Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

//cél Színpompás ünnepségek a 40. szabad május elsején VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSZÄP NÓX5.RÁ D M.EQYE I W l O TfS Ä GA ÉS A ME G VEI TAKÁCS LAPJA XL. ÉVF„ 1C2. SZÁM ÁRA: 1.40 FORINT 1984. MÁJUS 3„ CSÜTÖRTÖK Nagygyűlések, majálisok országszerte Világszerte megünnepelték május elsejét, a munkásosztály nemzetközi ünnepét. Moszk­vában, a felvonulók tíz- és tízezrei haladtak el a Vörös téren felállított tribün előtt, Berlinben az NDK megalakulásának 35. év­fordulója jegyében köszöntötték az idei má­jus elsejét. Japánban mintegy négymillió munkás ünnepelt. A nemzetközi munkásmozgalom nagy ün­nepe tiszteletére hazánkban is színes felvo­nulásokra, demonstrációkra került sor. Hét­főn Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren felvonták az állami zászlót. Má­jus elseje előestjén Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtit­kára mondott ünnepi rádió- és tévébeszédet. Ünnepeltek kedden az ország minden váro­sában, a nagyobb településeken és a kicsiny falvakban: a munkásmozgalom, vörös zászla­ja. nemzeti lobogók, fel pántlikázott májusfák alatt vonultak az utcákon az üzemek, a gazdaságok, az intézmények dolgozói. Fiata­lok és idősebbek nagygyűléseken köszöntöt­ték május elsejét, s a rossz idő ellenére so­kan vettek részt az utcákon, tereken, par­kokban, s a kirándulóhelyek erdei tisztása­in rendezett majálisokon. Kecskeméten Szű­rös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára mondott beszédet. Pécsett mint­egy 35 ezer dolgozó vonult fel a szakszerve­setek megyei székházánál felállított dísz­em, elvény előtt. Sopronban a római kori han­gulatot árasztó dombi amfiteátrumban ren­deztek nagygyűlést, amelynek szónoka Pozs- gay Imre, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára volt. A budapesti Felvo­nulási térért a fővárosiak tíz- és tízezrei szin- pompás menetben haladtak el a Népköztár­saság címerével ékített központi díszemel­vény előtt, amelyen ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke: Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Ma- róthy László, Méhes Lajos, Németh Károly és Sarlós István, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára és Méhes Lajos, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára a Felvonulási téren találkozott a Szakszerveze­ti Világszövetség képviselőivel és azokkal a külföldi szakszervezeti vezetőkkel, akik részt vettek a budapesti dolgozók május 1-i ün­nepségén. Nógrád megye településein a hagyományok jegyében ünnepeltek. A megye városaiban, az ipari üzemek, vállalatok, intézmények, szö­vetkezetek dolgozói látványos felvonulással köszöntötték május elsejét. Salgótarjánban mintegy 25 ezer főnyi felvonuló sereg haladt el a dísztribün előtt, Balassagyarmaton a nagygyűlés és a felvonulás után a Palóc-li­get és a Nyírjes adott otthont a változatos programoknak. Szécsényben karatebemuta­tót, a tolmácsi kastélykertben egész napos majálist rendeztek. A hűvös idő ellenére a majálisok, kulturális és sportrendezvények, az esti órákig tartottak. Szerdán reggel Budapesten, a Kossuth La­jos téren katonai tiszteletadás közepette le­vonták az állami zászlót, amely május else­je, a nemzetközi munkásmozgalom ünnepe tiszteletére lengett a Parlament előtt. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták le a magyar nemzeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Fel- szabadulási emlékműnél. Vidám hangulatú felvonulás Salgótarjánban A megyeszékhely központjában nézők ezrei között léptek el a felvonulók Jól kiválasztott, szocialista céljaink vannak Kádár János nyilatkozata Hűvös, szeles időre ébred­tek a salgótarjániak május el­sején. A város különböző pontjain fúvószenekarok tar­tottak zenés ébresztőt, a íel- lobogózott városközpont már a kora reggeli órákban bené­pesült. A Péeskő Üzletház előtt felállított dísztribünön néhány perccel tíz óra előtt foglalták el helyüket, a me­gye, a város, párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, Salgótarján üzemei, szövetke­zetei, intézményéi, a fegyve­res erők, a városkörnyéki te­lepülések, a tanulóifjúság kép­viselői, a város szovjet vende­gei. Ott volt az ’ emelvényen Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, Devc.sics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnö­ke, Szalon László, a salgótar­jáni városi pártbizottság első titkára, dr. Szittner András, a városi tanács elnöke, Gam- pel István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munka­társa. Az emelvénnyel szembe« a munkásmozgalom régi harco­sai foglalták el helyüket. Pon­tosan tiz órakor felhangzott Salgótarján szignálja, majd Medved Károly, a Szakszer­vezetek Nógrád megyei .Taná­csának vezető titkára május elseje alkalmából köszöntötte a város és a városkörnyéki te­lepülések dolgozóit, megyénk lakosságát. — A mai napon szerte a világon a munkásság, a szer­vezett dolgozók milliói piros betűs ünnepet ülnek: a mun­ka, a béke, a haladás napját köszöntik. A munkásmozga­lom — egyebek között — e nap ünnepé avatásával is je­lezte, hogy a világon az em­beriség nem megosztható, u már a múlt században látták vezetői a fejlődés irányát, hogy földgolyónkon, a glo­bális problémák megoldásá­ban létkérdés az egység. Világ proletárjai egyesülje­tek ! — hangzott a jelszó, amely egyszersmind cselek­vési programmá vált, Szocia­lista világrendszerünk létre­jötte is e program gyakorlati megvalósulása — mondotta a szakszervezetek megyei taná­csának vezető titkára. A továbbiakban arról szólt, hogy az első közösen ünne­pelt május elseje óta sokat változott a világ. Meghatottan és tisztelettel emlékezett 1919-re, amikor a magyar munkásosztály az első szabad májusát köszöntötte. Hangsú­lyozta, hogy a magyar dolgo­zók reménye 1945-ben való­sult meg, amikor véglegesen (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára a budapesti dolgozók május 1-1 felvonulásán nyilatkozatot adott a televíziónak és a rá­diónak: — Köszöntőm a rádió hall­gatóit, a televízió nézőit, dol­gozó népünket május elseje alkalmából. Május elseje nagy jinnep. Közel száz esztendő-, vei ezelőtt született, úgy, mint a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának napja, ami­kor a munkásosztály minden országban hirdette céljait és azok mellett tüntetett. Azóta bővült a május 1-1 ünnep tar­talma. Amióta a népek egész sora a szocialista fejlődés út­jára lépett, a szocializmus vi­lágrendszerré vált, s a népek széttörték a gyarmati rend­szer bilincseit, azóta május elseje a nemzetközi munkás- osztály és a szocializmust épí­tő népek, a jogaikért, a sza­badságukért és a békéért küz­dő népek szolidaritásának napja, közös ünnepe. Ehhez a naphoz most már elválaszt­hatatlanul hozzátartozik a bé­ke, a nemzetek szabadsága, a társadalmi haladás és szo­cializmus fogalma. — Az idei tavasz borús, hűvös, szeles, ilyen a mai nap is. De éppen a most látható budapesti felvonulás is eleven bizonyítéka annak, hogy né­pünk jó érzéssel ünnepelhet, és ünnepel is ezen a napon szerte az országban. Az ün­nepléshez jó okot ad annak tudata, hogy népünk béké­ben, biztonságban él, ered­ménnyel folytatja szocialista országépítő munkáját. Ezt a napot azzal is ünnepeljük, hogy köszöntjük a szocialista építés új eredményeit, és jó érzéssel előretekinthetünk, hi­szen látjuk a fejlődés távla­tait. Jól kiválasztott, szocialis­ta céljaink vannak, jó a po­litikánk, népünk egységben, céltudatosan dolgozik. Nem szoktunk a nehézségekről, a problémákról sem hallgatni, elért vívmányaink továbblé­pésié ösztönöznek. — A párt Központi Bizott­sága a közelmúltban ülést tar­tott, amelyen a nemzetközi helyzetről és szocialista építő- munkánkról volt szó. A nem­zetközi helyzettel kapcsolat­ban hangsúlyoztuk: annak el­lenére, hogy a múlt esztendő végén megkezdték az Egyesült Államok közép-hatótávolságú rakétáinak telepítését Európá­ban és a helyzet feszültebbé vált, mi mégis változatlanul folytatjuk külpolitikánkat, amelynek célja az, hogy az emberi ész felülkerekedjék, valamennyi érdekelt fél számá­ra megfelelő megoldások szü­lessenek. A mai viszonyok közt is azt valljuk, hogy érde­mi tárgyalásokat kell folytat­ni. Minden nép közös érde­ke, hogy gátat vessünk a fegyverkezési versenynek, s megtaláljuk a minden nép számára egyenlő biztonságot jelentő tárgyalásos megoldá­sokat Az a célunk, hogy az emberek békében élhessenek, és a biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén valósul­jon meg. — Ami a hazai munkát il­leti: aki a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményt figyelmesen elolvasta, az lát­ta, hogy mi az alkotó, a szo­cialista építőmunkához az ed­diginél még jobb kibontako­zási lehetőségeket akarunk te­remteni. Ez azt jelenti, hogy a termelőeszközöket, a mun­kaerőt. szellemi tartalékain­kat maximálisan mozgósítsuk, az alkotó munkának új len­dületet adjunk. Azt akarjuk, hogy, aki többet és jobban dolgozik, az többet és jobban kereshessen, aki pedig nem produkál, az a rendszer elő­nyeit ne élvezhesse. Érvénye­süljön a társadalmi igazsá­gosság a teherviselésben, s, aki nehéz helyzetben van, az megfelelő támogatásban ré­szesüljön. — Ilyen álláspontot foga­dott el Központi Bizottságunk a további munkáról, és az a mély meggyőződésünk, hogy az idei tervért, a napi fel­adatokért tisztességgel dol­gozva, jó érzéssel tekinthe­tünk a jövő év elé, amikor hazánk felszabadulásának 40. évfordulója lesz. Bizonyos^ hogy azt népünk új munkasi­kerekkel ünnepli meg. — Május elsejénk, ahogyan azt népünk ünnepli, egyben üzenet a világnak; a szovjet népnek, a szocializmust építő nemzeteknek, a világ haladó erőinek, valamint azoknak a józan polgári köröknek is, akik megértették, hogy a bé­ke útján kell járnunk, mert nincs más út az emberiség számára. Üzenetünk úgy szól: népünk becsülettel dolgozik, szocialista céljai mellett szi­lárdan kitart, eltökélten halad előre szövetségeseivel, helyt­áll és helyt fog állni a jövő­ben is. — Még egyszer, szívből min­den jót kívánok népünknek, a munkásoknak, a termelő- szövetkezetek dolgozóinak, a * alkalmazottaknak, az értelmi­ségieknek, a kultúra munká­sainak. mindenkinek, aki tisz­tességgel és becsületesen él és dolgozik ebben a hazában — mondotta befejezésül Kár dár János. Karancslapujtöi népviseletesek tarkították a tömeget

Next

/
Oldalképek
Tartalom