Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-30 / 125. szám

PIAC ÉS SZERVEZÉS (I.) Létkérdés a pontosság Nehéz a szervezőnek ke­nyeret keresni olyan üzem­ben. amelyet már bejáratott rend jellemez. Módosításai, ha mégoly sikeresek is, nem hoznak látványos eredménye­ket, csak kisebb lépésekkel juttatják előre a termelé­kenységet. sük, gyorsítsuk az egyes téte­lekre való átállást, s az új műveletek termelékenységét a lehető legrövidebb idő alatt felfuttassuk — vázolja a kis szériás 3 M lényegét az igaz­gatóhelyettes. — Számítot­tunk ebben a szalagvezetők lelkiismeretességére, felké­szültségére és leleményessé- A Salgótarjáni Ruhagyárra gére is, hiszen azonnali be­avatkozásukon nagyon sok múlik. éppenséggel az alapos szer­vezettség a jellemző. Ennek dacára a gyár foglalkoztat saját szervezőket, s egy-egy munkára meghív külső szak­embereket is. S, bár az itteni változások már nemigen for­gatják fel tetőtől talpig az üzemet, legutóbb mégis olyan munkába fogtak a ru­hagyáriak — karöltve az In­i': ova text Kutató és Fejlesz­tő Vállalattal —, melynek előrejelzett eredménye a vi­lágszerte neves külföldi szer­vezőkével vetekedett. S, hogy a valóságos sikerek mindeddig elmaradtak a szá­mítottakétól, az nem egészen a szervezés előkészítőin és végrehajtóin múlott... — Nálunk az egész változás apröpója a piaci helyzet ala­kulása volt — nyúl vissza a kezdetekig Hajas András, a gyár igazgatóhelyettese — A tőkésvevő munkaigénye­sebb árut kér, a korábbinál jóval kisebb szériában. Egy- egy rendelés darabszáma két­száztól néhány ezerig terjed, márpedig a hét éve bevezetett 3 M szervezés kifejezetten nagy tételekre előnyös. Így hát semmi egyebet nem kellett tenni, mint a már jól bevált 3 M-t a mostani vi­szonyokra adaptálni. Nagy­szerű partnernek bizonyult ebben az Innovatext, meiy az eddigi szervezéseknek is gaz­dája volt, s úgy ismeri a ru­hagyárat, hogy tájékozottan. otthonosan mozog az üzem A szervezők úgy vélték, az új módszer húsz százalék kö­rüli termelékenységemelke­dést hoz. Ma is állítják: eny- nyi benne van a szisztémá­ban, s ha a termelés külső feltételei javulnak, ki is hoz­zák belőle. Az elmúlt év második felé­ben 14—16 százalékos terme­lékenységnövekedéssel járt a az összeget is —, csakhogy ebből meg nem lesz export- termék. Súlyosbítja a helyze­tet, hogy éppen ezekben a hó­napokban ugrott meg a gyár magyar anyagos tőkésexport­ja. A nyugatnémet C und A áruház — miután tavalyi próbarendelését hat hét le­forgása alatt kiszállította a gyár — idén 50 ezer darab ruhát kért a salgótarjáni gyártótól. A keserves anyag- ellátás miatt már eddig több alkalommal kényszerültek ha­táridő-módosítást kérni a gyáriak, s ez bizony nem tesz jót presztízsüknek. Ezek miatt a szervezés idei eredménye csaknem mérhe­tetlen. A gyári szakemberek úgy gondolják, hogy ilyen kö­rülmények között is 5—8 szá­zalékos termelékenységemel­kedést könyvelhetnek el ré­szervezési eljárás. Tény, hogy vén a bevétel rovatba, ami ezekben a hónapokban több, kiadósabb rendelést teljesí­tett a gyár, s az is igaz, hogy elfogadhatónak bizonyult az anyagellátás is. tiszta haszon, ha nem is eny- nyire számítottak. Az új módszer kidolgozásá­ban és bevezetésében részt vevő szakemberek, egyértel- Mintha azonban az észtén- műén állítják: ebben a gyár­ban nem okoz különösebb nehézségeket a szervezés. Fiatal a műszaki gárda, s már csak ennél fogva is kész­séggel hajlik az újra A fő­városi vállalat félreérthetet­lenül jelölte meg a szervezés célját, gondja volt az irányí­tók felkészítésére, s a beveze- lépcsőjé- figyelték meg az elképzeltek gyakorla­ti megvalósítását a budapesti partnerek. S, ami talán a leg­fontosabb: a gyár minden dolgozója tudta, ha átgondol­tabb, pontosabb munkát kí­ván is tőle az új módszer, gondossága hasznát is élvezni fogja. (Folyt, kön.) Szendi Márta dő fordulója a feltételek vál­tozásával is járna, idén gyö­keresen változott a helyzet. — Az anyagellátási gondok kritikussá váltak — ecseteli az idei viszonyokat Hajas András. — Gyakran három­négy hónapos késéssel kapjuk a kelmét, a kocsiról azonnal minden egyes a szabászatra szaladunk vele nél a helyszínen A gyatra minőség aztán mór a korszerű szabászaton derül ki. Még jó, ha az alapanyag­nak csak 10—15 százaléka használhatatlan. Olykor 9—10 ezer méteres tételek is egyér­telműen kiíogásolhatóak. — Hiába rendeztük be iga­zán modern gépsorokkal a szabászatot, mégis abnormá­lis állapotok uralkodnak A KGST a BNV-n Ebben az esztendőben lesz 35 éves a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Aki a BNV pavilonjaiban jár-kel, szemléltető ké­pet kaphat arról, hogy — a szocialista nem­zetközi munkamegosztás előnyeit kihasznál­va — az elmúlt három és fél évtized alatt milyen nagy utat tettek meg a KGST-hez tar­tozó országok. Jelenleg a KGST keretében száznál több sokoldalú és 600-nál is több kétoldalú gyár­tásszakosodási és kooperációs egyezmény van érvényben. Az idei BNV az itteni tapasztalatcserékj megállapodások jó alkalmat teremtenek arra, hogy valamennyiünk előnyére tovább erősöd-j jék és fejlődjék a szocialista országok gazda­sági együttműködése. m Pi feli ... M agyar—lengyel kooperációval készült uni­verzális szerszámmaró gép. A vezérlőautoma- tikát Csepelen, a megmunkálórészt Varsóban gyártották. Hazánk régi kereskedelmi partnere a szov­jet Technosztrojexport vállalat. Képünkön idei kínálatának egyike, a cementnyers­anyag előállítására szolgáló berendezés ma­kettje látható. Az NDK VEB Messelektronik Berlin nevű vállalata térerősség- és zavarmérésre alkal­mas berendezésekkel látja el a KGST-tagor­szágokat. A lengyel Unitra vállalat színes tv-képcsövc- ket szállít Magyarországra a két ország kö­zött kialakult gazdasági együttműködés ke­retében. minden zugában. Az emelet- teszi hozzá Fodor Tibor fej­ráépítéssel kialakított új sza­bászat berendezésében is a pesti kollégák működtek köz­lesztési osztályvezető. — A rossz minőség miatt óriási mértékű az anyagcsere, s he- ... , .... lyettesitgetni, illesztgetni bi­re 18en 10 technológiai sor zony csak manufakturális kialakításával. módszerekkel lehet. — Miután kis sorozatokat A ruhagyár szigorúan köt- kér a külföldi vevő, az volt bérezi szállítóit. Azok elto­lt célunk, hogy 'megkönnyit- gadják a reklamációt, állják Kamionok 320 Itertts motorral Elkészült a 280 és 320 ló- bonyplítja majd saját szállítá- ezeket — az igényeknek meg- erős motorokkal felszerelt Rá- sait. felelően — nyolc variációban ba kamionok első szériája. A Az új, a korábbinál nagyobb tudják készíteni. Nagy előnyük, -0 ú.i, hatalmas szállító jár- teljesítményű motorokat az hogy nemcsak kamionokba, műből 17 a Volán és a Hun- osztrák List intézettel közö- hanem autóbuszokba, mező- garocamion vállalaté lett, há- sen fejlesztette ki a gyár. öt gazdasági és más erőgépekbe rommal pedig a Rába gyár alaptípust konstruáltak, de is beépíthetők. ^\\\\\\\\\\\\>Ä\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^ — Milyennek látja ön “ KÉPES FELISMERNI Igazgatóját? Kicsit meghökken a szokat­lan és váratlan kérdésen, az­tán meggondolva minden szót, a következőket mondja: — Rendkívül nyugodt, meg­fontolt. A konfliktusok eseté­ben csak bizonyos idő eltelte után mond véleményt. Látni rajta, hogy sokszor saját ma- aránylag könnyebb volt a gát emészti: vajon mit, és helyzetem, mert erős közép- főleg miért csinált rosszul? iskolából kerültem ide. Egy- Egy-egy feladatot sokszor hónapos gyors ütemű nyelvta­néin szeret elmondani, de van nulás után lettünk egyetemis A lett halála az okoskodás... Egy igazgató Balassagyarmatról év májusában fizettük visz- sza. Bevallom, hogy az utol­só három-négy év, a közgaz­dasági szabályozók szigorodá­sa miatt nagyon nehéz volt. Bízok abban, hogy a tavalyi volt a legutolsó sovány esz­tendő. kesedtek az emberek saját ügyükért, nem nevettek ösz- sze cinikusan mint most, ami­kor az ügy iránt érzett hit­ről van szó. Olyan emberek is olyan tekintélye, hogy erre ták. Az első vizsgáinkat mind- vallották ezt és dolgoztak az ne kerüljön sor. Jól irányítja járt román nyelven tettük le. a kollektívát. A megoldások- Soha sem felejtem el, hogy nál mindig a több variációs az első politikai gazdaságtan megoldásokat keresi, ugyan­akkor rendkívül jó érzékkel képes kiválasztani a legcél­ravezetőbb módszereket. Na­gyon demokratikus, maximá­lisan szabad kezet ad a fel­adatok elvégzéséhez, ez azon­ban nem jelenti azt, hogy magunkra hagy. Természeté­ben alapvető vonás, a köz­vetlenség. Szakmáját is igen jól ismeri, a gyár javát szol­gáló elképzelések kidolgozá­sakor is képes a piaci előnyö­ket jól felismerni — mondja bevezetésképpen a jól meg­termett, halk szavú, közvetlen Antalfi Zoltán fejlesztési cso­portvezető. vizsgán megbuktattak. ügy éreztem, hogy egy világ om­lott össze bennem. Vajon mi lesz a jövőben, kérdeztem ön­magámtól az első kétségbe­eséskor és utána? Az egyetemi ezer forintjába munknak. képzés került 250 álla­— Erdőmérnök szerettem volna lenni. Fel is vettek Sopronba, közben felvetődött 1960-ban került vissza Mis­kolcra, a tőzsgyökeres mis­kolci család sarja. Az első munkahelye az Avas Bútor­gyár volt, ahol mint faipari mérnök az ott eltöltött kilenc év alatt végigjárta az úgyne­vezett szamárlétrát. Mint mondja nagyon sokat tanult előbbiek szellemében, akik azóta sem hasonlottak meg, csak tudásban, tapasztalat­ban, emberségben és vezetni tudásban hallatlanul nagyot léptek előre. — Visszagondolva az akko­ri jóízű, szellemi felüdülést szolgáló vitákra, Szabó Pál záró gondolatáról azóta sem feledkeztem meg. Ez örök ta­nulság marad számomra. Ő mondta, hogy a tett halála az okoskodás — pergeti vissza a nem is olyan régmúltat, a hosszas arcú, ősz hajú, jóke- délyű, közvetlen természetű Csízek Ferenc, az Ipoly Bú­torgyár igazgatója. Mert róla van szó. Majd kisvártatva így folytatja: — Mindnyájan szeretünk évődni, talán egy kicsit okoskodni is. Ez egy da­rabig kellemes dolog, egészen addig, amíg szükség van rá. Aztán dönteni kell. Az én esetemben nem a kényszerítő erő, hanem a rábeszélő, rá­ban egymásra vannak utalva, mert a lehetőségek ‘ is mások. Főmérnöki beosztásában ér­ték csalódások, méghozzá nem is kicsik és kevesek. Először azt hitte, hogy a Miskolcon bevált módszer itt is jó lesz. Emiatt sok dolgot nem tudott csülök és tisztelek, módszere­— Hazudnék, ha azt mon­danám nem gondoltam arra, hogy az egyik lehetséges utód én legyek az igazgatói beosz­tásban. Elődöm Szedlák Sán­dor, akit ma is nagyon be­a fizikai dolgozóktól, köztük egy külföldi ösztöndíj lehető- Irkó István gépmestertől, aki- ébresztő módszer a meghatá- sége. így kerültem Románi- vei együtt jártak horgászni, rozó. ába az erdőmérnöki és fa- Kollár János szerszámélező­ipari egyetemre, minden kül- tői és közvetlen felettesétől, ső ráhatás nélkül, bár gyér- Szabó Pál főmérnöktől, áld mekkoromban asztalos nagy- ugyancsak fiatal volt, s éj- bátyám mellett sokat forgo- szakába nyúló vitáik során a ben, az Ipoly Bútorgyárban lódtam. Világéletemben hu- gyár jövője érdekében sike- főmérnöknek. Miskolc nagy­mán beállítottságú voltam és rült egymást a legcélraveze- város, Balassagyarmat pedig úgy érzem, eddig még sike- több módszerekről meggyőz- kicsi. A nagyvárosban jobban rült ezt a tulajdonságomat niök. Akkoriban nem kellett elszigetelve élnek az embe- megőriznem. Az egyetemen szégyenkezni amiatt, hogy lel- rek, a kisvárosban pedig job­Hirdetésre jelentkezett 1969­megvalósítani. Ma már úgy vélekedik, hogy nem baj, hogy kudarcok érték, mert ezekből sokat tanult. Két ap­rónak tűnő dolgot viszont na­gyon megjegyzett magának. Az egyik az, hogy szervezni nagyon kell tudni, a másik pedig hogy vigyázni kell az ültetésrendre. Ha itt valami hiba becsúszik, nagyot lehet veszíteni. Az előbbiek mel­lett rájött még arra, hogy jc dolog, ha intézkedéseit időn­ként megkérdőjelezi: jól csi­náltam, vagy lehetett voma még jobban. Ennek az egész­séges, fejlődést előrevivő, al­kotó kétkedésnek van veszé­lye is. Ha egy idő után elha­rapózik, akkor kárt okoz. Vagyis a filozófiának nem szabad túltengenie a döntés meghozatalakor. Mint főmérnök részt vett, illetve irányította azt az idő­szakot, amit hősinek nevez, ami az új gyár felépítéséhez kapcsolódik. — Hallatlan nagy feladat volt, amit a nagyon jól ösz- szekovácsolódott kollektíva, idősek és fiatalok lelkesen és hozzáértéssel oldottak meg. De követtünk el. hibákat is. A végefelé már nem is érez­tük a munkaidő végét. A fel­vett hitel utolsó részletét ez sen előkészített erre a fela­datra. Ügy érzem, hogy az egesz kollektívával sikerült jó kapcsolatot kialakítanom. Továbbra is az a szándékom, hogy a lehetőségekhez képest megteremtsem a folyamatos, jövedelmező termeléshez szük­séges feltételeket, — mondja a sokszoros vállalati kiváló dolgozó cím birtokosa, a vá­rosi pártbizottság mellett te­vékenykedő gazdaságpolitikai bizottság tagja, a vadásztár­saság titkára és a népi ellen­őrzés esetenként felkért tár­sadalmi aktivistája. — Ebben a kapkodó, gyor­san változó világban képes megőrizni nyugodtságát. Ha netán indulatai egyszer-két­szer elragadják, az is indo­kolt. Tekintélyt, rendet tart maga körül. Az igen szerte­ágazó, nagy szakmai tudást kívánó, gyakran változó sok kérdőjeles feladatokat is elő­relátó érzékenységgel — old­ja meg — mondja a termé­szetükben sok hasonlóságot felmutató Antalfi Zoltán. — venesz — Hz értékes nyúlhús Ki hinné, hogy Magyaror­szágnak másfél-kétmilliárd fo­rintnak megfelelő tőkésdevi­zát hoz évente a nyúlhús- export. A magyar házinyúl- kivitel 1982-ben volt a legna­gyobb: akkor 15 millió tapsi­fülest vágtak le az országban, és exportáltak szinte teljes egészében tőkésországokba, elsősorban Olaszországba. E kivitel kis híján 1,8 milliárd forintnyi tőkésdevizát hozott az országnak. Magyarországon leginkább a kistermelők tenyésztenek nyu- lat, számukat mintegy 50 ezerre lehet tenni. Tőlük két­féle, téli és nyári felvásárlá­si áron veszik át az értékes húsú nyulakat. (A kétféle ár abból adódik, hogy télen kül­földön mintegy 20 százalék­kal több nyulat lehet eladni.) Az egyik jövőbeni cél az, hogy a tenyésztők minél több 3 ki­logramm alatti súlyú nyulat adjanak le, külföldön ugyanis az ennél nagyobb súlyú nyu- lák húsa csak nehezen értéke­síthető. A hazai felvásárlók a minő­ségjavítás jegyében átállnak a nyulak fehér és színes kate­góriák szerinti átvételére. A fehér nyúlfajták vágási ered­ményei ugyanis jobbak, mint a színeseké, szőrük, gerezná­juk pedig értékesebb. (Egye­lőre a felvásárolt nyulaknak csak 30—35 százaléka fehér.) A külföldi bevételek növelé­se érdekében kívánatos lenne, ha a Magyarországon eddig elhanyagolt nyúlszőrfeldolgo­zás újra előtérbe kerülne. Már szó is van arról, hogy az egyik mezőgazdasági kombinát szer­vezésében évi hatmillió nyúl szőrének feldolgozására alkal­mas üzem létesüljön a közel­jövőben. A Szovjetunióban — tőlünk eltérően — nem kistermelők, hanem nagyüzemi tenyészetek állítják elő a nagy biológiai értékű nyúlhúst. NOGRAD - J1984. május 30., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom