Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-10 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZM.P NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XL. ÉVF., 84. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. ÁPRILIS 10., KEDD Változások a kereskedelemben Tanácskozott a Magyar Kereskedelmi Kamara észak-magyarországi bizottságának belkereskedelmi bizottsága Andrej Gromiko hazánkba látogat Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa meghívására Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter április második felében hivatalos, baráti látogatást tesz hazánkban. (MTI) Ülésezett a MNOT elnöksége Hétfőn ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége Duschek La- josné elnökletével. . A testület B’aluvégi Lajos miniszterelnök-helyettesnek az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatása alapján megtárgyalta a távlati tervek körébe tartozó népesedéspolitikai kérdésekkel kapcsolatos hosszú távú elgondolásokat. A vitában elhangzott javaslatokat, észrevételeket, az elnökség eljuttatja a Minisztertanácshoz. (MTI) Már a múlt esztendőben is fejtett ki tevékenységet, ám hivatalosan 1984 januárjában alakult meg a Magyar Kereskedelmi Kamara észak-magyarországi bizottságának belkereskedelmi bizottsága. A Borsod, Heves és Nógrád megyét -összefogó szervezet tegnap Salgótarjánban tartotta első, kibővített ülését csaknem félszáz résztvevővel, amelyen megjelent és előadást tartott dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes. Hazánk bel- és külkereskedelmében az utóbbi évtizedek alatt jelentős változások mentek végbe. A behozatali árak növekedése, és gyakorta a hazai kivitelért kapott kevesebb összeg arra ösztönözte az illetékeseket, hogy a keresletkínálati egyensúly megteremtése, a hazai ellátás zavartalan biztosítása végett bizonyos szervezeti és egyéb változtatásokat hajtsanak végre a ‘kereskedelmben. Ezek hatására érezhetően, ám nem számottevően csökkent a tőkéspiacokról való árubeszerzés, amivel nem tartott lépést, az államilag is ösztönzött kivitel. Jelentősen kiszélesedett viszont az államközi áruházak árucseréje, amely főként a kishatármenti forgalomban a múlt évben már jelentős ösz- szeget tett ki. A kereskedelem jelenlegi szervezete az utóbbi években nem volt gátja az ellátási követelmények teljesítésének. Akadtak ugyan gondok, de ..színesedett” a kis- és a nagykereskedelem az új vállalkozási formák életbe lépésével. Az új üzemelési formák bevezetését követően a vendéglátásban az üzletek 40—60. a kiskereskedelemben 16. a jövedelemérdekeltségű boltoknak pedig 8—14 százalékát működtetik az új rendszer szerint. A Belkereskedelmi Minisztérium megállapítása szerint a magánkereskedelem „felvirágoztatásával” kapcsolatos elképzelések is, melyek a lakosság még magasabb szintű ellátását célozták, beváltak. Hiszen 1983 végén 23 ezer 500 új üzletet nyitottak, mely számmal csak két év múlva számoltak a szakemberek. Kedvezőtlen jelenség viszont, s etikailag is kifogásolható, hogy a magánkereskedők főként a hiánycikkpiacon érvényesítették engedély- kérésüket — autóalkatrész-, divat- és zöldségkereskedelem — s ez lehetőséget adott esetenkénti korrupcióra, a „csúszópénzek” elfogadására is. Ennek további megakadályozására a minisztérium és az illetékesek szigorító szabályokat léptetnek életbe. A nagykereskedelmi vállalatoknál az utóbbi három évben jelentősen korszerűsödött az árurendelés és -nyilvántartás, valamint a -szállítás rendszere. A jövő célkitűzései között első helyen szerepel, hogy e nagyvállalatok adjanak még nagyobb önállóságot lerakataiknak, telephelyeiknek, üzleteiknek, serkentve a beszerzési lehetőségeket, főleg helyi alapokból. Megnyílt az Epíleltük '83-ban kiállítás Előkészületek a villamosításra Ä budapesti nemzetközi vásárközpont 17. számú pavilonjában hétfőn Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes megnyitotta az „Építettük ’83- ban” kiállítást, amelyen mintegy háromszáz nagyméretű színes fénykép mutatja be hatvan vállalat legsikerültebb alkotásait. Az utóbbi csaknem egy évtizedben az ÉVM Építésügyi Tájékoztatási Központja évente bemutatja az építőipar előző évi munkájának eredményeit. A minőségi változást jelzi, hogy bár a beruházási tevékenység mérséklődött, mégis több az építészetileg figyelemre méltó alkotás. kezdeményezés. így az egy évvel ezelőttinél majdnem félszázzal több, összesen 174 építményt mutat be a kiállítás, a korábbinál jóval nagyobb alapterületen. Az építőipari alkotások bemutatóját április 20-ig, — a kedden megnyíló három nemzetközi szakkiállítással egy- időben — tekinthetik meg az érdeklődők. munkanapokon reggel 9 órától délután 4 óráigSzemélyforgalom a MÁV-nál A vállalaton belüli, a közelmúltban történt „megosz- tódás” következtében Nógrád megye vasúti személyszállítását a MÁV miskolci, valamint budapesti igazgatósága látja el. Előbbi a fővonal — a hatvan—salgótarjáni, valamint Kisterenye és Mátraterenye — utóbbi a balassagyarmati térség, a mellékvonalokon túlmenően az Aszódra is kijutó fővonal — lakosainak, munkásainak, tanulóinak és más utazóinak szállítását bonyolítja. A budapesti igazgatóság a múlt évben jelentős lépéseket tett a személyforgalom gyorsításának, zökkenőmentességének kielégítésére. Tovább növelték a közkedvelt, csehszlovák gyártmányú „piroska vonatok” számát, négy poggyászterhes kocsit szereztek be, amelyek lehetővé teszik a motorkocsik rendszeres karbantartását. Ugyancsak fon- tos intézkedéseket tettek a balassagyarmati végállomáson a szerelvények külső és belső tisztítására, a szerelvények minden műszaki szempontra kiterjedő, tüzetes ellenőrzésére. Az igazgatóságnál a lehető legmesszebb menőkig figyelembe vették a hamarosan bekövetkező menetrendváltozásokkal kapcsolatos területi igényeket, a vállalatok javaslatait — különös tekintettel a negyvenórás munkahétre, a kiránduló- és turistaforgalomra. Ebben az évben megkezdik a Balassagyarmat és Vác közötti vonal korszerűsítését, miáltal lehetővé válik a pályán közlekedő szerelvények sebességének növelése, s így az utazási idő minimum 10— 15 perccel csökken. A MÁV miskolci igazgatóságának fővonala, amely megyénket érinti, a budapest— hatvan—Somoskőújfalui, a naponta közlekedő egy pár nemzetközi expresszvonattal, a Polóniával, Lengyelországot, Csehszlovákiát, hazánkat, Jugoszláviát és Bulgáriát köti össze, jelentős utasforgalmat lebonyolítva, kulturált utazási feltételeket biztosít, külföldieknek. Mindez azonban már nem mondható el a napszakonként Somoskőújfalu és Budapest között közlekedő két-két pár gyors- és távolsági személyvonatról. Az utóbbi időkben sok panasz érkezett az utazási körülmények nívójára, az utaskiszolgálásra, a lassúságra. Az illetékesek valamennyi akár sajtóban, akár személyesen tudomásukra juttatott észrevételt — komolyan vettek, ezeket megvizsgálták, s kiküszöbölésükre azonnali intézkedéseket tettek. Ebben az évben ezen a vonalon is fejlődés várható. Hatvanban már javában tart annak a kocsi takarító bázisnak a kialakítása, amely eleget tesz az utazás minimális kulturáltsági igényeinek. Megkezdték Somoskőújfalu állomás felvételi épületének bővítését és korszerűsítését, Ho- mokterenyén nyitott utasvárót építenek. Megkezdték az előkészületeket a hatvan—Somoskőújfalui vonal villamosításának, automatizálásának, önműködő térbiztosító rendszere kiépítésére. A kutatóintézeti hálózat átalakításáról Ä kutatóintézeti hálózat hatékonyságának növelésére, a kutatás-fejlesztés és a társadalmi gyakorlat kapcsolatának megerősítésére az utóbbi három évben több határozatot hozott a tudománypolitikai bizottság. Az elképzelések megvalósítását a közelmúltban tekintette át a tudománypolitikai bizottság. Mint megállapította: a határozatokat követő intézkedések hatottak a teljes kutatóintézeti hálózatfejlesztésére. A hagyományos kutatóintézeti formát a kezdeti 124-ből csak 74 tudományos műhely őrizte meg A kutatóintézeti hálózat ál alakításában kiemelkedő je lantőségű mozzanat volt az úgynevezett műszaki fejlesztő vállalatok létrehozása. Az ezekbe az új szervezeti formákba tartozó intézményeknek elsődleges feladatuk, hogy a kutatási eredményeket a gyakorlat számára alkalmazhatóvá tegyék, s elősegítsék minél gyorsabb és széles körfibb alkalmazásukat. Ma már &2 Ilyen vállalat működik. Műszaki fejlesztő szervezetek kisvállalkozási formában is működnek. A kutatóintézetekben, a vállalatoknak a szövetkezeteknél alakult gazdasági munkaközösségek nagy része fejlesztő tevékenységet végez azokon ite; rületeken, amelyeken szűk a kapacitás, illetve a piac igényli a tevékenység bővítését. A kutatóintézetek nyitottabb, rugalmasabb működését az úgynevezett keretintézetek létrehozása tette lehetővé. Erről az új szervezeti formáról a tudománypolitikai bizottság megállapította: a keretintézeteket azokon a területeken célszerű, létrehozni, amelyeken az együttműködést a szakmai érdekeltségi viszonyok lehetővé teszik, illetve gazdasági érdekek indokolják a kooperációt. Az egyetemek, a kutatóintézetek és a termelő vállalatok együttműködésének gyakorlatában más, rugalmas szervezeti formák is létrejöttek, s ezek jelentősége a keretintézetekével egyenrangú. Az értékelés szerint a kutatóintézeti hálózat alakítására vonatkozó TPB-határo- zatok előírásai összességükben megvalósultak, Csökkent a kutatóintézetek, s növekedett a műszaki fejlesztő vállalatok, leányvállalatok és a legnagyobbrészt önerőből gazdálkodó intézmények szá ma. Javultak a kutatási eredmények társadalmi hasznosulásának feltételei, a tudományos műhelyek szellemi kapacitása a rugalmas szervezeti formáknak köszönhetően jobban bekapcsolódhat a társadalmi, gazdasági feladatok megoldásába, Hatvanezer liter tejet dolgoz fel naponta a Középmagyarországi Tejipari Vállalat pásztói üzeme. A munka gépesítve van, csak figyelni kell az automata töltőgépeket, (fent). A minőség alapvető követelmény. Sütő Istvánná, a laboratórium vezetője a tej zsírtartalmát vizsgálja. (Lent). Fotó: Bencze Péter Nemzeti zászló — negyedszer A Hazafias Népfront országos titkársága a közelmúlta ban összegezte a tavalyi társadalmi munka eredményeit, s joggal állapíthatta meg, hogy az állampolgárok tömegei éreznek mind nagyobb felelősséget településük fejlesztése, környezetük kulturáltabbá tétele iránt, s vesznek részt a társadalmi munkamozgalomban. Nógrád megyében is jeles hagyományai vannak a társadalmi összefogásnak. Szinte nem találni egyetlen egy olyan lakossági érdekeket szolgáló beruházást, amelynek már a tervezésénél ne számítanának a helyben élők kétkezi munkájára, a különböző kollektívák által felajánlott segítségre. Az elmúlt esztendőben megyénkben a társadalmi munka értéke elérte a 445 millió forintot, ami azt jelenti, hogy egyetlen év leforgása alatt 39 millió forinttal növekedett. A teljesítmény nem csupán dicséretes, hanem figyelemre méltó is. Mint például Salgótarjánban, ahol tavaly a közhasznú munkák értéke már meghaladta a százmillió forintot. A megyeszékhelyen élők ott szorgoskodtak a tavaszi, őszi tisztasági akciókban, fákat és bokrokat ültettek, járdákat, sportpályákot hoztak létre közös erővel, virágzik az „Egy üzem — egy gyermekintézmény” patronáló mozgalom, amelynek keretében az oktatási intézmények fejlesztéséhez, fenntartásához járultak hozzá az önkéntes segítők. Örömmel hallottuk tehát a hírt: a HNF országos titkársága egymást követően negyedszer is nemzeti zászló adományozásával ismerte el a salgótarjániak társadalmi munkáját. Elismerő oklevelet kapott Balassagyarmat, Ramhány, Buják. E településeken is pezsgő a társadalmi munka. Az egy főre jutó érték Bujákon például meghaladta a 3300 forintot. Az erkölcsi elismerés minden bizonnyal újabb lendületet ad nem csupán a kitüntetést joggal kiérdemelt településeken, hanem másutt is. S talán nem is maga az elismerés okozza a legnagyobb örömet a salgótarjániaknak^ romhányiaknak, hanem mindaz, amit közös összefogással létrehoztak, aminek gyümölcsét élvezhetik. Ahhoz, hogy megyénkben a társadalmi munkamozgalom néhány esztendő alatt a jelenlegi méreteket elérje, mindenekelőtt olyan célok kitűzésére volt szükség, amelyek megvalósítására önként mozdul a lakosság Indul szabad idejében, szinte hívás nélkül, hiszen egy-egy óvoda, iskolai tanterem építése önmagában is mozgósító erejű. S kellett hozzá a tanácsok tisztségviselőinek, szakigazgatási szerveiben dolgozóknak, a Hazafias Népfront bizottságai aktivistáinak szervező munkája, a teltételekről való gondoskodás Ha értelmes célok jó szervezéssel párosulnak, nem maradhat el az eredmény sem.
