Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-28 / 100. szám

Politikatudomány ? C_v évszázada mérlegelik tudós patika- mérlegeken Deák Ferenc kiegyezé­sét a Habsburg-házzal, s ma sincs közmeg­egyezéssel elfogadott eredmény. Jóval ré­gibb keletű a vita: mi is történt a majtényi síkbn. eláruita-e Károlyi Sándor a Rákóczi- szabadságharc céljait vagy — újmódi kife­jezéssel élve — reális kompromisszumot kö­tött a labanc Pálffy generálissal. S száza­dunkban is vitatják munkásmozgalmunk ku­tatói a nem egyszerű kérdést, hogy bűnös opportunizmus vagy a munkásmozgalom egyik osztályának legalitását biztosító volt-e a hírhedt-híres Bethlen—Peyer paktum. Ha múltunk kérdéseiben nem, vagy alig vagyunk képesek dönteni, akkor miként mérhetőek és minősíhetőek a mai kompro­misszumok, amelyek összetevőiről legtöbb­ször nincs is megfelelő információnk?! Mit akar a tudomány — most már nem a törté­nelemmel, de — a politikával? Elemzése tárgyává teheti-e a tudomány a politikai folyamatokat, amikor a tudománypolitikán keresztül világosan és nyíltan éppenséggel a politika tette már reges-régen irányított tárgyává magát a tudományt? Hiszen min­denkor valamilyen politikai döntések eréd- ményeként létezik a tudományok szervezete, működésük pénzelése és nyilvánosságuk ép­pen meglévő határa. Megengedi egyáltalán egy politikai vezetés azt, hogy ő maga ke­rüljön górcsövekbe és kénytelen legyen állni a kutatók fürkésző tekintetét? Csak nem régen adta hírül a sajtó a poli­tikatudományi társaság megalakulását; a rádióban és a tévében időnként úgynevezett politológusok bukkannak föl a vitákon; hi­vatalos magyar küldöttség vett részt Brazí­liában a politikatudomány világkonferenci­áján; a Társadalmi Szemlében — a Köz­ponti Bizottság folyóiratában — „Politika- elmélet” címmel külön rovatot kapott ez a tudományág, nem is szólva a különböző szakmai folyóiratokban már ma is folyó esz­mecserékről. , Mindezek a tudományszervezeti lépések természetesen önmagukban egyáltalán nem válaszok az előbb sorjáztatott kérdésekre. Azokra a tartalmas és meggyőző választ a magyar politikatudomány hivatott, majd megadni a jövőben. Az azonban kétségtelen tény, hogy a kétkedőén fogalmazott kérdé­sekre adandó pozitív válasz lehetőségei ép­pen a szervezeti döntések nyomán jelentő­sen megnőttek. Pontosabban fogalmazva: a tudományos kutatásokat irányító tudomány- politika valóban tért és lehetőséget biztosí­tott arra, hogy maga a politikai gyakorlat is elemezhetővé váljon. Jó ugyanakkor tudnunk azt is, hogy mind a politikát, mind a tudományt emberek mű­velik, akik különböző érdekcsoportokba tar­toznak és egymástól eltérő értéktörekvése­ket testesítenek meg. Sem a tudomány nem egységes, sem a politika. A politika terén az egység mindig csak megteremtendő, de nem eleve adott, és némileg hasonlóan, a tudo­mányos kutatás is csak vitákon keresztül épít ki időleges igazságokat az elméleti tisz­tázódás folyamán. Mindezt pedig nem azért kell itt említeni, hogy az élet nyilvánvaló konfliktusait, elkerülhetetlenül ellentmondá­sos folyamatait unalomig ismételgessük, ha­nem azért, hogy éppen ebben lássuk meg a politikatudomány létének lehetőségét. Ha ugyanis a politikának nem lennének tisztá­zásra, megoldásra, kezelésre váró konfliktu­sai, aligha keresné a tudomány segítségét. A politikatudomány létéhez tehát némi politikai bölcsességre van szükség — ami pedig elsődlegesen politikusi erény — és ter­mészetesen fejlődő politikai demokráciára hogy a tudományos elemzések és minősítések egyetlen éltető elemükben, a nyilvánosság­ban létezhessenek. Mert nehogy elfeletjsük: politikát lehet titokban műveim, de a kuta­tásról csak az alkimisták gondolták, hogy titokban is végezhetők. |Jn aztán politikatudományunk mi- ként jeleskedik majd a jövőben, az persze nemcsak a politikusokon múlik. A tudományok művelésének is megvannak a maga árnyoldalai, a felületes divatok, a kó­ros mániák, a sarlatánság, az elvföladó he­lyezkedés. Vagyis a tudománynak is meg­vannak mindig a maga Ocskay brigadérosai. Mindettől nem lesz mentes a politikatudo­mány sem. Mert kár lenne akár egy pilla­natig is misztifikálnia tudományos kutatás nagyüzemét épp akkor, amikor a politika demisztifikálására vállalkozik. Gombár Csaba Telkek, telekárak r Közel két évtizede kezdő- bihoz az Április 4.-lakótele- dött meg Balassagyarmaton a pen és a Honfi utcában ki­lakótelepek építésé. Akárcsak jelölt területek sorolhatók, az ország -más tájain, akko- A legdrágább parcellákon riban ez tűnt' az egyedül td- egy négyzetméter négyszáz­ötven forintba kerül, de az olcsóbbak is sok pénzt érnek. Nagy telek — kis pénz Most, a kínálat bővítése érdekében a patvarci város­részen olcsóbb telkeket kínai a városi tanács. Igaz, hogy csupán villanyt biztosítottak, viszont a telkek meglehetősen nagyok. . Alkalmasak arra is, hogy a család konyhájához szüksé­ges zöldségféléket megter­meljék, és természetesen ál­latokat is tarthatnak. Egy-egy A városi tanáén szándéka parcella ezer négyzetméter, az volt, hogy a pénztárcák- az ára ötvenezer forint, azaz hoz igazítsa a telkek kínála- a tartós használatba vétel tát. Akad drágább, teljes köz- hetven esztendőre szóló dija múvesítéssel és akad olcsóbb ez az összeg, is, természetesen kevesebb A patvarci telkekkel együtt kényelemmel. Az előbbiek ka- most már tulajdonképpen tel- tegóriájába tartozik a Jókai jes a kínálatskála Balassa- és Áchim utca közötti terű- gyarmaton. Mód van csopor­tét, ahol már magasodnak a tos építésre, egyedi családi korszerű, csoportos formában ház megvalósítására — ki­épített otthonok, míg az utób- nek-kinek pénztárcája szerint. vözítő megoldásnak. Nógrádban is kiderült: az emberek hajlandók áldozatot is vállalni, csakhogy az egye­lőre uniformizáló lakótelepi lakásokba ne kelljen beköl­tözni. Az utóbbi években Ba­lassagyarmaton is megnőtt az igény az önálló otthonterem­tésre — egyre-másra épül­nek egyedi családi házak és korszerű csoportos lakóházak, is. Drágább és olcsóbb Átfogja valamennyi tevékenységet Abban, bogy a‘ Salgótarján és Vidéke Áfész immár he­tedszer nyerte el a Kiváló szövetkezet címet döntő sze­repe volt a szocialista mun­kaversenynek, amely átfogta a szövetkezet valamennyi te­vékenységét, és a központi feladatok jó kijelölésével és eredményes végrehajtásával hozzájárul az áruforgalom és a termelés 9,1 százalékos túl­teljesítéséhez, valamint a nye­reség tervezettnél 28 száza­lékkal nagyobb eléréséhez. A szocialista munkaver­senyben kitűnt 22 brigád el­nyerte a szocialista brigád valamelyik fokozatát. Hu­szonnégyen vehették át jó munkájuk eredményeként a Kiváló dolgozó kitüntetést. Horváth Bélát a 106-os szá­mú egység vezetőjét pedig a Kiváló szövetkezeti dolgozó címmel jutalmazták. Ezenkí­vül sok dolgozót részesítettek béremelésben. • »I Oravecz János Szabó Pál Abari Antal Friss tavaszi szél bú- még arra is volt gondja, hogy jócskázik a szép völgyben a szécsényi szakközépiskolá- meghúzódó juhaklok között, sokat meginvitálja egy Üzem- Motor is, személygépkocsi is látogatásra.. áll az épületek mellett, jelez- Meg is jöttek, éppen az ve, már elmúlt az az idő, imént parkolt le az autó­amikor a juhászok szamáron buszuk, jártak. Húsz éve juhászkodik itt,' azelőtt Cereden tette ugyan­ezt. — Ezalatt egyszer voltam három napig maródi. Szabad­nap nem kell, a szabadságot kifizetik, a kereset elfogad­ható. — Majd hozzáteszi — ^ * meg lehet belőle élni... Oravecz János vérbeli ju- — Ilyenkor ünnep táján Ami változatlan, az a bir- hász. Tán még az ükapja is sem hiányzik a szabadnap? ka. Az amelyik nem is olyan az volt, bár arra nem em- , ,, birkatürelmű, ha a bendőjé- lékszik pontosan, a nagyapá- , , , a szat)adban olyan ről van szó, amit mindennap ra viszont igen. szabadok vagyunk, mint a meg kell tölteni. Vasárnap is, Mit szól a gépi feiéshez’ madar\. Jo levegőn lehetünk, ünnepnap is, mint például _ Mi kézzel feTtíink valal' %ZfUk 3 ]0SZ3g0t’ mi kei1 most. Sőt, itt Mátraterenyén rnikor. Most arra aligha ta- b új szelek is fújdogálnak, ami íálnánk embert. Kegyetlen A Szabó famíliában is majd teljesen rendjén való. Űj név- munka volt, nem olyan, mint mindenki juhász volt, déa­hez. új foglalatosság dukál. ez. apáig bezárólag, a nagyapát A homokterenyei termelőszö- —. Szabadnapon mikor volt? kivéve, de ő sem esett mesz­vetkezetben nem fejték an- — Minek az, majd elme- sze a család fájától. Ö kon­nak idején a juhokat, a mát- gyünk szabadságra, ha lete- dás számadó volt. raterenyeiben igen. Méghoz- iik az időnk... Ahari An(al a za elsőként a megyében, ami- Hattvú a fehér kutva dör- Aban Antal, a fiatalabbik re kellőkénnen hiiszkék is az -rjT’ a lenei Kutya aor juhász néhány eve jött ide te KenoKeppen DuszKeK is az golodzik lábunkhoz, aztan Alfáméi t-í itteniek,. Abúl'j, Antalné es otthagy minket, mert „kolle- “afüredvőkíWíf jrHriiá Ivanszky Ödön _ állattenyész- gája” jött át a szomszédból „ u_ ­____ tési szakmunkások néhány egy kjs szimatolásra, hónappal ezelőtt aligha gon- _ jó hajtókutya — néz dolták, hogy ilyen úttörőiéi- utána a kalap alól Oravecz adat jut osztályrészül szá- János. — Anyja puli volt, mukra- hogy az apja milyen, azt a — Most már megszokták fene tudja. — újságolja a kék köppenyes Egy falka juh kóvályog az bér egész napját a juhászko fiatalasszony. — Eleinte nem akol körül. Nem tudják mi- dás, de szép munka és van akartak felmenni a fejőállás- re vélni a vendégjárást, az eredménye is. ra, most meg alig akarnak autóbuszt, a szécsényi diáko- Ez utóbbi az akoIban !át_ lejonnl- ka ■ Het ora, eta?“U> ™ar IB" ható, gyönyörű, egészséges ba­Ami nem is csoda, ----‘ r,"'"a"Qlr a n”"“” o dafönt jófajta abrakot pogtathatnak, amíg a adják. Ahogy elnézem, keznek is lassan adni, legyen idejük enni. a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozott, múlt év nyarától van a juhok mellett. — Feleségemmel együtt megtaláltuk itt a számításun­kat. Igaz, hogy leköti az em­bert dúlnának a legelőre Oravecz ranyok képébe’. I on ac nonitf nam n Inon o /i ro- János pedig nem olyan, aki tejet megakadályozza őket ebben. — Most szállítják el őket jgye- Vasárnap, ünnepnap, mind- — mondja Szabó Pál. — Az­hogy egy, a jószágnak ennie kef 1. ért is vagyunk még itt bent, Most Negyedóra múlva már a különben már csak kint be­mondja valaki, hogy ostoba domboldalban szétterülve le- szélgethetnénk valahol a állat a birka... gelésznek. hegyoldalban. Látta a fejést? Ivánszky Ödöntől érdeklő- a barna Wartburg mellett kérdi, dóm, mennyire kifizetődő ketten beszélgetnek. Szabó manapság az állattenyésztés- Pál és Abari Antal közül előbbi a „motorizált” juhász. — Láttam. ben dolgozni? — Megtaláljuk a számítá­sunkat. Teljesítmény után, da­rabra és a tej zsírszázalékára fizetnek minket, így érdekel — Ide rossz a buszközie­tek vagyunk a jó munka vég- kedés — magyarázza moso- zésében — válaszolja a szem- lyogva. — Azért járok kocsi- üveges fiatalember, akinek val. AN\\\\N\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\N\\\\V^\\\\\\\\\\\\\^^ Az igaz ügy szolgálatában Nyolcvan éve született Kozik Rajmund a bányászok nemmel feleltek. A németek a bányabejáratot be­robbantották. November 29-én aknász volt. Az és 30-án a bányászok többsé- dalom idején rú idején nyert ismét felvé­Korán megismerte a bánya­munkások nehéz életét, Kozik Rajmund az elemi iskola hat osztályának elvégzése után a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Gusztáv-aknai bányájában he­lyezkedett el. Fiatalon, 17 éves korában belépett a szó- kén, közel 300 embert tartóz- eltávolították a bányától mint hagyják abba az ellenállást, ciáldemokrata pártba. Az 1922- tattak le. A baglyasaljai csen- olyan személyt, akinek felvé- es — a pótműszakok végzése dőrségre vitték őket, ahol tele „állambiztonsági szem­ellen tiltakozó — sztrájkban brutális körülmények között pontból más bányáknál sem ifjúsági szervezőként vett folyt a kihallgatásuk. Közülük kívánatos.” részt. Már 1926-ban tagja lett 48 kommunista ellen vádat Csak a második világhábo a Kommunisták Magyarorszá- emeltek. Kozik Rajmundot a gi Pártjának, részt vett az il- kihallgatások után bizonyíté- legális kommunista sajtótér- kok hiányában szabadlábra mékek terjesztésében. helyezték. A szénmedence baloldali Tartós munkanélküliség és vezetője volt annak a pasz- munkásmozgalmának nagy után Rau-aknán sikerült elhe- szív ellenállásnak, melyben erőpróbája volt az 1929-es bá- lyezkednie. Ám 1937. január közel 300 bányász vett részt, nyászsztrájk, melynek egyik 8-án reggel 600 munkás — Azok, akik nem tettek eleget aknavezetője volt. A sztrájk nyolchónapi hiábavaló vá- a hadimunkára szóló behivó- 15 százalékos béremelésért, a rakozás után — sztrájkba lé- parancsnak, hanem tiltakozá- 24 éven aluliak fizetett sza- pett, mert a kilátásba helye- sül levonultak a bányába. Mi- badságáért és helyi sérelmek zett béremelést nem kapták után a bányászokhoz csatla- orvoslásáért indult. A mun- meg. A salgótarjáni bánya- koztak szökött katonák is, ké- kásmegmozdulás elbukott. Ko- igazgatóságon 6 tagú bányász- szültek a fegyveres harcra, zik Rajmund és rajta kívül küldöttséget fogadtak. A tár- Megkezdték a bányászok sokan mások a sztrájkban va- gyalás eredményeként egy- fegyveres kiképzését. Novem- ló részvételért 1930-ban mun- szeri gyorssegélyt folyósítót- bér 24-én a németek paran- kanélkülivé váltak. Amikor tak és ígéretet tettek a szak- csára az üzemvezetőség ki- 1932-ben a biatorbágyi me- mánybérek újbóli megállapí- kapcsolta az áramot, mellyel rénylet kapcsán országos haj- tására. A sztrájk véget ért és nem csak a világítást, hanem sza indult a kommunisták el- a mozgalom vezetőit elbocsá- a levegőellátást is megszűn­tén Salgótarjánban és környék tották, Kozik Rajmundot is tették. A felszólításra, hogy földosztó bizottságnak, s 1947 —1949-ig községi pártalap- szervezetben, 1949-ben Ka- rancslejtős-aknán volt párt­titkár, 1951-ben pedig az üze­mi bizottság elnökének vá­lasztották. Petőfibányán dol­gozott 1951—1954-ig, később egészen nyugdíjaztatásáig is­mét a Nógrádi Szénbányáknál ellenforra- kommunista ge feljött a bányából. A moz- példamutatással fegyveresen is galom vezetői, köztük Kozik részt vett az ellenforradalom telt a karancslejtősi bányá- Rajmund is, a bányában ma- felszámolásában. Alapító tag­hoz. Karancslejtősön 1944 no- radtak, ahonnan éjszaka tör- ja volt a munkásőrségnek, vemberében egyik szervezője tek ki. Az ellenállók közül hat ahonnan nyugdíjaztatásakor, bányászt és egy ismeretlen egészségi állapotára való te- katonát a németek kivégez- kintettel szerelt le. tek. Kozik Rajmundot is ha- Munkásságát, a kommunis­táira ítélték a németek. A ki- ta mozgalomban kifejtett te- vég'zést a lakóhelytől távol vékenységét több kitüntetéssel akarták végrehajtani. Gáncs- ismerték el. Karancsalján, — ra történő szállításuk közben 1972. június 30-án hunyt el. azonban fülekkovácsi térsé- Kozik Rajmund azon keve- gében Kozik Rajmundnak és sek közé tartozott, akik fiatal két társának sikerült meg- koruktól halálukig minden szöknie. Karancsalja község megpróbáltatás ellenére, a felszabadulásáig a Karancs- halállal is szembenézve vál hegységben bújtak meg. Kozik Rajmund a felszaba­dulás után belépett a Magyar Kommunista Pártba, ahol pártvezetőségi taggá válasz­tották, Tagja volt a községi lalták az igaz ügy szolgála­tát. Vonsik Ilona — Ügyes. Azelőtt én is fej­tem kézzel. Majd lerántott minket a birka a székről, amin ültünk. Most meg csak rá kell tenni a fejőkelyheKet és kész. Nem mondom az el­ső napokban úgy kellett őket egyenként felcipelni a pulpi­tusra, mert nem tudták, mit akarnak: tőlük. Na, holnaptol már ezeket is fejik, ha elvi­szik a bárányaikat — tekint korbe odabent.. Egy deres csikó nyúlkál ki a bokszból. A toliamat akar­ja mindenárpn elvenni, pe­dig ott van előtte a széna. — Mennél már te is? — kérdezik tőle a juhászok, mi­re egy horkantás jelzi, hogy ő is jobban érezné magát oda­kint. Juhászok. Kevesen vannak igazán jó szakemberek a me­gyében. Akik viszont igazan jók, azok jól is érzik magu­kat a jószág mellett, s ezért sok mindenről hajlandók le­mondani. Többségük évtize­dek óta együtt kel a nappal, nem sajnálja és főleg nem sajnáltatja magát a munká­val töltőt! vasárnapok, ün­nepnapok miatt. Nekik ez a természetes, a megszokott. És egy kicsit ünnep is. \ Mindennapos... Zilahy Tamás [ NOGRAD - ,1984. április 2?., vasárnap 3 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom