Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-10 / 108. szám

A béke csatája — esz élet Immár hagyománnyá magasztosul: május 8-án a Parlamentben nem a törvényalkotó képviselők gyűlnek össze, hogy országos kér­désekről vitatkozzanak és döntsenek, hanem küldöttek hazánk minden tájáról, hogy hi­tet tegyenek az emberiség legfőbb óhaja, a béke megőrzése mellett. A béke- és barát­sági hónap magyarországi eseményeinek nyi­tányát az Országos Béketanácsnak a Par­lament épületében megtartott május 8-i ün­nepi ülése jelenti. A magyar békemozgalom 1984 tavaszán a hónap kezdetén sok mindenre emlékezik és sok feladat megoldását is célul tűzi ki. Az idén tisztelettel és nagy elismeréssel emlékezik 1949 tavaszára, amikor két euró­pai fővárosban, Párizsban és Prágában tar­tott tanácskozás, korábban soha nem is­mert'háborúellenes erő születését jelezte: a szervezett békemozgalomét. Azért volt szük­ség két színhelyre, mert a 35 évvel ezelőtt Párizsba összehívott béke-világkongresszus­ra a meghívott küldötteknek csak egy része kapta meg a beutazási vízumot, ennek követ­keztében a többiek Prágában, egy sebtében összehívott kisebb kongresszuson fejthették ki álláspontjukat. Ez a sajátos kezdet már akkor is tanúsította, hogy az emberek béke­vágyának és tettrekészségének sem admi­nisztratív intézkedésekkel, sem rendőri ak­ciókkal nem lehet gátat szabni. Jellemző, hegy a szervezett békemozgalomnak az első világkongresszuson meghirdetett jelmondata ma is mozgósító erejű. „Felkészültünk és elszántuk magunkat, hogy megnyerjük a béke csatáját, az élet csatáját.” Felszabadulásunk 40. évfordulójának ün­nepségei már az idén elkezdődnek, s ennek jegyében kerülnek sorra a hazai békemoz­galom rendezvényei is. Ennek sorába illesz­kedik az ez év őszére tervezett 10. országos békekonferencia, amely minden bizonnyal az 1,984-es esztendő egyik legjelentősebb béke­mozgalmi rendezvényévé válik. A tanácsko­záson a nemzetközi helyzetben végbement és a még addig történő folyamatokat ele­mezve és értékelve, meghatározzák a béke védelmében teendő feladatokat. A konferen­cia résztvevőinek mérleget kell továbbá ké­szíteniük a hazai békemozgalom eddigi mun­kájáról, az Országos Béketanácsnak az el­múlt években folytatott tevékenységéről és dönteniük kell a további tennivalókról is. Az emlékezés adta tanulságokból és a je­lenlegi helyzet analíziséből levonható követ­keztetések sok azonos jelet mutatnak. Az 1940-es évek végén és az 4950-es évek ele­jén a világnak szembe kellett néznie a tőkés- világnak, mindenekelőtt az Egyesült Álla­moknak a brutális háborús kihívásával. Az akkori amerikai vezetés, nuldeáris fölénye birtokában, nem kevesebbet követéit, mint a. szocialista rendszer felszámolását Kelet- Európában és az „amerikai évszázad” jel­szavával a tőkésrendszer maradéktalan visz- scaallítását mindenütt a világon. Napjaink amerikai vezetése 1984 tava­szán, az enyhülés évei után „keresztes had­járatot” hirdet az „ördögi kommunizmus” felszámolásáért, miközben rakétáinak nyugat- eucDpai telepítésével fokozza a feszültséget, csatája a harmadik világ országait Azsiábanj Afri­kában és a Latin-Amerikában elért vívmá­nyaik felszámolására akarja kényszeríteni, soha nem látott méretű fegyverkezést foly­tat és ezzel felidézi egy új, minden eddigi­nél pusztítóbb háború veszélyét. A békét akaró százmilliók világszerte ugyanúgy rea­gálnak ezekre a kísérletekre 1984-ben, mi­ként elődeik tették 40 esztendővel ezelőtt. A legkülönbözőbb nézeteket, felfogásokat valló, más-más felekezetekhez, pártokhoz tartozó emberek álláspontja nagyon sok do­log megítélésében eltér egymástól, de egy­valamiben megegyezik: minden eszközzel meg kell akadályozni a háborús előkészüle­teket, biztosítani kell a béke tartós fenn­maradását. Negyven esztendő a történelemben rövid, az emberek életében hosszú idő. Azóta új korosztályok nőttek fel, a tudomány, a kul­túra és a technika sokat fejlődött. Ma már a régi módon nem lehet sem a propagandá­ban, sem a békemozgalomban az emberek­hez fordulni. A semmitmondó frázisok, a tényeket figyelmen kívül hagyó általánossá­gok napjainkban már senkit sem győznek meg. A legmeggyőzőbb igazság sem fogad­ható el érvek nélkül. E megállapítások min­denekelőtt az ifjúságra vonatkoznak. A fia­taloknak nincsenek történelmi tapasztalata­ik, így minden állítás valódiságáról és hi­telességéről — jogosan — maguk akarnak meggyőződni. Ez a helyzet új megközelítést, érvekkel alátámasztott sokrétű, árnyalt állás- foglalást követel a békemozgalom aktivis­táitól is. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében ke­rül sor ebben az esztendőben a béke- és barátsági hónap rendezvényeire, amelyek most, május 8-án az Országos Béketanács­nak a Parlamentben tartott ünnepi ülésé­vel megkezdődtek. A hagyományoknak meg­felelően májusban békerendezvények szín­helye lesz az ország több városa, falva, tele­pülése. így egyebek között békenagygyűlés lesz Kisvárdán, Dunaújvárosban és Győrött. Május 9-én Debrecenben ünnepélyes keretek között rendezték meg az OBT ifjúsági és di­ákbizottsága által meghirdetett békedalpá- lyázat nyilvános bemutatóját és eredmény­hirdetését. Győrött május 10. és 12. között kerül sor a békeklubok és a békemozgalmi közösségek találkozójára, konferenciájára. Az Országos Béketanács leszerelési bizottsága és a TIT országos konferenciát rendez május 16-én Székesfehérvárott. Ennek témája: a szocialista országok javaslatai az európai bi­zalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferencián. Az OBT, a KISZ KB, a SZOT és a Hazafias Népfront szervezésében Békehajó indul a Dunaújváros Győr útvonalon. A hajó utasai békeren- dezvényeken vesznek részt. A rendezvények sokaságából esak néhá­nyat ragadtunk ki, az viszont teljes bizo­nyossággal állítható, hogy ez év tavaszának békemozgalmi eseményei hozzájárulnak a békéért világszerte küzdő milliók fő célki­tűzéseinek eléréséhez. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke Ifjú vörtfskeresztesek VERSENYKÉPESSÉGÜNK FOKOZÁSÁÉRT Anyag- és energiatakarékos technológiák A megyei ifjúsági bizott­ság a közelmúltban felmé­rést, ellenőrzést végzett a megye 13 általános iskolájá­ban a vöröskeresztes munka tapasztalatairól. A vizsgálat eredménye; az ifjúsági vörös­keresztes munkát a tanév kezdetétől a tervszerűség, a céltudatosság jellemzi. A vizsgált iskolák tanulóinak száma több mint 4500, ebből 785 vöröskeresztes tag. Ki­emelkedik a szécsényi általá­nos iskola, ahol 996 tanuló közül négyszáz diák tagja a Vöröskeresztnek. Ami a tar­talmi munkát illeti; a vörös­keresztes tanárelnökök lelke­sen irányítják a mozgalmat. Az események közül kiemel­kedő a fogászati-testápolási hónap, az előadások, beszél­getések. Örvendetes, hogy Kálión valamennyi gyerek reszt vett fogászati szűrésen, Szurdokpüspökiben, Szécsény- ben eredményes a káros szen­vedélyek elleni küzdelem. Az 1980-as évek elejére kü­lönös jelentőséget kapott a magyar népgazdaság verseny- képességének javítása, amely­nek eredményeként áruink, termékeink mind műszaki színvonalukat, mind pedig ár­viszonyaikat tekintve eladha­tók, versenyeztéthetők legye­nek a világpiacon. A versenyképesség bonyo­lult, összetett fogalom, amely­nek annak piaci, műszaki, technikai paraméterei és tel­jesen természetes, hogy egy­azon piacon, egyazon árukkal nem egyetlen eladó jelentke­zik. Ezért áruink eladhatósá­ga, termékeink versenyképes­sége szempontjából igen je­lentős tényező, hogy mennyi­be kerülnek. A költségek kö­zött, iparági sajátosságoktól függően, más fajsúllyal je­lennek meg az anyag-, az energia- és másként az élő­munka-ráfordítások. Gyors, rugalmas alkalmazkodást E folyamat jelentőségét el­ismerve, a megtett utat fel­mérve, és a további felada­tokra ösztönzve vizsgálta meg a megyei párt végrehajtó bi­zottsága a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek termékeinek versenyképességét, elsősorban az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása alapján. Ez a vizsgálat azért is jelentős, mert a kohászati üzemek termékeiben az emlí­tett költségfajták együttes aránya eléri a 80 százalékot. E munka kapcsán áttekintet­tük korábbi tevékenységünk eredményességét, gondjait és megfoga1-maztúk teendőinket. Vállalatunk piaci helyzetét az jellemzi, hogy árbevéte­lünk több mint 15 százaléka tőkésexportigényeket elégít ki. Ennek majdnem a fele a fejlett tőkésországokba irá­nyul. Azt tapasztaljuk, hogy a mai világgazdasági helyzet­ben, amikor a vevők igényei is gyoiisan változnak, a kon- kurrencia is jelentős erőfeszí­téseket tesz a piac megszer­zéséért. Ilyen körülmények között kulcskérdés az igé­nyekhez való gyors, rugalmas alkalmazkodás. Ennek megfelelően új ter­mékekkel kellett megjelen­nünk a piacon, — fokozva termékeink feldolgozottsági fókáit — új piacokat keres­tünk és igyekeztünk megfelel­ni a vevők sokirányú kíván­ságának. Az exportra termelés foko­zása mellett nagyobb figyel­met fordítottunk belföldi partnereink igényeinek kielé­gítésére. Elfogadtuk és iga­zodtunk a területen is a ve­vői piac meghatározó jellegé­hez. A belföldi ellátás néhány területén jelentkező feszítő gondokat fokozza, hogy több terméknél nagy erőfeszítése­ket szükséges tennünk az im­port csökkenésének hazai anyagokkal történő pótlása érdekében. Az előbb elmondottak alap­ján versenyképességünket mind a bel-, mind pedig a külföldi piacokon fokoznunk kell. Ennek érdekében nagy szerepet szántunk a gyárt­mány- és gyártásfejlesztésnek. A magas műszaki követel­ményeket is kielégítő termé­keink, minden piacon, nem csak minőségi választékbő­vülést jelentettek, hanem egyúttal megteremtették a fajlagos anyag- és energia- költségek csökkentésének le­hetőségeit is. Idesorolhatjuk a félmeleg kovácsolási és hidegfolyatási technológia bevezetését, amely méretpon­tos jellegénél fogva jelentő­sen csökkenti a megmunkálá­si anyagveszteségeket, vala­mint az energiafelhasználást. A huzalgyártásban — mely gyárunk termelésének egyhar- madát jelenti — meghonosí­tottuk a mikrohengerlés tech­nológiáját, amely termelé­kenységnövelést és energia­megtakarítást eredményezett. Megteremtettük a vezetékcső­gyártás, a betonacélhuzal és az új típusú felrakó hegesz­tőhuzal előállításának felté­teleit is. Ezenkívül szélesítet­tük a nemesített, magasabb igényű termékeink gyártási technológiáját. Az előbbieket egybevetve éves szinten csak­nem 190 millió forint önkölt­ségcsökkentést tudtunk elér­ni. Ennek egy része a válla­latnál, másik része pedig a népgazdaság más területein realizálódik. Az előbbi folyamatokban különös hangsúlyt kapott a licencek, a korszerű termelé­si és szervezési eljárások megvétele, alkalmazása. Ilyen célokra az V. ötéves tervben majdnem 35 milliót, a VI. öt­éves terv első három évében pedig majdnem ugyanannyit költöttünk, mint az előző tervciklusban.-A- folyamatok következetes alkalmazása a gyakorlatban azt eredményezte, hogy vál­lalatunk a világgazdaság és a belső gazdasági gondok mel­lett is — tartalékaink mind erőteljesebb kiaknázásával — jövedelmezőségi viszonyait ja­vítani tudta. Az ezt kifejező nyereség, ha szerény mérték­ben is, de nőtt, ugyanakkor tervcéljainknak megfelelő gyakorlatunkat igazolta. Támogatjuk, elismerjük Oly sokszor leírjuk, valljuk, hogy az ember szerepe felada­taink megoldásában mind je­lentősebb helyet kell, hogy elfoglaljon. Ügy érezzük, ha nem is a lehetséges mérték­ben, de a gondolatnak meg­felelően erőfeszítéseket tet­tünk az emberi tényező sze­repének növelésére. Támogatjuk és elismerjük a felsőfokú végzettségű szak­emberek munkáját, akiknek aránya az elmúlt három év­ben csaknem 1 százalék pont­tal növekedett. A több szak­mával rendelkező szakmun­kásaink száma majdnem meg­duplázódott. Ezek a változá­sok azért fontosak, kapnak különös hangsúlyt, mert vál­lalatunk létszáma az elmúlt három évben csaknem 10 százalékkal csökkent. Ilyen feltételek mellett képesek voltunk olyan módszereket bevezetni, mint az értékelem­zés. Megteremtettük a feltéte­leit egy korszerű és hatéko­nyabb gazdálkodási, vezetői 1 és döntési munkának azzal; hogy mind szélesebb mérték­ben alkalmazzuk a modern számítógépes eljárásokat. Ez-* zel egyidejűleg nagyobb fi« gyeimet fordítottunk az ér­dekeltségi rendszer fejleszté­sére, ezen belül a magasabb igényű, többet érő munkák anyagi, erkölcsi elismerésé­re. Mindezek kifejezésre jut­nak a bérezésben és a pré­miumok rendszerében. Az anyag- és energiataka­rékos technológiák, munka­módszerek elterjesztésére ösz­tönöztünk az újítási feladat­tervek, pályázatok közreadá­sával, illetve meghirdetésével,' valamint a munkaverseny céjainak korszerűsítésével. Kifejezetten anyag- és ener- giamegtakarítási elképzelé­sekkel ..team”-jellegű komn- lexbrigádokat alakítottunk.' Az általuk elért megtakarí­tás az elmúlt esztendőben meghaladta a vállalati anyag­megtakarítás 10 százalékát. A VI. ötéves terv magunk mögött hagyott három esz­tendeje. gazdálkodási tevé­kenységünk eredményességén keresztül igazolta, hogy jól alakítottuk ki és a gyakorlat­ban eredményesen valósítot­tuk meg az anyag- és ener­giatakarékos fejlesztési el­képzeléseinket. Közelíteni a nemzetközi színvonalhoz Ennek megfelelően a gyárt­mány- és gyártásfejlesztési munkában hosszú távon biz­tosítjuk az anyag- és ener­giatakarékos technológiák el­sődlegességét. Növeljük a to­vábbfeldolgozott értékesebb termékeink arányát. Piaci po­zícióink erősítése céljából to­vább javítjuk szállítókészsé­günket, emeljük termékeink kikészítési színvonalát. Fontos feladatnak tekintjük a ver­senyképesség,. a fajlagos rá­fordítások nemzetközi színvo­nalhoz vaió közelítését, aa ehhez szükséges műszaki, szervezeti, személyi és érde­keltségi feltételek magasabb színvonalon történő hozzáiga­zítását. ürmössy László vezérigazgató Akik akármikor bevethetők Vázlatok egy brigád történetéből G rósz József üzemveze­tő egy „békebeli” tör­ténetet mesél. — Éppen tíz évvel ezelőtt, amikor a gépesítésben még nem álltunk ilyen szinten, mint most, pont húsvéthét­főn kellett mozgósítani az embereket, a salgótarjáni Rá­kóczi úti meghibásodás azon­nali elhárítására. Ha hiszi, ha nem, ezek az emberek úgy ahogy voltak: ünneplőbe, fe­hér ingbe öltözve szálltak fel az értük küldött buszba. Nem hiszem, hogy azóta láttak-e fehér ingben dolgozni vízügyi dol gozókat...? A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Béke ne­vű brigádját a munkásosztály nagy ünnepe tiszteletére és — eredményeikért tüntették ki az Ágazat kiváló brigádja címmel. Munkájuk a nagykö­zönség számára nem látvá­nyos: szennyvizet tisztítanak Itt, Salgótarján szinte leg­délebbi csücskéhen, s nem akármilyen mennyiséget: na­ponta 10—12 ezer köbméter­nyit. A felületes szemlélőnek csaknem semmit sem mond ez a tény. bár lehet, sokan ész­reveszik, az utóbbi eszten­dőkben mind tisztább az a víz. amely a Tarján-patakba kerül. Sánta Imre, a brigád veze­tőhelyettese mondja: — Én még csak hat éve dolgozok itt, s lehet, nem sok érdemem fűződik ahhoz, hogy ezen idő alatt ötször let­tünk aranykoszorúsok, egyszer pedig megkaptuk a Vállalat kiváló brigádja megtisztelő kitüntetést is. De hát jó csa­patba kerültem; vagyunk itt összesen huszonhármán, s ebből nyolcán nagybárkányi- ak. Hadd soroljam már fel a nevüket, mert e jeles alka­lomból ezt illendőnek tartom. Nálunk folyamatos a műszak, nincs nékünk — kire-kire mi­kor esik a szolgálat— se va­sárnap, se ünnepnap, se ka­rácsony, se húsvét. Ilyenkor aztán jönnek a Luczáék, a Géza, a Józsi, a Sándor nem testvérek egyébként, meg a Zsélyi Benedek, a Sánta Béla, az Iracska Béla, meg a többi­ek. Nem látványos munka a miénk, de roppant fontos. Példaként, egyetlen gép meg­hibásodása miatt a fél várost elöntené a szennyvíz. Seiben Sándor világéletébe» kubikos volt. Mielőtt a víz­műhöz került volna, nyolc évig dolgozott a fővárosban. — Aztán — szégyen, nem szégyen, kimondom, belefá­radtam a sok-sok utazásba. Ez annyi időt vett el tőlem, hogy valami borzalom. Jószerivel semmire sem jutott időm: se otthoni ház körüli foglalatos­ságra, se családra, a gyere­kekkel való törődésre. És vég­re itt megtaláltam a számí­tásomat. És — ezt nem a fő­nökség szája íze szerint fo­galmazom! — csuda jól érzem magam. A Béke brigád huszonhárom tagjából három a nő. És a bri­gádvezető: — Tóth Lászlóné vagyok, hivatalos beosztásom konyhai ételkihordó. — Az emberek a választás­nál kifejezetten rám szavaz­tak, mert én mindig szinte itt vagyok bent a telephelyen, és állítólag egy magamfajta nő alkalmas arra, hogy „kor­dában” tartsa, összefogja a csapatot. Hetvenötben meg­halt a brigád addigi — férfi — vezetője, s viszem azóta én a „békések” ügyeit. — Megelégedésre? — Függetlenül attól, mi a beosztásom, értek minden, az itteni munkához kapcsolódó dologhoz. Igaz, a különféle váratlan, vagy a társadalmi munkákhoz kapcsolódó intéz­kedések, szervezések, sok időt elvesznek a magánéletemből, de mindent szívesen teszek az ügy érdekében. — Eszerint, mert tudom: megkapták az Ágazat kiváló brigádja címet, nem ered­ménytelenül. .. — Ez huszonhármunk ér­deme! Verner István, vizslás! ille­tőségű egyébként, onnan jár be mindennap munkahelyére, huszonegyedik esztendejét tölti itt a derítőtelepen. Gép­kezelő ő is, s mint társai, folyamatos műszakban dol­gozik. Rózsa József, akinek már csak hónapjai vannak hátra a nyugdíjig. Vernernek váltótársa, így beszél: — Taron lakok, onnan já­rok ide. Hetvenháromtól va­gyok ezen a munkahelyen, előtte az erdészetnél dolgoztam. Tudja, milyen munka az... Szinte teljesen „kikészült” a kezem-lábam, minden időjá- rásvéltozást előbb meg tudok jósolni, mint a meteorológiai intézet. Muszáj volt állást változtatnom. Apám, aki hosz- szú ideig itt dolgozott a víz­műnél, tanácsolta: próbálkoz­zam ennél a cégnél, bizonyá­ra felvesznek. Így is lett. Gépkezelő vagyok, s ha azt mondom, kitűnően érzem ma­gam ebben a társaságban, ab­ban egy cseppnyi hazugság sincs. örül, hogy ilyen kitüntet lést kaptak? — Ember...I Hogy kérdez^ hét ilyet! Révai Zsuzsa a brigád má* sík nőtagja még mesél egy kis történelmet. Már csak azért is, nehogy feledésbe menje­nek a régmúlt eseményei. — Alakult, még hatva**} nyolcban egy brigád, amely“* nek Kossuth volt a neve. Az-J tán szervezési okok miatti megfeleződött a csapat, s let-! tünk mi azóta Béke. S vélem; függetlenül a kiöregedéstől, M nyugdíjba menésektől, mara­dunk még sokáig a vállalati elismert brigádja. — Mivel lehet Hyen meg-} tisztelő címet kiérdemelni? kérdem az üzemvezetőt. — Prózainak tűnhet a vá^ laszom: csak lelkiismeretes; becsülettel végzett munkával; És azzal, hogy mireánk min-' dig, minden esetben leheli számítani. * A Nógrád megyei Víz- éá Csatornamű Vállalat Béke Szo-J cialista Brigádjának áprilid 28-án adták át az Ágazat ki-* váló brigádja kitüntetést. Karácsony György 1 j NŰGRÁD - .1984. május 10., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom