Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZM+? N O-C R A Q MEGYEI 31 Z.Q TT,SAG.A ES .A M E G .Y El XL. ÉVF., 122. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1984. MÁJUS 26., SZOMBAT Megkezdődött a KISZ megyei küldöttgyűlése Széles körű vita társadalmi és gazdaságpolitikai kérdésekről Tegnap délután benépesült a KISZ Nóg- rád megyei bizottságának salgóbányai Lovász József” politikai képzési központja. Nógrád inegye húszezer KISZ-tagjának képviseletében több mint másfél száz ifjúkon'.mu- nista részvételével kezdődött meg az elmúlt három esztendő munkáját értékelő és a további feladatokat meghatározó küldöttgyűlés. A küldötteket és a vendégeket Juhász András, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte, majd a fiatalok öt szekcióban elemezték a mozgalmi munka megyei tapasztalatait. „Könnyű az út az alapszervezetben" Vállalkoznunk keli arra, ságait is. Példának említette, jük legkevesebb részét töltik hogy megfogalmazzuk saját álláspontunkat a kérdésekben... Aktívabb, tudatosabb politikai munkát kell végeznünk annak érdekében, hogy a fiatalok jobban megismerjék a párt politikáját... Sajnos alacsony színvonalú a vitakultúránk... JVÍai helyzetünk előrehaladásának nehezebb körülményei csüggedést, elkeseredést, vagy félreállást épp úgy kiválthatnak, mint a kihívás elfogadását, a nehézségek leküzdésére irányuló keményebb erőfeszítések vállalását — mondotta az ideológiai kérdéseket megvitató szakció vezetője Molnár Károly. , A vitában részt vevők közűi Kemecsi Mária elmondta, hOc.y a diákok a legfogéko- r,y, jbak, a KISZ-nek talpon ktii lenni ha szeretne rájuk ht.ivi, s ehhez nem biztos, h^gy „hódító” program kell. i'ei vetette: jó-e az, ha a K: SZ-tagfelvételhez a középiskolában könnyű — majdnem automatikus az út. Kifejtette mennyire fontos, hogy a fiatalok előtt értelmes cél legyen, s ezt a KISZ adja meg. Fábián Péter szerint, a K VjZ-alapszervezet - közössege szelektál abban, hogy ki legyen az ifjúsági szervezet tagja. Ök Balassagyarmaton újabban családi KISZ-es rendezvényeket szerveznek, aíiol íérj-feleség-gyerekek együtt vannak. Éppen azért, mért a családi hátteret a mozgalmi munkában is fontosnak tartják. Puszta Béla szólt arról, hogy az oktatás mellett a nevelés sem hanyagolható el a mozgalom szempontjából sem az oktatási intézményekben. Felvetette a KISZ agitációs tevékeriységének fogyatékoshogy kevés az érzelmi ráhatás a fiatalokra. Tóthné Csikós Csilla arról szólt: a KISZ legfontosabb feladata az ifjúság nevelése. A fiatalokra pedig úgy lehet hatni, ha ott vannak az ifjúsági szervezetekben. Annak ellenére, hogy a fiatalok ideel a KISZ-ben. A vitában a többi között felmerült, hogy a KlSZ-szer- vezetek nevelő munkája a jelenleginél sokkal változatosabb, színesebb, mozgósítóbb lehetne, s ezzel nagyobb befolyást lehetne gyakorolni a KISZ-en kívüliekre is. Érdekeltté tenni a kollektívát — Az elmúlt három esztendőben a gazdasági követelmények teljesítése átgondoltabb és következetesebb munkát igényel a KISZ-szervezetektől, a fiataloktól is. — Elsődleges feladatunk és kötelességünk, hogy a mindennapi munka, során tudásunk legjavát adva álljuk meg helyünket, hiszen ezzel nem a kisvállalkozás érdekli, lehetne ennek a neve „KISZ-vállalkozás” is, hanem a többletjövedelem megszerzésének tisztes lehetősége. Hangsúlyozta, hogy sokfajta munkaversennyel, formával rendelkezik a mozgalom, de igazán azok a vonzóak, amelyekben a gazdasági vezetés érdekeltté teszi a kollektívát, az egyént. Felvetette, hogy a brigádmozgalom értékelése túlzottan termeléscentrikus. Szóba került, hogy az FMKT-mozgalom többé-ke- vésbé megtaláta a helyét, a gazdasági vezetők is méltányolják tevékenységét. Legfeljebb az bosszantja a fiatal műszakiakat, hogy egy-egy elfogadott pályamunka gyakorlatban való alkalmazása hosszadalmas. Mások a pályakezdő szakmunkások és a műszaki értelmiségiek alacsony kereseti lehetőségét vetették fel. Barná László, a fiatalok nehezebbé vált élet- körülményeiről beszélt. Arról is szó esett, hogy ahol jól megy a vállalatnak, ott a fiataloknak is könnyebb, jobbak a lehetőségek. A védnökségekkel kapcsolatban elhangzott, hogy a kevesebb védnökség nem magyarázható a kevesebb beruházással. Lehet vállalni patronálást például a minőség javítása fölött is. Suli és demokrácia Szakmunkástanulók. gimtudjuk leginkább szolgálni nazisták, szakközépiskolások üzemünk, vállalatunk, a népgazdaság céljainak elérését. — Néhány helyen működik helyi védnökség jó erdemény- nyel, de mostanában KISZ- szervezeteink bátortalanok e formával szemben, nem mersofeat vitatott témája: a suli és a demokrácia viszonya. Nos, a küldöttgyűlés iskolai szekciója több mint két órát szentelt e témának. Balogh Miklós vitavezető tette fel a kérdéseket, inspirálva a kőnek vállalni hosszabb időre rántsem megszeppent diákoszóló védnökséget. — Van-e a fiatalokban elég kezdeményezőkészség? — egyebek között ezeket a gondolatokat vetette fel Papp Árpád, a KISZ gazdaságpo litikailag foglalkozó vitaindítójában. A vita középpontjában a vállalati, gazdasági munka- közösségek szervezésével kapcsolatos nehézségek álltak. Szirmai István arról beszélt, hogy egy jól menő ifjúsági kát a véleménynyilvánításra. Mennyire szól háta ak bele a diákok az iskolai életbe? Partnere a KISZ, a tanári vezetésnek? Milyenek a jogok- és a kötelességek összhangja? szekció Kikérik-e adott esetekben a diákok véleményét? Aki régen volt diák, az is bizonyára emlékszik ró, húsvér kérdések ezek. Nem csoda hát, ha rögtön kialakult a parázs vita. Frenyó Gábor balassagyarmati küldött, a brigád — amely a munkahe- diákság, pontosabban a gim- lyén egyébként anyagilag nazistók világnézeti problé- r.incs elismerve — gazdasági mák iránti nagyobb fogékonymunkaközösség alakítására ságát bizonygatta, míg Radá- kényszerül. Szalai Pál arról esi László azt hangsúlyozta, beszélt, hogy a fiatalokat hogy nem szabad beskaíulyázni a tanulókat az iskola típusának megfelelően, hiszen a szakmunkástanulók között is számosán vannak, akik „versenyre kelhetnek” akármelyik gimnazistával. Üj laky Istvánná tanárküldött megkérdezte, hogy a résztvevők . iskoláiban él-e a patronáló rendszer a mozgalmi munkát illetően? Az eredmény: jóllehet többségük igennel válaszolt, ám még korántsem pozitívak az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. Előd Beáta salgótarjáni küldött például hozzáfűzte, hogy olykor „öröklődik” a patró- nusi tisztség a tanárok körében. Pádár Éva úttörővezető a pedagógusok felelősségét emelte ki, mondván, olyan véleményeket is hallani, „hogy a pedagógusok kivették a KISZ-t a diákok kezéből”... Pezsgő vita kerekedett, amelynek főbb tanulságait a mai plenáris ülésen ismertetik a hozzászólók. (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílt az ünnepi könyvhét Megyénkben is nagy az érdeklődés, az 55. ünnepi könyvhét rendezvényei, és az ez alkalomra megjelent újdonságok iránt Bencze Péter felvétele A küldöttek a salgóbányai KISií-isfeolan az érkezés első perceiben ki 3 A 55. ünnepi könyvhét országos megnyitóját Budapesten péntek délután tartották a Deák téren. Több száz érdeklődő gyűlt össze a könyvvásár kezdetét is jelző eseményre, amelyen részt vett Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Tétényi Pál, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Köpeczi Béla művelődési miniszter éá Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A megjelenteket Fekete Tibor, az MSZMP V. kerületi Bizottságának titkára üdvözölte. Ezután Fekete Gyula, József Attila-díjas író, a Magyar írók Szövetségének al- elnöke mondott beszédet. Hangoztatta: — az irodalom annyiban létezik, amennyiben az irodalmon kívül jelen van; a szellemi, a társadalmi .élet, a közélet más dimenzióiban, a gondolkodásban — jelen van tehát, szétsugározza közérzetét is. Gyógyít vagy roncsol, mint a rádium. E jelenlétnek évente ismétlődő próbája a könyvhét. — Tömérdek az olvasnivaló, reménytelen a hozzávetőleges áttekintése is. Ebből kiviláglik: ha valóban válságban van az olvasási kultúra, akkor ez a bőség válsága. Az ezerarcú olvasótábor mindenestül, beleértve az irodalmi csemegézók szűk szektáit is, meg a kalandokra, izgalmakra, könnyű olvasmányokra éhes sokaságot is, keresse csak és találja meg a könyv-' sátrakban az őt hívogató könyvet, a leginkább kedvére valót. Ebben nem kell közös nevezőre jutni. Elképzelni !s lehangoló volna úgy az irodalom kertjét, hogy ott csak egyetlen ízlés, egyetlen stílus, egyetlen értékrend uralkodik és mindaz, ami ott -kicsírázik, szárba szökken, egyetlen kertész nyesegető szépségeszményének, nyíró-vágó-metsző szerszámainak rendeli magát alá. Közügy tehát az irodalom, mindig közügy volt, mindig elixir volt. A szomjúságot a szebbre, a jobbra, mindig is a könyvek élesztik. Annak az értéknek, amelyet sok tízezer év óta összegyűjtött az ember, a jóval ’ nagyobbik felét nem a bankok páncélkamráiban. nehi áz épületekben és hidakban, nem a gyári gépcsarnokok- . ban, s nem az ékszerdobozokban, hanem igenis a könyvekben tároljuk. — Nem is hiszem, hogy volt olyan alkotó, csak egyetlenegy is, aki nem az irodalmi eszmevilág dinamitpat- . ronjáiból, nukleáris tölteteiből szívta tele lelkét egy életre feszültséggel és szent nyugtalansággal. Senki sem önmagából csiholja a tüzet, az író sem. Hogy írásban es szóban nagyobb 'lánggal adhassa tovább, fogantaié légkörben, régi, új és jövendő olvasóknak, amit innen-onnan szíve fókuszába gyűjtött. Énhez tegyük termékeny alkalommá a könyv ünnepeit — mondotta Fekete Gyula. Ülést tartott az Elnöki Tanács zeHíiitalc Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján június 20-án, szerdán, tíz órára összehívta az országgyűlést. A Minisztertanács javasolta, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a törvényjavaslatot az 1983. év állami költségvetés végrehaj tásáról, valamint a külkeres kedelemről szóló 1974. évi III törvény végrehajtásával foglalkozó beszámolót. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírákat menteti lel és választott, végül kegyelmi ügyben döntött. (MTI)
