Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

A VÁSÁRON JÁRTUNK Erdőkémia, BRG, KŐPORC Nagy érdeklődésre számíthatnak a BUG hasznos, ötletes készülékei, berendezései az idei (Fotó: kulcsár) Harmadszorra is — első helyezés vásáron is. Szerényen húzódik meg a BNV-n az Erdőkémia Erdő­gazdasági Vegyi- és Ipari Vállalat bemutatóterme. Az évente mintegy 400 milió fo­rintos termelési értéket elő­állító vállalatnak Nógrád me­gyében Rétságon is működik egy részlege. Itt körülbelül 100 millió forint értékben ál­lítanak elő különféle vegy­ipari termékeket és más ke­lendő — részben exportra kerülő — anyagokat. Itt készítik a retortafasze- net, amely éppen úgy alkal­mas kohászati célokra, mint a szabadban történő grillezés­hez. Készülnek itt ecetsavak analitikai célra, ecetsav gyó­gyászati és étkezési célra, kü­lönböző hígítók és oldószerek, például a Cell és a Lacell D, de gyártanak itt cemen- táló szereket is, amelyek acé­lok edzésére alkalmasak. Ta­lán kevesen tudják, hogy Rétságon készül a Ruméter, amely a rumaroma előlállítá- sában nélkülözhetetlen anyag. A mezőgazdászok nemrégiben ismerkedhettek meg a Biokoll E csávázószer kötőanyaggal, amellyel most végeznek kísér­leteket permetezőszer adalék­ként történő hasznosítására. Amennyiben a kísérletek si­kerrel járnak, a kísérleti gyártás után megkezdődik a nagyüzemi termelés és a for­galmazás, a jövőben nem kell aggódni a gazdászoknak, hogy az eső lemossa a permetle- velet a növényekről. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár standján a megnyitás­tól kezdve számtalan érdek­lődő fordult meg. Ami nem is csoda, mivel a gyár, amely­nek salgótarjáni gyárgysége jól ismert megyénkben, ha­gyományos, bevált termékei Az érsekvadkerti Ipolyvidé- ki Egyesült Áfész tavaly, az év végén vette át a megszűnt ZÖLDÉRT Vállalat dejtári sa­vanyítóüzemét, vagy ahogy szaknyelven nevezik: a tar­tósítóüzemét. A fogyasztási szövetkezet eleddig ipari te­vékenységgel nem foglalko­zott. Nos, a próbálkozás úgy tűnik sikerrel járt, hiszen rö­vid néhány hónap »alatt több mint 19 millió forintos árbe- yételhez jutottak. Tartósított tLborkaboi, meggyből es cse­mellett néhány újdonsággal is megjelent. A salgótarjániak zömmel exportra kerülő kü­lönböző rádiótelefonjai mel­lett helyet kaptak az új FM— 502-es típuscsalád hordozható készülékei,« valamint az auto­matikus távellenőrzési rend­szer részegységei is. Ezek kü­lönböző objektumok nagy tá­volságból történő ellenőrzésé­re alkalmasak. Hasznos lehet — telefon- hálózatunk jelenlegi helyze­tében — az úgynevezett te- lefonvomal-hosszabbftó. Ez a praktikus berendezés ott al­kalmazható ahol a nehéz te­repviszonyok vagy egyéb okok miatt nem lehet kiépí­teni a kábelhálózatot. A VH— 302-es telefonvonal-hosszabbí- tó mintegy 30—40 kilométer távolságig pótolja a kábeií, az éter hullámain keresztül. _ A KÖPORC Elektronikai Alkatrész- és Műszaki Kerá­miagyártó Vállalat fő szállí­tója a kerámiatechnológiá­val készülő híradástechnikai, számítástechnikai, műszer­ipari gyáraknak. Balassagyar­mati gyáregysége régóta is­mert Nógrádban is. Itt zöm­mel tárcsa- és csőkondenzá­torok készülnek, több mint 100 millió forint értékben. Év eleje óta kooperálnak az NSZK-beli Stether céggel, amelynek ideszállftott termé­keit készre szerelik, majd a nyugati partner visszavásá­rolja azokat. A gyár jelentős eredménye­ket ért el az utóbbi években az importkiváltásban, mind több olyan termék kerül ha­zai felhasználásra, amely ko­rábban csak' keményvalutáért volt beszerezhető. Termékeik 10—12 százaléka kerül köz­vetlenül exportra, ha azon­resznyéből jutott exportra is: a negyedik negyedév árbevé­teléből 16 és fél millió forint a külhonba szállított termé­kekből vándorolt az áfész kö­zös kasszájába. A tervek szerint az ipari tevékenység körét bővíteni fogják, s annak nyereségessé­gével kívánják biztonságosab­bá tenni alaptevékenységüket. Ez utóbbi egyébként évek óta az egyik legjobb Nógrád «megyében. ^ ....... .. ^ b an legjelentősebb partnerei­ket nézzük, — például a Vi­deoton, az Orion, a MOM, a BHG, a BRG, az ÉMG, az MMG — akkor azt kell mon­dani, hogy ezeknek a gyárak­nak a termékeiben jelentős mennyiséget képviselnek a KÖPORC által gyártott al­katrészek. A következő évek fejlődé­sét alapozza meg az a 3—400 millió forintos beruházás, fej­lesztés, amelyre idén kerül sor az elektronikai központi fej­lesztési program keretében, s ezáltal jelentősen korszerűsö­dik a termékskála a piaci igényeknek megfelelően. Az a szerencsétlen hülye, botcsinálta szélhámos a len­gyel tévéfílmsorozatban (Egy szélhámos karrierje), az a bi­zonyos fafejű és három foly­tatásban alig változott Niko- dem Dyzma, 'na, szóval ő játszott úgy a lóversenyen, hogy életében nem látott még ilyesmit és persze nyert, mert a szűz kéz mindig nyerésben van, hogy aztán elvesztve szűzi hamvát és minden egye­bet, ami a tárgyhoz — szü­zesség — még tartozhat, örök életében vesztes legyen (ak­kor is, ha néha nyer, mert ilyen dolog a fogadás a pa­cikra, nem lehet abbahagy­ni). Ez a Dyzma ezért ötlött fel most, mert olvasom a műsorújság lejáró heti szá­mában a pályázatot vagy mit, hogy a csütörtök esti, főidő­ben vetített hazai reklámfil­mek versenyére éppen úgy kell szavazni a tisztelt pub­likumnak, mintha lóverse­nyen fogadna tétre, helyre, befutóra. Az első három nyer, és ha a szavazó beletrafál a legtöbb szavazatot kapott el­ső háromba, hát nyert ügye van, mehet a pénzéért (két­száz forint vásárlási cetli). A reklámversenyen húsz ló... azaz húsz reklámocska in­dult; népes mezőny akkor is, ha néhány pacit már ismer­tünk korábbi vetítésekből. Régi turfrajongó lévén, fo­gadjanak meg egy jó tanácsot. Bízzák a gyerekre otthon a dolgot, karikázza be ő a há­rom legjobbnak vélt reklám­lovat — és biztos a nyerés! Nem csak a szűz kéz miatt mondom, mert mi felnőtteb­bek valamilyen formában, va­lamilyen módón mái? )ü:er­„Laczkó Zoltán, a Strom­feld Aurél gépipari szak- középiskola tanulója jó he­lyezést ért el az országos szakmai versenyen...” A hír igaz, a helyezés va­lóban jó, hiszen első! Te. gyük hozzá a teljesség ked­véért azt is, hogy ez az is­kola immár harmadik esz­tendeje sorozatban elhozza az első helyet az országos döntőkből: tavalyelőtt Ba- gyinszki Gyula, tavaly Sán­dor Csaba szintén a legjobb lett a gépipari szakközép- iskolások népes táborából, így természetesen felvételi nélkül jutottak be a mű­szaki egyetemre. Laczkó Zoltánról még azt is megtudtam Pataki Fe­renc igazgatóhelyettestől, (aki bár nem tanítja, segí­tette felkészülését), hogy nagy előnnyel, csaknem maximális ponttal került az élre, valóban kiemelke­dő képességű fiatal. El kell árulnom, hogy en- nek ellenére nem tartottam attól, hogy nagyképűsködő, nyegle ifjonccal találkozom a beszélgetésen, mert azt is hozzáfűzték, szerény, szófu­kar fiú. Ezt bizonyították a bemu­tatkozó szavai, amikor szin­te rögtön a többiekre, az osztályra, a közös dolgokra tért át. — A mi osztályunk gép­lakatos. a negyedik „A”. Kezdettől jól összerázód­tunk, jó közösségnek tar­tom a miénket. Az osztály- főnökünk, Pál István nem csak nekem segített sokat a versenyre készülésben, de mindnyájunknak abban, hogy jobban menjen a ta­nulás. ö szakrajzot, üzem­gazdaságtant és szakmai el­méletet tanít nekünk. Iga­zán jó tanuló, aki több tárgyból is komolyan tanul, csak négy-öt van köztünk, hatan-heten szeretnének to­vábbtanulni. — Neked melyek a leg­kedvesebb tantárgyaid? — A matek és a történe­lem.... — Történelemre azon a szakmai versenyen nem sok szükséged lehetett... — Annál több matemati­kára, az mindent meghatá­tünk néhányszor és persze vesztettünk is —, hanem a magyar reklámfilmek többsé­gének infantilitása-gyerekes- sége mondatja velem a tip­pet: a gyerek jobban ráérez a gyerekes dolgokra, amit ez esetben, tudomásom és köz­vetlen értesülésem szerint, nem is nagyon restellkedve, sőt, inkább nagyon is rátar- tian és boldogan vall valósá­gos célkitűzésének a tévérek­lám vezérkara. Más szóval a gyerekek körében kell népsze­rűnek lenni! — vélekednek a szakemberek, mert úgyis a gyerek mondja majd meg, hogy mit vegyünk, ha még nem vettünk rágógumit, Me­ta himihumit... Társadalmi észjárásunk jó ismerői így gondolkodnak: a gyerek, kez­detben néhány tehetősebb szülő csemetéje — kiköveteli a Métát (és csak azt!), meg­jelenik a közös tornamutat­ványokon és akkor már el­szabadul a Méta szelleme „anyu! Métát akarok..." vagy Traubit, teljesen mindegy, de igenis, a gyerek mondja meg — mit akar az anyu, meg az apu, ha még birják cérnával egymás mellett ebben a fene nagy rongyrázásban. Helyes ez így? Hát persze, hogy he­lyes! Minden kor embere olyan reklámot kap, amilyen ő maga. A reklámszakember nem indulhat ki másból, mint a nyers valóságból — nálunk .többnyire a gyárak a csgszan, -**#?*' rozott. Elsőtől Nyeste Piros­ka tanított minket. A ver­senyen a műszakihoz, az el­mélethez egyaránt a mate­matikatudásunkra voltak kíváncsiak. Számomra a matematikaírásbeli volt a legkönnyebb, szóbelin a szakmai elméletnél is sokat segített. Esztergagépekről volt szó, a típusaikról, a velük végezhető műveletek­ről, felépítésükről. — A műveleteket hol gyakorolhattátok, hol ismer, tétek meg? — Harmadik-negyedik osz­tályban, a bányagépgyár­ban végzett gyakorlaton. Az egyik évben Králik László, a másikban Harsányi József volt a szaktanárunk. Ezek nem a legmodernebb gé­pek, de manapság ezek az általánosan használtak. — És igazán modern, prog­ramozott vezérlésű eszter­gagépet, amilyeneket a te­levízióban mutatnak, mint magyar exportterméket, lát­tál-e mór? — Nem, ilyen a bánya­gépgyárban nincs, de más üzemben sem mutattak be itt Salgótarjánban. — Mi volt a legnehezebb a versenyen? — A szerkezettannal és a mechanikával összefüggő kérdések. Készültem erre is sokat — Várnagy Imre tanár úr segített, ő tanítja — de az iskolában is ez a legrázósabb nekem. Rá­adásul a versenyen komp­lexebb feladatok voltak, mint a tananyagban. Tudósok csoportja megvizs­gált egy nehezen hozzáférhe­tő barlangot a thaiföldi hegy­vidéken. A zoológusok annak akartak nyomára jutni, a de­nevéreken kívül milyen álla­tok élhetnek még a föld alatti folyosókban. Felfedezték, hogy a barlang bolthajtásai alatt valamiféle apró lények röp- dösnek. A szakértők eleinte bogaraknak vé' 'k őket. Nem kevés munkába került, míg sikerült elfogni néhány „ro­ts a karmester. Régebben egyedül a Flóri volt, az Al­bert, a fradisták szerint. De hagyjuk is a társadalmi felméréseket, nézzük a tippe­ket! Tuti tippeket mondok a gyerekeknek: most hallot­tam a mázsáiéban, hogy a 14-es Azúr, a 16-os Méta és a 20-as Párbaj biztos nyerő, kenterbe verik a többieket, a sok gacsos lábú tevét, azok nem is lovak — kecskék... Az egyes rajtszámú Keménykróm például egy utánérzés a dilis kakukk kalandjait forszírozó amerikai rajzfilm nyomán, nem is tudom, hogy nem diszkvalifikálja-e az eredeti rajzfilmes szerzők tiltakozása miatt a versenybíróság (és ha nem, akkor azt sem értem, miért? lehet „csak úgy” át­emelni egy világhírű figurát egy magyar reklámfilmbe, vagy ha tudnak az egészről, akkor vajon mibe került ne­künk ez a plágiumízű vala­mi a Keménykrómmal?) a kettes számú Hobo kordnad­rág szerintem helyben ma­rad, állva verik a többiek, mert csak a fenekekre fut­tatták ki az egészet, a hár- más-négyes-ötös semmi újat nem tud mondani a baleset- biztosításról, a Héliáról és az utazásról, tizenkettő és fél van belőlük egy tucatban, a hatos Morelia szörp nevű ló­ról először azt hittem, hogy valami cirkuszreklám, a he­(A maximumhoz közeli pontszám azt igazolja, csak nem sikerülhetett olyan rosszul a fölkészülés!...) — Mi a legközelebbi erő­próba számodra, hiszen az egyetemi fölvétel már biz­tosított, páholyban erezhe­ted magad. — Hátravan az érettségi történelemből, magyarból, oroszból. A történelem ötös és az orosz négyes év vé­gén mór biztosnak látszik, magyarból még egy dolgo­zat dönt a két jegy között. Az iskolából hozott pontok száma is 60 lehet —, de a fölvételi 60 pontja valóban már a tarsolyomban van. — Eddig az iskolai életről beszélgettünk, nem is kér­deztem még, hová készülsz tovább? — A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemre, gépész­mérnöki szakra. Valahogy a gyárakat nem szeretem igazán, a mezőgazdaság kö­zelebb áll hozzám. A nagy­bátyám is ezen a területen dolgozik, téeszelnök Cere- den, édesapám is sokáig volt mezőgazdaságban. — Mivel foglalkozol leg­szívesebben. ha éppen nem kell készülni versenyre, vizsgára, órákra? — Az utóbbi időben szin­te nem maradtak szabad óráim. De egyébként a sport (kerékpár és foci) és az ol­vasás érdekel. — Sok sikert kívánok a továbbiakban is! iiart”. Kiderült, hogy az is. meretlen repülő állatok szár­nyának szélessége nem több 6 centiméternél, súlyuk mind­össze körülbelül 2 gramm. Ennek ellenére ezek az álla­tok — repülő egerek, csak rendkívül kicsik. Az állatkák legyekkel és más apró rova­rokkal táplálkoznak. A tudo­mány eddig nem ismerte ezt a fajtát. A törpe egérkék a bolygónkon élő összes emlős­állat közül a legkisebbek. tes Sportkávé piperkőc, mes­terkélt és feleslegesen finom­kodó — ez ritkán ér el ha­tást a keményebb dolgokhoz szokott „mezőnyben”, esélyes még a Helló Leó nevű paci is nyolcassal, a Cala kozme­tikummal etetett ideges gebe r.em sokra juthat ilyen tár­sak között, beolvad, mint a krém a bőrbe, kár volt az abrakért, a tízes Sí lefagyott, mint a hóember, valami pántlikával a derekán ugyan­ebben a „filmben”, a 11-es Corso a kutyával és a sok lábbal lehetne az állatvédő liga reklámfilmje is, a 12-es Tini tonic szószerint hervasz- tó a pattanásos ürgüblü le- targiázásával (a rossz és nyo­masztó érzések szigorúan el- ti Itattak különben örökre a reklámból), a 13-as Róka- malac-bányár „mindenki a Centrumba menjen” szép pél­dánya annak, amiről fentebb szó esett (a gyerek a ma­gyar reklám centruma) a 15- ös Tejeszacskó kínos és hisz­térikus a zacskó éktelen si­ránkozásával és olyan didak­tikus, mint a „tankérem” a suliban, amikor rossz napja van, a Rongygyűjtés nevű ló a pucér női fenékkel az al­jasabb ösztönökre számít, de azokból r.em lesz rongygyuj- tés (legfeljebb rongyrázás), a 18-as Hélia.—D elázott a víz­ben, a 19-es Hamburger... szó­ra sem érdemes, mint ver­senyló. Most mondja valaki, hogy a Méta, az esélyes, nem is magyar ló. Osztrákból kop­pintották. Nem baj. Befut. (T. Pataki) ftfész-iptar Érsekuodkerten TALLÓZÓ Reklám(ló)verseny —gkm— H világ legkisebb emlősállatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom