Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-05 / 104. szám
I I Wojciech Jaruzelski munkalátogatása Moszkvában Hosszú távra szóló együttműködési program — Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Mi. nisztertanácsának elnöke pénteken megelégedéssel szólt a szovjet—lengyel kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és táv. latairól. Konsztantyin Csernyenko tájékoztatta Wojciech Jaru- zelskit arról, hogy az SZKP milyen tevékenységet fejt ki * párt XXVI. kongresszusán és a Központi Bizottság legutóbbi ülésein elfogadott ha- tározatok végrehajtása érdekében. Aláhúzta, hogy a szovjet párt és állam politikai vonala folyamatos, változatlan. Wojciech Jaruzelski vázolta, hogyan folyik Lengyelországban a LEMP IX. kongresszusán, az országos pártkonferencián és a LEMP KB ülésein elfogadott határozatok megvalósítása. Nemzetközi kérdésekről szólva Konsztantyin CserDíszvacsora a Kremlben nyenko és Wojciech Jaruzelski azonos véleményt fejte' t ki a jelenlegi veszélyes nemzetközi helyzet kialakulásának okairól, nevezetesen azt, hogy a feszültség éleződésének fő oka a legagresz- szivabb imperialista körök politikája. Ugyancsak pénteken a Kremlben négyszemközti megbeszélésre került sor Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára és a rövid munkalátogatásra Moszkvába érkezett Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök között. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen a Szovjetunió és Lengyelország testvéri szövetsége, barátsága és szoros együttműködése további fejlesztésének és elmélyítésének kérdéseiről folytattak véleménycserét. A Kremlben pénteken aláírták a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése fejlesztésének 2000-ig szóló, hosz- szú távú programját. Lenin-rend álnyújtása A dokumentumot szovjet részről Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára. a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, lengyel részről Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök látta el kézjegyével. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken a Kremlben átnyújtotta a Lenin-rendet Wojciech Jaruzelski hadseregtábornoknak, a LEMP KB első titkárának, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökének. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány pénteken a Nagy Kreml palotában vacsorát adott Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke tiszteletére. ] A baráti légkörű vacsorán Konsztantyin Csernyenko és Wojciech Jaruzelski pohárköszöntőt mondott. A szovjet sajtó napja Naponta mintegy 11 millióan olvassák a Pravdát, az SZKP Központi Bizottságának lapját, amely 1912. május 5- én jelent meg először. Ezen a napon ünnepük a sajtó napját a Szovjetunióban. Az idei évfordulón, szombaton a lap 24 017. alkalommal tájékoztatja olvasóit a világ eseményeiről, s a Szovjetunió életéről. Az első, mindössze 60 000 példányban kinyomtatott lapszám óta a Pravdában alighanem csak a lap címét közlő, szép formájú betűk nem változtak. Mindennél azonban sokkal lényegesebb a lap tartalma. Mint minden szovjet központi lapnak, a Pravdának is olyannak kell lennie, hogy azt egyaránt érdeklődéssel és értve olvashassák az üzbég gyapottermelők és a messzi északon dolgozó olajbányászok, a szibériai tajga vasútépítői és a szűzföldek megművelői, egyszóval, a Szovjetunió több mint száz — különböző körülmények között élő, más hagyományokat követő népének és nemzetiségének a legkülönfélébb foglalkozási ágakban dolgozó képviselői. E feladatnak a Pravda bélés külföldi tudósítói, munkatársai és szerkesztői egyre nagyobb sikerrel tesz eleget. Felelősségük óriási: hogy az újság milyen érdeklődésre tart számot, azt nem csupán a hatalmas példányszám bizonyítja, hanem azok az olvasói levelek is, amelyekben az emberek milliószám reagálnak a lap egyes írásaira. Sok minden változott az utóbbi években a szovjet lapok szerkesztésében: már régen alig akad „tabutéma”, s szinte nincs lapszám olyan írások nélkül, amelyek az élet legkülönbözőbb területein még meglevő hiányosságokat, hibákat lepleznek le. Ez utóbbi cikkek sokszor késztetik az olvasókat arra, hogy levélben nyilvánítsanak véleményt. Egyszóval: ahogyan a Szovjetunió gazdasági és társadalmi élete egyre élénkebb, mozgalmasabb, ahogyan az ország előtt álló, s a gazdaságtól egészen az oktatásig terjedő, a munkaszervezést és irányítást is magában foglaló korszerűsítési program halad előre, úgy válik változatosabbá, érdekesebbé a szovjet sajtó is. Az idén 72 -szer köszöntik Szovjetunió-szerte mindazokat, akiknek közreműködése nyomán e sajtótermékek megjelennek. * A szovjet sajtó napja alkalmából Vlagyimir Bazovsz- kij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete koktélt adott a nagykövetségen. Megjelent Lakatos Ernő,’ az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője, továbbá a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatala, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, valamint az országos lapok, az MTI, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió több vezetője és vezető munkatársa. (MTI) Bizalomerősítés a gazdasági kapcsolatokban Napjainkban a kis országok és főleg a fejlődő világ államai gyakran kerülnek olyan dilemma elé, hogy gazdasági biztonságuk érdekében a bezárkózást válasszák-e vagy vállalják-e annak a kockázatát, hogy a fejlett tőkésországokkal való gazdasági együttműködés kölcsönös függőségét az erősebb fél politikai célokra használhatja ki. A kisebb országok gazdaságait sokszor katasztrofális méretekben érintik az egyre szaporodó protekcionista intézkedések, elsősorban a fejlett tőkésországok import- korlátozásai vagy a kivitel tilalma, amely a magyar gazdaságot is kellemetlenül érintette már több esetben. Olyan helyzetben, amikor az államok közötti politikai feszültség sokszor kelt bizonytalanságot a gazdasági kapcsolatokban is, időszerű az a javaslat, hogy az ENSZ tagállamai hozzanak intézkedéseket a gazdasági együttműködés iránti bizalom megerősítésére. Ezt a kezdeményezést, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai teljes mértékben támogattak, a lengyel kormány terjesztette az ENSZ- közgyűlés elé, s az tavaly decemberben ellenszavazat nélkül (24 nyugati ország tar2 tózkodásával) támogatásáról biztosította. Az elfogadott javaslat értelmében a közgyűlés felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy konzultáljon a tagállamokkal és az ENSZ szakosított szerveivel arról, milyen konkrét lépéseket tartanak szükségesnek az egyes országok, s készítsen erről beszámolót a közgyűlés idei, ősszel kezdődő ülésszakára. A lengyel külügyminisztérium a közelmúltban valamennyi varsói diplomáciai képviselet vezetőjét memorandumban kérte fel a főtitkár erőfeszítéseinek támogatására. A lengyel javaslatnak az a célja, hogy megvédje a gazdasági kapcsolatokat a politikai viszonyok növekvő feszültségétől, és visszaállítsa a gazdasági együttműködések stabilitását. A lengyel kormány első lépésként azt tartja szükségesnek, hogy az államok ne emeljenek újabb nem gazdasági jellegű akadályokat a gazdasági együttműködés útjában, és kezdjenek hozzá a meglévő akadályok lebontásához. A következő léoés az lehetne, hogy a kormányok ne a gazdasági együttműködés fékezése, hanem ösztönzése érdekében avatkozzanak bele a gazdasági v életbe. Ez abban nyilvánulhatna meg, hogy a kormányok a nemzetközi gazdasági együttműködés elfogadott alapelveinek és szokásainak megtartására ösztönöznék a befolyásuk alatt álló gazdasági szervezeteket. Az államoknak szűkíteniük kell az együttműködésben fellépő bizonytalanságok területét, kölcsönösen tájékoztathatnák egymást az olyan tervezett lépéseikről, amelyek befolyásolhatják a partnerországok gazdaságát. Különleges intézkedéseket kellene tenni azoknak az országoknak a megsegítésére, amelyek átmeneti nehézségekkel (például fizetési mérleghiánnyal) küzdenek. A bizalmat nagymértékben erősíthetné az is, ha a különböző országok együttesen széles körű termelési és kutatási együttműködésbe kezdenének. Az ilyen hosszú távú vállalkozásokhoz a kölcsönös bizalom légköre szükséges, s a kormányok minden bizonnyal tartózkodnának olyan lépéseket tenni, amelyek fenyegethetnék e vállalkozások sikerét. A bizalomerősítő intézkedések tehát növelnék a gazdasági együttműködésekben való részvétel biztonságát, anélkül, hogy az egyes országoknak le kellene mondaniuk a nemzetközi együttműködés- föl. ____ NÖGRAD - 19E4. május 5., szombat Illést tarlóit a SZÓI (Folytatás az l. oldalról) Végig kell azonban gondolni, hogy a szakszervezeti munka szervezeti keretei, formái, a jog- és hatáskörök, a munkastílus milyen változáson mentek át az elmúlt 16 év alatt és milyen igények vannak ezek továbbfejlesztésére. Hiszen a magyar szakszervezetek nemzetközileg is elismert munkájának szervezeti formai — jog- és hatásköre — eddig is abban a folyamatos fejlődésben alakultak ki, amelyek kapcsolódtak a gazdaság- irányítási rendszer változásaihoz. Lényeges vonása a változásoknak, hogy a szakszervezeteken belül egyre nagyobb önállósággal rendelkeznek az alapszervezetek, széles jogkört kaptak a bizalmiak. A szak- szervezetek felkészültek arra, hogy amennyiben nő a vállalatok, azon belül egyes gazdasági egységek önállósága, a szakszervezetek megfelelő partnerek legyenek. Mégis vizsgálni kell a szakszervezetek munkastílusát, munka- módszereit annak érdekében, hogy tovább erősödjék a helyi szervek önállósága és felelőssége, csökkeiljen a szak- szervezeti munka bürokratizmusa. S vizsgálni kell azt is, hogy az érdekegyeztetésnek milyen rendszere alakuljon ki a különböző szinteken, beleértve a kormány és a SZOT, az ágazati szakszervezetek és a partner állami szervek, valamint a SZOT és az ágazatok közötti együttműködés kérdéseit. Utalt arra, hogy a vállalatoknál a beleszólási jog gyakorlása erősen differenciálódni fog anélkül, hogy a szak- szervezetek jog- és hatásköre változna. Ezzel a hatáskörrel ugyanis másképpen kell élni a közműveknél, a nagyvállalatoknál és másképpen ott, ahol vállalati tanácsok működnek, illetve a kisvállalatoknál, ahol a dolgozók által választott vezetőség irányít. Tisztázni kell azt is, hogy érdekellentétek esetén hol és hogyan kell a kifogásolási joggal élni. Mindez sok és körültekintő munkát igényel majd. A SZOT főtitkára emlékeztetett arra is, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos fő feladatok elsősorban a munka tartalmában fognak jelentkezni. Mint mondotta, csupa ismerős kérdés kerül elő: a Az ENSZ-főti tikár kör jegyzékére adott válaszában a lengyel kormány további konkrét javaslatokat tett, egyebek között egy nemzetközi tanácsadó és békéltető fórum létrehozására, amely segítené a politikai eredetű gazdasági viták rendezését. Egy másik konkrét lengyel javaslat szerint az élelmiszer- és gyógyszerszállításokra vállalt kötelezettségeiket az államoknak akkor is teljesíteniük kell, ha a partner országgal politikai természetű vitája támadt. A lengyel javaslatok tehát — amint ezt a válaszdokumentum általánosabb javaslatai is megfogalmazzák — egy fajta szabálygyűjtemény összeállítását szorgalmazzák. Ennek létrejötte betöltené azt az űrt, amely a gazdasági és a politikai kapcsolatok találkozásánál van a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. A gazdasági eredetű viták megoldására ugyanis ott van például a GATT, de léteznek egyéb eszközök is, vannak mechanizmusok a politikai nyomásgyakorlás kérdéseinek tisztázására (a Biztonsági Tanács), de nincsenek mechanizmussá a politikai hátterű gazdasági viták tisztázására. A létező szabályok szétszórva, különböző rangú dokumentumokban vannak megfogalmazva, nem képeznek logikus egységet. A kezdeményezés jelentősége túlnő a gazdasági kapcsolatokon. A javaslatok megvalósulása az enyhülési politika elfogadását, a nemzetközi biztonság anyagi alapjainak megerősítését fogja jelenteni. veszteséges termékek gyártásának megszüntetése, a veszteséges, alaphiányos vállalatok rendbetétele, a teljesítménykülönbségek érzékeltetése a nyereségben, személyi jövedelmekben. A kezdeményezésekben nagy a szerepük a szakszervezeteknek is, hiszen a vállalati önállóság növelésével az érdekképviselet mozgástere bővül, növekszik a tagság, a testületek, a tisztségviselők helyi szerepe. Számolni kell azzal is, hogy az érdekösszeütközés gyakoribb lesz, ezért az érdekegyeztetés rendszereinek kimunkálása a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének érzékeny része, amely nagy politikai felelősséget, körültekintő politikai munkát igényel. Ezután arról szólt, hogy a teljes 1 foglalkoztatottságot az államnak, a hatékony foglalkoztatást pedig a vállalatoknak kell biztosítaniok. A hatékony foglalkoztatással való szembenállás nem lehet a szakszervezetek álláspontja, de feladata segíteni, hogy mindenki dolgozni tudjon, aki,' dolgozni akar. Nem kis feladatok várnak a szakszervezetekre a nagyobb munkahelyi és társadalmi fegyelem megteremtésének elősegítésében. a társadalomban fellelhető vadhajtások, bármely formája elleni fellépésben. Ez is érdekvédelem — mondotta a főtitkár. Közérdek az is, hogy a szakszervezetek is határozottabban és következetesebben végezzék munkájukat a zavartalan és folyamatos munkafeltételek javításáért, a dolgozók termelési aktivitásának segítéséért. A vállalatok önállóságának növelése ehhez is jobb feltételeket nyújt Méhes Lajos hangsúlyozta: a szocialista munkaverseny nagyszerű eredményeket hozott. Jelentős anyagi, szellemi, és erkölcsi értékekkel gazdagította társadalmunkat. A jövőben is fontos szerepet szánunk a dolgozók munkamozgalmainak. Alkotó viták előtt Befejezésül elmondta, hogy a következő hetekben, hónapokban alkotó viták, konkrét feladatok várnak a szakszervezeti mozgalomra és valamennyi tisztségviselőre. További napirendi pontként az 1984. évi népgazdasági terv eddigi teljesítését és a további feladatokat vitatta meg a tanácsülés. Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, a napirendi pont előadója elmondta, hogy megnőtt a vállalati kollektívák érdeklődése munkahelyük közügyei iránt, a korábbiaknál tájékozottabbak a vállalat feladatairól és a dolgozók tervkészítésbe is mindinkább bekapcsolódnak. Kedvez a demokratizmusnak, hogy a rugalmas tervezési módszerek kezdenek általánossá válni. A munkahelyi fórumokon gyakran tervvariánsokat vitatnak meg, számolva a piac lehetséges változásaival, így a rendkívüli feladatok sem váratlanok a kollektívák számára. A bérezési feszültségek enyhítését segíti, hogy a kormány, a szakszervezetek kezdeményezésére bizonyos feltételek mellett központi támogatást nyújt a vállalatoknak és szövetkezeteknek a műszak- pótlék emeléséhez és a melegüzemi pótlék bevezetéséhez. A műszakpótlék emelése vállalati hatáskör, a pótlékemelés teljes körű támogatására nincs mód, a központi pénzeszközök csak a vállalati keretek kiegészítését teszik lehetővé. A gazdálkodási körülményeket mérlegelve az illetékes minisztériumok az ágazati szakszervezetekkel együttműködve döntik el, hogy melyik vállalatok és milyen mértékben részesülhetnek támogatásban. A melegüzemi pótlék bevezetésénél is feltétele a központi támogatásnak, hogy a vállalatok saját eszközeikből is fordítsanak erre pénzt. Azok az egységek számíthatnak támogatásra, ahol a melegüzemben legalább 40—60-an dolgoznak. A műszakpótlék bevezetése várhatóan 350 ezer, a melegüzemi pótlék pedig mintegy 40 ezer dolgozót érint. A SZOT főtitkárhelyettese ezután részletesen szólt a népgazdaság első negyedévi eredményeiről és utalt arra, hogy a termelés külső és belső feltételei összességében valamivel kedvezőbbek, mint a múlt év hasonló időszakában. A javuló anyagellátás az előző évinél tervszerűbb gazdálkodást tesz lehetővé, bár a beszerzés lehetőségei egyes ágazatokban továbbra sem ki- elégítőek. Exporttermékeinkre a rendelésállomány valamivel jobb a tavalyinál. Élénkülés tapasztalható például a könnyűiparban és a vegyiparban. Néhány területen, például a vaskohászatban viszont továbbra is kedvezőtlenek a külgazdasági feltételek. E folyamatokat összességében óvatos derűlátással a fellendülés első jelének is lehet értékelni jóllehet ma még nem lehetünk biztosak \pbban, hogy ez a folyamat tartósnak bizonyul-e. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalatok többsége a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségeket is jobban ki akarja használni, ezért - a versenycélokat jobban összehangolták a sajátos vállalati feladatokkal. Sok értékes munkafelajánlást tettek a dolgozók hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. Jó lehetőséget teremtett a vállalatok számára, hogy most már önállóan szabhatják meg a munkaverseny feltételeit, a jutalmazás módjait és annak összegeit, bár sok vállalat ma még bátortalanul él ezzel a lehetőséggel. Még mindig ragaszkodnak a beidegződött formákhoz, árú biztató, hogy jd néhány vállalatnál új formákat, hatásos módszereket vezettek be a munkaverseny ösztönzésére — mondotta a SZOT főtitkárhe-. lyettese. Gál László beszédét vita követte. A tanácsülés a beszámolót egyhangúlag ■ elfogadta. • Szervezeti és személyi kérdések Ezután a tanácsülés szervezeti és személyi kérdésekben döntött. A SZOT munkavédelmi ősz' tálya helyett létrehozta a SZOT munkavédelmi, társadalombiztosítási és egészség- ügyi osztályát. Timmer Józsefet, a SZOT • titkárát — érdemei elismerésével, SZOT-tagságának érintetlenül hagyásával — felmentette SZOT elnökségi és titkársági tagságából, valamint SZOT-titkári funkciójából, mivel nyugállományba vonul; dr. Bukta Lászlót, a SZOT közgazdasági és étet- szinvonaí-politikai osztályának vezetőjét megválasztotta a SZOT elnöksége, valamint titkársága tagjának és a SZOT titkárának: Szlovat- sik Károlyt, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőjét megválasztotta a SZOT titkárságának tagjává; Gerő Jánost, a SZOT pénzügyi és gazdasági osztályának vezetőjét — érdemeinek elismerésével — felmentette osztályvezetői beosztásából, mivel nyugállományba vonul; Pintér Györgyöt kinevezte a SZOT pénzügyi és gazdasági osztályának vezetőjévé: Főcze Lajost, $ SZOT munkavédelmi osztályának vezetőjét kinevezte az újonnan létrehozott SZOT munkavédelmi, társadalombiztosítási és egészségügyi osztályának vezetőjévé. . (MTI). /
