Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-12 / 86. szám

Éjjel-nappal vetik a napraforgót a pásztói Béke Termelőszövetkezetben. Ötszáz hektáros területen kell földbe juttatni a vetőmagvakat. Bencze Péter felvétele Tejtermékcsere bolgár és csehszlovák vállalatokkal A tejtermékek választéká­nak bővítésére — a saját fej­lesztések mellett — a tejipar erősíti kapcsolatait a KGST- országok tejüzemeivel, kihasz­nálva az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Jelenleg évente megközelítően egymil­lió rubel értékben vesznek át Csehszlovákiából és Bulgáriá­ból különféle sajtokat, s ha­sonló értékben szállítanak he­lyettük vadász, trappista és dobozos ömlesztett sajtot. A kereskedelmi tárgyalások eredményeként az idén vár­hatóan további készítmények kerülnek fel a cserelistára. túró- és más készítmények fo­gyasztásával még csak a kö­zépmezőnyhöz tartozunk. A forgalom növelésére jó lehe­tőséget kínál a választék bő­vítése. Meg is jelenik évente néhány újdonság, csakhogy a választék további színesítésé­nek az ' anyagi lehetőségek gátat szabnak, meglehetősen költséges ugyanis az új ter­mékek gyártásának indítása. A nehézségek áthidalására ké­zenfekvő a termékcsere. A Győri Tejipari Vállalat pél­dául a pozsonyi, a tatabányai a zólyomi, a miskolci pedig a kassai tejüzemmel működik együtt. A szlovák vállalatok főként brindzát és kvarglit adnak a hazai üzemekben ké­szülő sajtokért. Hasonló mó­don érkezik Bulgáriából, a Chedar, a Kaskával és a do­bozos fehérsajt. A debreceni tejüzem gyártási eljárást vett át. az idén már itt készül a különleges bolgár joghurt. A gyom értéke A tejtermékek cseréje azért is előnyös, mert á hazai tej­termékfogyasztás összetétele meglehetősen felemás. Nálunk egy lakos évente átlagosan száz liter körüli tejet iszik, x ebben. már az európai or­szágok legfejlettebbjeivel ál­lunk egy szinten, ám a sajt-, Ukrajnai gombahatározót, gombaenciklopédiát adtak ki Kijevben. A munka ötköte­tes és hét könyvet ölel fel. Mintegy nyolcszázezer gom­bafajtát sorol fel, köztük olyanokat, amelyek a talajon, a vízben tenyésznek, állati, növényi maradványokon te­lepülnek meg, Vagy állatokon illetve növényeken élősköd- nek. A Szovjetunióban első ízben adtak ki ilyen nagysza­bású, a gombák hatalmas, sokféle alfajt és fajt magá­ban foglaló törzset leíró tu­dományos munkát. Akár tetszik, akár nem, tu­domásul kell vennünk: a gyo­mok mintegy természetes adottságként léteznek a fej­lett gazdálkodás körülményei között is. A vegyszeres gyom­irtással sajnos csínján kell bánni, mert nem mindig vált­ja be a hozná fűzött reménye­ket. Ám a gyomokból hasznot is húzhatunk, ha igyekszünk a gyomnövényeket — és min­den más növényi hulladékot — alkalmas módon összegyűj­teni és komposztálni. A szé­les sortávolságra vetett ha­szonnövények tábláin viszony­lag könnyű a gyomnövények­nek időben való összegyűjté­se, megoldható gépi kapával, de legalábbis lókapával. A kivágott gyomcsomók könnyen és gyorsan felrakhatok a ki­sebb teherautókra, hogy a komposzttelepre szállítsák őket. Téves az a felfogás, hogy a komposztálandó növé­nyek közé mérgező gyomok — bürök, maszlag, nadragulya, ebszőlő stb. — nem kerülhet­nek. A komposztkészítés vol­taképpen a földdel elegyes elkorhasztós, mesterséges — emberi — beavatkozgssaJ.,En- nek során gyökeresen átala­kulnak az adalékanyagok és összetevőik. Bármely növény méreganyaga a komposzt ké­szítésének kívánatos időtarta­ma során, tehát három-négy év alatt teljesen fölbomlik, oly annyira, hogy a vele dol­gozókat sem veszélyezteti. A megfelelő módon készült komposzt az egyes palánta­nevelést kívánó növények me­leg, langyos és hideg ágyai­nak készítésekor nélkülözhe­tetlen a gazdaságokban. A korszerű gombatermesztés meg egyenesen elképzelhetet­len komposzt nélkül. A kész komposztföld növényi hulla­dékokban gazdag, bő nitro­géntartalmú, televénydús, morzsalékos, vizet könnyen felvevő anyag. Tápanyagérté­két dúsíthatjuk, növelhetjük kálisó, szuperfoszfát hozzáadá­sával is. pazaRLas Takarékoskodni muszáj. A kijelentés túlságoséul szigorú, éppen ezért ellenérzést vált­hat ki, ám igazságához még­sem férhet kétség. Valóságát egyebek között erősíti az is. hogy házunk táján egyre jobban belelendülünk a ta­karékos gazdálkodásba. ki­tanuljuk okos módszereit. Mostanában meggondoljuk, érdemes-e. szabad-e a szom­szédos boltig beülni az autó­ba. vagy helyette, a láb- és karizmainkat erősítsük. Vi­tathatatlan. a korábbinál na­gyobb rangja a takarékos­ságnak a konyhában, s egy­általán a családok pénzgaz­dálkodásában. így lenne ez a vállalati gazdálkodásban is? Bizonyá­ra javult a munkahelyi fe­gyelem, erősödött a takaré­kosság, ám ellentétes példák sorát is ismerjük: délidőben, munkagépekkel felszerelt traktorok vesztegelnek még ma is a falusi porták előtt. Lehet látni MTZ-t, de nagy teljesítményű Rába-traktort is a virágoskert előtt vára­kozni. Mi több, egyszer-egy­szer még pöfögnek is e gáz­olajat zabáló masinák, mi­közben vezetőjük elégedetten kanalazza ebédjét a konyhá­ban. Nem másról van szó, mint hogy ugyanazon állampolgár másként értelmezi a takaré­kosságot, amikor saját zsebé­ről, s megint másként, ami­kor a köz pénztárcájáról van szó. Nem érzékeli kellőkép­pen, hogy saját kasszáját is apasztja, ha a köz — jelen esetben a szövetkezet — pén­zével bánik mostohán. A ta­karékossági szemlélet még mindig jobban áthatja ottho­ni magatartásunkat, mint a munkahelyit. Ki hibáztatható e felemás magatartásért? Példánknál maradva: csak a levesét ka­nalazó traktoros felelős a gáz­olajpazarlásért, az értelmet­len gépkopásért? A józan gondolkodás nem adhat fel­mentő ítéletet az amúgy is szűkös energiánkat herdálók- nak. Ám nemcsak a trakto­rost kell elmarasztalni, ugya­nis a járókelők és a gazda­ság vezetői is látják a ház előtt pöfögő erőgépet. S ha elmarad a felelősségre vonás, csendes cinkosságot vállalnak a pazarlóval. A mezőgazdaságban a mű­vezetés fogyatékosságai te­kintélyes károkat okoznak. Ennek csak egyik alapesete az otthon ebédelő traktoros. Hasonló példákat tucatszám lehetne sorolni.-Jórészt szer­vezési fogyatékosságból kö­vetkeznek ezek, de közös jel­lemzőjük az is, hogy a tech­nológiai folyamatokat közvet­lenül, a végrehajtás helyen irányító vezetők képzettsége helyenként elmarad munká­juk fontosságától, s nemegy­szer beosztottaik képzettsé­gének is alatta marad. S ott vannak a hosszan tar­tó, semmitmondó tanácskozá­sok. Gyakori eset. hogy fél napokat is kitöltő fórumo­kat kézlegyintéssel elintéznek 'Szakemberek, s valóban csak ennyit is érnek e tanácsko­zások. Ezeken aztán nem oko­sabbak, hanem bosszúsabbak lesznek a résztvevők. Száz kilométereket utazgatnak, egész napjukat mégis feles­legesen töltik. Mások hibájá­ból. Az előkészítetlen, heve­nyészve összeállított fórumok, tanácskozások ugyanis a szer­vezők hanyagságát tükrözik. Állami irányífás alá kerül E z a lényeg, bár hivatalosan „A munka- védelem és a társadalmbiztosítás irá­nyításának korszerűsítése” nevet vise­li a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, valamint Minisztertanács határozatai, amely állatni kézbe veszi a munkavédelmet és a társada­lombiztosítást. Eddig ezt a feladatot a szakszervezetek látták el, s mint az ezzel kapcsolatos sajtó- tájékoztatón többször és erőteljesen hangsú­lyozták: a szakszervezetek jól oldották meg az előbb említett feladataikat, a maguk mö­gött hagyott évtizedekben. Hát akkor mi indokolta a változtatást? A válasz szerint már korábban is felve­tődött a korszerűsítés, az állami kézbevétel igénye, azpnban csak most vált aktuálissá. Amikor a szakszervezetek 1955-ben vállal­koztak az előbb említett kettős feladat ellá­tására, akkor még az ország lakóinak csu­pán 32 százaléka részesült a társadalmbizto­sítás különböző szolgáltatásaiban. Mára vi­szont a lakosság 99,9 százaléka élvezi a tár­sadalombiztosítás előnyeit. Az ilyen címen kifizetett összeg pedig megtízszereződött — meghaladja az évi 100 milliárd forintot. Az évenként esedékes módosítások alap­vetően nem érintették a már kialakult irá­nyítási rendszert,' módszert, csupán a jutta­tások körének bővítését szolgálta. Mint mon­dották a szakszervezetek jól gazdálkodtak az állami pénzzel, jól egyeztették a lakosság érdekeit. A korszerűsítésre azért volt szük­ség, mert a juttatásban részesülők körének kiszélesedése során olyanok is bekerültek a társadalombiztosításba, akik nem tartoznak szorosan a szakszervezetek tagjainak soraiba. Ugyanakkor a szakszervezetek munkájában a jövőben — a nemrég hozott központi párthatározat alapján — tovább erősödnek majd az érdekvédelmi, érdekképviseleti és érdekegyeztetési feladatok. Éppen ezért szükség volt a kettős feladat állami kezelés­bevételére, illetve az állami irányítás meg­valósítására. ‘Az állami irányítás nem érinti az eddigi alapelveket, a dolgozók táppénzellátásának jogosultságát, vagyis nem jelentkezhetnek zavarok e területen. Ezért a kormány szer­vei, a szakszervezetekkel egyetértésben a korszerűsítésnél abból indultak ki, hogy ne változtassanak a már kialakult intézmény- rendszeren. Tehát megmarad a vasutasok önálló betegségbiztosítási intézete, az újság- ■frók egészségügyi tagozata, a MÁV-nyugdíj- intézet folyósítja továbbra is a vasutasok nyugdíjait stb. A mát jellemző elvek alap­ján történik továbbra is a nyugdíj-megál- iapítás, a -kifizetés, a méltányosság elbírálá­sa stb. A társadalombiztosítás jövőbeni feladatai igénylik, hogy erősödjék az irányítás önkor­mányzati jellege és demokratizmusa. Ennek érdekében a társadalombiztosításra jogosul­tak érdekeinek képviseletére, az önkormány­zati jelleg erősítésére, az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletére létrehozta az érdek- képviseleti szervek többségi részvételével az Országos Társadalombiztosítási Tanácsot. Feladata, hogy társadalombiztosítási kérdé­sekben a Minisztertanács javaslattevő és vé­leményező szerve legyen. Ellenőrizze, véle­ményezze és javaslataival segítse az Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigazgatóság munkáját. A másik terület az állami irányítás kézbe­vételénél a munkavédelem. A cél ugyanaz, mint eddig volt, lényeges változást jelent viszont az, hogy integrálják a különböző te­rületeken — OKISZ, megyei tanács mező- gazdasági osztálya, üzemek stb. — tevékeny­kedők munkáját. Július 1-től a munkavé­delmi főfelügyelőség látja el a munkavéde­lem állami irányítását, egységes ellenőrzését. Hatásköre kiterjed az egész népgazdaság egészére, a munkavédelmi fejlesztési kon­cepció kidolgozására, a munkavédelmi jog­szabályok tervezeteinek előkészítésére. a munkavédelemmel összefüggő egyéb köz­ponti tevékenység ellátására. A munkavé­delem szakmai irányítását változatlanul a minisztériumok végzik, a munkaegészségügy irányítását pedig" az Egészségügyi Miniszté­rium látja el. A korszerűsítés elveinek kidolgozásakor felmerült, hogy nem kettőződnek-e meg a feladatok, vagyis az eddigi egv helyett, jú­lius 1-e után, két-három ember zaklatja a vállalatok vezetőit a mukavédelemmel kap­csolatos kérdésekkel. A másik kívánság az volt, hogy ne jöjjenek létre újabb állami fórumok. Az előbbieknek megfelelően a te­rületek megosztottságán itt sem változtat­nak. A munkavédelem állami irányításának összehangolására a Minisztertanács határo­zata alapján megalakul az Országos Munka- védelmi Bizottság. E rőteljesen hangsúlyozták, hogy a kor­szerűsítés révén az állami kézbevétel nem csökkenti, hanem fokozza a szak- szervezetek ez irányú tevékenységét. Az át­állást mindkét területen úgy kívánják meg­oldani, hogy minél kisebb legyen a mozgás, az állampolgárok semmit se vegyenek észre, ugyanakkor semmiféle hátrány ne érje őket. Mivel a jogosultság sem változik, a folyama­tosság biztosítása érdekében továbbra is megmarad a vállalatok és az ágazatok veze­tőinek felelőssége. Célul tűzték, hogy az új felállásban is megőrzik a szakszervezetek ál­tal eddig kivívott színvonalat. — venesz — j Védekezés a zaj ellen A zaj okozta na- gyothallás és sü­ketség nagymérvű növekedése világ­szerte sok problé­mát jelent. Nagy zajjal járó mun­kahelyeken figye­lembe kell venni az erre vonatko­zó védelmi ren­delkezéseket, ame­lyek a zajforrás lehetséges szigete­lésén kívül sze­mélyi védelmi eszközöket is elő­írnak. Ezek a kö­vetkezők: zajvédő dugók, kengyeles zajvédő fülkagy­lók, fejvédő sisa­De közelíthetünk másfelől is. A népes hallgatóság úti­költsége, egy napra eső — feleslegesen kifizetett — rriunkabére esetenként tízez­rekre rúghat. Az anyagi kár­nál azonban nagyobb az er­kölcsi veszteség, amely ilyen­kor a szakmai tanácskozáso­kat éri. Legközelebb ugyanis fenntartással gondolnak a pó­ruljárt résztvevők a hasonló eszmecserékre, s könnyen elő­fordulhat, hogy érdekes, hasz­nos fórumról maradnak tá­vol a rossz példa miatt. Az anyagiak herdálásával azonos mértékű, vagy veszé­lyesebb a szellemi javak pa­zarlása. Az elmulasztott, okos tapasztalatcseréket nem lehet látszatintézkedésekkel pótol­ni. a hasznos, de sutba do­bott találmányokat lehetetlen gyengébbekkel helyettesíteni. Kiváltképpen manapság, ami­kor kevés a pénz a fejlesz­tésre. A szakmai eszmecsere, a tapasztalatok széles körű is­mertetése egyik lenriitője le­het az értelmes munkának, a fejlődésnek. De ehhez a ta­pasztalatcserék tisztaságát oótolhatatlanságát is meg kell őrizni. Farkas József kok és zajvédő ruhák. A zajvédő dugók többnyire műanyagból vagy képlékeny masszából készülnek, amelye­ket .a hallójáratokba, vagy a fülkagylóba helyeznek. Újab­ban formázott, kis furatokkal ellátott füldugók is vannak, amelyek a zajban javítják a beszéd érthetőségét. A formá­zott füldugóknál legalább há­rom különböző nagyságra van szükség, hogy alkalmazkod­hassanak a különböző halló­Türkméniában a futóho­mok megkötésének hatékony módszerét alkalmazzák. Az üzbég Tudományos Akadémia sivatagkutató intézetének tu­dósai dolgozták ki ezt a mód­szert. A szovjet közép-ázsiai sivatagok területének mintegy hét százalékát borítja futóho­mok, ami roppant kárt okoz a népgazdaságnak azzal, hogy betemeti a gázvezetékeket, az utakat, az építményeket, tönkreteszi a csatornákat, el­lepi az öntözéses földeket, a járatokhoz. Az alakítható fül- dugók közé tartoznak a zaj­védő vatták, (amelyek azon­ban csak akkor használhatók, ha gyúrható anyaggal van­nak átitatva) és a képlékeny műanyag masszák. A közönsé- ges kötözővatta zajvédelemre nem alkalmas. A kengyeles fülkagylókat többnyire a fejre vagy nyak­ra erősítik. A kagyló biztos felfekvésére tömítőgyűrű szol­gál, amelynek alkalmazkod­nia kell a fej alakjához, és általában műanyag habbal, fo­lyadékkal vagy levegővel töl­tött műanyag burokból áll.' Vannak olyan zajvédő kagy­lók is, amelyek védősisakon rögzíthetők. A védősisakok a fülkagylókon kívül a fej je­lentős részét fedik, és ezáltal csökkentik a csontvezetés út­ján történő hangátvitelt. Minden munkahelyre és mindenki számára egyaránt alkalmas zajvédő eszköz ma még nincs, ezért mindig több típus alkalmazását kell mér­legelni. Lengyelországban — a képünkön látható módon — kísérleti mérésekkel állapítják meg az egyes munkafolyama­tok zajterhelését, és ezt kö­vetően jelölik ki a zajártalom elleni védekezés módját. legelőket. Türkménia terüle­tének nagyobb részét a Kara- Kum sivatag foglalja el. A tudósok azt javasolták, hogy szárazságtűrő növények ül­tetésével kössék meg a futó­homokot. A Kara-Kum siva­tagban az utóbbi években va­lóságos erdőket telepítettek millió hektárnyi területen. A sivatag más részeiben mecha­nikai védekezési eszközöket használnak, mesterséges aka­dályokat állítanak, vagy vegyi anyagokat és ezekkel kötik meg a talajt. NÓGRÁD — 1984. április 12., csütörtök 3 Küzdelem a futóhomok ellen r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom