Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-10 / 108. szám

Arany fokozat másodízben is A gyermektartásdíj megállapításának módja J. K-né olvasónk kérdése: „felemelték-e a gyermektar­táséi j legalacsonyabb összegét? „A gyermektartásdíjat — megegyezés hiányában — a bíróság a tartásra kötelezett személy munkabére, járandó­sága, egyéb jövedelme és vagyoni viszonyai alapján álla­pítja meg. A munkabérhez hozzá kell számítani a kötele­zettet megillető minden egyéb bérjellegű juttatást, továb­bá minden egyéb rendszeres jövedelmet (részesedés, pré­mium, jutalom, egyéb jövedelem).” A tartásdíj megállapítása háromféle módon történhet hározott pénzösszegben; a kötelezett munkabérének, ille­tőleg jövedelmének meghatározott százalékában; a munka­bér alapján határozott összegben és az egyéb juttatások meghatározott százalékában. (Vegyes megállapítás.) Mindhárom esetben általában úgy történik, hogy a tartásdíj összege gyermekenként elérje a kötelezett átlagos munkabérének és az őt megillető juttatásoknak a húsz százalékát. (A gyermek szükségleteire figyelemmel azon­ban alacsonyabb vagy magasabb összegben is megállapít­ható.) A kötelezettel szemben érvényesíthető tartási isény a munkabér és juttatások ötven százalékát nem haladhat­ja meg. Meghatározott százalékban történő megállapítás esetén meg kell határozni a tartásdíj alapjául szolgáló munkabér (jövedelem) forintösszegét is (alapösszeget), amelynél ke­vesebb a tartásdíj — újabb megállapodás vagy bírósági ha­tározat nélkül — még akkor sem lehet, ha a munkabér (jö­vedelem) csökkent; meg kell állapítani az egyéb juttatások meghatározott százalékát is. Az alapösszeg százalékos meg­állapítása esetén is minden esetben a kötelezett jövedelmé­hez igazodik. (Olvasónknak ezzel ellentétes értesülése té­ves közlésen alapul.)* A gyermektartásdíj összegének (mértékének) megálla­pítása általában a kötelezett egy év alatt elért átlagjöve­delme alapján történik. Ebbe az átlagbérbe — a terhes il­letmények (külszolgálat, kiküldetés) kivételével — minden jövedelem beleszámít (egvés beosztásokban a borravaló is). (PL ha a kötelezett így kiszámított havi átlagjövedel­me 5000 Ft, az évi jutalom, prémium összege pedig 8400 Ft. a gyermektartásdíj esv gyermek esetében — ha a húsz százalék felel meg a szükségleteinek* — határozott összeg­ben havi 1400 Ft. Ezt úgv kell kiszámítani, hogv a havi 5000 Ft-ot megszorozzuk tizenkettővel = 60 000 Ft. az évi jutalom, prémium összege 8400 Ft. összesen 68 400 Ft, ha ezt az összeget elosztjuk tizenkettővel a havi átlag 5700 Ft, aminek a 20 százaléka 1400 Ft.) Vegves megállapítás esetén a kötelezettet a mindenko­ri munkabére húsz százalékának megfelelő, de — 5000 Ft alapulvételével legalább havi 1000 Ft tavtásdíjnak és az eg^éb juttatások 20 százalékának megfelelő összeg megfizeté­sére kötelezik. (Ebben az esetben, ha a munkabér pl. 6000 Ft-ra emelkedik, havonta 1200 Ft-ot kell levonni a kötele­zett munkabéréből, ha pedig csökken pl. 4000 Ft-ra. a ha­vi 1000 Ft-ot kell levonni. Ezen túlmenően le kell vonni az egyéb járandóság húsz százalékát is.) A húsz százaléknál alacsonvabb összegű gvermektartás- dij megállapítására akkor kerülhet sor. ha a gvermek szük­ségleteit az igy megállanított összeg meghaladná. A szülök anvagi körülményeit is fimielembe kell ven­ni különösen akkor, ha a két, vagy több gyermek tartá­sára kerül sor, vagy ha a szülők nem élnek együtt, s a gyermekek nem egy helyen vannak elhelyezve. Ebben az esetben elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy egvik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb h^vzp+be. Dr. S. K. Gy. Kiváló dolgozókat tüntettek ki A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár öntödei mun­katerülete ragyogó tisztára feltakarítva, meglocsolva, ünnepi díszbe öltözve fo­gadta gyárunk dolgozóit a negyvenedik szabad május 1., a munka ünnepének tisztele­tére itt megrendezett gyűlés­re. A gyár társadalmi és tö­megszervezetei élén Lipták János, a szakszervezeti bi­zottság titkára köszöntötte az egybegyűlteket, majd rövi­den ecsetelte a munka ün­nepének megszületését, a szakszervezet történelmi múltját és jelenét, a világ­ban, társadalmunkban, gyá­runkban betöltött helyét és szerepét. Rámutatott: a párt­tagok, tisztségviselők, dolgo­zók köztudatában csökkenő mértékben ugyan, de még ma is fellelhető, hogy nem értik a bővülő szakszervezeti jo­gok politikai jelentőségét, és az adott fórumokon nem nyújtanak megfelelő támoga­tást gyakorlásához. Záróbeszédében kifejtette gyárunk nehéz anyagi hely­zetét s örömmel jelentette be, a szerény lehetőségek mellett döntés született arra, hogy a szorgalmas, fegyelme­zett, jobban dolgozó munká­sokat. az arra kiérdemelt ve­zető beosztásúakat, szocialis­ta brigádokat kitüntetésben és anyagi elismerésben része­sítsék. Így került sor arra, hogy az 1983-as évben vég­zett munkájuk alapján a „Vállalat kiváló brigádja” cí­met a Kakuk József komp­lex szocialista brigád nyerte el. Az ipari miniszter kiemel­kedően eredményes gazdasági és társadalmi munkája elis­meréséül „Kiváló kohász” ki­tüntetésben részesítette Dér lózsef melegüzemi dolgozót A vállalat párt-, gazdasági és tö­megszervezeti vezetése, ered­ményes gazdasági munkás­ságukért és közéleti tevé­kenységükért „Kiváló dolgo­zó” kitüntetésben részesítet­te: Fodor Gyula, Vámos Vil­mos, Verboszki István, Cseh Katalin melegüzemi dolgozó­kat, Bacsa Tivadar, Nyerges József, Telek Borbála, An­gyal Andorné, Menczel Sán- dorné, Varga Imre, Kanyó János, Nagy Jánosné, Orosz Györgyné, Kőbán László hi­degüzemi dolgozókat. A to­vábbiakban kitüntették: Len­gyel Sándor, Dudás András ÜFGY, Lengyel Lajos ener­gia, Nagy Ferenc GYGO, Cse- rényi Tibor MEF, Busik Gyu­la kereskedelmi főosztály, Lőrik István anyagellátási főosztály, Babka Béla targon­cavezető, termelési főmérnök­ség, Rozgonyi Róbertné gond­nokság, Cziprok Zoltánná műszaki főosztály, Rohács Józsefné anyag- és félkész­könyvelés. Nyugállományba vonulásuk alkalmából eredményes mun­kájukért „Kiváló dolgozó” ki­tüntetést adományoztak: Ko­csis Gyula, Oravecz Tibor, Fodor Balázs melegüzemi dol­gozóknak, s még hosszan so­rolhatnám azoknak a neveit, akik különböző társadalmi munkájuk elismeréseként ki­tüntetésben, pénzjutalomban részesültek. A vállalat veze­tése a kitüntetett dolgozók­nak szívből gratulált, s a to­vábbi eredményes, példamu­tató munkához sok sikert kí­vánt. Az Internacionálé hang­jaival ért véget gyárunkban az ünnepi nagygyűlés. Kocsis Ferenc vasöntöde és tűzhelygyár _ Salgótarján _____j E redményes munkát végeztek A Salgó Szövker Kereskedelmi és Szolgáltató Gazda­sági Társaságnál termelési tanácskozást tartottak. A gazda­sági társaság 1983-ban végzett munkájának értékeléséről, az ez évi feladatokról Dudás Nándor kereskedelmi igazga­tó a következőket mondotta: — A társaság az 1983-as évre 200 milliós áruforgalmi tervet irányzott elő, amelyet 239 millióra sikerült teljesí­teni. A beszerzés saját rész­ről 65 százalék, míg a Skála- Coop részéről 35 százalék volt. Ellátási területük Nóg- rád megye mellett Pest és Heves megye egyes részei, amelyekre 9 gépjárművel szál­lítottak. A jó eredménynek az az alapja, hogy a vegyes iparcikk és ruházati áruk iránti igénynek 24—27 szá­zalékos volt a növekedése, összegezve: az elmúlt évben eredményes munkát végeztek a gt dolgozói, melyért kö­szönetét fejezte ki a kereske­delmi igazgató. Ezután az 1984. évi fel­adatok ismertetésére került sor, melynek fő célja a 250 milliós áruforgalmi terv tel­jesítése, valamint az átlagos árukészletet 22 milliósban ha­tározta meg a terv. A tervek megvalósításához szükséges a készletösszetevők bővítése, az élelmiszerektől kezdve a ru­házati cikkekig minden cikk­csoportban. Ugyanakkor a dolgozók még hatékonyabb munkavégzése. Végezetül be­jelentette, hogy az 1984, első negyedévi 79 milliós összfor- galmi teljesítés biztató a jö­vőt illetően. A harmadik napirendet Gyurcsák Ferenc titkár is­mertette, amely a törzsgárda- szabályozásról, az étkeztetés sikeres megoldásáról és a munkaerő-hullámzásról szólt. A hozzászólásokban méltat­ták az eddig végzett mun­kát, persze problémákat is felvetettek: raktárház bőví­téséről, szocialista brigádok megalakulásának lehetőségei­ről. raktárosok és áruforgal­misták szorosabb összefogá­sáról stb. A Skála-Coop részéről dr. Költő Dénes gratulált a jó és eredményes munkához, majd átadta a dicsérő okle­velet a Salgó Szövker dolgo­zóinak. Ezután Verebélyi József igazgató még összefogottabb munkát kért erre az évre, majd kiosztotta a jutalma­kat. Maruzs Józsefnének és Hajas Imrének Kiváló dolgo­zó, míg Béres Jánosnénak és Kazinczy Jánosnak dicsérő oklevelet adott át. Négyen sokéves szövetkezeti tagsá­gukért vehettek át jutalmat. Ezenkívül 160 ezer forint ke­rült kiosztásra a dolgozók kö­zött, kinek-kinek az érdeme szerint. Balogh Tibor Élüzem kitüntetéssel az élen: Bátonyterenye Az elmúlt év eredményei alapján a Salgótarjáni Volán öt üzemegysége közötti ver­senyben első helyezést a bá- tonyterenyei üzemegység üzemigazgatóságának dolgozói érték el. Élüzem kitüntetés­ben részesültek. Az ünnepségen Vágvölgyi István, Bátonyterenye üzem­igazgatója értékelte az elmúlt évben végzett munkát, a sze­mély- és teherfuvarozás ered­ményeit, valamint az 1984-es év tennivalóit, feladatait. Az elmúlt évi 132 millió forin­tos bevételből 93 milliót az autóbusz-üzletág hozott, mely­Közel négy évtizeden ke­resztül ült a volán mögött, és balesetmentesen csaknem másfél millió kilométert ve­zetett Kristóf Zoltán, aki be­tegsége következtében a nyug­díjkorhatárnál korábban ment nyugdíjba. Harminc éven át volt taxis, és ez idő alatt annyi utast szállított úticélja felé mint megyénk összlakos­sága. Mi volt a titka, hogy négy évtizeden keresztül baleset- mentesen vezette járművét? — kérdezem bátonyterenyei lakásán a hatvan életévéhez közeledő, de már nyugdíjas taxist. — Mint mindenütt az élet­ben az előírt rendelkezéseket és szabályokat igyekeztem betartani és így sem az uta­saimmal, sem a hatóságokkal sohasem volt problémám. Pe­dig a vállalati és saját gép­kocsival a földgolyót az egyenlítő mentén közel négy­nek 24 milliós nyeresége hoz­zájárult az elmúlt évi 36 mil­liós eredményhez. Az Élüzem cím átadására rendezett ünnepségen a „Már­cius 15.” komplexbrigád a „vállalat kiváló brigádja”, valamint a „Május 1.” komp- lexbrigád is vállalati kiváló lett, hat szocialista brigád kapta az arany, öt az ezüst, hat a bronz fokozatú kitün­tetést. Nyolc brigád pedig a szocialista brigádzászló kitün­tetésben részesült. Ugyancsak itt került sor a kiváló dolgozói címek ki­Milliomos taxis venszer kerültem volna meg — emlékezik vissza a taxis. Az ötvenes években Balas­sagyarmaton, majd később Salgótarjánban dolgoztam. Az utasaimnak mindig a maxi­mális szolgáltatást igyekeztem nyújtani. Ha nem jön közbe a beteg­sége, bizonyára megyénkben elsőként elérte volna a kettő­millió kilométert. — Mint rutinos gépkocsive­zető mit tanácsol a most köz­lekedő autósoknak? — A magas benzinárak mi­att most ritkábban ülök autó­ba, de annyit tudok monda­ni, hogy amíg Nagybátonyból beérek Salgótarjánba, leg­alább tucatnyi szabályokat osztására, a törzsgárda-kitün- tetések, valamint a pénzju­talmak átadására. A kitüntetésekkel és pénz­jutalmakkal együtt 367 800 fo­rintot osztottak ki az üzem- igazgatóság dolgozói között. A kirendeltségen tevékeny­kedő szocialista brigádok az elmúlt évben jelentős társa­dalmi munkával segítették a munkakörülmények javítását, a kirendeltség környékének rendbetételét, szépítését, me­lyet ez évben is folytatnak, szépítve ezzel is új városuk, Pásztó arculatát. megszegő autóssal találkozom, a gyorshajtóktól kezdve az elsőbbséget meg nem adó gépkocsivezetőkig, de sorol­hatnám. — Mint nyugdíjas mivel tölti idejét a „milliomos’’ ta­xis? — Ezt a jelzőt szívesen el­fogadnám más értelemben is, mivel három évtizede rend­szeresen lottózok és totózok, de sajnos eddig eredményte­lenül. A tanult szakmám autó­szerelő, és ha megkér egy-két jó barátom, szívesen segítek nekik a szerelésben. Meg az­után itt vannak az unokák és gyakran vagyok „gyes”-en, mivel a szüleik dolgoznak és ez a feladat most már rám vár — fejezte be a beszélge­tést a gépkocsivezetők példa­képének is nevezhető, a min­dig víg kedélyű egykori taxis, Kristóf Zoltán. Kukely Mihály A szocialista brigád arany) fokozat kitüntető címet má­sodízben megérdemelten vet­te át a balassagyarmati köz­ponti ünnepségen a salgótar­jáni 4/24-es gyógyszertár 20 fős szocialista brigádja, az 1983-as év munkájának érté­kelése alapján. A gyógyszertári kollektíva 1975 óta vesz részt a szocia­lista brigádmozgalomban. Si­kereik titka, hogy igen jó kapcsolatot alakítottak ki az iskolákkal, a tömegszerveze­tekkel — elsősorban a Vörös- kereszttel, népfronttal. Szá­mos egészségügyi előadást tartottak a városban, az óvo­dákban, bölcsődékben, intéz­ményekben, sőt még a salgó- bányai öregek napközi ottho­nában is. Eredményeik megtartása, fokozása érdekében az idén eddig már 18 ízben tartottak felvilágosító előadást a gyógyszerek helyes alkalma­zásával kapcsolatban. Levele­zési kapcsolatban állnak egy szovjet gyógyszertár dolgo­zóival, elsősorban a magyar- szovjet barátság elmélyítésé­ért, valamint a szakmai ta­pasztalatok átvétele, illetve átadásáért. Ebben az eszten­dőben a „Kiváló gyógyszer- tár” címre pályáznak. Mun­kájukat ennek szellemében végzik. — takácsné — 1 Ho! volt a házkutatás? „Rendőrkézen a Salgótarján ni betörök” címmel cikk je­lent meg a NÖGRÄD 1984. május 3-i számában, melyhez megjegyzést szeretnék fűzni. Nem pontosan közölték a ház­kutatás címét, mert nem az Arany János út 6. szám alatt történt — ahol a szülök és testvérek élnek — hanem a Zrínyi út 1. szám alatt, mely­nek lakója Szőke Józsefet 15 éves korában magához vette és 18 évesen ez lett belőle. Kovács Józsefné, Salgótarján, Arany János út 6. MÁV-nyugdíjasok taggyűlése A salgótarjáni MÁV-szak- szervezet önálló nyugdíjas­csoportja az elmúlt napokban az állomás oktatótermében rendezte meg az év első fél­éves taggyűlését. A gyűlésen részt vett P. Tóth Lajos, a miskolci területi bizottság nyugdíjas szervezője is. Fazekas József, a csoport elnöke ismertette az elmúlt évben végzett munkát, a so­ron következő feladatokat, a nyugdíjasokat érintő kérdése­ket, a segélyezés, üdültetés lehetőségeit és egyebeket. Több felszólaló a szociális segélyt, a gyógyfürdői üdül­tetést tette szóvá. Ignác Ist­ván nyugdíjas a rossz lakás- körülményeiről szólt, vala­mint a vasútállomáson sem az utazóknak, sem pedig az ott lakóknak, dolgozóknak nem megoldott az ivóvízellá­tása, mivel az állomáson lé­vő kutat, illetve kút vizét a KÖJÁL nem találta ivásra alkalmasnak. Ezért a vízgond sürgős megoldást sürget Pász- tón. A felmerült kérdésekre, gondokra mindenki választ kapott. A csoportelnök példá­ul elmondotta, hogy 1983-ban a tagsági díjból befolyt 16 267 forint, melynek révén a cso­port tagjainak különböző for­mában 69 500 forintra tehető visszatérítést, illetve térítést adtak, segély- és egyéb for­mában. A csoport első fél­éves taggyűlése nem csak a megjelenésben, de aktivitásá­ban is jónak volt mondható. Erről a felsőbb szerv képvi­selője is így nyilatkozott. Szűcs Ferenc összeállította] Tóth Joliin 4 1 <

Next

/
Oldalképek
Tartalom