Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-22 / 118. szám

Megkezdődtek a PRI rendezvényei ' Ünnepség kertében nyitották meg a Nemzetközi Közlekedé­si Balesetmegelőzési Szervezet (PRI) háromnapos budapesti rendezvénysorozatát hétfőn a Hilton Szállóban. Léon Milles, a PRI elnöke üdvözlő szavai után Horváth István belügy­miniszter, az Országos Közle­kedésbiztonsági Tanács elnö­ke mondott megnyitó beszé­det. Ezután Urbán Lajos közle­kedési államtitkár hazánk közúti közlekedési helyzetét ismertette. A megnyitóünnepségen fel­szólalt Stadinger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyette­se, aki Budapest közlekedé­sének fejlődését, közlekdés- biztonsági helyzetét ismertet­te, valamint Kerkápoly End­re. a Budapesti Műszaki Egye­tem tanszékvezető egy-temi tanára, a közlekedéstudományi egyesület főtitkára, aki a közlekedésbiztonsággal kap­csolatos hazai tudományos ku­tatások eredményeit foglalta össze. Az ünnepség után Horváth István megnyitotta a nemzet­közi közlekedésbiztonsági pro­pagandakiállítást a Hilton Szálló előcsarnokában. A PRI küldöttei, Léon Mil­les elnökletével megtartották közgyűlésüket. A közgyűlés után Pullai Árpád közlekedési miniszter fogadást adott a PRI küldöt­teinek tiszteletére a Hilton Szállóban. (MTI) Genscher Moszkvában Gromiko: javítani kell a nemzetközi politikai viszonyokat Andrej Gromiko és Hans- Dietrich Genscher Moszkvá­ban hétfőn megkezdett és kedden folytatódó tárgyalá­sainak első napján, a nemzet­közi, s ezen belül az európai helyzetnek szentelte a leg­főbb figyelmet. Andrej Gromiko felhívta tárgyalópartnere figyelmét Konsztantyin Csernyenko kö­zelmúltban tett nyilatkozatá­ra, említést tett országának és más szocialista országoknak több olyan konkrét kezdemé­nyezéséről is, amelyek célja a nukleáris háború veszélyé­nek kiküszöbölése, a nemzet­közi feszültség enyhítése, s a bizalom erősítése az államkö­zi kapcsolatokban. Gromiko külön nyomatéko­san is aláhúzta, hogy haladék­talanul javítani kell azon a veszélyes helyzeten, amelyet a jelenlegi amerikai kor­mányzat agresszív, militaris­ta nemzetközi politikája idé­zett elő, beleértve az új ame­rikai rakéták nyugat-európai telepítését is. Ezért felelősség terheli a Német Szövetségi Köztársaság kormányát is — hangoztatta. Az elsőcsapás- mérő amerikai rakéták meg­jelenése Nyugat-Európában számottevően növelte a nuk­leáris fenyegetést, többek kö­zött az NSZK-ra nézve is. A találkozón Andrej Gro­miko kitért azokra az utóbbi időben gyakran hallható nyu­gati nyilatkozatokra, amelyek az amerikai rakétatelepítés miatt megszakadt genfi tár­gyalások felújítását sürgetik.. Mint megállapította, ehhez csupán egy dolog szükséges: helyre kell állítani az ame­rikai rakéták telepítésének megkezdése előtti helyzetet. A megbeszélésen — a szov­jet közlés szerint — Hans- Dietrich Genscher, a NATO ismert álláspontjával össz­hangban igazolni igyekezett az új amerikai rakéták nyu­gat-európai telepítését. Ugyanakkor azt hangoz­tatta, hogy az egyensúly és az enyhülés, valamint egymás jogos biztonsági érdekeinek elismerése alapján biztosíta­ni kell az európai stabilitást. Kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság is hozzá akar járulni a fegyver­kezési hajsza megszüntetésé­hez. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsö­nös csökkentéséről folytatott bécsi tárgyalásokkal összefüg­gő kérdések áttekintése során Andrej Gromiko megállapí­totta, hogy a nyugati résztve­vők továbbra is kitartanak eddigi, konstruktívnak nem nevezhető álláspontjuk mel­lett, amely már sok éve aka­dályozza a megállapodás el­érését. A szovjet külügyminiszter kitért országának a közel­múltban a stockholmi konfe­rencián előterjesztett javas­lataira is, hangsúlyozva, hogy azok szerves egységbe ötvö­zik az átfogó politikai és nem­zetközi jogi intézkedéseket a konkrét katonai-műszaki jel­legű lépésekkel. Hans-Dietrich Genscher ki­jelentette, hogy az NSZK kor­mánya az európai biztonság kérdéseiről folytatott párbe­széd fontos fórumának tekin­ti a stockholmi konferenciát, és érdekelt abban, hogy azon konkrét, eredmények szüles­senek. Bonnban ennek megfe­lelően fogiák tanulmánvozni a Szovjetunió új javaslóit is. (MTI) Moszkva készül a VIT rendezvényeire Befejeződött az SPD kongresszusa r Willy Brandtnak, a párt JSjabb két évre megválasztott elnökének zárszavával ért vé­get hétfőn a Német Szociál- jriemokrata Párt ötnapos, esse- pi kongresszusa. Brandt még egyazer kifeje­zésre juttatta azt a véleményét, hogy ha az 1985-ös (észak- rajna-vesztfáliai — illetve Saar-vidéki) tartományi vá­lasztásokon az SPD sikeres (áttörést hajt végre, akikor 1987-ben az országos kor­mányhatalmat is visszaszerez­heti. Felszólította a tőkés mun­kaadókat, hogy tegyenek en­gedményeket a heti munkaidő csökkentésének kérdésében. A szakszervezetek készea gyor­san befejezni a több mint egy hete tartó fémipari és nyomdásztrájkot, de kapitu­lációra nem hajlandóak, s ezt mi sem ajánlhatjuk nekik — szögezte le az SPD elnöke. Párbeszéd és realitás Genscher külügyminiszter moszkvai látogatása akkor is fontos eseménye a kelet—nyugati kapcsolatok alakulásának, ha tudjuk: a párbeszédhez a légkör pillanatnyilag kedve­zőtlenebb, mint a korábbi szovjet—nyugatnémet találkozó­kon volt. Az nagyjából kiszámítható volt, hogy a konzerva­tív bonni kormánykoalíció nagyobb megértést tanúsít majd az Egyesült Államok globális politikája iránt, mint szociál­demokrata elődei. Mégis, némi meglepetést keltett, hogy a Kolh-kabinet — az NSZK-nak a kelet—nyugati kapcsolatok­hoz fűződő érdekeltsége ellenére — ilyen messzire megy az amerikai adminisztráció erőfölényre törekvő politikájának, rakétatelepítési terveinek támogatásában. Roppant jellemzőnek tetsző bonni reakció volt, hogy még előterjesztése előtt elutasították Craxi olasz kormányfő elképzeléseit a rakétatelepítés leállítására. Az pedig egye­nesen feledni remélt időszakot idézett fel, amikor a közel­múltban a szovjet sajtó kénytelen volt aggodalmait kifej­teni a nyugatnémet revansizmus újjáéledésének veszélyét hangoztatva. A szovjet sajtó véleménye szerint a német egységgel összefüggő, megszaporodott bonni nyilatkozatok megrontják a kétoldalú kapcsolatok légkörét, s esetleg ki­kezdhetik az NSZK és kelet-európai szomszédai kapcsolata­it rendező történelmi fontosságú szerződések szellemét. Ezek után nem meglepő, hogy Moszkvában is különösebb illúziók nélkül tekintettek a tárgyalások elé. Mindemellett a rend­kívül feszült nemzetközi viszonyok között önmagában a szovjet—nyugatnémet politikai párbeszéd folytatódása is figyelmet keltő mozzanat. S, a megbeszélések napirendjén valóbán a világpolitika főbb kérdései, főleg a fegyverkorlá­tozás, Európa ügyei, s a kelet—nyugati gazdasági kapcsola­tok állnak. Genscher útja mindenképpen tükrözi azt a szov­jet törekvést, hogy az érdesebb nemzetközi légkör ellenére sem (esetleg épp emiatt nem) szabad egyetlen lehetőséget sem elszalasztani a dialógus folytatására. Persze, korai len­ne még a várható eredményekről szólni. Annyi azonban biztosan kijelenthető, hogy az európai együttműködés szem­szögéből jelenleg a parányi lépések is szinte ugrással egyen­értékűek. Győri Sándor A jövő évi Világifjúsági Ta­lálkozóra mintegy 18—20 ezer résztvevőt, és megközelítőleg kétszer annyi vendéget .vár­nak a szovjet fővárosba — mondotta egyebek között Vik­tor Misin, a Komszomol KB első titkára, a szovjet előké­szítő bizottság elnöke hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján. A szovjet ifjúsági szervezet mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a legkedvezőbb körülmények között kerülhes­sen sor a nagyszabású talál­kozóra. 1905. július 27. és augusztus 3. között. A Világifjúsági Találkozón minden olyan ifjúsági szerve­zet részt vehet, amely egyet­ért a XII-ik VIT jelszavával: ..Az antiimperialista szolidari­tásért, a békéért és barátsá­gért” — jelentette ki Misin. — A nemzetközi előkészítő bizottság nemrég Szófiában megtartott második "lésén már 218 nemzeti előkészí­tő bizottság, regionális és ' nemzetközi ifjúsági szervezet képviselői voltak jelen — mondotta Viktor Misin. (MTI) Kohl és Mitterrand a Közös Piacról A Közös Piac megoldatlan pénzügyi kérdéseiről tárgyalt vasárnap este Saarbrückenben Helmut Kohl, az NSZK kan­cellárja és Francios Mitter­rand francia államfő. A két politikus egybehang­zóan a közös költségvetéshez való brit hozzájárulás nagy­ságát nevezte az egyetlen olyan akadálynak, amely még hátráltatja a nyugat-európai szervezeten belül .az általános megegyezést. Vasárnap éjjeli nyilatkozatában Kohl kölcsö­nös kompromisszumkészséget sürgetett Nagy-Britannia és a többi tagállam részéről. (Lon­don a befizetéseiből mintegy 3 milliárd nyugatnémet mar­kának megfelelő, összeg visz- szafizetését követeli, míg a többiek csak két- és negyed­milliós követelést tartanak jo­gosnak.) Kohl és Mitterrand hang­súlyozták: az NSZK-nak es Franciaországnak egyaránt erdeke, hogy a Közös Piac legközelebbi, júniusi csúcsta­lálkozója sikerrel érjen véget a franciaországi Fontaineb- leau-ban. (MTI) Magyar katonai küldöttség utazott a KNDK-ba Kárpáti Ferenc a’tábor­nagy. a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, hon­védelmi miniszterhelyettes O Dzin U hadseregtábornok­nak, a Koreai Munkapárt KB PB elnöksége tagjának, a népi fegyveres erők minisz­terépek a meghívására kato­nai küldöttség élén vasárnap a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban utazott Sikeres akciók Nicaraguában A nicaraguai hadsereg az elmúlt héten több sikeres ak­ciót hajtott végre az ország területére betört támadókkal szemben. Súlyos veszteségeket szenvedtek az ellenforradal­márok az ország északi és dé­li határvidékén vívott har­cokban. Megsemmisült „De­mokratikus forradalmi szö­vetség” (ARDE) nevű ellen- forradalmi szervezet egyik utánpótlási támaszpontja. A Managuában kiadott hi­vatalos közlemény szerint a hét végén mintegy 700 ellen­forradalmár megpróbálta el­foglalni Nueva Segovia me­gyében a hondurasi határ közelében fekvő San Juan del Rio Coco nevű települést. A falu lakosaiból szervezett né­pi milícia tartóztatta fel a támadókat, akik a reguláris egységek megjelenésekor el­menekültek. Az összecsapás­ban 60 ellenforradalmár es 15 milicista vesztette életét. (MTI) Argentína: Fél év mérlege Buenos Aires környékén a napokban három apró kopor­sót találtak. Az 1976-ban kel­tezett hivatalos jelentés sze­rint a benne levők egy ka­tonai összecsapásban életüket vesztett felforgató egyének. Családnevük: Lanuscou. A halotti bizonyítványt a csendőrség egyik alkalmazott­ja írta alá. A halál oka: go­lyó által okozott agyi sérü­lés. Az elhunytak hozzávető­leges kora és neme: egy öt­éves kisfiú, egy kétéves és egy hathónapos kislány. A gyermekek 1976-ban tűntek el a szülőkkel együtt. A szü­lők holttestéről még ma sem tur'nak semmit. A válságók tépázta Közép- [Amerikától eltekintve, Latin- Amerika egyetlen országa sem szerepelt oly sűrűn az utób­bi években a világlapokban, mint Argentína. A világsaj­tó az elhurcoltak tízezreiről, a meggyilkoltak ezreiről, a mélyülő válságról rajzolt drá­mai képeket. A katonai veze­tés ilyen helyzet közepette bocsátkozott két évvel ezelőtt a íalklandi kalandba és pe­csételte meg saját sorsát; a katonaság Argentína politikai parkettjén ezzel — legalább­is egyelőre — eltáncolta az utolsó tangóját. Az 1983-as októberi választásokon a középbal színezetű radiká­lis polgári párt a kong­resszusban, a tartományok­ban és a községekben ab­szolút többséget szerzett, Raul Alfonsin az 58 éves pártve­zér lett az állam- és kormány­fő. A polgári elnök és kor­mánya előtt megoldhatatlan­nak tűnő feladat áll: leszá­molás a katonai múlttal és az állam politikai, gazdasági talpra állítása. Raul Alfonsin és társai tisz­ta vizet akarnak önteni a po­hárba: állami bizottságot hoz­tak létre a 10 éves katonai rendszer alatt elhurcolt száz­ezernyi ember sorsának fel­kutatására. A katonák által a baloldali erők ellen indí­tott „piszkos háború” során mintegy 30 ezer embert gyil­koltak meg, százezret elhur­coltak, kétmillió argentint pe­dig száműzetésre kényszerítet­tek. Több katonai vezető, köz­tük a junta tagjai ellen in­dult bírósági eljárás az 1976- os katonai lázadás, a Falk- land-háború dicstelen vezeté­se és az emberi jogok kiáltó megsértése miatt. Május vé­gén fejeződött be a légierő sorainak megtisztítása, koráb­ban a haditengerészet vezető tisztjeit helyezték kényszer­nyugdíjba. A Falkland-háborúért fele­lős tábornokok elítélésével az ügy korántsem zárult le. Al­fonsin és külügyminisztere bejelentették, hogy Argentína továbbra is igényt tart a szi­getekre, szuverenitási jogát azonban kizárólag békés esz­közökkel kívánja érvényesí­teni. Az argentin vezetők ez­zel egy realitást vettek tekin­tetbe: a Falkland- (Malvin-) szigeteken Anglia jelenleg négyezer katonát állomásoztál és megindult — a jelek sze­rint amerikai segítséggel — a nagy támaszpontrendszerek kiépítése. Argentína éveken át vitá­zott a szomszédos Chilével a Beagle-csatorna hovatartozá­sáról. Idén februárban a két külügyminiszter elvi megál­lapodást írt alá arról, hogy Argentína használhatja a ví­zi utat, három kisebb sziget Chiléhez kerül, míg a tenger­fenék esetleges természeti kincseit közösen fogják kiak­názni. Belpolitikailag a kormány igyekszik kerülni a helyzet kiéleződését. A parlamentben Alfonsin elnök párbeszédre szólította fel a peronistákat az ország előtt álló „történel­mi döntések” meghozatala ér­dekében. A gazdasági válság ugyanis egyelőre nem enyhül és az ország egyfajta szakító­próba felé közeledik. Május 1-én munkástömegek tüntet­tek, követelve, hogy a kor­mány vonja vissza a bérek befagyasztását. Az infláció az év végére eléri a 430 szá­zalékot, és így teljesíthetet­len marad az az ígéret, hogy 1984. végére az árdrágulást kétjegyű számra szorítják vissza. Óriási tehertétel a 43 milliárd dollárt kitevő külső adósság is. Mindezek együtthatása azzal a követ­kezménnyel járhat, hogy Al­fonsin nem teljesítheti az élet- színvonal emelésére tett ígé­retét, sőt, ha valóban új éle­tet akar lehelni a gazdaságba, akkor további takarékossági intézkedéseket kell hoznia. Ebben a helyzetben a mun­kásság ismét kezdi türelmét veszíteni, a katonák pedig alig várják, hogy újból a „rendteremtő” szerepében lép­hessenek fel. Új fejlemény, hogy Isabel Perón, akit 1976-ban katonai államcsíny távolított el az el­nöki székből, május 20-án visszatért az országba, és más­nap a hatalmon levő radiká­lis polgári párt, valamint az ellenzéki pc-ronisták irányítói­val tanácskozásokat kezdett az ország jövőjéről. Visszatérését maga Alfonsin kezdeményez­te. A peronisták ugyanis a választásokon elszenvedett vereség nyomán egymással marakodó frakciókra hullot­tak. Az elnök megítélése sze­rint Isabel Perón az egyedüli alkalmas személy arra, hogy ismét egységbe tömörítse a peronista mozgalmat. Ily mó­don a kormány a peronisták­kal együtt létrehozhatná az ország előtt álló súlyos dön­tések meghozatalához szüksé­ges nemzeti egységet. Argentína polgári kormá­nya előtt számos nehézség tornyosul: sikerül-e alkotmá­nyos keretek közé szorítani a hadsereget? Sikerül-e akció­egységet létrehozni a kor­mányon levő és az ellenzéki párt között? Sikerül-e meg­törni a tőkésországok egy ré­szének ellenállását és az adós­ságok átütemezésével hozzá­látni a gazdaság talpra állítá­sához? Megannyi kérdőjel. Ám, bizonytalanságaival együtt az argentin kísérlet mégis reménysugár a válsá­gok tépte és önmagát kereső Latin-Amerika számára. Marton László 4 NÓGRAD - 1964. május 22., kedd Duarte Washingtonban Nem hivatalos látogatásra szombaton Washingtonba ér­kezett Jósé Napoleon Duarte, a megválasztott Salvador! el­nök. Névleg az amerikai kül­politikai társaság meghívásá­nak tesz eleget, de hétfőn ta­lálkozott Reagan elnökkel és a kongresszusi vezetőkkel. Duarte hazai helyzetének valamelyes . megszilárdulása egyelőre nem a saivadori mérsékelt erőset látszik se­gíteni, hanem a szélsőjobb­oldal szalonképessé tételének irányába hat, akárcsak a hi­vatalos amerikai politika. Va- *sárnap az NBC televízió „Ta­lálkozás a sajtóval” című in- terjúműsorában a saivadori vendég határozottan Washing­ton tudomására hozta, hogy miért jött. Arról akarja meg­győzni az amerikai törvény- hozást, hogy a katonai segé­lyek feltételekhez kötése (a kongresszus egy része a ha- iálbrigádok tevékenységének korlátozásától akarja függő­vé tenni a saivadori hadse­reg pénzelését) „veszélyezteti a saivadori demokráciát”. Washingtoni látogatása előtt Duarte Hondurasban, Guate­malában és Costa Ricában járt. azokban az országokban, amelyeknek a Fehér Ház és a CIA Nicaragua elleni tervei­nek végrehajtásában szán különleges szerepet. (MTI) Zavargások Nyugat-lndiában Negyedik napja tartanak az utcai zavargások a délnyugat- indiai Maharastra szövetségi államban. Bombayban és Thane városban vasárnap hin­du és muzulmán tüntetők csaptak össze, a rendőrség a rend helyreállítására tűzfegy­verét használta. A két város­ban ezen a napon kilenc em- Der halt meg, mintegy 300 személyt őrizetbe vettek. Hin­du szélsőségesek Bombayban megrohamoztak egy mecse­tet és muzulmán lakóházakat gyújtottak fel. Maharastra ál­lamban a zavargások eddigi négy napja alatt összesen száz személy vesztette életéh Indira Gandhi miniszterel­nök hétfőn körútra indult, hogy az állam nagyobb váró; saíban személyes tekintélyét iatba vetve segítse elő a ke­délyek megnyugtatását. Utjá­nak első állomása a nyolcmil­liós Bombay. Vasárnap erőszakos cseles- menyek színhelye volt a Pandzsáb állambeli Amaritszá varosa is. Itt szikh szélsősé­gesek nyitottak lesből tüzet rendőri egységekre. Több sze­mély megsebesült. Vasárnap helyhatósági vá­lasztásokat tartottak India 12 szövetségi államában. Hivata­los közlés szerint kisebb rendbontásoktól eltekintve a választások nyugalomban foly­tak le, és a szavazásra jogo­sultaknak 60—65 százaléka já­rult az urnák elé. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom