Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-29 / 124. szám

Vásár! körséta A salgótarjáni áfész mozgóbo ltja rendszeresen kitelepül a megyeszékhely forgalmas he­lyeire, ahol friss és olcsó zöldséget, paradicsomot, paprikát kínál a vásárlóknak. Ké­pünk az autóbusz-pályaudvar szomszédságában készült, ahol a munkájukból hazain­dulók juthatnak a szép zöldáruhoz, az előre csomagolt primőröket Botos Sándorné kí­nálja. — kj — Nagyitó alatt az állattenyésztés Z. T. A mezőgazdaság még nem jellemző Több cementnekvaló Jelentős fuvarozások a Volánnál Újdonságok —• BMf-dij Mivel megyénk termelő, gazdálkodó egységeinek dön­tő többsége a Budapesten szé­kelő nagyvállalatokhoz tarto­zik, ezért a megyében gyár­tott termékeik a vállalat egé­szét átfogó termékcsaládok­kal együtt kerültek a vásárlá­togató szakemberek és érdek­lődők elé a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, a beru­házási javak szakvásárán. Borával Becsben is A FŰTŐBER, termékei jel­legénél fogva szabad terüle­ten állította ki gyártmánya­it, amelyek az újdonság, il­letve a korszerűsítés jegyeit viselik magukon. Ide tartozik a bátonyterenyei gyárban elő­állított Bora-radiátor, amely­re Bécsben is felfigyeltek, A Solar bojlerukat a budapesti gyárral kooperálva, állítják elő, a Rohleder gázkazánt pe­dig nyugatnémet licenc alap­ján gyártják. A vállalat éves termelési értéke 1,1 milliárd forint. Eb­ből a bátonyterenyeiek 500 millióval részesednek. A ve­zetés és a kollektíva új irán­ti érzékenységét mutatja, hogy eddig, minden évben legalább egy vásári díjat ka­pott valamelyik termékük, de volt olyan év, amikor ket­tőt is átvettek. Az idén a Szu­perblokk terméküket tartották érdemesnek a BNV vásári díjra. Ez az elismerés a bu­dapesti gyár kollektívájához kötődik. A vállalat alapvetően a belföldi igények kielégítését vállalja magára. — öt éve próbálunk a kül­földi piacok felé nyitni — közli dr. Morlin András kalo­rikus fejlesztési osztályvezető. — Jelenleg jelentős partne­rünk a Német Demokratikus Köztársaság. Közvetve, a szál­lodai láncba bekapcsolódva, exportálunk légtechnikai be­Atomerőmű-kezelők kiképzése technikai együttműködésével Öregek Romhányban A romhányi tanács vezetői évek óta rendszeresen gon­doskodnak a községben élő időskorú emberekről. Az öre­gek napközi otthonát húszán látogatják, az állandó segé­lyezettek száma 33, rendkívü­li szociális segélyt 52-en kap­nak évente. Az egyedül élők, magányosok étkeztetése is megoldódott, 25-en részesül­nek szociális étkeztetésben. A házi szociális gondozónők 16 idős embert látogatnak és segítenek a hétköznapokon. Ez év tavaszán a salgótar­jáni népi ellenőrzési bizott­ság hat termelőszövetkezet­ben vizsgálta , a szarvasmarha- és a juhtenyésztés helyzetét, gazdaságosságát és a fejlesz­tés további lehetőségeit. A cél az volt, hogy megállapít­sák, milyen irányban fejlőd­tek az ágazatok, hogyan ala­kultak a hozamok és milyen tartalékai vannak a jövedel­mezőség növelésének. Lassú megtérülés Az utóbbi években a szar­vasmarha- és juhtenyésztés alaptevékenységen belüli ré­szesedése is csökkent a nagy­üzemekben, annak ellenére, hogy a létszám jelentősen nö­vekedett. A juhtenyésztésben a terv — a VI, ötéves tervi időszakában — visszafejlesz­tés, a létszám mintegy 20 szá­zalékos csökkentésével. A hat vizsgált üzemben: a bátonyterenyei, a kazárt, a kishaxtyani, a karancslapuj- tói, a mátramindszenti és a mátraterenyei termelőszövet­kezetekben a tehenenként! tejhozam terve 1985-re 4642 liter, s ez 1981-hez képest mintegy 750 literes emelke­dést jelent, az összes tejter­melés csaknem 23 százalék­kal, a vágómarha-értékesítés majdnem 30 százalékkal emelkedik, viszont a vágójuh- értékesítés közel 10 százalék­kal elmarad a bázistól. Az ágazatokra kedvezőtle­nül hat a beruházások lassú megtérülése, az alacsony szin­tű jövedelmezőség. Jelentő­sebb beruházás csak két üzemben zajlik, illetőleg áll tervezés alatt. A párt megyei végrehajtó bizottsága 1983 őszén áttekin­tette a termelőszövetkezetek szarvasmarha-tenyésztésének helyzetét, állásfoglalásában megfogalmazta a feladatokat. Valamennyi vizsgált szövetke­zet testületi ülésén tárgyalta meg az ebből adódó konkrét feladatokat, üzemi teendőket. Fekete bárány a juhágazat A húsirányú szakosodás eredményeként jelentősen nö­vekedett a vágómarha-érté­kesítés, bár a hizlalás inten­zitása — az utóbbi években tapasztalt növekedés ellenére — még mindig alacsonyabb a lehetségesnél. A szaporulat a szarvasmar­ha-tenyésztésben meghaladja a megyei átlagot — ami any- nyit jelent, hogy száz tehén több mint száz borjút hoz évente a világra — és összes­ségében kedvezőbb az elhul­lások aránya is, mint a me­gye üzemeinek átlaga. Közel sem ilyen rózsás a helyzet a juhtenyésztésben, Az elfogadható szaporulatot egyet­len üzem érte csak el a hat­ból, s ennek okai, miként a vizsgálódó szakemberek meg­állapították a tartási, takar­mányozási hiányosságok, az elöregedett állatállomány. A takarmánytermesztés szín­vonala, a takarmányok ön­költsége messzemenően meg­határozzák az állattenyésztés jövedelmezőségét. A hoza­mokban jelentősek a szóró­dások, s ezzel párhuzamosan nagymértékben eltérnek a költségek. A vizsgált üzemek­ben ugyan magas szinten hasznosítják a mezőgazdasági melléktermékeket, szalmát, kukoricaszárat, valamint az ipari melléktermékeket, a ré­paszeletet, sörtörkölyt és me­laszt, azonban még mindig sok tartalék van az ok- és célszerűbb takarmánygazdál­kodásban. A tartás-technológia színvo­nalát a fejlesztési eszközök szűkössége hátrányosan befo­lyásolja. Ez elsősorban a tej­termelő tehenészetekre érten­dő, de nem sokkal jobb a helyzet a húsmarhatartásban, vagy hizlalásban és a juh­ágazatban sem. Bérek és árak A szakvezetés színvonala biztosított, bár az ágazatve­zetők, főágazat-vezetők anyagi elismerése üzemenként válto­zóan 6—10 százalékkal elma­rad más ágazatok vezetőinek bérétől. A fizikai dolgozóké viszont 10—30 százalékkal meghaladja a más területe­A megyebeli Volán-vállalat az esztendő első negyedében több mint 1,4 millió tonna árut, terméket és egyéb anya­got szállított, legfontosabb teljesítménymutatójuk, az árutonna-kilométer pedig meg­haladta a 21,6 milliót. A je­lentősnek tűnő számok elle­nére is bizonyos lemaradás tapasztalható a tervekhez vi­szonyítva, melynek oka lég­iéiképp — az időjárás. Hiszen tömegáru-fuvarozásuk nagy hányadát, 60—65 százalékát teszi ki a Nógrádi Szénbá­nyák három — homoktere- nye-kőtetői, a kazár-pólyosi, valamint a Nyírmed II. né­ven ismert — külszíni fejtési üzemeiben történő szén- és meddőszállítás. Ám még a hosszan elnyúlt tél és a hó­olvadás ellenére is csaknem 786 ezer tonna az a mennyi­ken dolgozók bérét, pedig közülük igen kevés a szak­munkás, arányuk még a 15 százalékot sem éri el. A vizsgált időszakban a szarvasmarha-tenyésztés árbe­vétele mintegy 12 százalékkal nőtt — a két év alatt — a juhtenyésztésé viszont 14 szá­zalékkal csökkent. Ami azon­ban a legnagyobb gondot je­lenti az állattenyésztésben, az a nyereség nagymérvű csök­kenése. A s zam*as*n a nh a - te­nyésztésben például a két év­vel korábbi 7,8 milliós ered­mény 1,5 millió forintra csök­kent, míg a ;i uh t,enyészűes.;k o- rábbi kétmillió forintos vesz­tesége csaknem megduplázó­dott. Annak élteiére, ho&y a vizsgálat s$F8n az eredmények számításánál figyelembe vet­ték az egyes ágazatok állami támogatását is. Az alacsony jövedelmezőség javítása, il­letve a veszteség megszünte­tése számos üzemi, valamint üzemi hatáskörön túli intéz­kedést igényel. A tej, a pe­csenyebárány és a gyapjú önköltsége valamennyi üzem­ben nő és mindhárom termék esetében az önköltség megha­ladja a felvásárlási árat, pél­dául a gyapjú esetében csak­nem kétszeresen. A vizsgálatot követően a NEB javasolta a nagyüze­meknek, hogy keressék a legszükségesebb technológia, műszaki korszerűsítés meg­valósításának lehetőségeit, tárják fel az önköltségek emelkedésének okait, elemez­zék a ráfordítások és hoza­mok optimális arányát. ség, amelyet a nagy teljesít­ményű gépek megmozgattak. Jelentős tétel a megye hat nagyüzeméből az ország kü­lönböző részeire való távolsá­gi fuvarozás. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek megye- székhelyi és bátonyterenyei gyára, a salgótarjáni síküveg­gyár, a bátonyterenyei FŰ­TŐBER, a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár, az MKM balassagyarmati kábelgyára, valamint a Romhányi Építési Kerámiagyár állandó meg­rendelőik közé tartozik. Az első negyedévre nem jellem­zőek a mezőgazdasági szállí­tások, ezt ilyenkor még ma­guk az üzemek is képesek se­gítség nélkül elvégezni. A második negyedév első hónapja gyengébb volt az azt megelőzőknél, ám azóta a teljesítmények javultak. Kü­lönösen a Dunai Cement- és Mészművek jelentkezik egy­re nagyobb igényekkel. A múlt évi 90 ezerrel szemben az első negyedévben 126 ezer 500 tonna mészkövet fuvaroz­tak el a keszegi bányából, s várhatóan a második negyed­évben is lesz ekkora mennyi­ségű fuvaroznivaló. Továbbra is gondot okoz­nak a hétvégi áruszállítások és -fogadások. A csaknem há­rom és fél száz. értékes gép kénytelen csaknem teljes egé­szében ,,pihenni”, igénybevé­telük, a Nógrádi Szénbá­nyáktól eltekintve, szinte minimális. Sőt, még a folya­matosan termelő üzemek sem szívesen adnak fel árut szom­baton és vasárnap, és mini­mális a lakossági megrende­lés is. rendezéseket. Egyébként 50 termék fejlesztésével foglal­kozunk. Ez azt jelenti, hogy az általunk gyártott termé­kek 10 százaléka évenként megújul, korszerűsödik. Saját fejlesztésünk az LK—Mini gázkazán, amely lakossági igé­nyeket elégít ki, amelyet konyhai szekrénysorba lehet építeni. Reprezentatív jellegű — A korábbinál kevesebb terméket állítottunk ki a több száz termékcsaládból, mert ez 70 minden tekintetben a leg­korszerűbb. — Ügy is fogal­mazhatok, mostani bemuta­tónk reprezentatív jellegű, exportorientált, egy-két éves gyártmányról van szó, amelyeknek 50 százalékát exportáljuk — tájékoztat Ki­lián Árpád, a Magyar Kábel Művek propagandaosztályá­nak vezetője. — Nagy többsé­gük saját fejlesztésből jött létre. Ide sorolhatom a VEI- KI-vel közösen kialakított energiatakarékos szabadve­zetéksodronyt, amelyet a ba­lassagyarmati gyárban állíta­nak elő különleges sodrási el­járással, és 2—6 százalékos energiamegtakarítást garantál. E termék iránt nagy az ér­deklődés India és Thaiföld részéről. Az idén a kiállított termé­keik közül BNV-díjat kapott a térhálós polietilén erősára­mú kábel, amelyet elsősorban exportálni kívánnak. A vásáron a belföldi part­nereiken kívül találkozni sze­retnének 30 meghívott külföl­di vevőjükkel is. BNV-díj Tolmácsnak A Gránit Köszörűszerszám- és Kőedénygyártó Vállalat, kiállítási területén csupán íze­A novovoronyezsi atomerő­mű nemcsak a Szovjetunió egyik legnagyobb elektromos- energia-termelő vállalata, de tizenkét éve működik itt — a speciális kiképző berendezé­sekkel ellátott — oktató-ki­képző központ is. A Don part­jára a Szovjetunió különböző köztársaságaiból és megyéi­ből érkeznek szakemberek ta­pasztalatgyűjtésre. Itt képezik ki a Szovjetunió és a KGST- tagországok atomerőművei­nek, valamint a Szovjetunió lítőt ad abból a gazdag ter­mékskálából, amelyet az egész vállalat képvisel. Köztük van a romhányi gyár csapos- és kerámiakötésű csiszolóko­rongja, a tolmácsi gyár kol­lektívájának az angol licenc alapján gyártott vibrációs fe-' iületmegmupkáló gépe. Az idei díj a tolmácsiak nevéhez fű­ződik. A zsűri a matt fényező-i kövüknek ítélte oda a BNVJ díjat. Ez több darabból állj amelyet egybefogó szerkezet tart össze. A berendezést már­ványcsiszoláshoz használják. Korszerűbb az előzőnél Ugyancsak szabad területen állította ki négy termékét az Országos Bányagépgyártó Vál­lalat. Itt láthatók a salgótar­jáni gyárban előállított szál- litószalag-elemek. Ez a termék meghatározza a salgótarjáni­ak egész évi tevékenységét.’ Az elemek korszerűbbek az előzőeknél, nagyobb a telje­sítményük, jobb az alkalmaz­hatóságuk. ugyanakkor job­ban megfelelnek a biztonság- technikai követelményeknek. Az itt alkalmazott új típusú hevedertisztító berendezés pe­dig elősegíti az energiataka­rékosságot és a teljesítmény­növekedést. — A korszerűsítés részben saját, részben a bányászokkal létrejött együttműködés ered­ménye — tájékoztat Vincze István, a vállalati piackutatás vezetője. Egyébként eddig 17 ország* ba szállították berendezései» két. A legjelentősebb partne­rük Svédországban van, kooJ perációs együttműködést hoz­tak létre az NDK-val és az NSZK-val. más országokban épülő atom­erőművek személyzetét. A novovoronyezsi a Szovjet­unió első atomerőműveinek egyike, ahol húsz évvel ezelőtt beindították az első ipari energiablokkokat. A novovoronyezsi energetikusok­nak van mit átadni kollégáik­nak, hiszen az azóta eltelt idő alatt sok tapasztalatot gyűj­töttek. Képünkön: kubai szak­emberek egy csoportja elő­adást hallgat. Rézsamúzeum A meldorfi (NSZK) Dith­marscher Landesmuseumban az elmúlt évszázadok rózsa- fajtáinak egyedülálló gyűj­teményéből „rózsaudvart” lé­tesítettek. E rózsafajtákról korábban úgy tudták, hogy már teljesen kipusztultak. Kerítések mellől, csalán- és szederbozótból, temetősövé­nyekből szedték össze, majd azonosították és elültették őket a meldorfi kertben. E régi fajták közül igen értéke­sek a Rosa Gallica, a Rosa Damascena és a Rosa Alba. Előkerült a híres Rosa Cen- tifolia Major is, amelyet a 17. században Hollandiában ter­mesztettek: e fajta is látható a gyűjteményben. NÓGRAD = 1984. május 29., kedd 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom