Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-24 / 96. szám

Immár visszavonhatatlanul elkérkezett a tavasz, a jó idő, miáltal megszaporodik az úttörőcsapatok szabadidős-ren­dezvényeinek száma is. Több pajtás írt kirándulásokról, túrákról, utazásokról, de kezdjük a sort az úttörő—KISZ kapcsolat egyik példájával. Együtt, könnyebb — Egy rendkívül érdekes és hasznos gyűlésnek lehettem résztvevője a minap — kezdi levelét Bálint Rita Diósjenő- ről. — Csaknem minden fa­luból eljöttek a küldöttek a rétsági művelődési központ­ba, ahol a KlSZ-küldöttgyű- lésre került sor. A téma ez volt: a KISZ X. kongresszusa óta végzett munka tapaszta­latai. s a jövőbeni teendők. Az úttörő—KISZ együttműkö­dés eredményességét jelzi, hogy minket is meghívtak e jelentős fórumra, s nemcsak meghívtak, hanem szót is kaphattunk! Az elnökség tag­jai között helyet foglaló Tö­rnek Szilvia, iskolánk egyik legjobb tanulója mondta el, hogy Diósjenőn milyen az út­törő—KISZ kapcsolat, milyen programjaink vannak, hogyan készülünk mi nyolcadikosok a KISZ-életre, valamint ho­gyan kapcsolódunk be a köz­ség életébe? Nem hagyta ki Szilvia az ifivezetők munká­ját sem, szólt a megbízások­ról, az elismerésekről, a le­hetőségekről... Befejezésül a választások következtek, ame­lyeken már nem vehettünk részt, hiszen ez a KISZ belső ügye. Mindezek után azt mondhatom, hogy nagy, és szép dolog KISZ-esnek lenni — fejezte be levelét a diós- jenői pajtás. Tisztelet az időseknek! Ezt a címet adta tudósítá­sának a kallói krónikás Bu­dai Ildikó. — Iskolánkban majdnem mindegyik őrsnek van kap­csolata egy vagy több idős emberrel — írja Ildikó. — Rendszeresen látogatják őket az őrsök képviselői, segítenek a házi munkálatokban, s per­sze, sokat beszélgetnek velük, így megtudnak számos érde­kes dolgot a régi időkről. Olyasmiket hallunk néha, amit bizony mi nem tudhattunk, sőt még csak nem is sejthet­tünk... Ugyancsak Káliéról Dóra Julianna a még mindig tö­megeket hódító aerobicról tu­dósít: — Iskolánkban Zelnikné Tö­rök Ilona testnevelő tanár irányításával folyik a képzés — olvashatjuk. — A lányok nagyon készülődnek. Vajon miért? Nekem elárulták: má­jus elsején, az erdőkürti ma­jálison két aerobicszámot ad­nak elő az erdőkürti pajtá­sokkal. Azt is megtudtam, hogy az egyiknél labdával aerobicoznak... de a többi le­gyen meglepetés! A névadó ünnepe A II. Rákóczi Ferenc nevét viselő salgótarjáni általános iskolában névadó ünnepséget tartottak, mint arról ottani tudósítónk, Fodor Edina be­számol. „Ekkor tartottuk az avatási ünnepségeket is, majd csak ezután kezdődött a Rákóczi- ünnepély. Csapatvezetőnk vi- gvázzt vezényelt a felsorako­zott rajoknak, majd jelentés következett, aztán a Himnuszt és az indulókat hallgattunk meg. A hetedik cések versek­kel, jelenetekkel elevenítették föl a szabadságharc dicső napjait, szóltak Rákóczi ér­demeiről is. A műsort köve­tően azok az úttörővezetők kaptak elismeréseket, akik a legtöbbet tesznek a gyerme­kekért... de a kisdobosok és az úttörők sem mehettek ha­za üres kézzel, sokan kaptak jelvényt, emléklapot, dicsérő oklevelet. Végül a Csínom Palkó című film vetítésével ért véget az ünnepély. Azt hi­szem, sokan jó hangulatban, kellemes emlékekkel térhet­tünk haza ezen a napon.” Kirándulás a Tavasba Nem elírás: ez valóban ta- vasi kirándulás volt, ponto­sabban az első tavasi kirán­dulás, mint ahogyan levelé­ben ezt megírta Fényszarusy Zsuzsa karancslapujtői paj­tás. — A hetedik ások kirándu­lást szerveztek Karancsaljára, a Tavasba — olvashatjuk. — Az idő nem volt éppen a legderűsebb, de minket nem lehetett elállítani szándékunk­tól: kirándulni akartunk! Az úgynevezett tavasi stadion­ban a fiúk focimérkőzésen mérték össze tudásukat, majd kézi- és röplabdamérkőzé­sekre került sor... Volt, aki nyársalt, mások hoztak ma­gukkal hideg élelmet. Eléggé fújt a szél, de mi remekül szó­rakoztunk, végül gyalog ban­dukoltunk haza. Nagyon jól éreztük magunkat, nem ma­rad hát el a folytatás sem! Beszéd helyett eredmények Ezt vallja a pásztói Dózsa György Általános Iskola ta­nulója Oravecz Gyuri, aki ne­gyedikes korára valóságos éremgyűjteménnyel rendelke­zik: négy-négy arany-és ezüst- s egy bronzérem van birto­kában, amelyeket a tornaver­senyeken „szerzett.” E kiváló tehetségű sportolóval beszél­getett Zeke Andrea pásztói tudósítónk. Egy rövid részle­tet idézünk a beszélgetésből: — Milyen szereken torná­zol? — Gyűrű, talaj s szekrény, de a kedvencem a gyűrű. — A sok edzésen kívül jut időd tanulásra és játékra? — Nekem a játék egyben a torna, ha van időm csak ez­zel foglalkozom. Ami a tanu­lást illeti: négyes rendű va­gyok. — Szoktál a versenyeken iz­gulni, s ki a legnagyobb el­lenfeled? — őszintén szólva, kissé drukkolós vagyok, de annyi­ra nem, hogy a verseny ro­vására menjen. A legnagyobb ellenfelem? A salgótarjáni Friccs Balázs... Főnyeremény: torta Legalábbis a Tari Általános Iskola azon versenyén, ame­lyet az országos riadó alkal­mából rendeztek, ahogyan azt Nagy Anna tudósítónk írja. Az egész napos versengésből a negyedikesek, illetve az ötö­dikesek kerültek ki győztesen. Volt a programban minden, ami a jó választékhoz szük­séges: kirándulás, akadály- verseny, veterántalálkozó, fó­rum, tánc és tábortűz. Zsidai Renáta a karancs- keszi pajtások úttörőéletéről küldött beszámolót, míg Dá- kay Rita a rétsági pajtások egyik ünnepségének esemé­nyeit rótta papírra, Berceli Judit erdőkürti krónikásunk pedig a falu felszabadulási ünnepségéről tudósított. Megfejtés — Feladvány — Nyertesek Több mint háromszáz he­lyes megfejtés érkezett leg­utóbbi feladványunkra, amely­nek helyes megfejtése: Áz ördög nem alszik. Az öt szerencsés nyertes: 1. Antal Szilvia, Salgótarján, Sugár út 69. 2. Végh Szilvia, Szuha, Kos­suth út 60. 3. Balázs Anita, Drégelypa- lánk, Szondy út 10. 4. Juhász Petra, Tar, Fel- szabadulás út 19. 5. Andrássy Hajnalka, Kis- terenye, Jelűnek út 6. Könyvnyereményüket pos­tán küldjük el! Az alábbi rejtvényünk megfejtéseit má­jus 5-ig kérjük az alábbi címre: Üttörősarok, NÖGRÄD szerkesztőség, 3100 Salgótar­ján, Palócz Imre tér 4. Anagramma ill: J G fi IjL.j 'S fi jliffll'liill c Éj jjjlM; £ G T 1 1 fii .. 1 C |C l:l;i N S: CT ■ Ifit« |P,| s E fi E G j X A K. A R .Q K ft G E N s s ji|j Sj 'úi Ha a bal oldali tábla szavainak anagrammáit be­írjátok a jobb ol­dali tábla meg­felelő soraiba, a körökkel megje­lölt első függőle­ges oszlopba ke­rülő betűk egy száz éve született magyar költő, író nevét adják ered­ményül. — A következőt! — mond­ta fáradt hangon a professzor. — Jó napot! — Egy főisko­lai hallgató jött be a szobá­ba. — Ha nem tévedek, ez az építészeti kar? — Igen — erősítette meg a professzor. — Ha megengedi, levetem a zakómat és leülök. — Tessék! — Szerintem, mielőtt el­kezdenek kikérdezni, fel kell írni a nevem a vizsgalapra. Nemde? — Igen. — Manói Pencsev-Delcsev- nek hívnak. — Pencsev-Delcsev. Igen... — Most pedig ki kell pi­pálnia engem a vizsgázók jegyzékében. Igaz? — Igen — bólintott a pro­A minősítés: kiváló Üzemi komplex gyakorlat értékelése Közvetlen a csapás után azonnal megkezdődött a sebesültek mentése. Ezt a munkát Bus» sai Ferenc rajparancsnok vezetésével Viczián Imre, Gál János és Viczián Ferenc vé­gezte. Szergej Trajkov: Hipnózis fesszor, kipipálva a névsor­ban. — No és most rajtam a sor. Egy tételt kell húznom, ugye? — Igen. — És ha húzok, akkor jo­gomban áll üldögélni egy ki-, csit és gondolkodni a vála­szon? — Igen. — És ha gondolkodtam, ak­kor felelnem kell. Ugye? — Igen. — És ha kimerítő választ adok, ön elkéri az indexe­met. Igaz? - E szavak kísére­Az elöljáró parancsnokság kiképzési intézkedésének meg­felelően Érsekvadkert község három üzemében komplex polgári védelmi gyakorlatot hajtottak végre. A gyakorlat célja volt a háborút megelő­ző időszak feladatainak fel­dolgozása, intézkedések meg­tétele, valamint a háború idő­szakában foganatosítandó rendszabályok kidolgozása és a hagyományos csapás után a mentés-mentesítés meg­szervezése, végrehajtása. A gyakorlaton részt vett a községi polgári védelmi pa­rancsnokság, Magyar—Cseh­szlovák Barátság Mgtsz, Ipolyvidéki Áfész és az épí­tőipari szövetkezet üzemi pa­rancsnokságai, szakszolgálati, valamint önvédelmi szerveze­tei és a munkahelyi dolgozók meghatározott része. A gyakorlat hajnalban 5 órakor, a részleges alkalma­zási készenlétbe helyezés rendelésével kezdődött. A parancsnokságok a riasztási feladatot nagyon szervezetten, normaidőn belül végrehajtot­ták. Előkészültek a törzsveze­tési gyakorlatra. A törzsve­zetési gyakorlat során dolgoz­ták fel a háborút megelőző időszak feladatait, valamint magasabb alkalmazási ké­tében a hallgató átnyújtja az indexét a professzornak. — Igen — hagyta helyben a professzor, és elvette a 1 önyvecskét. — És beírja nekem a je­les osztályzatot. Ugye? — Igén... — ismételte gé­piesen a professzor, és len­dületes mozdulattal beírta a jelest. — És aztán nekem már nincs más teendőm, minthogy megköszönjem önnek és tá­vozzam. Nemde? — Igen. — Minden jót! — hajolt meg a hallgató. — Viszontlátásra! — felel­te a professzor, és néhány percig elképedve bámult a becsukott ajtóra Aztán a f ■ jéhez kapott és kikiáltott: — A következőt! (Juhász László fordítása) szenlétbe helyezés rendszabá­lyait. Feldolgozták a csapás ada­tait, meghozták a mentésre vonatkozó parancsnoki elha­tározást. Szombaton reggel 7 órakor a városi polgári vé­delmi parancsnokság elren­delte a légiriadót. Elnépte­lenedett a község és elnépte­lenedtek az üzemek. Fegyel­mezetten vonult el az állo­mány az óvóhelyekre és igye­kezett elrejtőzni a csapás kö­vetkezményei elől. Hét óra öt perckor bekö­vetkezett a csapás. Egy va­dászbombázóraj támadta a község üzemeit, melynek so­rán súlyosan rombolódott a község központjában levő óvóhely, a tsz szabadon tárolt takarmánya tüzet fogott és egyedül álló tüzek alakultak ki. A gyakorlaton részt vevő törzsek elrendelték a mentést. A mentés a felderítők jelen­tése után megindult. Öröm volt nézni a mentő erők im­pozáns felvonulását a kárhe­lyekre. Megindult az egész­ségügyi alegységek, alegysé­gek menete a sérültek felku­tatására, ellátására, elszállítá­sára. A gyors, összehangolt men­tési munka eredményeként si­került az épületekben rekedt emberek kimentése. A tüzet lokalizálta a községi tűzvédel­mi alegység. A mentő munkák elvégzése utár megindult az üzemek ideiglenes helyreállítása, melynek során 18 órakor mindhárom üzem 60 százalé­kos termelési kapacitással tudta folytatni munkáját. Külön kell szólni az ellá­tásról. melyet az Ipolymenti Áfész biztosított. A gyakorla­ton résztvevőknek előre cso­magolt élelmiszert osztott ki. Délben az iskola udvarán fel­állított mozgókonyhákban fő­zött, ízletes ebédet osztották ki a gyakorlaton részt vevő ál­lománynak. illetve szállították ki az ételt a különböző kár­helyeken mentő munkát vég­zőknek. Az alegységparancsnokok jól tudták vezetni beosztott­jaikat, mert a parancsnoki ál­lományt körültekintéssel vá­lasztották ki. A gyakorlat iga­zolta, hogy a politikai mun­ka, a meggyőzés, az emberek­kel való törődés nélkülözhe­tetlen. Ki kell emelni a termelő­szövetkezetnél folyó politikai munkát. Ennek ellenére még nagyobb figyelmet kell fordí­tani az eszmei-politikai fel­készítésre, meggyőzésre. A gyakorlaton részt vevő ál­lomány hatékonyan kapcsolta össze a mentő munkákat, a népgazdaságilag hasznos munkával, melynek értéke messze meghaladja a gyakor­lat költségeit. Azt tapasztaltuk, hogy az üzemi komplex gyakorlat módszere jó. Külön kell szólni az össze­köttetésről. Az üzemekben le­vő CB-összeköttetést jól ösz- sze lehetett hangolni az AM • típusú rádiótelefonokkal, így valóságos diszpécserszolgála­tot tudtak létrehozni. Ezt a módszert követendő példának tartják. A gyakorlat során szerzett tapasztalatok alapján különö­sen nagy gondot kell fordíta­ni az összeköttetés minden- oldalú biztosítására. Ezen a gyakorlaton a tsz se­gítségével ezt zökkenőmente­sen meg tudtuk oldani: Elismeréssel kell szólni a gyakorlaton részt vevő állo­mányról. Külön kiemelném Molnár Imre községi tanács­elnök koordináló munkáját. Pintér Ferenc, a tsz polgári védelmi parancsnoka gya­korlathoz való jó hozzáállá­sát. az egészségügyi századból Gubik Lászlóné egészségügyi mentő munkáját, az építőipa­ri szövetkezet műszaki mentő szakaszparancsnokának szer­vező tevékenységét, Csillag Józsefné főző-étkeztető raj- parancsnok ellátó munkáját. A gyakorlat kiváló szinten érte el célját. 1 *«-■ NÓGRÁD - 1934. április 25., szerda 'VlW~YV'«*,V'* '•w’ «*• •

Next

/
Oldalképek
Tartalom