Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-31 / 126. szám

^g?eí kö^> Bérmunkában készít elektromos szerelési egységeket a drégelypalánki Szondy Laka­tos- és Szerelőipari Szövetkezet. A közel 1,4 millió forintos munkát a BRG és a RA- DELKIS számára végzik. A felvételen: Fazekas Gyuláné és Koleszár Lászlóné forraszt­ja a tápegységeket. (Bencze Péter felvétele) Energiagazdálkodási tanácskozás Megtakarítás a mezőgazdaságban Értékelték az eredményeket A . Széchényiek elhozták megmutatni az Energiafel­ügyelet által két évvel ezelőtt felajánlott kupát az energia­gazdálkodási verseny ered­ményhirdetésére, azután azon­nal haza is vitték. Ugyanis ezúttal is ők nyerték meg a termelőszövetkezetek és tár­sulásaik számára meghirde­tett versenyt. Erre a viszonylag újkeletű vetélkedőre meglehetősen, nagy- gondot fordítanak megyénk­ben a szervezők, amin nem is lehet csodálkozni, ismeirve az energiagazdálkodás szere­pét. Sajnálattal kellett ta­pasztalni viszont, hogy »ver­senyre mindössze tizenkét ne­vezés érkezett be, mert so­kan — kicsit késői önkritikát gyakorolva — visszaléptek. Pedig ez valóbán nem olyan vérseny ahol a győzelem fon­tos. Erről szólt Kuris Tamás, a megyei tanács főelőadója, aki ismertette a megye energia- gazdálkodásának tapasztala­tait. íme néhány adat: a me­gye energiaköltségéből 7 szá­zalékot jelent a mezőgazda­ság számlája. Ez a múlt év­ben kereken 307 millió fo­rint volt. Hogy mégsem ál­lunk olyan rosszul, azt mu­tatja, míg 1982-hen a költsé­gekből minden 12. forint ment energiára, addig tavaly csak minden 14. A legkelen­dőbb energiafajta az elekt­romos, emellett nő a földgáz­felhasználás, ezzel szemben viszont csökken a folyékony szénhidrogénekből származó "éTrergratéTirásznáiSs. Egy ’görrd, ami az ésszerű energiafo­gyasztás ellen szól. Továbbra is növekszik a nullára leírt gépek aránya, amely már 30 százalékot jelent a nagy­üzemekben. Nehezíti a hely­zetet a szűkös javítókapaci­tás, a korszerű berendezések hiánya, akadozik a rendszeres karbantartás. A megyei után országos ki­tekintésre is módjuk nyílt a tanácskozáson résztvevő szak­embereknek. Csaba György, az Energiafelügyelet osztály- vezetője tartott tájékoztatást az ország energiagazdálkodá­sának helyzetéről, az ener­giaracionalizálási kormány- program állásáról. Néhány érdekesség utóbbival kapcso­latban. Eddig mintegy 1200 pályázatot fogadtak el, be­lőlük 860 már megvalósult. Ebből Nógrádiban 8—10 üze­mel, további hat kivitelezé­se folyamatban van. Orszá- szágos tapasztalat viszont, hogy elsősorban az energia- hordozók cseréi dominálnak és nem az abszolút energia­megtakarítás. Igaz ez is mil- liárdokat jelent a népgazda­ságnak," elsősorban az' 'olaj­felhasználás csökkenésé révén. Ezt követően Rozgonyi Jó­zsef, a megyei közlekedési felügyelet vezetője számolt be a mezőgazdasági nagyüze­mek gépparkjával kapcsola­tos tapasztalatairól, majd sor került a már említett kupa, valamint az oklevelek átadá­sára. Az előbbit Agócs József vette át a szécsényi termelő- szövetkezet képviselőjeként. Az 1983. évi energiagazdálko­dási verseny második helye­zettje a szécsényi ÉPSZÖV lett, míg harmadik helyen az őrhalmi közös gazdaság vég­zett. VILÁG PROLETÄRIAI EGYESÜLJETEK! ítfTARJfc; NOGRAD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYfl TAN ÁCS XL. ÉVF., 126. SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1984. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK SZMT-ULÉS A lakossági áruellátás és szolgáltatás fejlesztéséről A SzaUszerveztek Megyei Tanácsa tegnapi ülésén meg­hallgatta Havas Ferencnek, a megyei tanács elnökhelyette­sének tájékoztatóját a megye lakossági áruellátás cs szol­gáltatás helyzetével és feladataival kapcsolatban. A megyében az elmúlt há­rom évben, és az idei eszten­dő eddig eltelt időszakában >az országos helyzetnek meg­felelő ellátást sikerült bizto­sítani. Igaz ez akkor is. ha néhány területen jelentős, esetenként növekvő gondok is jelentkeztek. A megyei kiskereskedelem a VI. ötéves tervi célokat az elmúlt három évben időará­nyosan teljesítette, ami meg­felel az országos átlagnak. A megye lakossága az el­múlt esztendőben 7,9 mil­liárd forint értékű árut vásárolt, ami 22.6 százalékkal több mint 1980-ban. A kiskereskedelmi szervek aktívabb kereskedelmi politi­kát folytattak. Vagyis, a ko­rábbinál több akció, kiállítás, diskontértékesítés, árenged­ményes vásár volt. Ez utóbbi révén, évenként csaknem 50 millió forint megtakarításhoz jutott a lakosság. Nőtt a ter­melőktől való közvetlen áru- beszerzés és a kishatármen- ti forgalom. Mindezek az áru útjának rövidítésén túl, bőví­tették, színesítették az áru- választékot. Ebben segítettek a magánkereskedők is, akik­nek száma 50 százalékkal nö­vekedett. Az előbbiekkel együtt, javultak a bevásárlá­si körülmények, megduplázó­dott a közösen üzemeltetett egységek száma, nagyobb fi­gyelembe részesítették a kis­települések és peremkerüle­tek ellátását, de az erre fordított energia és figyelem még koránt­sem elégséges. Az áruellátás szinvons'á- r.ak fenntartását, a lehetősé­gek szerinti javítását elősegí­tették az új vállalkozási for­mák is. Közülük a legelter­jedtebb a szerződéses mód­szer. Jövedelem érdekeltségi alapon működik 56 egység, E tekintetben az országosnál lassúbb az előrehaladás, amely részben szemléleti, részben az élelmiszerszakmában elérhe­tő mérsékeltebb jövedelem miatt. Ugyanakkor nem csök­kent az adminisztráció sem. Javult a bevásárlási körüli mények kulturáltsága. A VI. ötéves tervre tervezett 10—12 ezer négyzetméter alapterüle­tű kereskedelmi létesítmény­ből eddig 7 ezer létesítmény már megvalósult. A MÉSZÖV 43 millió forint értékű támo­gatással és kölcsönnel segíti a szövetkezetek ez Irányú te­vékenységét. A SZÖVOSZ pe­dig eddig 103 millió forint támogatást adott. Ebből az összegből jelentős összeget költöttek a zöldért felszá­molására. A következetes munka ered­ményeként a megyében a kereskedel­mi hálózati ellátottság megközelíti az országos vidéki átlagot. (Folytatás a 2. oldalon) Több helyen javul a nyári ivóvízellátás Salgótarjánban és más városokban is lesznek gondok Az Országos Vízügyi Hiva­talban szerdán a vízellátási • és csatornázási főosztály ve­zetői sajtótájékoztatón ismer­tették a nyári ivóvízellátás fejlesztésére tett erőfeszítése­ket. Elmondották, hogy a köz­üzemi szolgáltató vállalatok a múlt évi nyári vízellátás ta­pasztalatai alapján feltárták az ellátásnak azokat a gyenge pontjait, amelyek ősztől—ta­vaszig megszüntethetek. Kü- löböző javítási munkákkal és egyéb beavatkozásokkal 3500 kút teljesítményét növelték, s 24 ezer kilométer hosszú viz­Elökészüíetek a betakarítási , szezonra ' Ä nyári betakarítás előké­szítésében részt vesznek a 3V ZDOSZ képviselői. Ellenőr­zik a munka- és a balesetvé­delmi előírások betartását, fi­gyelemmel kísérik, hogy meg- íelelőek-e a munkakörülmé­nyek, illetve a szociális ellá­tás. Amint a MEDOSZ-ban elmondták; ezekben a napok­ban több száz munkavédelmi felügyelő, szakszervezeti meg­bízott járja a mezőgazdasági üzemeket; igyekeznek feltárni a hiányosságokat és intézked­nek azok megszüntetésére. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a berendezések biztonsági előírásainak betar­tására. A statisztikák szerint ugyanis a nyári munkák során előforduló baleseteknek csak­nem 70 százaléka a gépek, szerszámok használatával kap­csolatban következik be. Ép­pen ezért a tavaszi gépszem- léknéi mindenütt jelen van­nak a szakszervezet megbí­zottjai is. Tapasztalható, hogy a géppark egy része elörege­dett \ cl£ üzemeltetéshez csak alapos vizsgálat után adják meg az engedélyt. A háztáji gazdálkodásról tanácskozott a TOT elnöksége A közös gazdaságok terme- 34 milliárd forint értékű ter- lésének gyorsabb ütemű fej- méket értékesítettek. Ezzel lődése következtében csökkent termékeik több mint fele ke- a háztáji termelés részesedése rül áruként forgalomba. Ál- a mezőgazdaság összes terme- tálában jó minőségű állati és léséből. A kistermelés erőtel­jesen koncentrálódik, és nö­vekszik a háztájiból kikerülő áru mennyisége — állapította meg a TOT elnöksége szerdai ülésén, amelyen a háztáji termelés helyzetét vitatta meg. A háztáji termelés átalaku­lóban van; egyre erőteljesebb a szakosodás. A háztáji kis­termelők mindenekelőtt a ser­téstenyésztésben, valamint a kertészeti ágazatban kötelez­ték el magukat. Az adatok szerint tíz év alatt a terme­lésben csaknem 10 százalék­kal nőtt az állattenyésztés részaránya — ez majdnem teljes egészében a sertéstar­tás terjedéséből adódik —, s a kertészetek is lényegesen növelték a termelést. Nem­csak a család önellátására rendezkednek be, hanem a la­kossági ellátás és az export szempontjából is számottevő mennyiségű áru is származik , a háztájiból. 1983-ban a ter­melőszövetkezeteken keresztül . növényi termékekkel jelent­keznek a piacon, ám az, hogy nem mindig' első osztályú te-. nyészállataik vannak, lemér­hető abból is, hogy nem egyenletes a háztáji vágóálla­tok minősége. Ezzel kapcso­latban az állami vállalatok szolgáltatásait is el lehet ma­rasztalni. Az elnökség rámutatott ar­ra, hogy a közös gazdaságok­nak jobban kell segíteniük az üzem- és munkaszervezést a háztájiban. Ezen a téren nem kielégítőek az eredmények. Az, hogy néha ellentétbe ke­rül a közös és a háztáji, ér­deke, jórészt miután szerve­zési hiányosságokkal magya­rázható. Javítani lehet a munkamegosztáson, hiszen gyakran a háztáji olcsóbban tudja előállítani a termékek bizonyos körét, mint a nagyüzemek — egész sor eset ben fordítva is így van —, de a termelésnek ezt a sajátossá­gát gyakran-nem veszik fi­gyelembe. A tsz-ek és a tagok közötti szerződések rendszere a gyakorlatban bevált. A szer­ződések megfogalmazása azonban gyakran szakszerűt­len, és nem tartalmazza a fe­lek jogait és kötelezettségeit. Körültekintőbben kell rögzíte­ni a továbbiakban a határidő­ket és tisztázni a biztosítás, valamint az okozott károkért vállalt felelősség kérdését. Az elnökség hangsúlyozta: a közös gazdaságok nagy segít­séget adnak a kistermelők­nek, és ezzel kapcsolatban ki­adásaik vannak, ám az nem engedhető meg, hogy ráfizes­senek a háztáji ágazatra. A munkával és a ráfordítással arányos jövedelemhez kell jut- niok, amiből megtérülnek az integrációval kapcsolatos költ­ségeik, s pótolhatják a háztáji­ban használt gépeket, forgó­eszközöket. A jövedelem egyik forrása lehet, ha a termelési folyamatok egyes fázisait úgy osztják el, hogy a közösben végzett munkarész — például feldolgozás, csomagolás, pa­lackozás, takarmánykeverés, keltetés, tenyésztés stb. — biztosítsa a kellő jövedelmet: vezetéket tisztítottak meg a lerakódásoktól. A múlt év nyara óta 1500 kilométer hosszú, új vezetékkel bővítet­ték a városok és a falvak ivóvízhálózatát, s 86 újabb te­lepülést, több mint 90 ezer lakást kapcsollak be a veze­tékes vízellátásba. Az ország vízmüveinek teljesítménye na­pi 170 ezer köbméterrel növe­kedett, s ezzel a nyáron eléri a napi 4,3 millió köbmétert. A műszaki szemle tapaszta­latai alapján összességében megfelelő nyári vízellátás várható, s egyes területeken javul a szolgáltatás, de még 330 településen — ebből 36 városban — ellátási gondok­kal kell számolni. Budapesten a peremkerületekben szükség lehet loesolási korlátozásra. A Balaton környékén az idén a vízművek naponta 5000 köbméterrel több ivóvizet szolgáltatnak, s ezzel főként Balatonkenese, Keszthely és Siófok ellátását javítják, a többi part menti településen viszont a tavalyihoz hasonló gondokkal kell számolni. A Velencei-tónál jelentősen megnövekedett idegenforga­lom ezen a területen is növe­li a gondokat. A nyári nagy vízigények idején átmenetileg feszült ellátási helyzet alakul­hat ki Pest megye fővárosi övezetében, Hajdú-Bihar, He­ves és Békés megye területén, valamint Nógrád megye ne­hány településén. A városok közül főként Ka­posváron Békéscsabán, Sal­gótarjánban, Szolnokon, Keszthelyen, Szekszárdon, Miskolcon, Egerben okoz gon­dot a vízellátás. Ám az utób­bi időben végrehajtott fej­lesztések eredményeként 6bl Községben és 13 városban, koztuk Kecskeméten, Kiskun­félegyházán. Hajdúszoboszlón, Nagykőrösön, Esztergomban. Tatabányán, Tapolcán ezen a nyáron' már a korábban tapasztalt kisebb vízellátási zavarok is megszűnnek. Vendégfogadás a Mátrában A vendégfogadás feltételei­nek javításáról, az idegenfor­galmi fejlesztések lehetőségei­ről tanácskozott a Mátra—bük­ki Intéző Bizottság szerdán Egerben tartott ülésén. Beszámoltak arról, hogy az elmúlt évben az intéző bi­zottság rendelkezésére álló összegeket a lakosság társa­A tanácskozáson szó esett arról, hogy a tájegység válto­zatos lehetőségei még koránt sincsenek kellő mértékben ki­aknázva, a terület gyógyvizei­nek kihasználása vontatottan halad előre. A táj idegenfor­galmi propagandája elmarad a kívánt színvonaltól, nem segíti elő kellően a szállás­dalmi munkájával egészítette helyek kihasználását sem. ki; helyreállították Gyöngyö­sön a Mátra Múzeum központi épületét számos helyen építet­tek parkolókat, autóbuszváró­kat, a Szalajka-völgyben több kilométer hosszúságban ren­dezték a védett patak medrét, jelentős összegeket fordítottak a mátrai és a bükki lovasbá­zis fejlesztésére, Felsőtárkány- ban, Bükkszéken ifjúsági tá­bor építését kezdték meg, el­készült Bánkút vízellátásának tata ulmány terv«. Többen arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy nagyobb gon­dot kellene fordítani a hegy­vidéki községek régi palóc há­zainak megvédésére, az épít­kezési hagyományok ápolásá­ra, ezzel párhuzamosan a fa­lusi üdültetés lehetőségeinek fejlesztésére. A tanácskozáson elmondot­ták, hogy a szilvásváradi fo­gathajtó világbajnokság előké­születei a tervezett jó ütem­ben haladnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom