Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-10 / 84. szám
KÉPERNYŐ ELŐTT Ünnepi műsor FELH ÍUnS A Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete, a KISZ Központi Bizottsága, a Népművelési Intézet, a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Háza, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, a Nógrád megyei Tanács, a Salgótarjáni városi Tanács és az ÜM Öblösüveggyár Kossuth Művelődési Ház 1984. március és 1985. április között megrendezik a MUNKÁSFIATALOK VII. ORSZÁGOS VERS- ÉS PRÖZAMONDÓVERSENYÉT. A meghirdető szervek felhívása alapján 1984. december 15-én rendezi a Nógrád megyei válogató versenyét az ÜM Salgótarjáni Öblösüveggyár Kossuth Művelődési Házban (szombat) 9 órai kezdettel. 3100 Salgótarján, Hajek Rezső út 12. Telefon: 10-433, 230 vagy 119 mellék. A verseny célja: a munkásfiatalok irodalmi ízlésének, beszéd-, és versmondókultúrájának fejlesztése, számukra bemutatkozási lehetőség biztosítása. A részvétel feltételei: a) A versenyen azok a fiatalok vehetnek részt, akik 1984. december 31-ig nem töltik be a 30. életévüket (szakmunkás vagy szakközépiskolai tanulók, ipari-mezőgazdasági üzemek, vállalatok intézmények fizikai állományába sorolt dolgozói és közvetlen termelésirányítók). b) Egy kötelező (vers vagy próza) SZOT- díjas szerző műve és egy szabadon választott szerző művével lehet benevezni. A két mű együttes időtartama 12 perc lehet összesen. A kötelező vers vagy próza kiválasztásánál lehetőleg részesítsék előnyben a felszabadulással, az új, megváltozott és mai életünkkel foglalkozó vidám hangvételű műveket. A vers vagy próza választásához kérjük a művelődési intézmények és a könyvtárak segítségét. Az országos döntőbe bejutott versenyzőknek a megjelölt 1 kötelező és 1 szabadon választott mű mellett további (2 kötelező, 2 szabadon választott) verset vagy prózát kell tudni. Az elmondásra kerülő művet a zsűri választja ki. A megyei versenyre a munkás- fiatalok a munkahelyi szakszervezeti bizottságnál, a szakmunkástanulók a tanulói alapszervezet főbizalmijánál, illetve a szakszervezeti művelődési intézménynél jelentkezhetnek 1984. május 30-ig. 1. Válogató versenyek a) Az üzemi (vállalati, intézményi) válogatásokat a jelentkezések alapján az üzemi szakszervezeti bizottságok rendezik meg 1984. október 15-ig. A továbbjutottak jelentkezési lapiait b) az ÜM Salgótarjáni Öblösüveggyár Kossuth Művelődési Háznak 1984. november 1-ig kell megküldeni. Ugyancsak a fenti intézménytől lehet jelentkezési lapokat igényelni és a versennyel kapcsolatban felvilágosítást kérni. A megyei verseny rendező szervei: ÉFÉ- DOSZ Nógrád megyei bizottsága. Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, KISZ Nógrád megyei bizottsága, Nógrád megyei Tanács, St. városi Tanács, Kossuth Művelődési Ház. Ki álljon a katedrára? Ez mindig a legnehezebb. Mert éppen ezzel kapcsolatos a legtöbb és szinte egyenként is eltérő kívánság: az ünnepi műsor tartalmas legyen, felemelő legyen, komoly legyen, ne legyen vidám... legyen ilyen vagy olyan de semmiképpen se legyen „amolyan"... És aztán mindennek az ellenkezője is legyen és mindez persze egyetlen alkalommal, egyidőben. A televízió aztán akkor jár el helyesen, ha miután meghallgatta a véleményeket — a saját feje utón, a saját lábán elindul valamilyen irányba és készít valamit, ami elsősorban „tévés produkció” — más szóval senki más „olyan" -műsort ösz- szehozni nem tudhat. Az sem baj — sőt előny —, ha ennek a tévés ünnepi műsornak nincs túlzottan nagy előzetes hírverése, tehát némiképp a meglepetés erejével is hatni tud az adás napján, az ünnepen. A„Jó'napot (estét) Magyar- ország!" jelképes cím, hiszen a mindösszesen három helyszín, ha földrajzi szempontból jelent is némi szórtságot, igazán nem tekinthető valóságos keresztmetszetnek. Sok helyszín, sok gond — kevés helyszín esetleg még több gond; mi maradjon ki, mi kerüljön bele, mi legyen mindazzal, amit előkészítettek — mert ki tagadhatná és ki akarná tagadni bármilyen csekély mértékben is — az előkészítés fél egészség különösen, ha élő adásról van szó! öríszentpé- ter, Hajós és Buják megjelenése a képernyőn jó néhány heti előkészületet igényelt és az adás napján több mint ötszáz (!) tévés megfeszített munkáját^js felolvasztotta a produkció derűs és fényes, izgalmas és feszült, embermeleget, közösséget „közvetítő” perceiben, mit perceiben? majd tíz órájában, önmagukban a számok persze semmit sem mondanak, de amikor mindvégig élőben maradva a néző számára úgyszólván semmilyen zavaró körülmény nem jelentkezik a műsorral együtt a képernyőn — az azért már valami! Ha kimaradt ez vagy az — elsősorban a résztvevőknek okoz ott némi könnyen felejthető fájdalmat, de a célt akkor is közösen érték el a bujákiak az öriszentpéteriekkel és a hajósiakkal: az ország láthatta, hogyan él ezen a történelmi szempontból közös, de minden másban eltérő talajon magyarként, nemzetiségiként vagy tízezer ember, milyen múltbeli értékeket őriz és azt is, hogy mit tesz értékeinek mai megbecsüléséért, megbe- csültetéséért, hogyan gazdálkodik, miként sáfárkodik a saját lehetőségeivel. És azt is milyen ügyesen „bánik”, amikor lehet, amikor kell választott vezetője vagy önkéntes lokálpatriótája (patriótái) a kamerával-mikrofonnal, ha ráirányul az összpontosított és miniszterekkel, tárcavezetőkkel ékesített hatékony figyelem. Szándékosan kerülöm ezt a szó — még a közhelyjellegét — amikor értékelésről van szó — még a közhely jellegét is elvesztette már, és ha valaki mégis leírná ezzel a műsorral kapcsolatban — némi önmaga iránti igénytelenségről adna csak számot. A televízió régen túljutott (osztályonként is) mindenféle vizsgán és szükségtelen várni, hogy újra és újra bizonyítson. Amikor „összteleviziós” ügyről van szó, mint ez alkalommal is — könnyednek tűnő erőfeszítéssel készít akár több tízórás programot is élő adásban, más szóval profesz- szionált ebben a műfajban (hol van már az az idő, mikor a szüreti mulatság egyenes adásában szinte semmi sem jött össze!). Sokkal érdekesebb kérdés lehet immár (hogy eddig eljutottunk) az a tartalmi probléma, amelynek semmi köze a technikai megvalósításhoz: nem kellene most már új utakat vágni és újabb, az eddigiektől eltérő pontokat is találni egy-egy ilyen monstreprodukció elkészítésekor?! Eltekintve ezúttal az alkalomtól és attól, hogy ünnepi műsorról van szó — a sztereotip, az örökké ismétlődő biztos pontok helyett találni kellene már másokat is. A tévés fegyvertár sokat pró-- bált eszközei a néprajzi vonatkozású érdekességek (ezek mindig sikert ígérnek, tehát mindig elővehetők), az ilyenolyan vetélkedések és feladatok, a „ki mit tud” jellegű pontozások, amelyek mindig izgalmat keltenek, mert felébresztik és ébren tartják a versenyszellemet stb. Az a televízió amelyik, mint a mienk is, a megvalósításokban eny- nvire profi — lehetne most már igényesebb és kockázatot is vállaló a körkapcsolásos műsorok belső tartalmi pontjainak kiválasztásában. A szakmai tudás mellett fontos lehet a szakmai újítás is. A „tutista” ötletek emlékeztetnek arra a szakmai útmutatóra, amely valahogy így szól, mondjuk egy képriport, vagy filmecsek-revücsek esetében: „legyen benne szép nő. fóka (vagy kutya) és gyerek”. Ez kell a közönségnek... Szeretek jóslásokba bocsátkozni. A televízió április ne- gyediki ünnepi műsora heteken, hónapokon át lesz még továbbra is különféle hivatkozási alapja közélettel foglalkozó közíróinknak — amivel kizárólag azt szeretném mondani, hogy ha cél lehetett (és miért ne lehetne?) ezen az ünnepen megmutatni — milyen az életünk a fővárostól távol, ami célként önmagában is dicséretes (a falu rangjának visszaszerzését segíti), akkor ezt a célt a bizakodó, jó hangulat közvetítésével sikerült elérni. „Jó napot, jó estét Magyarország!” Közmondásosan: amilyen az adjon isten, olyan volt a fogadj isten is. * ' (T. Pataki) Tegnapelőtti emlék. Az osztály — nem lévén kötelező az órán való résztvétel —, őszinte érdeklődéssel hallgatja az előadót, aki pókokrol, méhekről és más effélékről beszél. Mondandóját színes diaképekkel illusztrálja, de bennünket nem is annyira a csodás felvételek, sokkal inkább az előadó szakértelemmel párosuló lelkesedése ragad magaval. Még azokat is, akiket máskülönben a legkevésbé sem érdekel a rovarvilág. — A bácsi tanár? — kérdezzük másnap osztályfőnökünket. — Nem. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadója. — Amúgy tudós? — Amúgy, ha jól tudom — esztergályos. Jólesően nyugtázzuk a választ, már a matekdolgozat lesújtó eredménye sem csüggeszt annyira. Valami más tárgyból lehet, hogy még mi is katedrára állunk egyszer? XXX — Tényleg, kiből lehet TIT-előadó? — kérdem Fekete Lászlótól, a TIT Nógrád megyei szervezetének szaktitkárától. — Elvileg bárkiből, aki valamely szakterü letnek alapos ismerője, no és megfelelő előadói készséggel rendelkezik. — Iskolai végzettség, diploma? — Nálunk „csak” a tudás számit! De, ha azt kérdezi, hogy a gyakorlatban kik vállalkoznak ismeretterjesztésre, akkor azt kell mondanom, hogy kilencven százalékban azok, akik munkahelyükön, tehát főállásban is az adott témával foglalkoznak. A „hobbisták” — ahogy mi nevezzük őket — viszonylag kevesen vannak. — Maradjunk ezúttal mégis a „hobbistóknál”. A TIT megyei szervezete az elmúlt évben több, mint ezer előadót foglalkoztatott, ennek a létszámnak a tíz százaléka sem csekély. Vajon a tanult szakemberekkel összevetve az önszorgalomból tanulók ismeretterjesztő tevékenysége milyen színvonalú? — Az ismeretterjesztő munka naprakész felkészültséget 'genyel. Tudjuk jól. korunkban az ismeretek rendkívül gyorsan elévülnek, és lehet, hogy valaki munkahelyén meg tud élni a tíz éve tanultakból, de nem annak ajánlom, hogy előadásokat tartson, mert előfordulhat, hogy hallgatói között akad. aki a régi mesét annak idején nálánál jobban megtanulta. Előfordul persze szakképzettek és autodidakták között egyaránt, hogy csupán azért vállalnak előadásokat, mert — mondjuk — szeretnek beszélni, de tény, hogy az arányokat tekintve, ez utóbbiak között több a megszállott, mint a kókler. Sőt, nem egy közülük szakértőbb a végzettségüknél fogva szakembernek mondottaknál. Azután vannak olyan speciális területek, melyeknek eleve nincsenek, nem is lehetnek diplomás szakértői, mert az adott tárgynak nincs felsőfokú iskolája. Ilyenek például nálunk a csillagászok. XXX Könnyű József programkészítő az SKÜ-ben, és vezetője a TIT Nógrád megyei szervezete szazhatvan tagot számláló csillagászati szakosztályának. Ő maga kiváló amatőr csillagász és kiváló előadó hírében is áll... Pedig nem is túl régen jegyezte el magát a távcsövek világával. — Hogyan lesz valakiből csillagász? — Belőlem úgy lett, hogy hat evvel ezelőtt meghallgattam egy TIT-előadást áz acélgyárban... Kulin György tartotta. Komolyra fordítva a szót, valójában már korábban is szerettem volna beszerezni egy távcsövet, de ekkor még pusztán csak azért, hogy messzebbre ellássak. Kulin György előadása megerősítette a távcsövek iránti érdeklődésemet, végül is az ő segítségével elkészítettem az elsőt. Mikor ezzel elkészültem, már az is érdekelt, hogy mi látható vele... Ekkor kezdtem el komolyan foglalkozni a csillagászattal. — , És mikor lett ismeretterjesztő? — Mondjam azt, hogy amikorra elég ismeretet szereztem? A dolog nem ilyen egyszerű, hisz nálunk a szakosztályban sok kitűnő csillagász van, de nem tart mindenki előadásokat. Számomra azért is fontosak ezek az ismeret- terjesztő előadások, mert a belső kényszer mellett „kívülről" is ösztönöznek a folyamatos önképzésre. Hogyan készül fel egy- egy előadásra? Gondolom állandó látogatója a könyvtárnak. — Ma már csak a sajátomnak. Ami a szakirodalomban megjelenik, legyen az könyv vagy folyóirat, azt régóta rendszeresen megveszem. Nagy segítséget jelentenek viszont a TIT kiadványai es a TIT által szervezett előadói konferenciák. Ilyeneket úgy tudom, minden szakosztály számára szerveznek. Tagja vagyok a TIT csillagászati és űrkutatási választmányának, és most már kiterjedt levelezést folytatok számos szakemberrel. Látja az az első távcső ilyen értelemben is kitágította szamomra a világot! Pintér Károly F: N UL-1 ÁlcJjLooUut Amit beszerezni ünnepi asztalra, kíván az kényelmesen; HÁZHOZ SZÁLLÍTVA MEGVÁSÁROLHAT J A AZ ÉVI ABC-ből! Vevőszolgálatunknál az áruház előtti téren kedden- szerdán megrendelt árut — 500,— Ft értékhatár felett — minden csütörtökön délután ínX^AK>3 \j (^liyrl/M-kJc HÁZHOZ SZÁLLÍTJUK. HCSVÉTI NAGYBEVÁSÁRLÁSÁT INTÉZZE HÁZHOZ SZÁLLÍTÁSSAL! műsor r KOSSUTH RADIO: 8.28: Mai kulturális programok 8.27: Cseppből a tengert.. • 8.37: Hanglemez MK (lsm.) 9.00: A net zeneműve 8.3(1: Gaetano Bardin! ope'»áriákat énekel 8.14: W'ene 111.1*5: M* 10—14 40.351 Ptwr- Boule* vezényel 11.23: rxiaánv’ij népdalkörök fe’»Mel el bél 11.42: c-lemba XV/ll. rés*. (Ista.) 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza 14.40: Elő világirodalom 15.05: Holnap közvetítjük... 15.33: Nyitnikék 15.03: Hallgatóink figyelmébe I 15.05: Délutáni Rádíószínnáz 17.05: Bevezetés a filozófiába 17.35: Howart: Három svájci dal 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. (Ism.) 18.28: Hallgatóink figyelmébe! 18.15: Grabócz Miklós népzenei feldolgozásaiból 19.50: A költészet hete 20.18: Tudomány és gyakorlat 20.49: Régi híres énekesek műsorából 21.15: Rádiószinház 22.20: Tíz pero külpolitika 22.30: Telemann: Esz-dúr versenymű két kürtre és zenekarra 22.48: Hétköznapok kutatói 22.58: Perényi Miklós gordonkázik Szűcs Lóránt zongorázik 1.18: Bálint János cimbalmozik 4 NÓGRÁD - 1984. április 10.. kedd PETŐFI RADIOS 1.05: Verbunkosok 8.20: Tíz pero külpolitika. (Ism.) 8.35: Társalgó 10.00: Zenedelelőtt Közben: 10.35: Sportvilág. (Ism.) 10.45: Láttuk, hallottuk 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög. Ifjúsági jegyzet 13.31: Április Loránd István gyermekkórusaiból 14.00: Operaslágerek 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Örökzöld dallamok 15.35: Csúcsforgalom 18.00: Kamaszpanasz 18.35: Várhelyi Endre operett- felvételeiből 18.55: Zenei Tükör 18.25: Vikingek. Három könyvújdonságpt ismertet Erős Zoltán. 15.35: Csak fiataloknak! 20.35: Magyar anekdotakincs 21.04: Nóták 21.35: Vangelis összes lemeze 23.-0; A mai dzsessz _ MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. ,11.05: Művészportréit, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Eszak-magyarorsza- gi krónika, (ülésezett az MSZMP Miskolc városi Bizottsága. — Encs város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága a magánerős lakásépítés, valamint a telekellátás helyzetéről hallgatott jelentést.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. KIAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (lsm.) 8.05: Iskolatévé. Világnézet. 8.40: Magyar Irodalom. 9.00: Francia nyelv 9.15: Fizikai kísérletek 9.25: Aki mer, az nyer! 9.55: Ártatlan Hazugságok. 11.25: Képújság 15.00: Iskolatévé. 15.35: Deltácska. 15.50: Adni kapni Jő 15.05: Zelk Zoltán: Tollászkodik a tavasz 16.35: Hfrek 16.40: A mi emberünk. VtI/2. rész: Hallgatni ezüst. 17.101 Kisfilm 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: színházat játszunk. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorn« 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A Laurent család. X/7. rész: A Sabetzky-ügy. 20.55: stúdió ’84. 21.55: Népzene zenekarra. 22.00: Kockázat. 22.35: Tv-híradó 3. 2. mosok: 18.15: Képújság 18.20: A sündisznő 18.50: Nicaragua — választások előtt. 19.20: Mozart: Esz-dúr divertimento 20.00: Képmagnósok, figyelem! 20.30: Autó-motor sport 20.50: Madeira az Atlanti-óceán kertje. 21.00: Tv-híradó 8. 21.20: utazás Alcarrlába. Spanyol tévéfilm 22.10: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Aranykrokodll 21.15: m. Plzak: Mama, R lak kifosztották, 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Musíca Viva 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok stúdiója 21.30: Időszerű események 22.00: Irodalmi műsor moziműsor: Salgótarjani November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Boszorkányszombat. Színes, magyar- amerikai mesefilm. 8 órától: Lavina (14). Színes, szinkronizált kanadai film. — Kohász: Szupermodell (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: Vészjelzés a tenger alól. Színes, szinkronizált szovjet film. ISKOLAMOZI: Csutak és a szürke ló. — Nagybáto- nyi Petőfi: Amit tudni akarsz a szexről (18). Színes, szinkronizált amerikai fllmvigjáték. — Pásztói Mátra: Te, rongyos élet... ! (14). Színes magyar film. — Rétság: Sztrogoff Mihály. Színes francia— NSZK—bolgár kalandfilm. — Kis- tcrenyei Petőfi: Dühöngő bika (14). Szinkronizált (színesbetétes) amerikai film. — Jobbágyi: A Kobra napja (16). Színes, szinkronizált olasz krími. _
