Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-11 / 109. szám
(Folytatás az 1. oldalról) lárd, viszonyainak nyugodtak és kiegyensúlyozottak, nemzeti egységünk pártunk következetes politikájának eredményeként erősödik. Pártunk és kormányunk íő feladatának a magyar nép békés alkotó munkájához szükséges feltételek biztosítását, népünk számára a külvilággal való kapcsolatokban is a viszonyok és körülmények javítását tekinti. Elsősorban ezért örvend hazánk általános nemzetközi megbecsülésnek. Javultak a pozícióink Röviden áttekintve népgazdaságunknak az elmúlt időszakban elért eredményeit, megállapította: kemény és következetes aprómunkával értük el, hogy külgazdasági egyensúlyi helyzetünk romlása megállt, olyan teljesítményeket mutattunk fel az export-, valamint az import- gazdálkodásban, amelyekkel nemcsak megőriztük, hanem erősítettük az ország tekintélyét, hitelét, javítottuk pozícióinkat a világban. — A magyar tudomány nagy erőfeszítéseiből mind a természet-, mind a műszaki tudományok terén olyan figyelemre méltó eredmények születtek — hangsúlyozta a kormány elnökhelyettese —, amelyekre komoly, ténylegesen értékesíthető gazdasági teljesítmények is épülhettek. Ezek — közvetlenül vagy közvetetten — eddig is fontos hozzájárulást jelentettek külgazdasági egyensúlyunk javításához, a gazdaság egészséges továbbfejlődésének feltételeit célzó társadalmi erőfeszítéseink sikereihez, beleértve ebbe a lakosság életkörülményeinek megőrzését. Hasznosnak bizonyultak azok a társadalomtudományi kutatások, amelyek értékes adalékokkal járultak hozzá a magyar társadalmi valóság mélyebb megismeréséhez és gazdasági, valamint társadalmipolitikai viszonyaink és intézményeink továbbfejlesztéséhez. — Gazdasági helyzetünk változatlanul feszült, ám ez sem pesszimizmusra, sem oktalan derűlátásra, sem fejvesztett kapkodásra, viszont kényelemre sem ad ókot, de lehetőséget sem. A világ országainak többsége hasonló bajokkal küszködik — nálunk jóval gazdagabbak, fejlettebbek is —, és kevesen mondhatják el közülük azt, amit mi, hogy az elmúlt tíz nehéz év során megőrizték nemzetközi fizetőképességüket, életszínvonalúkat, elkerülték a világot megrázó munkanélküliséget, a rohamos inflációt, megtartották fejlődőképességüket. Ez nem dicsekvés — tény. Megdolgoztunk érte. Segíteni magunkon továbbra is csak józan tettrekészséggel és merész, megfontolt, felelősség- teljes tettekkel tudunk. Rugalmas alkalmazkodás Szólt arról is Marjai József, hogy az MSZMP Központi Bizottsága meghatározta gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének feladatait. Kormányzati állásfoglalás született a VII. ötéves terv kidolgozásának irányelveiről. E döntések közös jellemzője, hogy a nélkülözhetetlen többletteljesítmény létrehozása érdekében kedvező körülményeket teremtenek a fegyelmezett, szorgalmas alkotó munka, a felelősségteljes szocialista vállalkozás, az ésszerű gazdálkodás számára. Ösztönzik a meglévő termelési tényezők ésszerű kihasználását, a tényleges belföldi és külpiaci szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodást. Azokon a pontokon ösztönöznek, ahol a tőkehiány a legkevésbé akadályozza előrehaladásunkat az intenzív pályán, ahol mai lehetőségeinket meghaladó beruházások, importtöbbletek nélkül is fokozható a gazdaság jövedelemteremtő képessége. — Amit tennünk kell, az nagy nemzeti feladatot jelent — mutatott rá Maijai József. — Megvalósítása csak nemzeti összefogással lehetséges, amelyben a gyakorlati életben munkálkodóknak ugyanolyan felelősségük van, mint azoknak, akik tehetségüket tudományos alkotóműhelyekben gyümölcsöztetik. Mind a hosszú távú nép- gazdasági terv kidolgozásában, mind a gazdasági stratégia megvalósításának kutatási és fejlesztési szakaszaiban számítunk a tudósok tehetségére az alapkutatás és az alkalmazott kutatások terén is, s támaszkodunk véleményükre a politika rövid és hosz- szabb távon megteendő lépéseinek meghatározásakor. — Amikor a kormányzat és a tudományos élet együttműködését formáljuk, gyakoroljuk — a társadalmi munka- megosztásból adódó kötelességünket teljesítjük. A kormányzat feladata a tudomány véleményének kikérése, gondos összevetése a lakosság más szakmai köreinek és rétegeinek véleményével, s ennek alapján a reális, megalapozott döntések meghozatala. A kutatás feladata A kutatás feladata, hogy e döntésekhez tudományos értékű információkkal, válasz- utak kidolgozásával, s az egyes lépések hatásának és ellenhatásának bemutatásával, azaz sokoldalúan elemzett tények alapján felismert és bizonyított összefüggések feltárásával járuljon hozzá. Ehhez a tudomány részéről nagyfokú realitásérzék, az egyes célok megvalósítása során szükségszerűen fellépő sokféle korlátozó tényezőhöz való alkalmazkodókészség, az olykor elkerülhetetlen kerülőutak keresésében a kormányzattal való együttmunkálko- dás szándéka szükséges. — _A kormányzat és a tudomány közötti együttrrtűkö- désben biztosított a kutatásnak az az önállósága, amelyre annak előrevivő szerepéhez feltétlenül szükség van. Ez az önállóság az új, előremutató gondolatok szabad keresését és felkarolását, kényszerkötöttségektől való függetlenségét jelenti. Az ország vezetésének érdeke, hogy ezt biztosítsa a tudomány számára. Pártunk és kormányunk — a lehetőségekhez mérten — igyekszik megteremteni a tudományos eredmények eléréséhez szükséges feltételeket. Tudományos kutatásokra és műszaki fejlesztésre, a nemzeti jövedelemből való részesedést tekintve, nemzetközi összehasonlításban sem csekély — bár abszolút számokban szerény — összegeket fordítunk. Felhasználásuk hatásfokában még vannak tartalékok. — A dolgok természetéből fakadóan a kutatásra fordított összegek egy részét devizában kell rendelkezésre bocsátani. Az elmúlt időszakban minden területen kényszerűségből, a külső egyensúly megőrzése, a sokkal rosszabb elkerülése érdekében szigorú import- és devizatakarékosságra kényszerültünk, vállalva az intézkedések kedvezőtlen hatásait. A fizetési mérleg jelentős javulásával párhuzamosan — feltételezve, hogy az elért pozíciók megszilárdítása töretlen folytatódik — elkezdtük a kötöttségek fokozatos feloldását. Ez azonban nem jelenthet visz- szatérést ahhoz az állapothoz, amikor jó és hasznos célok mellett devizát adtunk ki elkerülhető importra, vagy tudományos útnak beállított turizmusra is. Ezután arról beszélt a Minisztertanács elnökhelyettese, hogy ma és a következő években különösen fontos, hogy olyan tudományos eredmények szülessenek, amelyek túllépnek a laboratóriumi kereteken, s a kutatás-fejlesz- tés-termelés és értékesítés egész folyamatában megvalósíthatók. Olyan emberek kellenek ehhez, akik harcolnak ezért, és képesek is keresztülvinni az értékes megoldásokat. — Túlságosan hosszú az átfutási idő a tudomány eredményétől a gyakorlati megvalósításig — folytatta Marjai József, s rámutatott: — korszerű szervezéssel egybekötött műszaki fejlesztésre van szükség, ami egyaránt átfogja a kutatási, fejlesztési, beruházási, termelési és a kereskedelmi folyamatokat. — A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy e területek között az összhang javuljon, a kapcsolódások oiajozottabbak legyenek. A kormány feladata a feltételek biztosítása: a konkrét együttműködés kialakítása és szervezése azonban már széles körű, alkotó jellegű végrehajtó munka. A konkrét gazdasági célok és az azokat közvetlenül vagy közvetetten megalapozó természettudományi és társadalomtudományi alapkutatások között, valamint az innovációs lánc egyes láncszemei között a műszaki fejlesztésnek a híd szerepét kell betölteni. Ezért a műszaki fejlesztést a mainál jobban be* kell építenünk innovációs renszerünkbe, élőbbé, szorosabbá kell tennünk ösz- szefüggését és kölcsönhatását mind a tudománnyal, mind a gazdasági gyakorlattal. A magyar valóság tényein — A társadalomtudományokban, s ezeken belül a gazdasági, főként a gazdaság- irányítás kérdéseivel foglalkozó kutatásokban olyan tudományos eredményekre van szükségünk, amelyek a magyar valóság sokoldalú, reális tényein alapulnak, és módot adnak a lehetőségeinkből kiinduló javaslatok megtételére. Máshol, más körülmények között javasolt, esetleg részben meghonosodott elméletek és gyakorlatok közvetítése érdekes és sok tekintetben tanulságos lehet, de nem helyettesítheti az önálló, a valós helyzetből kiinduló elemző munkát. — Soha ennyire nem volt szüksége a nemzetnek arra — hangsúlyozta Marjai József —, hogy a magyar kutatók hozzájáruljanak gazdasági és társadalmi fejlődésünk meggyorsításához. A világgazdasági feltételrendszer radikális változásai erősen hatottak a műszaki fejlődés irányára és ütemére is, új, többlépcsős technikai forradalmat eredményeztek. Ennek súlypontjait az energia- és anyagtakarékos, környezetvédő technológiák, az informatika és a biotechnológia jelentik. Mindezek növekvő és gyorsan változó mértékben határozzák meg az országok helytálló képességét, s továbbfejlődésük lehetőségeit is. Ezért objektív szükségszerűség szellemi pon- tenciálunk és tudományos teljesítményünk fejlesztése, a tudomány mind szélesebb körű bekapcsolása a társadalmi-gazdasági fejlődésünkkel összefüggő kérdések feltárásába, megválaszolásába és megoldásába. Mindinkább el kell érnünk, hogy a kutatás és a műszaki fejlesztés a termékszerkezet megújításának, a piacképes termékek gazdaságos előállításának igazi motorjává, hajtóerejévé váljék. A kutatásoktól nem csak rövid távú és csak a napi szükségletek fedezését célzó eredményeket várunk. A közvetlen gazdasági követelmények erőteljes megfogalmazása nem jelentheti az alapkutatások elhanyagolását vagy visszaszorítását. Az alankuta- tásokkal növelnünk kell jövőbeni tudományos és gazdasági pozíciónverési esélyeinket. Ezért döntött a kormány a közelmúltban úgy, hogy — pályázatok útján — terven felül további 200 millió forintot biztosít alapkutatási célokra. Fel kell zárkóznunk Arról is szólt Marjai József, hogy a kutatások területén is elengedhetetlenek a széles körű nemzetközi kapcsolatok, különösen az, hogy fokozottabban éljünk a Szovjetunióval, a testvéri KGST- országokkal kialakult műszaki-tudományos együttműködésünk jól bevált rendszerének előnyeivel, a nemzetközi munkamegosztás széles körű lehetőségeivel, a nemzetközi kooperációval. Különösen fontos, hogy mielőbb felzárkózzunk a nemzetközi élvonalhoz a modern biológia és az ezen alapuló biotechnológia területén. — A modern biológia művelése, fejlesztése Magyarország jövője szempohtjából kiemelkedően fontos. A hazai mezőgazdaság megfelelő alapanyagokkal, megújítható nyersanyagforrásokkal tudja ellátni ezt az ágazatot. A magyar tudósok helyesen érzékelik e tudományág fontosságát, es egyes kulcsterületeken — mint a génsebészet, a molekuláris genetika, a fermentációs technológia — nemzetközileg is elismert eredményekre jutottak. Tudományos és műszaki-kulturális alapjaink e téren kedvezőek. Versenyhelvzetünk tehát — ha a továbiakban nem késlekedünk, és a tudományos munka menetében, s a gyakorlatban is mindent időMarjai József beszédét követően az közgyűlés tudományos programjának részeként Biológia és társadalom címmel Straub F. Bruno akadémikus tartott előadást. Bevezetőben kiemelte: az ember a környező élővilágot és annak viselkedését megfigyelve jutott el oda, hogy a növény- termesztéssel és az állatok háziasításával képessé vált élelmiszert, bőrt, textilt termelni, s ezzel megteremteni az emberi társadalom kialakulásának fontos feltételeit. A megfigyelések, a tapasztalatok összegzésével, az élővilág rendszerezésével, az evolúció elméletének megfogalmazásával alakult a biológia tudománnyá. Ez idő tájt a megfigyelés, a kísérletezés, a fizika és a kémia módszereinek bevezetése, a szemmel nem látható szerkezetek és változások megismerése olyan eredményket hozott, mint a fertőző betegségek okainak felderítése, az átöröklés törvényeinek megismerése. A társadalom a fertőző betegségek fokozatos leküzdésében és az állattenyésztés tudományos megalapozásában elért eredménvek miatt egvre jobban értékelte a biológiát — hangoztatta az előadó. Nyilvánvalóvá vált, hogy — a korábban vallott misztikus felfogással ellentétben az élőlény, az emberi test szerkezete és működése természettudományosán megérthető — hangsúlyozta Straub F. Bruno —, s így a társadalom célul tűzte ki nemcsak a fertőző, hanem az egyéb betegségek megértését és leküzdését is. A biológia ezt a feladatot elsősorban a mikroszkópiái anatómia és a biokémia eszközeivel részben megoldotta. Az anyagcsere folyamatainak megismerése, a hormonok és a vitaminok felfedezése, az egyes sejtek szerepének felismerése, a diagnosztika fejlődése e század közepére lehetővé tette a helyes táplálkozás törvényeinek kidolgozását, számos betegség felismerését, gyógyítását és megelőzését. Ez — egyebek közt — az átlagos emberi életkor gyors emelkedését, a családveszteség nélkül megvalósítunk — nem rossz. A gazdasági és politikai vezetés erejéhez mérten minden segítséget kész megadni ahhoz, hogy a biotechnika fejlődése széles körű alapokon bontakozzon ki — hangsúlyozta a kormány elnökhelyettese, s kérte a kapcsolódó tudományágak képviselőit. hogy saját kutatómunkáink során vegyék ezt figyelembe. Végül hangsúlyozta: — A mi kicsi, de tehetségekben bővelkedő szocialista hazánk a változó világban folyamatosan keresi kedvezőbb helyzetét, az alkalmazkodás kölcsönösen előnvös formáit. E törekvésünk sikeréhez nincsenek örök érvényű receptjeink: fennmaradásunkért és feilő- dési lehetőségeinkért nan mint nao. úiból és óiból meg kell küzdenünk. Ebben kell együttműködnünk: elméleti szakembereknek és gyakorlati végrehajtóknak, politikai és gazdasági vezetőknek; ez ma országunk és nőnünk érdeke — mondta Marjai József. s beszédét zárva további sikereket kívánt az Akadémiának. a maavar tudósok egész közösségének. tervezés lehetőségeit eredményezte. A továbbiakban az előadó kifejtette: a hibrid vetőmagok, a gyomirtók és növényvédő szerek bevezetése az élelmiszer-termelésben lehetővé tette, hogy a fejlett országok a mezőgazdasági termelést gépesítsék, és így a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma lényegesen csökkenjen. Az ipar és a szolgáltatások ily módon újabb és újabb munkaerőhöz jutottak. Az előadás további része a társadalom és a tudomány kapésölátáftak" minőségi változásaival foglalkozott; Straub F. Bruno kifejtette: a tudomány fejlődésének alacsonyabb szintjén a gyakorlat a mindennapi problémák megoldását várja — és kapja — a tudománytól. Egy ponton azonban a fejlődés elér oda, ahol a tudomány már nem a meglevő gyakorlatot fejleszti, hanem lehetővé teszi annak teljes felváltását valami egészen újjal. A fizikától például jobb gőzgépeket és motorokat kért a gyakorlat, ám helyette atomenergiát, tranzisztort és számítógépet kapott. Amikor a kémiától jobb festékeket és gyógyszereket vártak, az olyan műanyagokat adott, amelyek életünk lehetőségeit javítják. A biológia az utóbbi évtizedben azzal lepte meg az emberiséget, hogy felismerte: miként lehet egy élőlénynek új tulajdonságot adni. Ez a felfedezés — egyebek közt — lehetővé teszi az új típusú növénytermesztést, és egy merőben új gyártási módszert: a biotechnológiát. Végezetül Straub F. Bruno kiemelte: a tudomány adta újdonságokat a társadalom annyira tudja a maga számára kihasználni, amilyen mércékben az új tudományt uralja. Straub F. Bruno előadását vita követte. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése ma zárt ülésen folytatja munkáját. (MTI) 1. János Károly Moszkvában Hivatalos látogatásra csütörtökön Moszkvába érkezett I. János Károly, spanyol király, az ország államfője. Útjára elkísérte felesége, Zsófia királyné is. A vendégeket a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hívta meg. A spanyol uralkodót és feleségét a repülőtéren Nyiko- laj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökinek első helyettese, külügyminiszter. Vasz'lij Kuznyecov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első helyettese, valamint Pjotr Gyemicsev kulturális miniszter fogadták I. János Károly spanyol királyt és feleségét fogadía Konsztantyin Csemyenko. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségénk elnöke. Ezt követően megbeszélésre került sor Konsztantyin Cser- nyenko és I. János Károly között. A megbeszélésen hasznos és konstruktív véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, valamint a kétoldalú kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. A megbeszélésen mindkét részről megerősítették; megvannak a lehetőségei a Szovjetunió és Spanyolország közötti kölcsönösen előnyös együttműködés tovább-bővíté- sének. A jelenlegi nemzetközi helyzet értéklése során szovjet részről rámutattak a szovjet külpolitika változatlan irányvonalára. A Szovjetunió következetesen védelmezi a békét és, a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti békés egymás mellett élés gyakorlatát. E politikából kiindulva a Szovjetunió jelentős kezdeményezéseket tett, amelyek célja a bizalom helyreállítása, a biztonság érzésének erősítése, a háborús veszély csökkentése.’ A megbeszélésen kölcsönösen kifejezték, hogy érdekükben áll a nemzetközi feszültség enyhítése, a békés feltételek biztosítása a szovjet és a spanyol nép építőmunkájához. Nyugalom Tripoliban Teljes nyugalom volt szerdán a líbiai fővárosban egy nappal azután, hogy kormányerők megsemmisítették az országba beszivárgott sza- botőrcsoportot és a náluk talált adatok alapján terroristákat tartóztattak le. A JANA hivatalos líbiai hírügynökség közlése szerint szerdán sajtókonferenciát tartott Moamer el-Kadhafi. Azt mondta, hogy Tripolinak bizonyítékai vannak, amelyek szerint a terroristákat Nagy- Britanniában és az Egyesült Államokban képezték ki, a szudáni kormányzat pedig segítséget nyújtott nekik. A támadást Kadhafi szerint London és Washington ösztönözte és készítette elő. A líbiai vezető cáfolta, hogy támadás érte volna főhadiszállását: az akcióra egy Tripoli központjában levő lakóépületben került sor. (MTI) 2 NÖGRAD 1984. május 11.. péntek Reagan pénzt követel... Reagan elnök szerdán te- kát az amerikai politikai kő- háborúzó lázadókat, de ugyan- levíziós beszédben szólította röket, amelyek nem hajlan- akkor „a nicaraguai szabadfel a kongresszust, hogy biz- dók elegendő pénzt biztosíta- ság harcosainak” is kikiál- tosítsa közép-amerikai poli- ni közép-amerikai műveletei- tóttá őket, akik minden se- tikájához a szükséges anyagi hez, a salvadori jobboldali gítséget megérdemelnek az fedezetet. rezsim támogatásához és a Egyesült Államok részéről. Az amerikai elnök hivatali Nicaragua elleni felforgató Reagan elutasított bármiideje alatt már a hatodik te- tevékenység és nyílt agresz- nemű változtatást saját poli- levíziós beszédet szentelte en- sziós cselekmények folytatá- tikájában, amely úgymond „a nek a témának. „A kommu- sához. demokrácia és a gazdasági nista terror birodalmának” Az amerikai elnök maga is jólét elősegítését szolgálja”, nevezte Nicaraguát, felforga- „kontráknak”, azaz ellenfor- Kijelentette: nem tervezi tással vádolta a Szovjetuniót, radalmároknak titulálta a Ni- amerikai csapatok harcba ve- s „új izolacionistáknak” azo- caragua ellen CIA-pénzen tését a térségben. (MTI) Straub F. Bruno előadása n