Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-04 / 103. szám

A sokoldalú polietilén A polietilént, az egyik leg­népszerűbb műanyagunkat igen sokiéle célra lehet tel-' használni. A vegyszerek zö-! mévei szemben érzéketlen, könnyen feldolgozható. Igen ,iól beváltak például a polie­tilénből készített injekciós­fecskendők. palackok, csövek, csomagoloanyagok, tartályok, tartálybélések, szigetelők stb. A polietilén gyártásához szükséges több mint 1500 bar nyomást azonban nem köny- nyű előállítani és szabályoz­ni. Ennek tudható be, hogy csupán 1932-ben sikerült elő­ször egy angol kémikusnak a gáz halmazállapotú etilénből, igen nagy nyomáson, szilárd polimerizációs terméket, poli­etilént előállítania (akkor még csak laboratóriumi körülmé­nyek között.) Az ebből kiala­kult eljárást nagynyomású szintézisnek nevezték el. Az etilénhez e folyamat során mintegy 0,05 százalékban oxi­gént vegyítenek, és 1500— 2000 bar nyomás mellett 180— 200 Celsius-fokra felhevített csöveken vezetik keresztül. A polietilént felfogóedényekbe gyű.itik össze, az át nem ala­kított etilént pedig visszave­zetik a reakció körfolyama­tába. Időközben azután sikerült az etilént nyomás nélkül is po­limerizálni. Ennél az eljárás­nál persze különleges katali­zátorokat kell alkalmazni. Er­re a célra legalkalmasabbak bizonyos szerves fémvegyüle- tek (pl. alumíniumtrietil. amely minden nagyobb nehézség nélkül előállítható.) Az úgy­nevezett kisnyomású eljárás­sal lehetővé vált tehát min­den nyomás nélkül gyakorla­tilag százszázalékos polietilén­hozamot elérni. A kisnyomá­sú eljárás nyomán keletkezett polietilén bizonyos tekintet­ben eltér a többiektől: kemé­nyebb, rugalmasabb, lágyulá­si pontja nagyobb és szigete­lőképessége lényegesen kisebb, mint a nagynyomású termé­keké. így természetesen a nagynyomású gyártási módra is szükség van mind a mai napig. Képühkön: az NDK-beli Leuna Művek évi 60 ezer ton­na kapacitású nagynyomású polietilénúzemének hatalmas technológiai berendezéseit lát­hatjuk. Új szabályzat a bányavállalatnál Megformált verseng — Sok jo javaslat érkezett, köztük nem egy olyan, ami szó szerint belekerült a sza­bályzatba — fejtegeti a ver- senyíelelős. — De kiderült az is, hogy nem mindenki értet­te meg az ezerötvennégyes ta­valyi kormányrendelet lénye­gét. Nevezetesen azt, hogy a versenyt ne szabályozzuk túl! NINCS „LEKEREKÍTVE” Csaknem egyéves előkészü­let után a napokban állt ösz- sze a Nógrádi Szénbányák új munkaverseny-szabályzata. A jelentős vállalat életében fon­tos dokumentum lehet a fü­zet formájú, egyszerű nyom­dai eljárással készült kiad­vány. Ugyanis, ha jól sike­rült, akkor hasznos- mederbe terelheti az emberi energiá­kat, ezáltal jobbíthatja, növel­heti a vállalat produkcióját. — Az előkészítés gondossá­gát jelzi, hogy ötödszörre lett. véglegesen legépelve a sza­bályzat — idézi föl a közel­múltat Baranyi László, a vál­lalati munkaverseny legfőbb szervezője. — Először az üze­mi versenyfelelősöktől kér­tünk javaslatot. Ennek össze­sítését az szb „Tervezet” cím­mel általános vitára bocsátot­ta. A vállalat legkülönfélébb dolgozóitól érkezett javaslato­kat újra összedolgoztuk, s ezt a dokumentumot az első szá­mú vezetőkkel mondatról mondatra megvitattuk, tisz­táztuk. A hat óra hosszáig tartó ülés után elkészült szö­veget a vállalat brigádvezetői­nek tanácskozása újra meg­vizsgálta, tökéletesítette. A végső „pecsétet” a szakszerve­zeti bizottság tette a szabály­zatra. — A hosszas előkészítés el­lenére nem vették-e el egy­két jó ötlet sava-borsát a „lekerekítések” ? — Nem — csóválja fejét határozottan a szervező —, a szabályzat minden konstruk­tív javaslatot tartalmaz. Azokkal az észrevételekkel nem tudtunk mit kezdeni, amik csak kifogást tartalmaz­tak, jobbító elképzelést pedig nem. VISSZA IS VONHATÓ! A 37 oldalas dokumentum ál­talános elvi kérdések tisztá­zásával kezdődik: a verseny célját, tartalmát, irányításá­nak mechanizmusát írták az első néhány lapra. Sorra veszi a füzet a követelményrend­szert és a versenyformákat. Külön fejezet foglalkozik a „termelési versenyek”-kel valamint a „vállalati sajátos versenyformák”-kal. Aprólé­kosan tisztázza a szabályzat az elbírálás fórumainak föla­datait, lehetőségeit. — Milyen lényegesebb vál­tozások adódtak? — Növekedett az anyagi elismerés mértéke — közli Baranyi László. — A korábbi négy-, hat-, nyolcszáz forint helyett hat-, nyolcszáz és ezer forint a bronz, az ezüst és az arany fokozatért járó díj. Mi­vel nálunk kitűnően alakul az ifjúsági brigádok versenye, a vállalat kiváló ifjúsági bri­gád tagjainak 1500 forint jár, épp úgy, mint a felnőtt válla­lati kiválóknak. Mint a szabályzatból kivi­láglik: a szocialista brigád cím vissza is vonható. Eddig ez a „lehetőség” nem volt írágba foglalva. Fegyelmi vét­ség, kulturális tepndők elha­nyagolása vonhat maga után ilyen döntést, ha a hibák szembeötlően súlyosak. Jól mérhető tevékenység a vágathajtás, érre tehát vilá­gos versenykövetelmények ír­hatók ki. Pillanatnyilag 183 méter a nógrádi csúcs, 31 üzemnapra számolva. Ennek megdöntéséért 20 ezer forint üti a kollektíva markát ösz- szesen. Előírás, hogy előre be kell jelenteni a csúcsjavítási kísérletet. Minden további tízméteres „túlszárnyalás” öt­ötezer forint ráadást jelente­ne a bányászoknak. Ösztönzőbbé formálták to­vábbá a komplexbrigádok követelményrendszerét; öt­éves, vándorzászlós versenyt indítottak az ifjúsági brigá­doknak. MINDEN SZINTEN... Lényeges pontjai a szabály­zatnak, amelyek a vezetőknek a versenyben kifejtendő mun­káját tartalmazzák. „A gazda­sági vezető számára a munka­verseny anyagi, szervezési és érdekeltségi feltételeinek biz­tosítása munkaköri köteles­ség” — olvasható a füzet ele­jén. Az utolsó lapon pedig le­szögezik; „A gazdasági veze­tés minden szinten köteles biztosítani a verseny folya­matos nyilvánosságának, nyilvántartásának, értékelé­sének személyi, technikai és tárgyi feltételeit”. M. P. A mezőgazdasági termékek termeltetésében és felvásárlá­sában szinte évről évre erő­södik a verseny Nógrád me­gyében. A kistermelő saját gazdasági érdekeit nézi: an­nak termel és annak ad el, aki munkájához több támo­gatást, illetve a termék el­adásakor jobb árat ad. A Nógrád megyei fogyasz­tási szövetkezetek felvásárlá­si árbevétele évenként csök­ken — az elmúlt évi is mind a tervezett, mind az azt meg­előző évi érték mögött ma­rad. A folyamat alakulását a piaci helyzet változása mel­lett erőteljesen befolyásolja a verseny is. A megyei fogyasz­tási szövetkezetek még így is az országos áfész-átlag fö­lött vannak, ami viszont ko­rántsem jelenti azt, hogy e téren nem volna bőséggel tennivaló. Már csak azért is, mert a felvásárlási árbevétel csökkenése érzékenyen érinti az export árualapokat is, a vegyes cikkek két legnagyobb tételéből, a mézből és a nyűi­ből , is kevesebbet sikerült a kistermelőktől átvenni. Mint a MÉSZÖV legutóbbi küldött- közgyűlésén is megállapítot­ták, különösen az exportcik­keknél nem volt megfelelő a felvásárlás ösztönzése. Az élesedő konkurenciá­ban valamelyest állták ugyan a sarat a fogyasztási szövet­kezetek, térvesztésük azonban egyértelmű. Márpedig az iga­zi hasznot sohasem az aratja le, aki a másodhegedűsi sze­repkörbe kényszerül. A fo­gyasztási szövetkezetek ha­gyományosan nagy szerepet játszanak a mezőgazdasági kistermelés szervezésében, s a tradíciók jelentőségét sok helyütt máig érzékelik. Né­hány szövetkezet azonban, mint a pásztói vagy az ér­sekvadkerti megvonta, vagy számottevően csökkentette a szakcsoportoknak szánt támo­gatást. Ez is hozzájárult ah­hoz, hogy az elmúlt esztendő­ben tovább csökkent a szak­Aiapja a fegyelem Magyarnándor feljövőben Ä magyarnándori termelő- szövetkezet az utóbbi években nem kápráztatta el eredmé­nyességével megyénket. A ko­rábban viszonylag sikeresen gazdálkodó termelőszövetkezet gyengélkedésének mélypontja az 1981. évi 655 ezer forintos nyereség volt. A következő évben ennek éppen hatszoro­sát érte el a közös gazdaság, ez az eredmény azonban meg­lehetősen gyenge alapokon állt. Legalábbis sok jel erre mutatott. Hogy mégsem kö­vetkezett be újabb megingás, az elsősorban az új vezetés érdeme... Rossz évben jó eredmények A múlt évi eredmények is­meretében, alighanem meg­nyugodhatott a tagság is, hogy jól választott, amikor Kozics Ferencet, a szügyi termelő- szövetkezet volt főagronómu- sát választotta elnökének. A keménységéről, határozottsá­gáról ismert vezető — új len­dületre kapott társaival kö­zösen — meglepően rövid idő alatt megszilárdította a közös gazdaság helyzetét, meg­duplázta az előző évi nyere­ségét. — Nem volt könnyű év a tavalyi, mégis eddigi legered­ményesebb esztendőt zárta a közös gazdaság. Hogyan érték ezt el? — kérdezem Kurcz- weil Istvántól, a közös gazda­ság közgazdasági elnökhelyet­tesétől, aki egy éve „igazolt át” ide a Magyarnándori Ál­lami Gazdaságtól. — Akármilyen különösen is hangzik, a növénytermesztés igen jó eredménnyel járult hozzá a közös gazdaság sike­réhez. Az elnökhelyettes pénzügyi szakember, így könnyen elő­keríti az ezt bizonyító ada­tokat. Eszerint például a bú­za, a tervezett 5,3 millió fo­rinttal szemben 6,7 milliót hozott. A napraforgó. 3,5 mil­lióval szemben 5 milliót, a mák pedig annyit, hogy arról már nem is érdemes szólni, mert ilyen úgysem lesz pár évig... Ámbár ki tudja? Előrelépés az idén is — Mi változott itt az el­múlt időszakban? — Talán első helyen emlí­teném a fegyelmet. A techno­lógiai és általában a munka- fegyelem eredménye, hogy a tavalyi aszályos időjárás elle­nére olyan eredmények szü­lettek, amelyek egy jobb esz­tendőben is elismerésre mél­tóak. A 4,6 tonnás búza, vagy a 2,9 tonnás hektáronkénti napraforgóhozam olyan, amely- lyel sok jobb adottságú gaz­daság is kiegyezne. Anélkül, hogy dicsekednénk, el kell mondani, valamennyi munkát pontosan, kellő időben és ki­fogástalan minőségben végez­tünk el. Persze az sem mellékes, hogy a múlt évben kereken 10 millió forintot költöttünk gépekre. Ennek haszna már az első évben megmutatkozott a minimális szemveszteséggel történő betakarításban, s ez is közrejátszott abban, hogy a növénytermesztés hétmillió forint nyereséget ért el. Amin javítani kell, az az állattenyésztés. Az idén ez következik sorra és ismerve a magyarnándoriak követke­zetességét és alaposságát, vár­hatóan ez az ágazat is ered­ményesebben fog működni a korábbinál. — Az eddiginél ' nagyobb fegyelemmel, a tartási és takarmányozási technológia korszerűsítésével, a költségek csökkentésével, a termelés kö­rülményeinek javításával sze­retnénk nyereségessé tenni az állattenyésztést. Az év eddig eltelt időszakában bizonyos eredmények már1 vannak a hozamok növekedésében és a költségek csökkentésében. Tartani a szintet Amiben viszont igen na­gyot léptek előre a magyar­nándoriak, az kétségtelenül az alaptevékenységen kívüli te­vékenység. — Ennek árbevétele a múlt évben több mint 42 milliót tett ki az előző évi 22 mil­lióval szemben — mondja x közgazdasági elnökhelyettes. — Ezek szerint sikerült új elfoglaltságot találni? — Nem, ez csak a már meg­lévők bővítéséből származott, méghozzá úgy, hogy az idén további lehetőségeink vannak ezen a területen, például a helyi varroda és bőrdíszmű­üzem esetében. Az is igaz, hogy mind nehezebb olyan piacot találni, ahová még be­törhetünk. No persze azért akad ilyen is... Cél azonban elsősorban a már meglévők fejlesztése. Pél­dául a budapesti építő-szol­gáltató tevékenység idei ter­ve már megközelíti a 35 mil­liót. Ugyanakkor a termelő- szövetkezet vezetői nem riad­nak vissza az új vállalkozási formák bevezetésétől sem, ha abban valami fantáziát lát­nak. — A három községben, Ma- gyarnándorban, Mohorán és Cserháthalápon mezőgazdasági szakcsoportokat szervezünk a kistermelés bővítése érdeké­ben. Profiljuk főként a zöld­ségtermesztés és a nyúlte- nyésztés, ennek integrálásában látjuk a legnagyobb lehető­ségeket, amelyek mindenki számára egyaránt hasznosak. A „kinti” változást belül is változás követte. Átszervezték a könyvelést, négy csoportot hoztak létre, rendszeressé tet­ték a költségelemzést, napra­késszé a számvitelt így idő­ben kapják a jelzéseket a ter­melők, ami ugyebár nem le­becsülendő előnyt jelent nap­jainkban. A tervek szerint pedig legkésőbb jövőre, gépe­sítik a könyvelést, hogy még hatékonyabban tudjanak be­avatkozni a mindennapos ter­melésbe. — Semmi okunk a dicsek­vésre — fogalmaz óvatosan Kurczweil István elnökhe­lyettes. — Annyi azonban biz­tos, hogy a magunk részéről amit lehet megteszünk annak érdekében, hogy a nehezedő gazdasági körülmények elle­nére is tartsuk a már elért színvonalat. Zilahy Tamás , Nagyobb összeg — Föld alatti öntözőrendszer tői kölcsön A múlt évben az Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet ál­lományában 68 millió forint­nyi betét volt, a hozzá tartozó ecsegi, jobbágyi, szurdokpüs­pöki, mátraverebélyi és mát- raszőlősi üzletegységekben. Az idén az előző esztendeinél mérsékeltebb, de az átlagos­nál nagyobb fejlődésre számí­tanak. A tervek szerint a taglétszámot háromszázzal, a részjegyalapot 40 százalékkal kívánják emelni. Várhatóan az év közepéig megépül, s megkezdi tevékenységét a bari kirendeltségük is. Ebben az évben jelentősen megemelték a kölcsönkerete­ket, s csupán építési célokra 17 százalékkal több pénzt tudnak folyósítani, mint ta­valy, de más célokra is 18 százalékkal nagyobb összeget tudnak hosszabb-rövidebb idő­tartamra köcsönözni. csoportok illetve tagjaik szá­ma, s ezáltal közös értékesí­tésük is. A felvásárolt mezőgazdasá­gi termékek 90 százaléka a kistermelőktől, csaknem 50 százaléka a szakcsoportoktól származik. Akár a szakcso­portok termelésének növelé­séhez, korszerűsítéséhez nyúj­tott támogatás emelésével, akár a tudatos szervezéssel hatásos érdekeltséggel — min­denképpen meg kell találni a további térvesztés megaka­dályozásának módját. Ez az érdeke valamennyi szövetke­zetnek, a népgazdaságnak — és megfelelő ösztönzés mel­lett magának a kistermelőnek is. Francia kutatók új öntöző- rendszert kísérleteztek ki. Ennek lényege: a föld alá fektetett pórusos műanyag csőhálózat. Ezt úgy állítják elő, hogy a habosított polie­tilénből készült csövek külső falán először vízhatlan réte­get alakítanak ki, majd meg­felelő mértékben pórusossá teszik. E hálózaton át megfe­lelő nyomáson a kívánt mennyiségű vizet jutattják a talajba, a gyökérzet szintjé­ben (kb. 40 cm mélységben.) Az öntözővízhez folyékony trágya is keverhető. Rigából Az Egyesült Államok ener­giahatósága négymillió dollár előirányzattal nagyarányú ku­tatást kezdeményezett a kali­forniai tengerparton a Mac- rocystis pyrifera nevű óriás alga tenyésztésére és az alga­tömeg elerjesztésére metánná. A metán a földgáz legfonto­sabb alkotórésze. Az 1978-ban befejeződött előkísérlet után még további tíz évet szántak annak vizsgálatára, hogy van-e lehetőség az iparszerű A berendezés előnye, kis nyomás elegendő ahhoz, hogy a talajba jutassa a szüksé­ges öntözővizet, amely ott egyenletesen oszlik szét. A berendezést nedvességmérő műszerrel lehet összekapcsol­ni, ez esetben a víz adagolása automatikusan igazolódik a talajnedvesség értékeihez, és így 80 százalékos vízmegtaka­rítás érhető el. A berendezés lefektetése az erre a célra ki­fejlesztett célgéppel történik. Élettartama tíz év, ez idő alatt nem kell karbantartani. metán termelésre is, s erre már 50 millió dollárt irányoztak elő. Siker esetén megépítik a két­milliárd dollárba kerülő nagy­üzemet. Elméleti számítások szerint az amerikai part menti vizekben tenyészthető óriás algákból keletkező metánból fedezni lehetne az Egyesült Államok egész metánszükség­letét. Ez volna egyben a nap­fény kémiai energiáját — a fotoszintézist — közvetlenül hasznosító első nagyüzemi energiatermelő eljárás. Megújul a gorkiji autógyár Űj típusú teherautók és új Diesel-motorok fejlesztését ter­vezi 1984—1989-ben a hazai és nemzetközi piacon jól is­mert gorkiji autógyár. A szovjet autógyártás veterán vállalata a világ 49 országá­ba exportál és ma is az élen­járó szovjet üzemek közé tar­tozik. Az évi többtízezer te­herautó és Diesel-motor gyár­tására a már üzemelő gyár­egységek mellé új összesze­relő műhelyek, Diesel-üzem, öntödék és más termelési egységek épülnek. Az új épít­kezések mintegy 50 hektár­nyi területet foglalnak el. Már befejeződtek az új léghűtéses, 125 lóerős Diesel­teherautók fejlesztési mun­kái is. NÓGRÁD = .1984. május 4., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom