Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-08 / 106. szám

CACZKÖ PAL': Radnóti — kötöttben r Jó tizenöt esztendeje az akkor bizony létező megyei József Attila Művelődési Köz­pont irodalmi színpadával ta­lán a költészet napjára ké­szítettünk egy olyan Radnóti- műsort, amely minden tekin­tetben különbözni akart az összes addigi Radnóti-össze- állítástól és bevallottan-nyíl- tan szembehelyezkedett azzal a Radnóti-képpel, amelyben a tragédia és a mártíromság 'évtizedeken át gyászfátyollal takarta el magát a költőt. Ez n. fátyol azóta sem lebben fél­re úgy, hogy a szélesen értel­mezett hazai versolvasó- és -szerető közönség szemében a költő végre megjelenjen a maga életvidám valóságában ás. Alighanem nem egy-két műsor kell ide, de sokkal többre lenne szükség; szem­léletbeli változásokra, kényel­mes és gyakorta aktuálpoliti- kai szándékok és gyakorlatok megváltoztatására —, hogy egészen félreérthetetlenül fe­jezzem ki magam. Radnóti ma is az a költő, akit „elő le­het venni’’, ha a háború, a fasizmus kegyetlenségéről kell hitelesen vallani. »\\\\\\V&V\V&\\VN.VS Kérdezhetnénk — milyen lehet egy olyan Radnóti-mű- sor, amelyből a eclogák ki­maradnak, például a hetedik, vagy a Razglednicák, az Eről­tetett menet, vagy a kőbe vé­sett Töredék és mindazok nagyjából, amelyeket a költőt citálva minduntalan monda­nak és mondanak elkoptatva őket, mint a déli szél a jég­hegy csúcsát. Egy ilyen mű­sor persze olyan lenne, mint a jéghegy a csúcsa nélkül. Számunkra — mert a költők­ről kialakított kép szinte soha sem változik — marad csak a csúcsa ennek a mártírsor­sú, -végzetű tovaúszó valami­nek, amelyet sem megismerni, sem másokkal megismertetni nem nagyon tudunk, vagy akarunk, mert így alkalma­sabb bizonyos dolgok időről időre történő illusztrálására. Ha elcsodálkozunk, hogy „jé, még csak hetvenöt éves lenne!’’, akkor is az abdai végről van szó, s hogy félre­értés mégse legyen ebből — sietve leszögezem, hogy nem kívánom a borzalmak elfele- dését, és vallom magam is a bűnök örökérvényűségét, el- évülhetetlenségét, mert aki ember, nem is tehet mást. De nem értek egyet a költő(k) kisajátításaival, nem értek egyet azzal a képpel, amelyet éppen Radnótiról rajzoltunk közösen és nem is akarunk, úgy tűnik, másikat alkotni. Radnóti továbbra is egyenlő a mártírral. És csak azzal. Ami különben — nagyon “ta­lálóan fejezte ki ezt valaki, valahol — a „muszáj-Herku- les" sorsa, hiszen ha hihe­tünk a másik mártírnak, Bá­lint Györgynek (és miért ne hihetnénk?) Radnóti „Nem éppen politikus költő, de szemlélete ösztönösen dialek­tikus(1940) eKPNCPKKCVCVCPKOiKeW Tolnai Gábor irodalomtör­ténész, aki cseppet sem mel­lesleg jó ismerőse-barátja volt a költőnek, csak a minap beszélt arról, hogy Radnóti- képünk bizonyosan sema­tikus és nehezen változik, hogy a költő magában biztos, életvidám és minden iránt fogékony szellem volt, Idegen volt tőle minden, ami komor. Egyetlen, minduntalan elő­rángatott búskomor képét, úgy vették fel, hogy nem is tudott róla („lesből”), mert nem szeretett az emberek kö­rében komornak mutatkozni, és neki néhány perces isme­retség után, a szegedi egye­temről jövet, új verseskötetét „öreg barátsággal" dedikálta. A költő születésének 75. év­fordulójára készített tévé-ösz- szeállítás mintegy háromne­gyed órájában kétségtelenül — már csak az időtartam mi­att is — bekerült valami az „új Radnótidból. A komor­ság persze így is átszőtte még azokat a verssorokat is, ame­lyek alkalmat adtak eleve a derűs megközelítésekre az élet, a természet, a szerelem, a béke dolgait illetően, erő­szakot véve magán a versen, gyakorta érthetetlen és már- már cinikus felfogásokat eredményezve (Reviczky Gá­bor). Segített ebben a drá- maiságot hangsúlyozó felfo­gásban a helyszínek kiválasz­tása és a talán ugyancsak Bálint Györgytől vett gondo­lat „A fák, az állatok, az elemek mind megelevenedett hangulatok...” televíziósze- rű(?) képi megformálása azokban a néhány soros ver­sekben, amelyeket egy-egy fakoronába, vagy kőhalmazba kopírozva egy bélyegnagysá- gúra redukált és kicsit egzal- tált fej elmondott. Olyan rendezői „lelemény” ez is, mint amikor az ember nem elégszik meg annyival, hogy kimondja: „kézfej...” mutat­ja is a kezén és a fején is persze. Hogy mit akart még ez a fába-kőbe beletrükkös- ködött képi valami mondani? Talán azt is, hogy ez a költő valamelyik tudata lenne, a vulgár-Freud megoldásokat előnyben részesítve. De, hogy a verseket, kizárólag kötött pulóvereket viselő — na­gyobbrészt főiskolások, ez is olyan „bevált dolog”, — szí­nészek és színészjelöltek mondták a képernyőről, az már csak a kekeckedőknek tűnhetett fel. Farkas Katalin szerkesztése három tételben mindenképpen újat adott, ár­nyaltabbá téve a „muszáj- Herkules”-ről élő össznépi ké­pet, de a rendezés modoros­ságaival és kevés igazi inven­ciójával már nehéz lenne minden tekintetben elégedett lenni. (Cselényi László.) «»NWWWNWWW&N'NV Mikor érünk el Radnóti-ké- pünk rajzolgatásában vajon eddig: „Versei... bár tele vannak nyugtalan, váratlan képzettársításokkal ... — alaphangjuk mégis a csendes, emelkedett, férfias pátosz." (Bálint György.) Addig? Marad körünkben Radnóti, a Herkules... (T. Pataki) Kutatások az óceánban Szovjet tudósok olyan kör­zetet fedeztek fel az Indiai­óceánban, ahol a tengerfenék hőkisugárzása magasabb az átlagosnál. Ez a terület a 90. délkör mentén található, a víz alatt húzódó kelet-indiai hegygerinc mentén. A feltá­rást az UNESCO nemzetközi programja keretében végez­ték. A munkát dr. Pavel Szi- csov geológus, a kutatócso­port vezetője így kommentál­ta: ,.A nagyobb hőkiválasztás a magmatikus folyamatokkal magyarázható: Ezek tanulmá­nyozása lehetővé teszi szá­munkra, hogy pontosítsuk az Indiai-óceán létrejöttének és kialakulásának történetét." Svejk-túra Svejk. a derék katona nyomdokain nyolcezernél is több túrázó vett részt a hét végén a dél-csehországi Pi- sek környékén idén már tizennyolcadszor megrendezett anabázison, ahogy Jaroslav Hasek nevezte hősének té­velygését, midőn Táborban lemaradt ezredétől és gya- logszerrel vágott neki. hogy Ceské Budejoviceben utol­érje. A gyalogtúrák kedvelői — ki-ki kedve és kondí­ciója szerint — lő—-20—25—35 és 50 kilométeres útvo­nalak közül választhattak. A leghosszabb tuvnak 650-en vágtak neki. Idén először rendeztek tizenkét kilométe­res túrát a babakocsival versenyző fiatal családoknak és több mint 250-en teljesítették ezt a távot. A kerékpá­rosok 30—90 kilométer közötti pályák között válogat­hattak. Egyúttal háromszáz evezős is megtette a Stra- konice és Pisek közötti 27 kilométert a Vltava folyón. Az idei Svejk-túrára Csehszlovákia minden részé­ből, sőt Magyarországról is érkeztek vállalkozó kedvű fiatalok. Valamennyien célba értek, méghozzá jóval hamarabb, mint a derék katona, akit. igaz, már a start­nál „az a baleset ért. hogy egymás után itta a söröket”. Vonalsűrűség 5. Era vágtat ki a konyhá­ból: — Enyém! Enyém! Sen­ki ne mozduljon... Halló, tes­sék!... Tessék... Halló! Vala­ki megint szórakozik. Era már letenné, amikor idős nő hangját, megállapí­tását hallja: — Szóval ma­guk fiatalok. — Igen, de... — Gyerek? — Egy. — Nem hallom a hangját. Most hol van? Ahol gyerek van, ott ilyentájt behallat­szik a zsivaj., — Bölcsődéből jövet bead­tuk a nagymamához, hét végé­re. — Hát igen. A nagymama, az nagymama. Nélkülözhetet­len. Netán neki is van már telefonja? Esetleg régebbtől? — Áá, dehogy... — vála­szol Era, majd hirtelen esz­mél a meglepetéséből. — Már bocsásson meg, de ki maga, és honnan tudja a számun­kat? Az öreg hölgy rendületle­nül folytatja, azzal a ráme­nősséggel, amivel kezdte; — Pedig most már, hogy ma­guknak van, neki is nélkü­lözhetetlen. A férje szerezte? No, csak sürgősen anyukának is. Meglátja, mekkora segít­ség. És ha tudná, mit jelent annak az öregnek! — A férjem...? Anyuká­nak... — képed el Era —. Egy frászt! De ki maga, hogy ki- vallat? Ha nem mondja meg rögtön, hogy honnan tudja a számunkat, lecsapom a kagy­lót. — Nyugodjon meg, kedves­kém. A számuk az én titkom marad. Különben úgysem csapja le. Maguk még nem csapják le. Kezdők. — Mi az, hogy kezdők!? Azt hiszi, most látok először telefont? Hát idefigyeljen öreganyám! Munkaidőben hosszasabban beszélek telefo­non, mint amennyi ideig ma­ga egész életében boldog volt. — Csillapodjék, kislányom. Én nem bántottam. És ne tartson tőlem. Mindössze kö­szönteni szerettem volna ma­gukat és gratulálni. — Gratulálni...? Vagy úgy! Maga a központos! Köszön­jük. De azért még nem va­gyok a kislánya. — Szívesen lenne még. És valójában az is: kislány. Tud­ja kedveském, a hangja... Én a hang alapján mindenkiről... Ha még kétszer-háromszor hallani fogom, pontosabban tudom majd... Lehet, hogy pontosabban mint a férje. Era tenyérrel letakarja a kagylót, így a többiekhez: — Gyerekek, fogjatok meg! Egy őrült, vén csaj. Aztán a telefonba folytat­ja, hangja gúnyorosra vált: — Ez egyre érdekesebb. Gondolom, már nyugdíjas tet­szik lenni és ráér. — Nyugdíjas? Mi az ah­hoz kénest, hogy öreg va­gyok. öreg, kedveském, öreg. — És azelőtt mit tetszett csinálni? — Az most már mit szá­mít? Semmit se, úgy tűnik már. öreg vagyok. Egyedül ennek van súlya, öreg va­gyok, magam vagyok. Meg a telefonom. Látja, ennyi szá­mít az azelőttből: van tele­fonom. — Beteg? Agyhoz kötött? És egyáltalán honnan telefo­nál? — Sok a kérdés Kislányom, felfogta már, hogy mi a cross- bár? Elvileg kanadai magyar emigráns — aki mondjuk fa­vágó volt — özvegye is lehe­tek. Hívhatom a világ másik oldaláról, vagy az ország el­lenkező zugából. No, és per­sze a szomszéd lakásból is. Ez utóbbi nem nagy kunszt, már régóta. Viszont a távol­ság lehetőségei titokzatossá teszik az egészet. Tud kö­vetni? Mivel fogalma sincs honnan beszélek, a maga szá­mára a technikailag lehetsé­ges összes elérhető pont szá­mításba kell hogy jöjjön. És semmi esélye sincs, hogy szű­kítse a kört. Érti már? Ér­zékeli már mekkora a világ? — Szó vei beteg és ágyban fekszik... — Még nem akarja érteni...’ És ha ágyban fekvő lennék? Nem vagyok az. Ne érdekel­je belőlem több mint ami a telefonban megoldható — Valakije csak van. Va­laki, akire számíthat. — Valakim? Senki és min­denki. Illetve, akit én aka­rok. Még pontosabban: akit én akarok és az is akar en­gem. Kérdés persze, hogy mit ért azalatt kedveském, hogy számítani valakire. Mondhat­nám, magamra elsősorban. Nekem már nem kell számí­tanom senkire. Nincs kire. Azon már túl vagyok kedves­kém... Még ilyet! A végén még hagyom magam kifag­gatni! Éra hangján most érződik először a változás. Nem meg- bántódva vagy felháborodot­tan, inkább elbizonytalanod­va mondja: — Nézze, végü!- is maga hívott. Ismeretlenül.’ Rögtön le is csaphattam vol­na... (Folytatjuk) J Zenei krónika Vácott júniusban rendezik meg a zeneiskolák országos hegedűduó-találkozójét. A ta­lálkozót körzeti válogatók elő­zik meg, ahonnét a legjob­bakat juttatják a váci talál­kozóra. A kiírás szerint Észak-Magyarország mintegy 25 zeneiskolájából csupán há­rom csoport kerülhetett to­vább. Ezért külön értéket je­lent, hogy a három továbbju­tott csoportból az egyik a salgótarjáni zeneiskola két növendéke, Bozó Mária és Prókai Gabriella, Torják Vil­mos növendékei, akik Bartók Béla és Farkas Ferenc művei­nek kitűnő előadásával érde­melték ki a megtiszteltetést. Ők képviselik megyénket az országos hegedűduó-találko- zón. * A tavaszi hónapok az ama­tőr művészeti együttesek éle­tében mindig mozgalmasab­bak. Ilyenkor kerül sor leg­többször a különböző zenekar- ri és kórustalálkozókra. Ezek az alkalmak a művészi telje­sítmények bemutatásán túl baráti kapcsolatok ápolására is lehetőséget adnak. A sal­gótarjáni pedagóguskórus hosszú évek óta szoros kap­csolatot tart fenn a hajdú- szoboszlói és a tapolcai peda­góguskórussal. Legutóbb má­jus 5—6-án a tapolcaiak lát­ták vendégül koncertre a salgótarjáni és hajdúszobosz- 161 énekeseket. * A legtöbb zeneiskolában szép hagyomány, hogy azok a növendékek, akik később ma­gasabb szinten zeneművészeti szakközépiskolában vagy fő­iskolán folytatják tanulmá­nyaikat, időnként visszaláto­gatnak volt Iskolájukhoz. Hangverseny keretében mu­tatják be fejlődésüket volt ta­náraiknak, diáktársaiknak, egyben példát mutatva, hogy a szorgalmas tanulás milyen eredményekre vezet. Legutóbb két régi növendék lépett fel a salgótarjáni zeneiskolában. Matúz Csilla zongora szakos növendék — jelenleg a mis­kolci zeneművészeti szakkö­zépiskola végzős hallgatója — Bach-, Beethoven-, Chopin- és Liszt-művek kitűnő előadásá­val örvendeztette meg a hall­gatókat, míg Virág László, a budapesti zeneművészeti fő­iskola végzős hallgatója Bach g-moll szólószonátájának Adagió és fugájával, majd Si­belius hegedűversenyének III. tételével ért el megérdemelt sikert. Dvorak Zsuzsa — aki szin­tén a budapesti zeneművésze­ti főiskola végzős hallgatója — a Sibelius-mű igényes zon­gorakíséretét látta el kitűnő­en, de szólistaként is meg­nyerte a közönséget Bach, Beethoven és Bartók művei­nek előadásával. ★ Salgótarján és a finnorszá­gi Vantaa testvérvárosi kap­csolatával párhuzamosan a két város zeneiskolájának ba­rátsága is kialakult. Kölcsö­nös látogatások, levélváltá­sok dokumentálják, hogy a két intézmény igyekszik egymás munkáját megismerni, a hasznosítható tapasztalatokat felhasználni. Mostanában kapta a salgótarjáni iskola a hírt, hogy a vantaai zeneis­kola május 5—6-án ünnepel­te fennállásának 20. évfordu­lóját. A salgótarjáni zeneis­kola ebből az alkalomból tá­viratban üdvözölte a jubiláló testvériskolát. KOSSUTH RADIO: 8.27: Es nilunk?... Lézer * gyógyítás szolgálatiban 9.00: A hét zeneműve 9.31): Fényes Szabolcs műveiből 9.4«: Nádi hegedű 10,05: MR 10— H 10.33: Az Állami Népi Együttes műsorából 11.21: A podollnl kísértet. X'8. rész 11,30: Ki nyer ma? (élő) 12.43: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza 14.35: Brenta: Hősi fantár 14.il; Arcképek az orosz Irodalomból. II. rész ll.os: Holnap közvetítjük 15.«»: Nyltnikék. Kisiskolások műsora 10,00: Délutáni Rádiószínhás 10.47: Sudi Farkas Pál népi zenekara játszik 17,05: Bevezetés a filozófiába 17.35: Berki Géza: Szép maszkok 17.45: A Szabó család' 19.U: A Rádiószlnhaz bemutatója »0.1«: Csehszlovák művészek operafelvételelböl 2i.oo: Tudomány és gyakorlat «1.30: Népzenekedvelőknek ««.?0: Tíz perc külpolitika ««.30: Marals: La Follla «2.50: Késő este. Társadalmi nyilvánosság. 23.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek o.io: Madrigálok PETŐFI RADIO: ».05: Cseh fúvószene 8.20: Tíz pere külpolitika. (Ism.) 8.35: Társalgó lo.oo: Zenedélelótt 12.35: Gyermekek könyvespolca 4 NQGRÁD - 1984. május 8., kedd 1 l*.35: Melódiákoktól 13.25: Látószög 13.30: Májusi muzsika 13.45: zenés délután 14.00: Operaslágerek t4.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Örökzöld dallamok 18.35: Csúcsforgalom 18.00: Kamasz-panasz 18.35: Moszkvából érkezett l».05: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai 19,25: Veszélyes viszonyok 19.35; Csak fiataloknak! 20.35: Magyar anekdotakincs 21.02! Helena vontírackova és Petr Spáleny énekel 21.30: Híres történetek — nagy egyéniségek 22.30: Gyöngy Pál szerzeményeiből 23.20: Nóták MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor­ismertetés. 17.05: Művészportrék. színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozói» Szerkeszti: Be Oly Katalin és 7.a- kar János 18.00: fiszak-magyar- országi krónika, 18.15—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGVAK TELEVÍZIÓ I 8.00; Tévétorna, (Ism.) 8.05: iskolatévé. Fizika, 8.30: Magyar nyelv. 8.45: Éneklő Ifjúság, 8.55: Biológia. 9.20: Fizikai kísérletek t, 9.30: Aki mer, az nyer, 10.05: Fényképek a falon. Szovjet tévéfilm. 8/1. rész. 11.35: Képújság, is.ooi Iskolatévé 15.40: Kirándulók, figyelem! Amit a kullancsokról tudni kell, 15.55: Deltáeska. 18.20: Hírek 18 25: Mozart: D-dúr diverti­mento. 18.40: Tigris. Thor Heyerdahl kalandos utazása. 4/1. rész 17.30: A gyalogosok védelmében. 17.35: Képújság. 17.45: A zongoránál: Körmendi Vilmos. 11.15: „Emberiséggel a békéért)" 18.40: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünne­pén. 19.00: Reklám 19,10: Tévétorna 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-üiracio *».»0: Egy szélhámos karrierje. Lengyel filmsorozat. 7/1. rész. M.oo: Stúdió '84. «2.00: Földi paradicsom. Doku­mentumaim. S/l, rész. 23.11: Tv-hiradó 3. «. MŰSOR* i*.oo: Képújság. 11.05: Csak gyerekeknek: A zöld erdő mesél. 18/9. rész. (Ism.) 18.30: Kolozsvári vendégünk: Kányádl Sándor. 19.10! Autó-motor sport. 19.30: Vezényel: Craig Zarbe. 21.10: Tv-hiradó 2, 21.30: Reklám 21.35: Egy fogadós feljegyzései. Angol film. 22.45: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Front az ellenség hátában Csehszlovák—szovjet film. 2. rész. 21.30: Hang versenyműsor. 22.00; Ez történt 24 óra alatt. 22,15: a mozi és én. F. vtcena emlékezik, 23.1»: Hírek. «3.20: Zenés szórakoztató műsor. e. MŰSOR: 11.30: Tv-hlradó 20,00: Fiatalok tévéklubja. 21.30: időszerű események. 22.00: Egy palántái a tükörbe. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7,i Nő­rablás (16). Színes NSZK—jugo­szláv történelmi kalandfllm. — Kohász: Graes fivérek (14). Szines, szinkronizált szovjet bűn­ügyi film. — Tarján vendéglő: A veréb is madár (18). Színes magyar fílmvigjáték. — Balassa­gyarmati Madách! Háromnegyed 6 és 8 órától: Nyitott utak. Szí­nes dokumentumfilm. MESE­MOZI: Rézsarkantyú, iskola­mozi: A fehér hajó. — Nagybá- tonyi Petőfi: Forróvérű kísértet. Színes, szinkronizált olasz film- vígjáték. — Pásztói Mátrai Bi­zonyítási eljárás (14) Színes, szinkronizált japán bfinfjgvi film. — Rétság: A Tű a széna­kazalban (16), Színes, szinkroni­zált angol kémfilm. — Klstere- nyel Petőfi: Ez Amerika (16). Szines, hangbemondásos USA dokumentumfilm MESFM^’zi: Panda Maci kalandjai. — Jobbá­gyi: Amit tudni akarsz a szexről (18). Szines, szinkronizált USA fílmvigjáték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom