Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-22 / 118. szám
Oj ven’dég: o számítógép (I.) Lehetne tízszer ennyi I Szellemidézés ~ . Mindjárt, rcsak előbb lekenem ezt a tárcát (tárca: többnyire olvasmányos írás, többnyire vasárnap jelenik meg) és akkor tényleg nekifogok a Nagy Regénynek és megírom..— mondhatta és mondta is Karinthy Frigyes, minden idők egyik legjelesebb géniusza, a magyar Irodalom zajos aktuálmezején harcolva a napi sajtó könnyűr lovasai között. Időzavar, anyagi ziláltság, „meg nem értett" asszonyt praktikák és egyáltalán — asszonyok, nők, akiktől „mit várhat az ember?” Nem érthetetlen és nem csorda. hogy eljutott egészen a végsőkig, a strindbergi nőgyűlöletig, aztán a háborúellenes eszmék világa, a baráti körök befolyása, a már- már szélsőséges pacifizmus (ami végül is maga a szélsőség. nemde?), az imádott feleség halála, az új asszony, aki a „háztartási munka hínárjában veszve el" színésznőből lett Karinthy felesége. .. De már az apja, mármint az író édesapja is anyagi gondokkal küzdött és valahol Párizsban végezte nem éppen sikeres parfümügynökként. .. Kortársunk, az író fia, Karinthy Ferenc Szellemidézés című színpadi művének tévéváltozata a szétfor- gácsolódás elleni tehetetlen küzdelmet mutaja meg. * A mindig különösen érdekes, ha egy más térre (színpadra, könyvlapokra stb.) tervezett és megvalósított művet a televízió „átemel” a képernyőre és ily módon teljes mértékben demokratizál, mert ki tagadhatná, hogy a televízió képes a legnagyobb hatósugarú körben bármit „színre vinni”. Na, ebből a bármiből van aztán a legtöbb gond, mert azért bármit nem szabadna bemutatni — nem úgy Karinthy Cini (Ferenc) vallomással felérő visszaemlékezését a lángészként tisztelt apára, az igazi „Nagy Frigyesre" a magyar irodalomban. Az eredeti mű értékeinek sorravétele ezúttal és itt teljességgel felesleges lenne — bejárta a maga útját, azt az immár hagyományosnak tekinthető ösvényt, amelyet az író fia vágott és vág továbbra is ebben az irodalmi bozótban, s amelyben szinte minden alkalommal jelen van a kezdeti „botrány”, az ítészek bukásra célzó jóslftta, valamint az ezt követő igazi siker, lett légyen szó regényről, vagy pláne, színdarabról, ahol sokkal könnyebnek tűnik a jóslás. Ha valamit mégis érdemes kiemelni a Szellemidézés szövetéből, akkor az nem más, mint a dráma — és most már a tévéjáték — egyesek szerint talán túlságosan elmélyített misztikussága. a szereplők „józan ésszel" nehezen érthető idegrángásos és depresszióra hajlamos, sőt, isten bocsá! következetlenségre utaló viselkedése, jövés-menése. Karinthy Ferencnél jobban ezt a világot talán csak a testvérei ismerhették, ők viszont nem írtak, nem írnak darabokat. Mert nem tudnak. * Itt most igazán csak az lehet érdekes a mi szempontunkból, hogy akkor vajon túléott-e az író világát idéző szellemkép, vagy nem? Szorosan véve ide tartozik, hogy Karinthy Frigyes írói-emberi lelki válsága a húszas évek elejére erőteljesen kibontakozott elsősorban a nőgyűlöletben megnyilvánulva és a freudi tanok meglehetősen vehemens átvételében továbbá jó néhány misztikusra hangolt életérzésben — mindez természetesen az írásokon keresztül tört utat magának. Miközben a rossz munkabeosztás a végletekig fokozódott. Ezt másként, mint ahogy a Szellemidézés teszi bemutatni nem lehet talán. Az apáról a fiú írt darabot, az unoka, Karinthy Márton pedig már-már alig elérhető szellemtávolságból rendezett tévéjátékot Zahora Mária jól komponált dramaturgiai munkája nyomán és persze méltán elismerésre érdemes belső invencióktól vezérelve, úgy is, mint művész és úgy is, mint unoka, akinek talán már a dicshimnusztól egyre magasabbra kapaszkodó egykor volt nagyapa alakja így vált valóban megközelíthetővé. Mondhatnánk: magánügy, családi ügy ez így megfogalmazva —, de nem mondjuk, mert Karinthy a legteljesebb közügy volt míg élt, s maradt is egy viszonylag rövid időszakot beszámítva, amikor nem egyedül ő került a semasztizmus- tól eltávolítva az „irodalmi lomtárnak” nevezett, de alighanem valóságos Parnasszusra (mert sohasem az a lényeg mit minek nevezünk, hanem, hogy mi a tartalma). ★ Sinkó László (Karinthy Frigyes) Bodnár Erika (Ka- rinthyné) és Harsányt Gábor (Holczer titkár) játéka szerepük Szerint is kiemelkedett a tévésmezőnyből — nem mintha ennél sokkal jobb szereposztást nem tudna az ember elképzelni, de az is milyen lenne? Mint a magyar válogatott összeállítása. Mindenki tud egy jobbat mondani. Ez is csak ezért érdemel említést, mert ezúttal jól érzékelhetően — a színészek úgyszólván saját sémájuk szerint feleltek meg a szerepnek, de ugyanakkor nagyon jól megfeleltek — a szerevekhez keresett sziliészt „színészi habitust”, más szóval kész szereplőt, (ha van ilyen egyáltalán) Karinthy Márton rendező. Szalai András és operatőr társai egyenrangúan, szolgálták a tévéadaptálás nagyszerűen sikerült munkáját. , (T. Pataki) Az esőszag oka Ausztrál kutatók hosszas munkával felderítették, hogy mi okozza az eső utáni jellegzetes szagot. A korábbi feltevésekkel ellentétben a talaj szerves elemei (zuzmók, mohák, növényi maradványok) nem játszanak szerepet a szag kialakulásában. Az esőszagot a talaj szervetlen anyagaiból, a kőzetek ásványszemcséiből kiszabaduló, mintegy 50 alkotórészből álló, olajos jellegű sárgás színű íolyadékcseppek okozzák. Az eső hatására annál nagyobb mértékben szabadulnak ki az ásványszemcsékből az illékony vegyületek, minél szárazabb volt a talaj. Az év legjobb szovjet filmje Eldar Rjazanov „Kétszemélyes pályaudvar” című művét választották az idei év legjobb szovjet filmjévé a Szovjetsz- kij Ekran című lap olvasói. A hagyományos szavazáson ezúttal közel 35 ezer mozikedvelő vett részt. A második helyre Dinara Aszanova „Srácok” című alkotása, a harmadikra Szergej Mikaeljan „Szerelem receptre” című filmje került. A legjobb színésznőnek a nézők Ljudmilla Gurcsenkót választották a „Kétszemélyes pályaudvar” című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb férfi színész — ugyané filmben játszott szerepéért — Oleg Jankovszkij. A legkiválóbb epizódszerepet a nézők szerint Nyikita Mi- halkov, a neves színész-rendező alakította a „Kétszemélyes pályaudvar” című filmben. Az év legjobb külföldi színésznőjének Annie Girardot-t, legjobb színészének Adriano Celentatót ítélték a Szovjetsz- kij Ekran olvasói. „Már csak ez hiányzott!” „Tényleg csak ez hiányzott?” „De régen hiányzott!” — Nagy csokrot lehetne kötni a különböző, egymással néha szöges ellentétben álló véleményekből, melyek a hírt fogadták: minden középiskola kap számítógépet. Ősszel ^z ténnyé vált Nógrád megyében is, munkába álltak a masinák. Hogyan fogadták az új vendéget? Ennek próbáltunk utánajárni. Folyamatos felkészülés A megyei pedagógus-továbbképzési kabinétben Tariné Tóth Mária oktatástechnológus a szakértője a témának. — Folyamatos a tanárok felkészítése a gépek használatára, a programok készítésére. Ősszel a BASIC-nyelv elsajátíttatása érdekében indult tanfolyamunk. Az ELTE előadói mutatták be a pedagógusoknak — főként fizika— matematika szakosok, de van köztük műszaki tanár, gyakorlati oktató is — az alapvető kezelési tudnivalókat, majd ennek befejeztével magasabb szinten, az ASSEMB- LER-programmal folytattuk a tanfolyamot. Nem dicsekvésként mondom, de azt állapították meg, hogy a megyében sikerült jó színvonalon megoldani a felkészítést. — Mi van az iskolákban? — Szakköri formában ismerkednek a tanulók a géppel mindenütt. De ezt kérdezze meg tőlük! Így is tettem. Mivel az érdekelt, hogyan fogadták az új lehetőséget, nem olyan középiskolát kerestem fel, ahol már félig-meddig „profik” e téren. — Nem idén ismerkedtek a számítógéppel a Bolyaiban, ott már több masina szolgálja a számítástechnikai alapismeretek oktatását; korábban dolgozhattak e gépekkel a közgazdasági szakközépiskolában is. A „gólyák” közé tartozik viszont többek között a salgótarjáni gépipari szakközépiskola. Terjed a „gépláz” Plenczner György, a természettudományos munkaközösség vezetője irányítja a szakkört, azaz... — A gyerekek között már a harmadik alaptanfolyam megy. Tíz-tíz foglalkozás zajlott le, tizenkét fővel. A mostaniak tízen vannak. Persze, ez is sok ahhoz, hogy egyszerre tudjunk foglalkozni a munkával. Annyit tudunk eférni, hogy a legszükségesebb tudnivalókkal megismertetjük a diákokat. A továbblépéshez több gép kellene. sok-sok szakirodalmat elolvasni, birtokában lenni a propramkészítés fortélyainak. A kabinetben mi magunk is ezt tanuljuk most, mi van a gép memóriájában, hogyan készíthető jó program. — Hogyan állnak hozzá a gyerekek az egészhez? Egy mosoly kíséretében kapom a választ: — Ügy, hogy mi, tanárok hozzá se. férünk.., De tréfán kívül, kitört a „gépláz”, sok gyerek este hétkor alig akar felállni a gépek mellől. Mert most kettővel rendelkezünk; a másodikat a síküveggyár adta „kölcsön”, annak fejében, hogy az érdeklődő szakmunkástanulókat a jövő esztendőben megtanítjuk a kezelésére. A mi diákjaink között van négy másodikos, aki az átlagosnál jobban érdeklődik a programozás Iránt, már viszonylag bonyolultabb programokat is tudnak csinálni. Nekik talán a pályaválasztásukat is befolyásolhatja ez: nem kizárt, hogy a villamosmérnöki karon ezzel foglalkozzanak speciálisan. De a többi műszaki pályára készülőnek is hasznos ez az ismerkedés. Idő, idő, idői... — Ügy hallottam, ön mellett az iskola igazgatója, Szolnoki István és még három pedagógus, oktató is jár a tanfolyamra. Nem lehetne még több alaptanfolyamot indítani a gyerekek számára? — Ez nem a kollégák jóakaratán bukik meg, elhiheti, hanem az időtényezőn. Mert egy-egy program időigényes, rövid a délután, és egyszerre többen nehezen boldogulnak. A szakirodalomból. amihez csak hozzáférür mindent beszerzőnk, oda s adjuk. Szolnoki István a tervekről szól: — A technikusképzési előzetes tan tervben szerepel egy számítástechnika és automatika című tárgy, elmélettel és gyakorlattal az ötödik évben. De addig is szeretnénk bővíteni azok körét, akik megismerkednek a számítástechnikával. Nem csak a diákok, ha- ném a tanárok körében is! A kabinettől fogunk kapni egy harmadik gépet, és még -aját erőből is ki akarunk gazdálkodni egy okosabb, jobb masinát. Az oktatás korszerűsítéséhez a számítógép szorosan hozzátartozik, ezt egyre többen belátják. * (Folyt, köv.) G. Kiss Magdolna Az év legnagyobb rejtélye és legkutyább históriája: Szörnyella de Frász kutyavadászata. Hová tűntek a dalmát ebek? Kutyaszorítóban a bundajelölt kölykök. Pongó, a helyzet ura. Munkában a Kutya Scotland Yard! Sikerül-e az ugatólánc-akció? IZGALOM BORZONGÁS KACAGÁS V. 24-től VI. 2-ig a NOVEMBER 7., VI. 3-tól VI. 9-ig a MADACH s később a megye valamennyi mozijában. FILMSZÍNHÁZAKBAN, Mm műsor f KOSSUTH RADIO: 8.30: Korszerű gyógyszerkutatások s.oo: A hét zeneműve «.30: Verdi: Don Carlos — Jelenet és hármas a II. felvonásból «.44: Játsszunk a billentyűkkel I 10.05: MR 10—14 10.35: Mendelssohn: g-moll szimfónia 11.00: Balogh Albert népi zenekara Játszik. 11.40: A csúnya. hercegnő 12.30: KI nyer ma? XV/2. rész 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza 14.05: A Szovjetunió népeinek zenéjéből 14.41: Arcképek a szovjet Irodalomból 15.05: Két Vlvaldi-concerto 15.2«: Nyitnikék 10.00: Népzenei Hangos Újság 10.40: Haydn: D-dúr vonósnégyes 17.05: Rajtam nem múlik 17.30: Filmzene 17.45: A Szabó család l«,15: Hol volt, hol nem volt... 10.15: A zene is összeköt 19.53: Az emberek jók. Kósa Judit dokumentum- riportja. 20.25: Elisabeth Schwarzkopf operettdalokat énekel 20.52: Bemutatjuk új felvételünket 21.04: Tétova szeretők 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: ÜJ operalemezelnkból 22.50: Késó este S. — Szervezetek és nyilvánosság 23.00: Willem Mengelberg vezényli az amsterdami Concertgebouw zenekarát (.10: Virágénekek PETŐFI RADIO: S.05: Bundschuh István stájer citerán játszik 8.20: Tíz pero külpolitika 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelött 12.25: Ifjúsági könyvespolo 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Hangszerparádé 13.45: Zenés délután 14.00: Operaslágerek 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: örökzöld dallamok 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Disputa — arról, hogy ha saajd szülő leszek 11.35: Fúvószenekari hangverseny a 8-os stúdióban 15.11: A Wolf együttes felvételeiből 19.25: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus c. folyóiratban? 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Magyar anekdotakincs XXIV/9. rész 21.04: Barátság slágerexpresss 21.34: Népszerű dallamok 22,34: Nóták 23.20: Könnyűzene Jereb Ervin szerzeményeiből MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. 17.05: Döntött a bíróság. Dr. Tímár László előadása. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Eszak-magyar- országl krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: iskolatévé: Világnézet. 8.50: Környezetismeret. (Alt. Isk. 3. oszt.) 9.05: Magyar nyelv (ált. Isk. 1. oszt.) 9.15: Biológia (ált. Isk. 8. oszt.) 9.40: Aki mer, az nyer! "X. rész. 10.15: Mindennap más. NDK tévéfilm. 11.25: Képújság. 14.50: Iskolatévé. Deltácslra. 15.10: Ültess egy fát, nem éltél hiába. 15.50: Hírek. 15.55: Oldjuk meg! 17.00: Tigris, rv/3. rész: Az utazás. (ism.) 17.50: Képújság. 17.55: Reklám 18.00: Regi muzsika kertje. 18.25: Agrárvilág. 18.55: Reklám 10.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Egy szélhámos karrierje. VII/3. rész. 21.00: stúdió '84. 22.00: Kockázat. 22.30: Tv-tükör. 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 17.30: Képújság. 17.35: Kuckó (ism.) 18.05: „Kell, hogy fontos legyek valahol...” 10.45: Postafiók 250. 19.00: Közvetítés Bayreuthból. 20.00: Rövidfilmek műhelyéből. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Az újságíró. Jugoszláv film. 23.10: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Prágai tavasz '84. 22.15: Fahasáb, (ism.) 23.00: Hírek. 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Tysler. (ism.). 21.20: A dohányzás értalmasságáról. (ism.) 21.30: Időszerű események. 22.00: Irodalmi revü. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Ki3apák és nagyapák. Színes, szinkronizált szovjet film. Háromnegyed 6 és 8 órától: Lola. (14) Színes NSZK film. — Kohász: István, a király. Színes magyar film. — Tarján vendéglő: Spagettiház. (14) Színes, szinkronizált olasz bűnügyi film- vígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4 és háromnegyed 6- tól: Boszorkányszombat. Színes magyar—USA mesefilm. 8 órától: Érintés. (18) Színes svéd— USA film. Nagybátonyl Petőfi: Futásod véget ér (14) Színes, szinkronizált NDK film. — Pásztói Mátra: Harmadik típusú találkozások. I—II. (14) Színes USA fantasztikus film. — Rétság: Dühöngő bika. (14) Szinkronizált (színes betétes) USA Hm. — Kisterenyei Petőfi: Az álarcos lovas legendája. Színes, szinkronizált USA western. Mesimozl: Békabölcső. — Jobbágyi: Vészjelzés a tenger alól. színes, szinkronizált szovjet film. é