Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-27 / 99. szám

Jó étvágyat.. ' Az internacionalizmus és a lenini nemzetiségi politika jegyeken Nemzetiségi értékek Kényelmes körülmények között, ízletesen (őznek a szügyi iskolások számára a helyi termelőszövetkezet éttermében. —kj— ffemény Igazoló hit A tett mindig megtalálja Igazolását. Ha egy félrelépés után megbillen a lelki egyen­súly, tüstént elkezdődik az in­dokok, érvek, sőt tényanya­gok gyűjtése, hogy a megbil­lent egyensúly helyreálljon. Mert önbecsülés' nélkül nehéz normálisan élni. E gondolatsort idézte föl a szerda este a kettes csator­nán sugárzott Tudósklub. A téma és az asztaltársaság ez­úttal is jól egymásra talált a Papp Zsolt-műsorban. „Mű­vészet és valóság az ötvenes években” címmel — a filozó­fus műsorvezető mellett — ismert író, közgazda, iroda­lomtudós és filmtörténész be­szélgetett. Nemcsak azért volt szerencsés választás e té­mához ezeket az embereket meghívni, mert kitűnő isme­rői a tárgykörnek. Hanem azért is, mert átélték, és jócs­kán különböző pozíciókban a vitatott korszakot. Ennélfog­va néhány perc eltelte után már nem tudtak a kérdések­hez tudósi tárgyilagossággal, szenvtelenül közelíteni. Akar- va-akaratlan kifejezték indu­lataikat is. Olyan tényt, érvet, gondo­latot, ami lényegesen, megrá- zóan új lett volna, nem hoz­tak elő a klubtagok. Elmond- hatóság és igazság differen­ciája, egyéni és közösségi er­kölcs összevetése — ezek sű­rűn megbeszélt kérdéskörök, nemcsak a szóban forgó kor­szakkal összefüggésben. Iz­galmasabb volt ezeknek a tartalmaknak az adott vitá­ban való megformálása. Ehhez többféle módot szemléltetett a klub. Meglepő, volt az önmagától meghatott ősz literátor, amint régi téte­leket újrafogalmazott elérzé- kenyülve. „A hit mindent igazol!” — ismételte meggyő- ződötten. ám az adott közeg­ben meggyőző erő híján. Ta­Aforizmák A kis vasútállomások büsz­kék arra. hogy a gyorsvona­toknak el kell előttük halad­niuk. Karl Kraus * A frigid nők előnyei káni­kula idején mutatkoznak meg. James Westcott Azelőtt azt tanácsolták egy angol férjes asszonynak, aki­nek egy nem szeretett férjet kellett az ágyában elviselnie: hunyd be a szemed, és gon­dolj a birodalomra! De mire gondoljon ma? Az európai közösségre? Norman Hartford nulságos volt az írónő, Nemes Nagy Ágnes módszere, amely- lyel erőszakosság nélkül, a társnál tömörebben tudott elsodró hatással vitatkozni. 0 Király Istvánnal külön, visszafojtott indulatú „mécs­esét” vívott. Emlékezetes Ne- meskürty Istvánnak — aki hosszú percekig tanáros be­idegződéseivel küszködött — a három évtized távlatában is őszinte fölháborodása a Madách-műveket ért igazság­talanságokon. Fontosak voltak Berend T. Ivánnak — mint ő mondta — „földhözragadt gondolatai”, amelyekkel szé­lesebb összefüggések közé he­lyezte a művészetet. Vele kapcsolatos az egyik legtanul­ságosabb mozzanat. Az ősz literátor szavait hallgatva Berend T. egyszer csak összemosolygott a mel­lette ülő írónővel. Ez a mo­soly hatásosabb volt egy könyvnyi ellenvetésnél. Maga az érvelő is megérezte ezt, és gyorsan „lejjebb vette” hevü­letét. Hatott rá a súlyos fegy­ver: a nevetés. Fontos tanul­ság ez, mivel nagy közhelye^ két bajos szavakkal érvényte­leníteni. Egyfelől mert hosz- szadalmas, másfelől mert nem mindig veszélytelen. Egészsé­gesebb ' és célszerűbb az őszinte mosoly, a szabadjára engedett, természetes derű. (molnár) megbecsülése Beszélgetés Németh Árpáddal, a XX. országos nemzetiségi fesztivál operatív bizottságának titkárával A megyénkben élő nemzetisé­gi lakosság sajátos értékeinek megőrzésével és gyarapításá­val természetesen kapcsolódik szűkebb hazánk társadalmi­gazdasági építőmunkájához, gazdagodásához Az MSZMP gyakorlatban ’ kibontakozó nemzetiségi politikája, a nem­zetiségek alkotmányos jogai olyan feltételeket biztosíta­nak a különböző anyanyelvű állampolgárok alkotó együtt­működéséhez, melyek kiakná­zása valamennyiünk érdeke, örvendetes tény, hogy Nóg- rád megye az elmúlt években példamutató eredményeket ért el úgy a nemzetiségi nyelvok­tatás, mint a művelődési szo­kások alakításának, formálá­sának területén. Nyilván e kedvező tendenciának is sze­repe volt abban, hogy 1984- ben Nógrád megye kapta meg a XX. országos nemzetiségi fesztivál rendezési jogát. E jelentős eseményről kérdeztük Németh Árpádot, az operatív bizottság titkárát. — Országos fesztivál szer­vezése minden esetben ki­tüntető megbízatás. Külö­nösen az, ha olyan politi­kailag is fontos területnek az országos bemutatkozá­sára kerül sor, mint a nemzetiségi lakosság ha­gyományőrző művészeti élete. Milyen tényezők in­dokolták, hogy Nógrád me­gye — Bánk — lehessen házigazdája ennek a fesz­tiválnak? — Mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy Nógrád me­gyében jelentős bázisa van a nemzetiségi művelődésnek. Az itt élő szlovákok és németek őrzik nemzetiségi azonosság- tudatukat, s úgy tűnik, hogy ennek folyamatos gazdagítá­sára is van lehetőség. Ezt tá­mogatva a kulturális vezetés az elmúlt években számos formát biztosított a nemzeti­ségi művelődés tartalmainak mind teljesebb elsajátításához. Ezek közül én a megyei nem­zetiségi találkozót emelném ki, amelyet tizenhét alkalommal rendeztünk meg —1 több mint tíz éve már Bánkon —, s me­lyek folyamatos gazdagítása, színvonalának állandó emelé­se úgy érzem sikeresen meg­valósult. Egyszóval, az el­múlt időszak következetes munkája nyomán kialakult megyénkben egy olyan bázis, mely képes az országos nyil­vánosságra számító fesztivál fogadására. Valószínűnek tar­tom, hogy ezt ismerte föl a Művelődési Minisztérium nemzetiségi önálló osztálya, amikor a négy nemzetiségi szövetséggel közösen döntött arról, hogy a XX. országos fesztivál megrendezésére föl­kérik Nógrád megyét. — Mennyivel lesz más, mennyivel lesz több a mos­tani fesztivál a korábbi évek találkozóinál? — Bánkra augusztus 4—5- én olyan eseménysorozatot terveztünk, mely egyesíti ma­gában a megelőző tizenkilenc országos fesztivál, valamint a tizenhét megyei találkozó ta­pasztalatait Bízunk benne, hogy e kettős hagyomány a színvonalat illetően megfelelő garanciát jelent. A „hazai kö­zönség” mindenképpen gya­rapodni fog, hiszen délszláv és román nemzetiségi csopor­tok is föllépnek a szlovákok és németek mellett a gála mű­sorában — vasárnap lélelőtt —, számítunk még a salgó­tarjáni Nógrád táncegyüttes­re is. A kétnapos programban fellép a 'Csehszlovákiából ér­kező Partizán együttes, ez­zel a gesztussal mintegy je­lezni kívánjuk a testvér- kapcsolatok folyamatosságát, valamint több kiváló hang­szeres csoport, akik a nemze­tiségek hangszeres hagyomá­nyait képviselik és meghí­vunk néhány megyei csopor­tot is. A fesztivált megelőző gazdag programok közül sze­retném kiemelni a július 25- re Rétságon tervezett elmé­leti konferenciát, Magyaror­szági nemzetiségi kutatások címmel. A témakör fontossá­gából következően igyekeztünk kiváló előadókat megnyerni, és nagyon bízunk abban, hogy a szakemberek országos szin­tű tapasztalatcseréje eredmé­nyesen járul majd hozzá a kutatások további gazdagítá­sához. A hagyományoknak megfelelően idén is sor kerül barátsági estekre, író-olvasó találkozókra, filmankétokra a nemzetiségi községekben. Ter­mészetesen a tartalmi gazda­godást itt is a négy nemzeti­ség megjelenése képviseli majd. Mindezek mellett gaz­dag kiállítási anyagokkal sze­retnénk bemutatni a magyar- országi nemzetiségek múltját és jelenét, úgy a tárgyi em­lékek. mint a fotódokumentá­ció, illetve az anyanyelvű könyv- és hanglemeztermés felvonultatásával. — Napjainkban egy or- / szágos fesztivál megren­dezésének nagyon komoly követelményei vannak. Hogy állunk a fogadási körülmények tekintetében, milyen változás, esetleg gyarapodás várható Bán­kon, az események szín­helyén? — Valóban, a XX. orszá­gos nemzetiségi fesztivál meg­rendezése a megtiszteltetés és öröm mellett, mindenekelőtt fokozott felelősséget, és na­gyon sokrétű feladatot jelent számunkra. A víziszínpad és a néztőtér átépítésének a munkálatait tartom meghatá­rozó fontosságúnak. Ezzel együtt értem természetesen a fogadó- és kiszolgálóobjektu­mok véglegesítését, valamint a szükséges technikai bázis kiépítését is. A Bánki-tó kör­nyezetének részletes rendezé­si tervéből én most csak a fesztivál szempontjából is kulcsfontosságú építési mun­kákat emeltem ki. Nyilvánva-' ló, hogy olyan rendkívül fe­szes határidőket követelő fel­adatokról van szó, melyek eredményes megvalósulása érdekében a rétsági tanács erőfeszítésein túl meghatározó a megyei tanács támogatása, mind pénzügyi, mind a tei?-.-. vezési kapacitás vonatkozásá­ban. Az együttesek tagjait kulturált körülmények között. el tudjuk szállásolni, és bí­zunk benne, hogy a két­napos eseménysorozatra érke­ző vendégek is ideális feltéte­lek között élvezhetik a prog­ramot. I. J. N. Kameraközeiben Az Államérdek és Monica Vilii Hat évvel ezelőtt francia-olasz közös produkcióban készült az Államérdek című film. A fegy­verkereskedelem témáját koráb­ban csak kaland- és bűnügyi fil­mekben, csempészekkel, gazfic­kókkal kapcsolatban dolgozták fel. Arról nem beszéltek, hogy az már régóta az államok ügye. André Cayatte 1978-ban ezt a ta­but „szentségtelenítette” meg, amikor bevilágított a nemzetkö­zi fegyverkereskedelem kulisz- szái mögé. Az Államérdek a ren­dező 27. filmje volt, és a forga­táskor így nyilatkozott: „Vastag dossziéra való anyagot hordtunk össze a világban folyó fegyver­kereskedelemről. Megdöbbenve attól, amit tapasztaltunk, elha­tároztuk, hogy leleplező filmmel akarjuk emberek tömegeit moz­gósítani. Azt akarjuk, hogy fil­münk felrázó, vitára kényszerítő legyen .. Cayatte 1909-ben született, jo­got végzett, ügyvédi diplomát szerzett. Első sikereit regényíró­ként aratta. 1937 óta írt forgató- könyveket, 1942-ben kezdett .ren­dezni. Elsősorban jogi problé­mák, az igazságügy visszásságai foglalkoztatták. A legismertebb filmjei: özönvíz előtt, A fekete dosszié, Meghalni a szerelemért, Nem zörög a haraszt, ítélet. Az Államérdek női főszereplő­je Monica Vitti, a világhírű olasz színésznő. A római művészeti akadémia elvégzése után Milá­nóban, Genovában, majd Romá­ban lépett színpadra. A világ Michelangelo Antonioni-li Imiéi enervált-egzaltált mai nőalakjai­nak szerepében ismerte meg: A Kaland. Az éjszaka, Napfogyat­kozás, Vörös sivatag. Aztán mű­fajt váltott, más rendezőkkel kezdett dolgozni, és a mozira­jongók egészen más Vittit is­mertek meg. Hamarosan azt is bebizonyította, hogy kitűnő nu- mora van, ragyogó komi ka. Mi is láthattuk a többi között a Tündéri nők, a Cicababák, vagy a Modesty Blaise Monica Vittijéfc is. (erdős) r KOSSUTH RÁDIÓ: 8.30: családi tükör 9.00: Színes népi muzsika 9.30: A sivatagban. Forró Tamás riportja a Szaharában 10.05: Volt-lesz 12.30: Évszázadok mesterművei 13.12: Todor Mazurov operaáriá­kat énekel 13.25: Orvosi tanácsok 13.30: A gabona szerepe és Je­lentősége 14.05: A hét embere 34.15: Magyarán szólva 14.40: Mindennapi irodalmunk 15.10: Üj zenei újság 16.00: Johnny Gibbs zenekara filmzenét játszik 16.14: Komolyzenei „lemezlovas’» 17.05: A King’s Singers együttes madrigálfelvételeiből 17.14: Akiket halálra ítéltek. 18.45: Népdalelőadók hangalbuma 19.30: Világirodalmi dekameron 20.19: Beethoven-művek 21.03: Puccini: A köpeny Egyfelvonásos opera. 22.20: Európa hangversenytermei­ből 23.20: Ella Fitzgerald felvételeiből 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ: 8.11: Popper Dávid—Daróci Bár­dos Tamás feldolgozása: Rapszódia. 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Szovjet dzsesszfelvételekből 9.00: 69 perc a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházról 10.10: Fényes Szabolcs műveiből n.oo: Manfred Mann felvételeiből 11.35: Fúvósesztrád 11.50: Jó ebédhez szól a nóta 12.50: A sárga táltos 14.00: Olvasókör 14.35: A Rádió Dalszínháza 16.17: Slágerek mindenkinek 16.35: Mozaik 17.00: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről és a vízilabda-fordulóról. 18.05: Slágerek mindenkinek 18.35: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésről és a ví­zilabda-fordulóról. 18.50: Bangó Margit cigánydalo­kat énekel 4 NÓGRÁD - 1934. április 28., szombat 19.20: Komédiások hajója. 19.52: Musicalhangverseny a 6- os stúdióban 20.00: Közvetítés az Ű.-Dózsa— Ferencváros labdarúgó-mér­kőzésről. 20.35: Sport. 20.45: Szivárvány 22.10: Jonnny Cass felvételeiből 22.30: Jó éjszakát, jó éjszakát, jó éjszakát mindenkinek! MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Programajánlat. 17.10: Visszapillantó. 17.15: Úton járók. Nógrádi bolyongások. Szerkesztő: Zengő Árpád. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna. (Ism.) 8.05: Tízen Túliak Társasága 8.55: Varázsfuvola 9.50: Joachimott hazatérése. 11.25: Életet az éveknek. (Ism.) 11.55: Keresztkérdés 12.25: Képújság ir.20: Hírek I6.2f: Lise. Svájci film 17.05: Szentendrei vigasságok 17.30: Képújság 17 35: Reklám 17.40: Hogy volt . . 18.30: Magyar képeskönyv 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hfradó 20.00: Kétszemélyes pályaudvar Szovjet film. 1—2 rész. 22.25: Jorge Ben. Francia zenés film 23.20: Tv-hiradó, 3. 2. MŰSOR: 16.18: Műsorismertetés 16.20: MAFlLM-magazin ib.jo: Képújság 16.35: Gólyavári esték 17.20: Iskolatévé 17.35: Oroszul beszélünk 17.55: Német nyelvlecke 18.15: Birkózó Európa-bajnokság 19.05: A modern művészet kalandja 20.00: Cél: a lehetetlen. 20.20: Au! NSZK tévéfilm 21.00: Tv-híradó, 2. 21.20: Birkózó Európa-bajnokság 22.10: Képújság BESZTERCEBÁNYA": 19.30: Tv-híradó 20.20: Vendégünk: Stanislav Hra- decky professzor 20.50: Intertalent 83. 21.40: Nem is annyira rossz. Francia tv-film. 23.30: Hírek. 23.35: Dzsesszpódium. 2. MŰSOR: 19 30: Tv-hiradó 20.20: Súlyemelő EB. 21.50: Halló, itt a hírszerkesztő­ségi 22.00: Zenés szórakoztató műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 2-tol: A kék lagúna (14). Színes, amerikai film. István, a király. Színes magyar film. — Kohász: Nőrablás (16). Színes NSZK—ju­goszláv történelmi kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4- től is! Forróvérű kísértet. Szí­nes, szinkronizált olasz filmvíg­játék. — Pásztói Mátra: Szuper­modell. (16). Színes, szinkroni­zált USA krimi. — Szécsényi Rákóczi: Kincs, ami nincs. Szí­nes, szinkronizált olasz filmvíg­játék. — Karancslapujtő: Gyer­tek el a névnapomra! (14). Szí­nes magyar film. 18.30:TáAcszvit —« ines -K ^iinUn: a HVDSZ Bihari János táncegyüttes

Next

/
Oldalképek
Tartalom