Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
ÉmVf Ilii »sari' mm : >•»**/ i ; , mm mim . rcfmtt VILÁG PROLETÁRJA!-EGVESÖiiETEKfL. t NŐGRÁD ; AZ MSZMP NÓORÁ D BEGYEI BIZ OTTS ÁGA ES A MEGYEI TAN ÄGS LAPJA ' XL. ÉVF, 110. SZÁM ARA: 1,00 FORINT 1984. MÁJUS 12., SZOMBAT í ANGOL LICENC ALAPJÁN Elkészült a százezredik tonna DEXION—Salgó termék Élete, gondolkodása példa Petőfalvi Lajos nevét vette fel a zagyvapálfalvai iskola Egyperces néma felállás. Tisztelgés és emlékezd» Az ünnepség, dekorációja egy fiatalember portréját mutatja — vidám, mosolygós j»mber —, és Arany János szavait idézi: „Nem hal meg az, ki milliókra költi /Dús élte kincsét . ” A salgótarjáni Budapesti úti Altalanos Iskola penteken nagyszaoású névadó ünnepséget rendezett. A .város és a kerület, Zagyvapálíalva politikai , állami és társadalmi szervezeteinek, intézményeinek képviselői, a Petőfalvi gyerekek — Lajos, Rozália és Hedvig — vendégei voltak az ünnepségnek, melyet az énekkar és a szavalok programja vezetett be. Igaz, az emlékünnepség előtt már megkezdődött az ünneplés: Szabó Miklós megyei tanulmányi felügyelő, aki korábban az iskola igazgatója volt, felavatta az emiékfalat, amely képekben állít emléket Petőfalvi Lajosnak. A tartalmas tablót a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum dolgozói, Kollár Sándor, Presits Antal és Lázai Tünde készítették. Az eseményre rajzpályázatot is hirdetett az iskola. A téma a gyermekek felszabadulás előtti és mai élete volt. Az intézmény négy épületében állították ki a tanulók rajzait, a válogatás után megmaradt mintegy 300 alkotás. A legjobb pályaművek készítőit — harmincán voltak — díjakkal jutalmazták, a dijakat a bányagépgyár KISZ- bizottsága ajánlotta fel. Az iskola zászlaját, jelvényét és emblémáját Orosz István rajztanár, pedagógus festőművész tervezte. Döme Piroska, az egykori harcostárs emlékeit elevenítette fel az iskola diákjainak. — kj — Ajándék a fővárostól Felavatták Bolyai János mellszobrát Salgótarjánban A szemerkélő eső sem fel- hőzte be annak az aktusnak az ünhepi fényét, melyre tegnap kora délelőtt került sor Salgótarjánban, ahol a Bolyai János Gimnázium előtt felavatták az intézmény névadójának mellszobrát, — Budapest Fővárosi Tanács ajándékát. Az eseményen részt vettek a megye és a megyeszékhely párt- állami és társadalmi szerveinek képviselői, köztük Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Szilágyi Tibor, a salgótarjáni nártbizottság titkára, Berki Mihály, Nógrád megye Tanácsának elnökhelyettese és dr. Szittner András, a megyeszékhely tanácsának elnöke. Új köztéri szoborral gazdagodott tehát a nógrádi megyeszékhely, bár Vass Viktor sültői mészkőből készült alkotását már 1951-ben leleplezték Budapesten, és hosszú időn át az — időközben megszűnt — városligeti Művészsétány egyik szegletét díszítette. Erről, és a szobor végleges helyének kiválasztásáról is szólt avató beszédében Farkasinszky Lajos, Budapest főváros Tanácsának elnökhelyettese, aki — egyebek között — hangsúlyozta: „Mikor Bolyai János szobormásának további sorsáról kellett döntenünk, a város vezetőinek javaslatára Salgótarjánra — Bolyai Gimnáziumra — esett a választásunk. Ügy éreztük, ennél méltóbb helyre nem is kerülhetne ez az alkotás. Itt olyan szellemi közeg veszi körül, melyhez hasonlóban — bízvást állíthatjuk — Bolyai is szívesen élt volna.” Az 1802—1860 között éit nagy magyar matematikus, Bolyai János mellszobrának felavatása az utókor tisztelet- adása az életében méltatlanul mellőzött tudós férfiúnak, akinek szellemi örökségét a róla elnevezett gimnázium diákjai is magukénak vallják. Bizonyság erre a ma záruló Bolyai-napok rendezvénysorozata. Befejeződött az Akadémia közgyűlése Pénteken befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése. A zárónapon az elnök és a főtitkár beszámolóját hallgatták, majd vitatták meg a testület tagjai az MTA várbeli kongresszusi termében tartott tanácskozáson. Szentágothai János elnöki beszámoiójában gondolatait három fő téma köré csoportosította. Szólt az Akadémiának, mint tudományos testületnek szerepéről a társadalmi-gaz^ dasági döntések előkészítésében : vázlatosan áttekintette a jövő szempontjából kulcsfontosságúnak ítélt' kutatások eredményeit, és végül elemezte a tudományos közélet egyes jelenségeit. Az elnöki és a főtitkári beszámoló, valamint az azt követő vita alapján a közgyűlés határozatot fogadott el. Az Akadémia 144. közgyűlése Pach Zsigmond Pál al- elnök zárszavával ért véget. (MTI) TESZÖV-elnökségi ülés napirenden a termelési rendszerek és a munkaversenY-mozgalom Megyénkben 1975 után kezdett növekedni a rendszerek jelentősége a mezőgazdasági termelésben. Jelenleg öt szántóföldi növénytermesztési és nyolc állattenyésztési termelési rendszer segíti a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek munkáját. A növénytermesztési rendszerbe vont terület az összes szántónak több mint 60 százalékát teszi ki, azaz meghaladja a 45 ezer hektárt. A tehénállomány több mint 82, a juhállománynak pedig 38 százaléka termel rendszer keretében. A termelési rendszerek Nógrád megyei tevékenységéről tegnap dr. Bablena Ferenc főmunkatárs előterjesztését hallgatták meg a TE- SZÖV elnökségi ülésén. A rendszerek tevékenysége megmutatkozik a fajlagos hozamok emelkedésében, a termelés színvonalának növekedésében, az iparszerű termelés előtérbe kerülésével, a korszerű módszerek elterjedésében, a technológiai fegyelem növekedésében. Ezek kétségbevonhatatlan előnyök, ami viszont még mindig nem megoldott, az az érdekeltségi rendszer, a kölcsönös kockázatvállalás. A rendszerek a munka eredményét a hozamok és az árbevétel növekedésében mérik, ez azonban már kevés napjainkban. Elengedhetetlen a hatékonyság, a jövedelmezőség vizsgálata és figyelembevétele, ez azonban még nem jellemző a termelési rendszerekre. A TESZÖV elnöksége ezt követően Tersztyánszky Rudolf titkárhelyettes előterjesztésében a munkaverseny- mozgalom hélyzetét, fejlesztésének feladatait hallgatta meg. Mint megállapították, az elmúlt években a munkaverseny szerepe növekedett a termelőszövetkezetek gazdálkodásában. A mintegy 17 és fél ezer aktív dolgozó közül csaknem 5 és fél ezer szocialista brigádtag. Az általuk vállalt és teljesített gazdasági feladatok értéke meghaladta a múlt évben a 91 millió forintot. A versenymoz- galomban részt vevők közül háromszázan vesznek részt jelenleg is szakmai továbbképzésben és ezerhétszázan politikai ismereteiket bővítik. Javult a közös gazdaságokban a versenybizottságok munkájának színvonala, terv- szerűsége. A vezetők csaknem mindenütt kötelességüknek tekintik a versenymozgalom támogatását, számítanak a brigádokra a gazdasági feladatok megoldásában. Megoldottnak tekinthető az erkölcsi és anyagi elismerés, viszont ugyanez nem mondható el a munkaverseny segítésében érdekelt gazdasági vezetők ösztönzési rendszeréről. A TESZÖV elnöksége mindkét előterjesztést elfógadta, majd egyéb, kérdések tárgyalása után befejezte munkáját. KGST-ülés Sopronban KGST INTERMORGEO együttműködés meghatalmazottak tanácsának tizenhatodik ülését május 8—11. között Sopronban rendezték meg. Az ülésen Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Ma* gyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviseltette magát. Az ülés témája: a tengerek és óceánok kutatása ásványi és nyersanyagkincseik hasznosítása céljából. A részt vevő szakemberek' megvitatták a tagországok együttműködésének eddigi eredményeit, és egyeztették az 1986—1990- ig terjedő közös munkák programtervezetét. Az ülés pénteken a jegyzőkönyvek aláírásával fejeződött be. (MTI) J Az emlékülésen — a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetével közös szervezésben — az előadók felelevenítették Pelő- falvi Lajos életét és. azt a kort, amelyben tevékenykedett. Döme Piroska újságíró, a névadó harcostársa Petőfalvi Lajostól a dachaui vasútállomáson vált el, ahol külön választották a férfi és a női rabokat. Petőfalvi Lajost az ellenforradalmi Magyarország csendőrei juttatták a német fasiszták kezére. Dr. Bandur Károly, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetője elöadásaoan az ellenforradalmi rendszer sajátosságait vázolta fel. A magyar uralkodó osztály a második világháborúban a nyílt hazaárulás útjára lépett, s bizalmatlansága, elvakuitsá- ga és politikai vaksága a fasiszta Németország mellé állította. (Folytatás a 2. oldalon) A 100 000. tonna DEXION— Salgó terméket, — amelyet meg — beemelik a csomagoláshoz. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek DEXION-Salgó üzemének dolgozói a napokban emlékeztek meg üzemük fennállásának 15. évfordulójáról. Most pedig arról adhatunk számot, hogy elkészítették a 100 000. tonna DEXION— Salgó terméket. Tizenöt esztendővel ezelőtt a merész vállalkozás, az újra való törekvés, a piaci igényekhez való alkalmazkodás nagyszerű példájaként indították meg a termelést az új üzemben. Hazánkban akkor ez volt az első vállalkozás, amely a raktári berendezések korszerűsítését szolgálta, és szolgálja - azóta is nagy-sikerrel. A DEXION—Salgó raktári elemek gyártását több mint egyéves intenzív piackutatási, béruházási tevékenység előzte meg. A kohászati üzemek összefogva az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézettel Angliából vásárolta meg a DEXION-licencet, hogy a gyártás megvalósításával eredményesen hozzájáruljanak a hazai raktártechnika fejlesztéséhez. S, hogy ez a törekvés mennyire sikeres volt bizonyítják szerte az országban a DEXION—Salgó termékek. a vas-edény vállalat kapott Fotó: Bábel Az özemben 15 év alatt egyenletesen növekedett a termelés, az első évben még csak 550 tonnát gyártottak, de tavaly már 8800 tonna volt a termelés a DEXION—Salgó elemekből. A hideghengermű gyárrészlegnek — amely tavaly 1 milliárdnál nagyobb termelési értéket ért el — fontos üzeme a DEXION—Salgó üzem, hiszen a gyárrészleg termelési értékének 22,6 százalékát adta. A DEXION—Salgó üzem nem áll meg a fejlődésben. A szakemberek azt tervezik, hogy a hagyományos szürke termék mellett többféle pasztellszínben is készítenek DEXION—Salgó termékeket. Ezzel nemcsak régi igényeket szeretnének kielégíteni, hanem keresik az új piacokat is. Az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet az új törekvésekben is jó partnere a vállalatnak — akárcsak az eltelt másfél évtizedben. W TI''
