Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-11 / 85. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! 4>. A háztáji gazdaságokat erő- és munkagépekkel is segíti az érsekvadkerti termelőszövetkezet, a tavaszi talajmiíveléshez biztosítja az eszközöket. Képünkön a dejtári határban szántják a háztáji parcellákat. — kép: kj — Kemerovói pártdelegáció Nógrád megyében Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának meghívására tegnap kemerovói pártdelegáció érkezett hazánkba, melynek vezetője Galkin Vladisz- lav Nyikolájevics, a kemerovói területi pártbizottság köz- igazgatási és adminisztrációs osztályának vezetője, tagjai pedig Ruzmiskoi) Vicseszlav Ignatyevics, a Kemerovo területi rendőr-főkapitányság ve- *etője és Jugyim Valentyin Nyikolájevics, a területi főügyészség helyettes vezetője. A látogatás témaköre a pártigazságügyi és bűnüldöző szervek, valamint a dolgozó kollektívák bűnmegelőző nevelő munkájának politikai tapasztalatai. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára fogadta. A kemerovói delegáció a városnézést követően megkoszorúzta a gellérthegyi felszabadulási emlékművet, majd ellátogatott a Központi Bizottság székházába, ahol Gaál Ferenc, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív Osztályának helyettes vezetője tartott tájékoztatással egybekötött fogadást a vendégek tiszteletére. Testvérmegyénk delegációja az esti órákban érkezett Nógrád megyébe, ahol négynapos program vár rájuk. NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ACS. LA PJ A XL. ÉVF., 85. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. ÁPRILIS 11., SZFRHA HALADVA A MILLIÁRD FELÉ Sikeres ipari szövetkezetek Nógrádkan Megyénkben csaknem 4200 dolgozót foglalkoztatnak a helyüket, profiljaikat, s fő üzleti tevékenységüket mindinkább megtaláló ipari szövetkezetek. Vannak közöttük már szinte gyáriasodók is, hiszen — példaképp — a dré- gelypalánki Szondy szövetkezet az elmúlt évben majd annyit termelt, 130,5 millió forintot, mint egy közepes gyáregység, sőt a Salgótarjáni Tervező és Építő Ipari Szövetkezet termelési értéke a 161 millió forintot is meghaladta. Jelentős a salgótarjáni cipőszövetkezet tevékenysége is, melynek dolgpzói 99,5 millió forintos árbevételhez jutottak. A megye ipari szövetkezetei által megtermelt értékek összege 1983-ban több mint 947 millió forint volt. A nagy számok azonban egyes területeken negatívumokat is takarnak, hiszen az iparba sorolt egységek közül csupán négynek a teljesítménye volt meghatározó, g többiek elmaradtak célkitűzéseiktől. A szolgáltató ágazatba sorolt szövetkezeteknél, bár tevékenységük 6,5 százalékkal növekedett az előző évhez képest, szó szerint vett teendőikben elmaradtak az építésszerelés és szolgáltatás 50— 50 százalékos arányától. Visz- szaesett a javítótevékenyseg is, s meglepő módon 6,7 százalékkal nőtt a fodrászatok forgalma. Erre az évre a megye ipari szövetkezetei több mint 962 millió forintnyi érték megtermelésével számolnak, s ebből a nyereségtervük csaknem 129 millió forint. Az építőiparban a kialakult termelés lényegében nem változik — a múlt évben negyvenhárom lakást adtak át a megrendelőknek, ám ennek ellenére továbbra is a felúji-' tási és a karbantartási tevékenység dominál. A Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet leállította a kályha- csempegyártást, a STÉSZ viszont a megyeszékhelyi tanáccsal kötött szerződések alapján idén erőteljesen növeli a lakásépítéseket. A dre- gelypalánki Szondy szövetkezet viszont kénytelen mintegy nyolc százalékkal termelését csökkenteni, az export technológiai szerelések iránti kevesebb igény miatt. A köny- nvűipari kategóriába tartozó szövetkezetek az idén az előzőeknél nagyobb mennyiségben állítanak elő a piaci igényeknek jobban megfelelő, olcsóbb termékeket. Függetlenül attól, hogy a lakossági szolgáltatások egyes területein, így például a mérték utáni szabászatban, a kereslet csökken, ezen a területen is dinamikus fejlődéssel számolnak. Bár, meg kell jegyezni, hogy a növekedés egy része, csaknem hárommi- lió forint, az ez év január elsejétől újból nagyszövetkezeti formában működő Salgótarjáni Ruhaipari Szövetkezet tevékenységéből adódik. 1984-ben az értékesítés a nagy- és a kiskereskedelem felé csökken, az iparvállalatok, valamint a szövetkezetek felé növekszik. A rubelelszámolású külkereskedelmi érték — főként a Salgó Cipő jóvoltából — megháromszorozódik, míg ez az összeg a nem rubelelszámolásban sajnálatosan csökkenő tendenciát éreztet. A megye ipari szövetkezetei az idén is, termelési feladataikat színvonalasan, csaknem változatlan létszámmal, a piaci igényekhez igazodva kívánják megoldani. Szigorúbb árellenőrzések a szabálytalankodókkal , szankciók szemben Az árhatóságok tovább szigorítják az ellenőrzéseket, amelyek nemcsak az árakra, hanem az egész piaci munkára kiterjednék. Ezzel elő kívánják segíteni, hogy a fogyasztói és a termelői árváltozások a tervezett keretek között maradjanak, és a belföldi árupiac egyensúlyi helyzete javuljon. Az Országos Anyag- és Árhivatalban a napokban ösz- szeállították az idei ellenőrzési tervet, amely az év végéig több mint 90 ezer vizsgálattal számol. Az ágazati és a helyi árhatóságok mindenekelőtt a szabadáras termékek és szolgáltatások árainak kialakítását kísérik figyelemmel. Értékelik majd az árak és a minőség összhangját. a reklamációk eseteiben alkalmazott módszereket. Az ellenőrök nem hagyják figyelmen kívül — a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban — az anyag- és energiatakarékosságnak, a technológiai korszerűsítésnek, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításának árakra és jövedelmezőségre gyakorolt hatását, valamint az export- és importárakat sem. Az árhatőságok alapvető követelménynek tekintik az árak arányosságát, a nemzetközi versenyárakhoz való igazodás érvényesülését, az új termékek árának helyes megállapítását, az olcsóbb cikkekből való folyamatos ellátást (főleg élelmiszerekből), a szállítás területén a szervezetlen, rossz gazdálkodásból eredő többletköltségek indokolatlan áthárításának megakadályozását. Mindennek érdekében tanfolyamokat is szerveznek az ellenőrök számára éppúgy, mint a vállalatok ármunkával foglalkozó dolgozói részére. Az árhivatalban most ösz- szesítették a tavalyi árellenőrzések tapasztalatait is. 1983- ban az árhatóságok szigorúbban bírálták el a mulasztásokat, a szabálytalanságokat, mint egy évvel korábban, amikor még az új jogszabályokhoz való alkalmazkodásnál tekintettel voltak bizonyos türelmi időre. Az elmúlt évben, bár a vállalati ármunka összességében begya- korlottabbá vált és javult, az ellenőrzéseket nagyobb hányadban követte intézkedés és szankció. Míg 1982-ben az esetek 18 százalékában jártak el a hatóságok, addig ez az arány tavaly 21 százalékra nőtt. A feltárt szabálytalanságok nyomán az árhatóságok sok esetben rendelték el a vevő kártalanítását, az így kifizetett összeg nagymértékben — az előző évi 122 millióról 202 millió forintra — emelkedett. Növekedett a szigorúbb szankciók és az enyhébb intézkedések száma is. Az ellenőrző szervek 19 esetben gazdasági bírság kiszabását, 95 bűnvádi eljárást és 4343 szabálysértési eljárást kezdeményeztek. A Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatósága is végzett vizsgálatokat több mint száz gazdálkodó szervnél. Húsz alkalommal jegyzőkönyvet vettek fel, ösz- szesen 29 millió forint jogtalan többletárbevétel miatt, közülük négy vizsgálatot eljárás és gazdasági bírság kiszabása követett. (Folytatás o 2. oldalon) A költészet napjának irodalmi előestéje Élményt jelentő irodalmi esttel köszöntötték a költészet napját tegnap Salgótarjánban a versbarátok. A TIT székházában megrendezett ünnepi eseményen négy költő, egy prózaíró, és mintegy hatvanfős közönség gyűlt össze a jeles alkalomból. A Balassi Bálint Nógrád rn-gyei Könyvtár, a József Attila városi-megyei Művelődési Központ és a TIT megyénkben irodalmi szakosztálya által rendezett estre Pász- tóról érkeztek a poéták: a járási székhely kollégiumában tartottak előtte egy költő-olvasó találkozót. Érdemekben gazdag művészek emelték a költészetnapi megemlékezés rangját. Baranyi Ferenc József Attila-díjas és SZOT- díjas költő — a Palócföld főszerkesztője — Csanády János József Attila-díjas költő, Bódi Tóth Elemér költő és Szepesi József költő verseit Merényi Judit előadóművésznő szólaltatta meg a figyelmes publikum előtt. Az est házigazdájának tisztét Laczkó Pál író, a Palócföld szerkesztője töltötte be. Huszonöf éves a Nógrád megyei szakszervezeti könyvtárhálózat Hagyomány, hogy a megye szakszervezeti könyvtárhálózatának munkatársai évente egyszer széles körben is számot vetnek eredményeikről, feladataikról.’ Az 1984. évi hálózati értekezletet tegnap tartották meg Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának oktatási és művelődési intézményében, mely — mint ismeretes — az elmúlt évtől az SZMT központi könyvtárának is helyet ad. Az új, korszerű, jól felszerelt bázisintézmény megléte, működésének közel egyéves kedvező tapasztalata önmagában is megkülönböztetett eseménnyé avatta az idei tanácskozást, mely egyúttal a megyei szakszervezeti könyvtári hálózat megalakulásának 25. évfordulója jegyében zajlott. Délelőtt Varga Zoltán, a központi könyvtár igazgatója értékelte az elmúlt évben végzett munkát, és ismertette a hálózatra váró újabb feladatokat. Az évforduló megünneplésére a kora délutáni órákban került sor. Erre az alkalomra közel száz, az elmúlt huszonöt évben áldozatos tevékenységet végzett, illetve jelenleg is kimagasló munkát végző szakszervezeti könyvtáros kapott meghívást A megjelenteket Medved Károly, az SZMT vezető titkára köszöntötte. Az ünnepi esemény jó alkalmat kínált a megyei szak- szervezeti könyvtárhálózat negyedszázados tevékenységének áttekintésére. Erre Bos- nyák Péter, a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztályának munkatársa vállalkozott, aki az eredmények mellett nem hallgatta el azokat a nehézségeket sem, melyek a megváltozott körülmények következtében a szak- szervezeti könyvtárak munkáját is kedvezőtlenül érintik. Nógrád megyében jelenleg 141 — köztük, a bázisintézménnyel együtt nyolc önálló — szakszervezeti könyvtár működik. Tizenegy intézmény területi feladatokat is ellát, de a szakszervezeti könyvtárak elsődleges funkciója természetesen továbbra is a munkahelyi könyvtári ellátás színvonalának növelése, mindenekelőtt a fizikai dolgozók művelődésének segítése. E célkitűzés megvalósítása a megyében jelenleg 151 főfoglalkozású, részmunkaidős, valamint tiszteletdíjas könyvtárosra, illetve társadalmi aktívára hárul. Közülük huszonötén — a 25. évforduló alkalmából —, eredményes munkájuk elismeréseképpen, kitüntető emléklapot vehettek át tegnap. Kurinka Pál, aki a hálózat megalakításától máig eredményesen kezelte a salgótarjáni hőerőmű letéti könyvtárát, „Szocialista kultúráért" kitüntetésben részesült. A költészetnek napi rohanásokkal teli időkben is fontos voltát alátámasztani látszott az a körülmény, hogy a megjelent közönségnek kicsi volt a kijelölt klubhelyiség, s az estet az előadóteremben tartották meg az érdeklődést Örömmel fogadó rendezők. Benjámin László- vers, majd József Attila-mél- tatás vezette be a költészetnek való adózást. Mint Laczkó Pál a Nagyon fáj költőjével kapcsolatban megállapította: az utóbbi időben mind kevesebbet forgatjuk könyveit, ritkábban hivatkozunk rá, sorait gyérebben idézzük, örülnünk aligha szabad ennek. A költők „megméretése" Szepesi Józseffel kezdődött. A kenyerét fizikai munkával kereső poéta természetes szavakkal vallott társaiért: a kétkezi dolgozókért való kiállásról. sorsuknak költészetté formálásáról. Bódi Tóth Elemér a betűnek, az írásnak történelmi jelentőségéről mondott kiérlelt, egységes gondolatokat. Hazafias vers az esőről című alkotását átélten adta elő a közönségnek. Csanády János az „eltévedt gépkocsival” jelképezett sok korszerű emberi dilemmát. A költő — a legutóbbi Madách-pályázat nyertese — a Nógrád megyéhez kötődő emlékekről, ro- konszenvrőj is őszintén megnyilatkozott. Baranyi Ferenc közvetlen stílusban, hétköznapi csevegés formájában közölt fajsúlyos gondolatokat az irodalomról. Majd „merényletet követve el Merényi ellen” a művésznővel mondatta el A nyolcadik kulcs című képzeletmozdító versét. Az est Illyés Gyula szavaival zárult: a tavaly elhunyt költőfejedelemnek egy. az emberi jóságról szóló oratóriuma hangzott el művészi tolmácsolásban. .
