra után óriási taps fogadta az Arany János úti óvoda nagycsoportosainak kedves, vidám műsorát. Ezután Bajor Nagy Ernő, hírlapíró léFúvószenekarok megyei randevúja Negyedszer rendezték meg szombaton Bátonyterenyén a kastélykertben Nógrád megye fúvószenekarainak találkozóját. A műemléki kastély elé viuzsikával felvonuló zenekarok együtt adták elő, Berták Zoltán vezényletével, Müller József Jász-kun indulóját. A bemutatók sorát a bátonyte- renyei ifjúsági zenekar kezdte Garami József dirigálásával, majd a balassagyarmati városi fúvósok következtek Gyimesi László vezetésével. Igazolta jó hírét a salgótarjáni bányász fúvószenekar, Becze Lajos muzsikusai. Szép teljesítményt nyújtott a salgótarjáni ifjúsági zenekar (Tarják Vilmos vezényletével), a bátonyterenyei bányász zenekar (Berták Zoltán), a salgótarjáni kohász fúvósok (Boros Sándor). Jól szórakoztattak a szépszámú érdeklődőt a szlovákiai Kékkőről érkezett. Hradcsianka együttes tagjai. A múltat értékelve figyelni a jövőre Emlékülés Szécsény mezővárossá nyilvánításának 650. évfordulóján pett a színre, aki a meghívóban jelzett ünnepi szónoklat helyett amolyan „gyónásszerű meditációt” tartott az egybegyűlteknek. A tőle megszokott oldott és közvetlen hangnemben beszélt a nők helyéről, szerepéről a társadalomban, a történelem folyamán. Mi hozta létre az ünnepet, az anyák napját? — tette fel a kérdést. A társadalom tisztelete, a társadalom lelkiismeret-furdalása — adta meg azonnal a választ. Igen a lelkiismeret-íurdalás is, hiszen napjainkban mindenki előtt világos, mily nagy tehertétel hárul a nőkre, az édesanyákra. A munkahelyen és a családban egyaránt. Ami belátás, melegség, türelem van a földön, az a nőknek köszönhető. S a gyengébbik nem hivatása elsősorban, még ma is — egyenjogúság ide, vagy oda — a család összetartása. Az édesanyákat köszöntötte az a műsor is, amely a fővárosi műv szék előadásában hangzott el. Koncz Gábor lírai előadása után régi nóták, táncdalok szórakoztatták a közönséget, s a hangulat akkor hágott tetőfokára, amikor megjelent ifj. Latabár Kálmán. Az anyákat köszöntő virágok nagy része „felvándorolt” a színpadra a tetszésnyilvánítás jeléül. Ügy hittük, ettől nagyobb meglepetés már nem kell. Tévedtünk. Rövid szünet után felgördült a függöny: Gabora Károly és népizenekara kíséretében, a televízióból már oly jól ismert salgótarjáni Bo- hács István lépett a színpadra. Együtt dalolt nótaénekes, öreg néni, fiatal. Oly nagy volt a siker, hogy a műsor csak nem akart befejeződni. Oly nagy volt a tetszésnyilvánítás, hogy úgy gondoljuk, ezt a kezdeményezést, ezt a központi ünnepséget a jövőben, a következő években is érdemes lesz megismételni. Zászlódísz és ünnepi hangulat jelezte szombaton Szé- csényben, hogy jeles évfordulóra emlékezik a település. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola aulájában tartott, történelmi korszakokat átölelő, emlékülés régmúlt időket elevenített fel: 650 évvel ezelőtt — pontosan 1334 május 5-én — kapta meg Szécsény a mezővárosi kiváltságokat Károly Róbert királytól. A ritka évforduló előtt tisztelgő eseményen ott volt Géczi János, az MSZMP KB tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára; dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter; Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke. A Himnusz után Csikász István mondta el Illyés Gyula Az új nemzetgyűléshez ci- mű költeményét, majd Batta László, a városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára nyitotta meg az emlékülés munkáját. Az ünnepi köszöntőt mondó Földi László nagyközségi tanácselnök csak a főbb „állomásokat” idézhette fel. A mai Szécsény tanácselnöke küzdelmes múltról emlékezhetett meg, hiszen a település ősidők óta lakott hely, az első írásos emlék pedig 1219-ből való. A nagy érdeklődéssel kísért köszöntő különleges történelemóra volt, megjelenítve a harcot és a forgandó hadiszerencsét is. Természetesen szólt Földi László a felszabadulás hozta társadalmi változásokról is, érzékeltetve a mezőgazdaság, az ipar, és a közélet fejlődését. Az emlékülésen felszólalt dr. Szittner András, Salgótarján város Tanácsának elnöke, aki a megyei tanács végrehajtó bizottsága és Nógrád többi települése nevében köszöntötte a nem mindennapi évfordulóra emlékező Szécsényt. Megfogalmazása szerint a királyi adománylevél a dolgos törekvést és a szorgalmat ismerte el. A történelem során Szécsénynek kevesebb dicsőség és több szenvedés adatott meg, de mindig újra épült a település, mert volt erő a lábraálláshoz. A mai Szécsény közigazgatási, gazdasági és kulturális központ is. A szécsényi fiatalok véleményét Vozári Erzsébet, az ÉPSZÖV KISZ-tit- kára tolmácsolta. . Ezt követően dr. Ábrahám kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet. „Élmény találkozni azokkal, akik Szécsény mai arculatát alakítják” — mondotta, majd arra utalt, hogy a múlt értékelése igen fontos, de még körültekintőbben kell gondolni arra, ami előttünk áll. A miniszter nagy teret szentelt a településfejlesztés jövőjét illető kérdéseknek. Külön is szólt az irányítás egyszerűbbé tételéről, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről, valamint az emberi környezet szebbé és jobbá alakításának fontosságáról. A településfejlesztésben is meghatározó lehet a patrióta szellem éltetése és magasabb hőfokra emelése, s a településeket együtt alakíthatja a tudomány és az érzelemvilág. A célokat valóra váltani természetesen csak az állami és a lakossági források együttes erejével lehet. Végül ezzel zárta gondolatát: — Hogy mikor lesz Szécsény újra város, erre ígéretet nem tehetek. Sok feltétele ennek máris megvan, s ezek tovább fejleszthetők. Talán nem is a távoli jövőben, Szécsény újra visszaszerezheti az egyszer elvesztett rangot. Az emlékülést követő kulturális műsor ugyancsak ízelítőt adott Szécsény történelméből, majd a résztvevők jelenlétében felavatták a múzeum mellett elhelyezett emlékkövet. Avatóbeszédet Tóth Endréné, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának titkára mondott. A monumentális-jelen csupán két évszám látható: „1334—1984.” Idézve a régmúltat és a mai napot. „A múlt felidézése dicséretes, a jelen és a jövő építése kötelesség. így lehetünk méltók azokhoz is, akikre most emlékezünk.” Dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter beszéd közben (bal oldalon), Az emlékkő felavatása (jobboldali).
