Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-16 / 113. szám

A reformok szükségességét hangoztatta a kínai kormányfő A reformok végrehajtásának szükségességét hangoztatta a kínai parlament május végé­ág tartó ülésszakát megnyitó keddi beszédében Csao Ce- (jang kormányfő. A miniszter- elnöK a többi között bejelen­tett újabb részreformokat, amelyek bővítik a vállalatok cselekvési terét és ellene hat­nak az egyenlősdinek, de — mint mondotta — átfogó re­formhoz Kínában rövid időn belül nem érnek meg a felté­telek. A gazdasági fejlesztés vál­tozatlanul központi feladat Kínában, jelentette ki. Ezen belül is két kérdésre kell megkülönböztetett figyelmet fordítani: a városi gazdasági rendszer átszervezésére és a külvilágra nyitásra. Nem tit­kolta, hogy sok a nehézség; bár javult, még mindig nem kielégítő a gazdasági haté­konyság. Különösen ésszerűt­len az árrendszer, továbbra is vannak aránytalanságok népgazdasági ágak és ágaza­tok között, az állam viseli a dotálások nehéz terhét, a köz­ponti hatóságok pénzügyi ne­hézségekkel küzdenek, nem elég a pénz, holott sokat kel­ti a építeni. Csao Ce-jang azonban a gazdasági sikerek­re rámutatva azt is kijelen­tette, hogy teljesítik vagy túl­teljesítik a VI. ötéves terv (1981—85) összes célkitűzését. A kormányfő Kína megújí­tását és újraegyesítését tör­ténelmi küldetésnek nevezte. Jelezte, hogy az anyaország, Hongkong. Macao és Tajvan újraegyesítése után „az egy ország — két rendszer” el­képzelést kívánják érvénye­síteni, azaz egy országon be­lül szocialista és tőkés tár­sadalmi-gazdasági rend lenne. Amerikai kormánykampány az HX-ekért Shultz amerikai külügymi­niszter Detroitban, Edward Rowny, a SALART-tárgyalá- sokon részt vett amerikai kül­döttség vezetője pedig Cle- velandban tartott előadást hétfőn az amerikai fegyver­zetkorlátozási politikáról. Mindketten azt igyekeztek bebizonyítani a hallgatóságuk­nak, hogy a tárgyalások fel­újíthatok anélkül, hogy az Egyesült Államok a kisujját megmozdítaná a szovjet ál­lásponthoz való közeledés ár- • deliében. Mint Shultz zárószavai bi­zonyították, a magas szinten folyó meggyőző kampány, amely a Reagan-féle fegyver- 'zetkorlátozási politika állítóla­gos perspektíváit igyekszik bizonyítani, messzemenő bel­politikai célokat szolgál. Shultz „az elnök, a kongresz- szus és a nemzet együttmű­ködésének” tulajdonítja a legnagyobb jelentőséget az eredníény szempontjából, nem pedig annak, hogy a szovjet partner számára elfogadható javaslatokat terjesszenek elő. Washingtoni megfigyelők szerint a republikánus kor­mány vezetői azért lépnek rendszeresen a nyilvánosság elé ezekkel az „elemzésekkel”, hogy kiüssék az egyik leg­fontosabb kártyát a demokra­ta párt kezéből a választási kampányban. Ezen kívül az amerikai kormány „minden eddiginél átfogóbb fegyverzet­korlátozási politikájának” e magas szintű dicsőítése bizo­nyára nem véletlenül kezdő­dött mindössze 48 órával az újabb képviselőházi MX- szavazás előtt. \ Damaszkusz hazarendelte rabati nagykövetét Damaszkuszban hivatalo­san bejelentették, hogy a Szí­riái kormány azonnali ha­tállyal hazarendelte rabati nagykövetét. Az intézkedést az váltotta ki, hogy marokkói meghívásra hivatalos izraeli küldöttség vett részt a marok­kói izraelita közösség kong­resszusán. A 38 tagú küldött­ség nyolc tagja a knesszet képviselője volt. Hasszán ki­rály két meghívást kapott iz­raeli látogatásra. Az Al-Baath című damasz­kuszi lap megbocsáthatatlan- nak minősítette az arab köz- megegyezéssel ellentétes ma­rokkói magatartást. Az izra­eli részvétellel megrendezett marokkói kongresszust hat palesztin ellenállási szervezet, a Népi Front Palesztina Fel­szabadításáért, a Demokrati­kus Front Palesztina Felsza­badításáért, a Népi Front Pa­lesztina Felszabadításáért Főparancsnokság, a Népi Harc Frontja, az El Szaika és az El Fatah lázadó szárnya is elítélte. A Haarec című izraeli lap viszont kedden azt állította, hogy Hasszán király a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet, Szaúd-Arábia és Jordá­nia kifejezett jóváhagyásával hívta meg az izraeli küldött­séget Marokkóba. Tel Aviv-i feltételezések szerint Hasszán a júliusi izraeli választások után közvetíteni szándékozik a PFSZ és Izrael között. Mint emlékezetes, Marokkó annak idején kiemelkedő sze­repet játszott az egyiptomi— izraeli kapcsolatfelvétel a je- ruzsálemi Szadat-látogatás előkészítésében. (MTI) Amerikai—holland vita a rakétatelepitésről Az amerikai kormányzat továbbra is elutasítja a hol­land vezetésnek azt a javas­latát, hogy az 1979-es NATO- határozat értelmében hollan­diai telepítésre szánt ameri­kai nukleáris rakétákat ki­zárólag válsághelyzetben he­lyezzék el Hollandia területén. Washington egyre erőtelje­sebben próbál nyomást gya­korolni a Ruud Lubbers ve­zette holland keresztény-de­mokrata kormányra, amely ellenzi amerikai cirkálóraké­ták — szám szerint 48 — holland földön történő elhe­lyezését. Caspar Weinberger, amerikai hadügyminiszter — mint azt hivatalos washing­toni körök közölték — Brüsz- szelben, a NATO katonai tervező bizottságának szerdai ülésén keményen fogja bí­rálni a holland kifogásokat, Weinberger a hét végén tá­vol-keleti útja során adott egyik nyilatkozatában — a holland javaslat elfogadhatat­lanságára utalva — kifejtette, hogy Washington elutasítja a „válság esetén történő tele­pítés” elvét. Az Egyesült Ál­lamok — tette hozzá — ra­gaszkodik az „életbevágóan fontos” 1979. évi NATO-ha- tározat maradéktalan végre­hajtásához, vagyis az ameri­kai rakéták nyugat-európai telepítéséhez. A holland vezetés — min­denekelőtt a holland béke­mozgalom egyre növekvő til­takozásától kényszerítve — az elmúlt hetekben több ma­gas rangú ^küldöttséget me­nesztett Washingtonba egy kompromisszumos megoldás kieszközlése érdekében. Egy ilyen „áthidaló” megoldást elfogadna a holland parla­ment is, ahol a rakétatelepí­tésnek jelentős ellenzéke van. (MTI) 2 NÖGRÁD - 1984. május 16.. szerda VeszeHn Gyuranovics az államelnök Uj szövetségi vezetők Jugoszláviában Lengyelország Tárgyalások a kormány és az egyház képviselői között A lengyel kormány és a lengyel katolikus egyház tár­gyalásokat folytat az egykori Szolidaritás szakszervezet és az egykori KOR ellenzéki szervezet néhány vezetőjének esetleges szabadon bocsátásá­ról — jelentette be kedden Jerzy Urban, a kormány szó­vivője. A tárgyalások a Szolidari­tás hét és a KOR négy egy­kori vezetőjével kapcsolato­sak, akiket politikai bűncse­lekményekért helyeztek elő­zetes letartóztatásba. A tizen­egy személyt hajlandók sza­badon bocsátani, ha lesz biz­tosíték arra vonatkozólag, hogy nem folytatják korábbi államellenes tevékenységüket és így nem akadályozzák a lengyelországi normalizációt. Washingtonban a mexikói elnök Négynapos hivatalos láto­gatásra hétfőn este Washing­tonba érkezett Miguel de la Madrid mexikói elnök. Ked­den a mexikói vendég Rea­gan elnökkel tárgyal a Fe­hér Házban, szerdán beszédet mond a kongresszus két háza előtt. Látogatásának washingtoni diplomáciai körökben nagy je­lentőséget tulajdonítanak, s nemcsak az amerikai—mexi­kói kapcsolatok valóban kü­lönleges fontossága miatt, hanem azért is, mert Reagan elnök minden jel szerint megpróbálja választási kam­pányának központi kérdésévé tenni Közép-Amerikát. Már­pedig Washington jelenlegi közép-amerikai politikája tar­tósan erőteljes ellenállásba ütközik az egyik legérdekel- tebb ország Mexikó részéről. A mexikói elnök látogatá­sának sikerét nem kevésbe fenyegetik a két ■ ország vi­szonyában keletkezett gazda­sági feszültségek. Ilyen körülmények között a mexikói vendég washingto­ni tárgyalásainak egyik fő célja az lesz, hogy figyel­meztesse az amerikai partne­reket: a latin-amerikai adós országokra nehezedő nyomás túl gyorsan nő, s a gazdasá­gi romlás éppen azok -it a politikai következményeket idézheti elő a térségben, ame­lyektől Washington annyira tart. Koszorúzássk a deportálások 40. évtorduloján A magyar zsidóság depor­tálása megkezdésének 40. év­fordulóján kedden a főváros több kerületében koszorúkat helyeztek el az egykori tr s- gikus eseményekre emlékez­tető emléktábláknál. A Magyar Izraeliták Orszá­gos Képviselete és a Buda­pesti Izraelita Hitközség ne­vében Bakos Lajos alelnök és Seifert Gézáné főtitkár, a Magyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége Nácizmus Ül­dözöttéi Bizottságának képvi­seletében November László el­nök és Gáspár Gyula alelnök koszorúzott az emlékhelyek­nél. A kegyelet virágaival rót­ták le tiszteletüket a Wesse­lényi utcai Hősök templo­mának sírkertjében a máso­dik világháború idején már­tírhalált haltak emléktáblái­nál, s az Országos Rabbikép­ző Intézet aulájában, ahol a német megszállás első napján a Gestapo internálótábort rendezett be. Budán, a Man­dula utcában megkoszorúz­ták a Reviczky Imre ezredes egykori lakóházának falán elhelyezett emléktáblát is. Reviczky Imre a szörnyűsé­ges korszak éveiben sokezer munkaszolgálatost mentett meg bátor helytállásával. Megkoszorúzták a Gyorsko­csi utcai volt Gestapo fogház falán lévő emléktáblát, s az egykori Margit körúti fegy- ház helyén felállított emlék­falnál is elhelyezték a meg­emlékezés virágait. (MTI) SPD­tiltakozás A Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciója ked­den határozott hangnemben visszautasította a világűr mi- litarizálását célzó amerikai terveket. A Reagan-kormány ilyen szándékai súlyosan veszélyez­tetik az európai békét és az NSZK biztonsági érdekeit is — hangoztatta az SPD. A szociáldemokraták egy­úttal felszólították a Kohl- kormányt, hogy a NATO had- ügy- és külügyminisztereinek egymást követő brüsszeli és washingtoni tanácskozásain egyértelműen utasítsa vissza a világűrbeni fegvverkezést. Az SPD megítélése szerint bizonyos jelek arra utalnak, hogy a nyugatnémet kormány hallgatólagosan kezdi tudomá­sul venni az Egyesült Álla­mok rendkívül veszélyes el­képzeléseit (MTI) A hat jugoszláv tagköztár­saság és két autonóm tarto­mány vezető párt- és állami önigazgatói testületéinek élén az elmúlt hetekben végrehaj­tott személycserék után ked­den megválasztották a szövet­ségi szervek új vezetőit is. A vezető káderek rendszeres cseréjének gyakorlata szerint a megbízatási idő — köztár­saságonként és a különböző szervekként változóan — egy vagy két év, illetve a kor­mány funkcióját ellátó vég­rehajtó szerv esetében négy (kettő plusz kettő) év is le­het. A szövetségi képviselőház két tanácsának Belgrádban kedden megtartott együttes ülésén megválasztották a kép­viselőház vezető tisztségvise­lőit, jóváhagyták a szövetségi kormányban végrehajtott sze­mélycseréket és beiktatták az új összetételű államelnöksé­get, amelynek tagjait ötéves megbízatási időre már ko­rábban megválasztották a köz- társasági és tartományi kép­viselőházak. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnök­ségének kedden felesküdött új tagjai: Branko Mikuli.cs (Bosznia—Hercegovina), Ve- szelin Gyuranovics (Crna Go­ra), Joszip Vrhovec (Hor­vátország), Lazar Mojszov (Macedónia), Sztane Dolanc (Szlovénia). Nikola Ljubi- csics (Szerbia), Szinan Hasza- ni (Koszovo) és Radovan Vlajkovics (Vajdaság). A kol­lektív államfői testületnek ki­lencedikként tagja a JKSZ KB Elnökségének mindenkori elnöke, jelenleg Dragoszlav Markovics. Az elnökségi ta­gok meghatározott sorrend szerint egy-egv évig látják el a testület elnöki és alelnöki tisztségét. A beiktatott elnök­ségből ezeket a funkciókat mostantól a Crna Gora-i Ve­szel in Gyuranovics illetve a vajdasági Radovan Vlajko­vics tölti be. Veszelin Gyuranovics, a Ju­goszláv Szocialista, Szövetségi Köztársaság Elnökségének egyéves megbízatási időszak­ra megválasztott új elnöke Crna Gora-i nemzetiségű. 1925. május 17-én született a Crna Gora-i Martinicsiben. 1941-ben tagja lett a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek. Tevékenyen részt vett a Crna Gora-i népnek az olasz fasiszta megszállók el­len július 13-án kirobbantott felkelésében. Az olasz meg­szállók koncentrációs táborba zárták, ahonnan Olaszország kapitulációja után szabadult. Ezután — ifjúsági vezetőként — aktívan részt vett népfel­szabadító háborúban. A Ju­goszláv Kommunista Pártnak 1944. január 4-én lett tagja. A felszabadulás utáni idő­szakban számos felelős párt­ós állami, társadalmi tisztsé­get töltött be Crna Gorában és a szövetségi szervekben, így 1977—1982 között a szö­vetségi végrehajtó tanács (kormány) elnöke is volt. A •TKSZ Központi Bizottságá­nak 1964 óta tagja. Számos magas kitüntetés tulajdonosa, így az Aranvkoszorús Köztár­sasági Rendé. Az államelnökség új alel- nöke, Radovan Vlajkovics, a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartományt képviseli a kollek­tív áliamíői testületben. 1922- ben született a szerémségi Budjanovci faluban. 1941-től részt vett a népfelszabadító harcokban, a pártnak 1943 óta tagja. A felszabadu'-s után felelős tisztségeket tö'- tött be a Vajdaságban. \ JKSZ 1978-ban tartott Xí. kongresszusán a Központi B'- zottság tagjává választották, 1981-ben pedig a JSZSZ'C Elnökségének tagjává, így az új összetételű államfői testü­letben most második megbí­zatási idejét kezdi. A Milka Planinc vezette szövetségi kormányban a kép­viselőház kilenc poszton ha­gyott jóvá személycserét. A három alelnök egyike, Zvone Drágán helyére az ugyancsak szlovén Janez Zemljarics ke­rült, a szövetségi titkárok közül az államelnökségbe be­választott Sztane Dolanc és Lazar Mojszov utóda a bel­ügyi illetve külügyi titkári poszton a Crna Gora-i Dob- roszav Csulafics, illetve a mu­zulmán nemzetiségű Raif Diz- darevics lett. Szinisa Korica "(Vajdaság) személyében a kormánynak új piac- és álta­lános gazdaságügyi titkára lett, és két bizoítság élére , ,is Ú1 politikus került:. Musztafa Pljakics a közlekedés és pos- taügyi, Jovko Jovkovszki pe­dig a harcosok és hadirok­kantak ügyével foglalkozó bi­zottság elnöke lett. A szö­vetségi végrehajtó tanácsnak három Ú.i, tárca nélküli tagja lett: Ljubomir Bábán, Jan Jernej és Ante Szusics. A szövetségi képviselőhöz új elnökévé a vajdasági Du­sán Alimpicset, alelnökévé pe­dig a szlovéniai Nusa Kerso- vant választották. (MTI) Szépen fejlődnek az óriás ikrek, akik császármetszéssel jöttek a világra a szabadkai kórház szülészeti osztályán. Az újszülöttek azért kaptak nagy publicitást, mert egyi­kük 4250, másikuk pedig 4100 grammos volt, testhosz- szuk pedig 55 centi. A hírve­résnek azonban cseppet sem örült a leányanya, aki éppen azért költözött a Zvornik kör­nyéki messzi falucskából egé­szen Szabadkára, hogy titok­ban hozza világra gyermekét. Az élet azonban gyakran szolgál meglepetésekkel. Ma­ra Dragicevic alighogy meg­szülte a fiú ikerpárt, a másna ­pi újságok már öles betűkkel közölték az örvendetes ese­ményt. A Magyar Szó mun­katársainak a szabadkai kór­ház illetékeseihez intézett ei- ső kérdése ezért az volt: mennyiben engedi meg az or­vosi titoktartás, hogy olyan esetekben, amikor leányanyá­ról van szó, a szülésről hiva­talos tájékoztatást adjanak. Azt a választ kaptuk, hogy a születés és a halálozás nem tartozik az orvosi titoktartás körébe és nincs semmiféle jog) vonatkozása annak, ha felfedik a páciens nevét. Ami különben is anyakönvvi nyil­vántartásba kerül. Minthogy azonban a szabadkai- kórház gyakorlatában, pontosabban 30 éve, amióta nyilvántartást ve­zetnek a születésekről, nem történt meg. hogy ilyen szo­katlanul fejlett, óriás ikrek szülessenek, indokoltnak tar­tották tájékoztatni a közvéle­A szabadkai óriás ikrek esete ményt az eseményről. A má­sik indítóok pedig, ami az itt dolgozókat arra késztette, hogy ne titkolják el az ügyet, az volt, hogy ezáltal is fel­hívják a közösség figyelmét arra, hogy az anya pénzbeni támogatásra szorul ahhoz, hogy felnevelhesse gyermekeit. Az emberi összefogás és se­gélynyújtás nem is maradt ei Rengetegen telefonálnak mos­tanában a hős kismamának, hogy lehetőleg tartsa meg kl- csinjmit. A község is, amely­ben lakik, már pénzbeli se­gélyt szavazott meg az ikrek számára és alighanem ezt a példát mások is követik majd. A kismama: Mara Dra- gocevic azonban nem kér se­gélyt, mert azt vallja, ép, egészséges, és ha sikerül majd a történtekről értesíteni gye­rekei apját, meg ha az vállal­ja az apaságot, fel tudják maguk is nevelni a kicsinye­ket. Egyébként magas, 28 éves,, életerős fiatalasszony és nem igaz a mende-monda, hogy nem kívánja a gyerme­keit, és ezért nem is szoptat­ja őket. Bevallja, nagy ' fele­lőtlenség volt részéről, hogy nem szakította meg a terhes­ségét, amikor levelére — amelyben állapotáról értesí­tette Nyugut-Németországban dolgozó falubeli fiúját — nem kapott választ. Gépírónő szakvizsgája van, de nem tu- .dott vele elhelyezkedni. .Ezért nem is tűnt fel a szüleinek, amikor hét hónappal ezelőtt eljött otthonról, Szabadkán élő fivéréhez. Azt mondta ugyanis nekik, hogy munkát jön keresni, ás amíg nem ha iyezkedik el, bátyjánál fog lakni. — De kérdem én magukat, mi mást tehetek, mint, hogy örökbe adom a gyerekeket, ha nem kerül elő az apjuk — mondta kétségbeesetten. — El sem tudják képzelni, mi­lyen környezetbén élek én. A szüleim kitagadnának, a fa­lu megbélyegezne, ha most hazaállítanék ezzel a két gye­rekkel. Beszélgetésünket az ápolónő szakította félbe, mivel megér­keztek a kismama első láto­gatói. Azt reméltük, hogy az ajtón túl, a folyosón a szülei várakoznak. Ügy látszik, a bátyja sem merte értesíteni a dolgokról a szülőket, és egye-; lőre csak ő jött el családjával meglátogatni húgát. A kisma­ma boldogan vette át tőlük a virágcsokrot, aztán elérzéke- nyülve borultak egymás nya­kába. Majd odamentek az üvegfalhoz, melynek túlolda­lán feküdtek a koromfekete hajú, kreol bőrű csöppségek, mit sem sejtve a körülöttük támadt gondokról szenzációt keltő világrajöttükről. Mi'lesz velük? Es mi történik, hogyan ala­kul a sorsa annak a számos kisbabának, akiket évente a vajdasági kórházak szülészeti osztályán „felejtenek” a lány­anyák? Mert több ilyen eset is történik. Sokunk számára ta­lán felfoghatatlan, hogy a huszadik században is még kitagadják és megbélyegzik a teherbe esett lányokat. Arról nem is beszélve, hogy emi­att hányán kísérelnek, meg önkezükkel véget vetni éle­tüknek, vagv rontják el egész­ségüket az illegálisan és szak­szerűtlenül végzett abortusz- szal. Mindezt a világ szája miatt. Mara Dragocevic környezete azonban végül is megértő volt. Riportunk megírása után értesültünk ugyanis ar­ról, hogy időközben a nagy­szülők, s Osmac falu lakói a nagy hírverésnek köszönhető­en elfogadták, s örömmel várják haza az ikreket. A kismama azonban igazán majd csak akkor lesz boldog, ha az apa is előkerül. G. Miskolczi Zsuzsi, ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom